Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-18 / 194. szám

Készülődés Váltsuk valóra a törekvéseket! Összefoglaló a pártdemokráciáról indított vitához Az elmúlt hetekben a Népúj­ság hasábjain vita folyt a párt- demokrácia kérdéseiről. Többeh mondták el véleményüket, Dara­dics elvtárs vitaindítója nyomán. Ezen időben pártszervezeteink és pártszerveink egy részében is vi­ta folyt a pártdemokrácia helyze­téről és növelésének teendőiről. Párttagságunk jelentős számban mondta el véleményét, észrevéte­leit és javaslatait a jelenlegi hely- zetről és a továbbfejlesztésről. Az alábbiakban igyekszem tö­mören, néhány kérdést kiragad­va. az elhangzottak alapján ösz- szefoglalm az általános tapaszta­latokat. időszerűnek, hasznosnak tar­tották párttagjaink a téma meg­vitatását. A társadalom előtt allö célkitűzések nemcsak a gaz­dasági mechanizmusban, hanem a lelépi tményhez tartozó elemek mechanizmusában is indokolják a módosításokat és az igazításokat. A pártdemokrácia hatással van a társadalom demokratizmusának alakulására, fejlődésére, sőt egy­másra kölcsönhatással vannak. A pártdemokrácia helyzetét, alakulását nem helyes egy min­denkorra adott, állandó állapot­nak felfogni. Fejlődésében kell vizsgálni, mely az ellentmondások megoldásának folyamatában, harc útján jut érvényre. A demokrá­cia és a centralizmus mint egy dolognak két oldala összefügg egységes értelmezésben jut kife­jezésre. A demokratizmus szélesí­tése magában foglalja a centra­lizmus állandó erősítését. Minden időben rendkívül fontos a helyes arány megtartása, éppen a párt cselekvőképessége érdekében. alapvető elve a pártéletnek a de­mokratikus centralizmus. Lehetővé teszi a párton belüli szabad vitái, a vélemények kifejtését, hogy min­den párttag részt vegyen a párt politikájának alakításában, vezető szerveinek választásában. Biztosít­ja ugyanakkor az akciók össze­hangoltságát, a szigorú fegyelmet, így jön létre a két elv — centraliz­mus és demokrácia — egysége, tíielyet a párt kéilö rugalmassággal alkal­maz. A párton belüli demokrácia ér­telmezése terén esetenként hely­telen nézetek is tapasztalhatók. Egyesek különválasztják a de­mokratikus centralizmus egysé­gét. és egyik, vagy másik olda­lát helyezik előtérbe, vagy szem­beállítják a két elvet egymással. Egyesek türelmetlenek a vitával, a véleménynyilvánítási lehetőség­gel szemben, a pártfegyelem la­zulását látják benne. Mások le­egyszerűsítve, csak a vélemény- nyilvánításra, a választásra, a beszámolási kötelezettségre vonat­koztatják, vagy a centralizmus fagairha alatt csak a felsőbb párt­szervek határozatainak kötelező érvényét értik. E meglévő, helytelen, a párt- demokrácia értelmezését túlhaj­tó. vagy korlátozó nézetek is iga­zolják e kérdéssel való foglalko­zás indokoltságát. A pártszervezetek — különö­sen az utóbbi években — mind eredményesebben valósítják meg a párt politikáját, és egyre in­kább területük politikai irányítói­vá válhak. A pártdemokrácia fej­lődésével — különösen a IX. kongresszus időszakától — jelen­tős előrelépés történt pártszerve­zeteink önállósága, kezdeménye­zőkészsége, és öntevékenysége terén. A felsőbb szervek határo­zatainak szem előtt tartása mel­lett. munkájuk során, a területi sajátosságok figyelembevételével, a legfontosabb kérdések tárgya­lására összpontosították figyelmü­ket. Az új mechanizmus nemcsak a gazdaságvezetés, hanem elsősor­ban a termelő jellegű területeken működő pártszervezeteinknél eredményezett a kezdeményezés terén előrehaladást. Sok haszno­sítható javaslatot, észrevételt tesznek a gazdálkodással össze­függésben.. A hivatali pártszerve­zetek még nem élnek megfelelően a IX. kongresszus adta lehetősé­gekkel. A munkájukban lévő fej­lődés ellenére rrv^g bátortalanul élnek a beszámoltatás lehetősé­geivel. A