Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-11 / 161. szám

Számok tükrében a megyebajnokság tavaszi idénye

Sikeres kezdeményezésnek bizonyult a Gemenc Kupa

A péntek—szombat—vasárnap súly 1—1, váltó- és nagyvaltó- lebonyolított országos ifjúsági és suiy a—á ínuuiu. a maaik erés seregszemle válogatott

Kedd este játszotta első edzőmérkőzését a Szekszárdon edzőtáborozó női ifjúsági kosárlabda- válogatott, a Szekszárdi Vasas férfi ifjúsági csapatával. A mérkőzés előtt Tóth Andor, az ifjúsági válogatott vezető edzője elmondta, hogy a felkészülést eddig semmi sem zavarta meg, csupán egy sérült játékos Kénytelen pihenni, Gajdos, akinek régi bokasérülése újult ki. Az alapozó jellegű edzések igen nagy igénybevételnek teszik ki a fiatal játékosokat, akik a meleg ellenére becsületesen végzik munkájukat. Az edző megemlítette még, hogy mivel a városi pályát nem öntözik, szinte elviselhetetlen a por, amely igen nagy mértékben hátráltatja az edzési munkát. Ezután sípjába fújva elindította a mérkőzést. A 18 tagból álló ifjúsági válogatott keretet két részre osztotta es az I. félidőben az egyik nyolcas csapat, a II. félidőben pedig a másik nyolctagú csapat lépett pályára. A játék első részében rzereplő játékosok a következők voltak: Manker, Pákozdi, Rozrnán. Bak. Bencs, Jusics, Kövesi, Szabó, Török, míg a Vasas ificsapatából mindkét félidőben a következők szerepeltek: Budavári, Zsigmond. Körösi K.. Körösi I.. Kettinger, Zsoldos, Herr Szalczer, Treiner

és Partos. A válogatott lányok első számú leiadata volt (és ezért kérte az edzőjük, hogy fiúkkal játsznassanak) hogy minél agresz- szívebben, erőteljesebben védekezzenek, és ha ezt egy pillanatra is elfelejtették volna, rögtön pattogtak Tóth Andor utasításai: „Határozottabban csapj oda!” „Ne hagyd elmenni!” „Erőszakosabb legyél!” Az első 'félidőt 31:26 arányban nyerték meg a lányok. A játék második felében a következő nyolc ifjúsági válogatott játékos lépett pályára: Ugró,'Boda, Magyar, Szabó, Domonkos, Szelei, Bak, Geiszhauer.

A második csapatnak is ugyanaz az erőszakos védekezés volt a feladata, mint az elsőnek, amellett gyors indításokkal lették mozgalmasabbá a játékot. Nem is csodg hogy a végén kissé elfáradtak, hiszen aznap már a harmadik edzésnek számított a mérkőzés. A második félidőben is a lányok diadalmaskodtak 36:28 arányban, összesítésben 67:54-re győzött az ifjúsági válogatott. Legjobb dobóik voltak- Geiszhauer 14, Bencs 10, Magyar 8 és Manker 6.

Legközelebb a seregszemle válogatott lép oál’-ára. ugyancsal a Vasas fiú ifiesaoetával szem A 7 ■’ritAnn^rkőzpseket a gim* názi’-n-i udvarán tartják este fél nyolckor.

SZIKRA AZ tRA NYÍTOPUL TH02 |J|| CÉPET, BEKAPCSOLTA A PROG - OAPAOZÓe&arN Dezésr és.

JEHAMY PAASODPBMC ’SZÓLVA A SZPUTNYíK- ŐRHAJÓ ZSILIPJE KINYÍLT' aho\/K qeóSZOTT A IRAKIÉ TA. A Z.SU./E LEZA’QA'sA KJ- ,7:K\/ -a aar^aoott rC7Afc.

Kosárlabda

Folytatja felkészülését a női ifjúsági

Félidejéhez érkezett az 1968. évi labdarúgó-megyebajnokság. A tavaszi idény 15 fordulója után közel kéthónapos pihenőre tértek a játékosok, hogy erőt gyűjtve, sikerrel vegyék majd az őszi idény akadályait. A bajnokság szünete alkalmas arra, hogy az edzők, csapatvezetők részletesen értékeljék az eliső felvonás tapasztalatait. Ehhez az értékelő munkához igyekszünk segítséget nyújtani a tavaszi idényről készített statisztikai számada lókkal.

Hazai pályán elért eredmények

alapján

1. Fadd

8

7 1

31:6

14

(—)

2. Nagymányok

7

7 —

34:7

14

(9)

3. Sz. Vasas

9

6

2

1

28:9

14

(->

4. Bogy iß/LÓ

8

7 1

25:9

14

(3)

5. Kisdorog

9

5

3

1

20:5

13

(3)

Ü. Fornád

7

5

1

1

27:9

11

(9)

7. Gyönk

8

4

3

1

16:11

11

(6)

8. Tolna

7

3

3

1

10:1

9

(6)

9. Paks

7

4

1

2

25:9

9

(12)

10. Alpári SE

6

3

2

1

14:7

8