pártszervezetek kefcde- deményezései, javaslatai többnyi­re a gazdasági kérdésekkel foglal­kozva nyilvánulnak meg, míg szo­rosabb értelemben vett politikai, ideológiai kérdésekben gyengébb a kezdeményezés, bár az érdek­lődés és az aktivitás széles kö­rű. Ilyen vonatkozásban kezde­ményezés főleg az oktatás éfe a jobb informálódás igényében mu­tatkozik. A nagyobb önállóság és kezdeményező készség fejlődésé­vel együtt érvényesül a centra­lizmus a hely,- feladatok gyakor­lati végrehajtása során. A párthatározatok megvalósításá­ban — annak ellenére, hogy a hatá­rozatok értelmezésénél, magyarlzá- sánál lehet tapasztalni külónbózÓsé- geket és eltéréseket — az öntuda­tos pártfegyelem alapján párttagsá­gunk túlnyomó többsége egységesen és cselekvőén vesz részt. Fejleszte­nünk kell a határozatok tájékoztató jellegű Ismertetését, azok helyes ér­telmezésének magyarázását. Megyénk pártszervezeteinek nagy többségében rendszeres és egyre tartalmasabb a szervezeti élet. A pártélet a szervezeti sza­bályzat betartásával folyamatos, a hagyományosad kialakult, kere­tek között. A pánszervezelek ki­sebb részében e téren még van­nak kívánnivalók. Bár a párt általános politikája mindenütt érvényre jut, mégsem tudja minden pártszervezet egy­forma hatékonysággal érvényre juttatni a párt határozatait, ál­lásfoglalásait, a helyi sajátossá­goknak megfelelően. Ebben nagy­részt közrejátszik a pártvezetősé­gek tevékenysége; milyen rend­szeres és tartalmas a szervezeti élet, és ennek lehetősége, feltéte­lei mennyire biztosítottak. Mihd- inkább kifejezésre jut a munká­ban, hogy pártvezetőségeink a szervezeti életet nem tekintik ön- eélú, önmagáért való tevékeny­ségnek. Tudják, hogy a párt, po­litikája eredményes megvalósítá­sa érdekében elősegíti a párttag­ság felkészítését, a párton kívüli tömegek között végzett hatékony politikai munkát, a határozatok egységes végrehajtását. Mindezen célok és feladatok megvalósításához, a tartalmi munka, az aktivitás biztosításá­hoz igen jelentős a taggyűlések elé kerülő beszámolók, tájékozta­tók alapos, igényes elkészítése. E tekintetben gyakran jogosak az észrevételek. Szorosán összefügg az aktivitás azzal is, hogy mennyire sikerül az érdeklődést felkelteni a fel­adatok iránt, de nem mindegy, hogyan értékelik a végzett mun­kát. Minden egyoldalúság káros. Nem nélkülözhető a párton belül a vélemény nyilvánítás, de az ak­tivitás értékelése nem szűkíthető le a hozzászólók számára és személyé­re. Vannak akik bátortalanok a tömegek előtti szereplésben, de te­vékeny munkásai a pártnak. Etért van fontos szerepe annak, hogy a párttagok kisebb kollektívákban erre alkalmas a pártcsoport, a csoportos és egyéni beszélgetések — fejthessék ki véleményüket, így járulhassanak hozzá a párt politiká­jának alakításához. Megyénk párttagságának túl­nyomó többsége rendszeresen pártmegbízatással rendelkezik. Kisebb része alkalomszerű meg­bízatásokat kap alapázervezetétől. Kedvezőek a tapasztalatok, mind rendszeresebbé válik á párt­megbízatások számonkérése és ér­tékelése. Pozitív, hogy ma már megfelelő elismerést kap a tö­megszervezetekben végzett munka is. Az egyes párttagoknál eseten­ként előforduló visszahúzódás okainak feltárásával és orvoslásá­val e téren is további, még ked­vezőbb fejlődés érhető el. Nagy szerepe vah a parton be­lüli demokrácia alakulásában a kritikai légkör érvényesülésének, a bírálatnak és önbírálathák. An­nák ellenére, hogy á megfontolt, reális bírálatot elfogadják, mégis lassú az előrehaladás, a kritikai légkör érvényesülése és növelése terén. Vannak még visszatartó té­nyezők. A függőségi viszony egye­seket visszatart attól, hogy bátrán őszintén szóvá tegyék a hiányos­ságokat, problémákat. Figyelemre méltó, hogy a bírálat elfojtásáról konkrét tényeket többnyire hem tudnak elmondani — ilyenek mindig máshol történnek, vagy a sajtóból idézik —, de mindez hi­vatkozási alapul stolgfil a bátor­talansághoz. Inkább sZűkebb, „bi­zalmas” körökben, egyéni beszél­getések során nyilvánítanak szí­vesebben véleményt. Az Snbtrólatdt általában nem te­kintik a vezetés javítása eszközének és módszerének. Sokan úgy fogják fel, hogy tekintélyük rovására megy, lejáratják magukat, ha önkritikái gyakorolnak. Cppen ezért keresik annak a módját, hogy megmagya­rázzák a szóvá tett bírálatot. Még két gondolatról röviden. A vitában több szó esett á párt­megbízatások helyzetéről. Figyel­men kívül maradt viszont az egyes párttagok párt- és társadal­mi megbízatásokkal való túlter­heltsége, illetve tehermentesítése. A muhka arányosabb elosztása lehetővé tehhé áz aktivitás to­vábbi szélesítését, új erők bevo­nását. A tájékoztatás fejlődésének elis­merés# melléit e-rvértélmfien jelent­kezik a további • • lírára való Igény. Ugyanakkor minimális a hangulat- rét, a véleményekről, a pártszervek­hez továbbított jelzés, a vlsszainfor- m&lás. Nem törekedtem arra, hogy a Népújságban megjelent hozzászó­lásokra egyenként reagáljak, in­kább a gondolatokat próbáltam kifejteni. A sajtó hasábjain foly­tatott vita, a hozzászólások, a helyi jellegű tapasztalatok ismer­tetése, hasznosán segítette elő a téma feldolgozását és a tapasz­talatok összegezését. Ha a vitá­ban nagyobb áz aktivitás, még több elvtárs adja közre hasonló módon a tapasztalatait, nagyobb hasznára vált vtilhfe a téma sok­oldalúbb gazdagításának, többen segíthettek volna megyénk párt­tagságának. A pártdemokrácia vitáját, to­vábbfejlesztését nem tekintjük befejezettnek, hiszen ez alapszér- vezétéink mlndenhapos gyakorla­tában állandó igény, éppen az eredményesebb munka érdeké­ben. BAY ENDRE a megyei pártbizottság munkatársa Népújság 3 1988. augusztus 18. a kábelfektetéshez Fotó: Bakó Jenő Patronálás — új módon Turányi Mihály a Mázdi Téglagyárban volt művezető. Mi­után szükség volt Kölesden a megüre­sedett gyárvezetői ál­lás betöltésére, a Ba­ranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat vezetői úgy határoz­tak, hogy megbízzák Turányi elvtársat a kölesdi gyár vézété- sével. A fiatalember két évig a mázai gyárban volt mű­vezető. Itt Domon­kos József gyárveze­tő keze alatt sok olyan dolgot meg- tdnult, melyét más rfydfakbah nem al­kalmaznak a terme­lés, az emberekkel való foglalkozás so­rán. A vállalat ve­zetősége. — miután Turányi Mihály mun­kába állt Kölesden — arra leélte Domokost, hegy segítse a fiatal gyárvezetőt. Két-három heten­ként egy napot a kölesdi gyárban tölt a mázdi vezető. Ér­tékes tanácsokkal lát- ja el a fiatalembert. Nemcsak szakmai kérdésekben ad út­mutatást a tapasztalt gyárvezető, hanem az emberekkel váló fog­lalkozásról is sokat beszél Turányi Mi­hálynak. A fiatal gyárvezető egyre jobban látja el fel­adatát. S nyilván e patronálási módszer, am-ely az iparban új- donságnak számít, végeredménye az lesz, hogy Turányi . Mi- hályból jó gyárveze­tő lesz, ha a hasznos tanácsokat megfogad- <d, ha aZ emberek- kel a kapcsolatot a továbbiakban is elv­társi módon tartja, ha képezi megát a szakmában, ha ta­nul. .. Mert ez az új patronálási módszer is csak akkor sike­res- Pj ­Elutazott Lengyelországba a paksi táncegyüttes Tegnap a délelőtti órákban el­utazott Budapestre a paksi tánc­együttes, hogy onnan folytassa útját Lengyelországba, ahol két hétig vendégszerepei majd. A mintegy negyventagú csoport — a táncegyüttes tagjai és kísé­rőik — egy, a tavasszal a me­gyében járt lengyel népi együt­tes látogatását viszonozza. A Jcét hét alatt a táncosoknak több fellépésük lesz. Műsorprograrh- h'hbrr s7/-cprl többek között v la. tápéi, szatmári, sár­közi ás pásztortánc is.

Next

/
Thumbnails
Contents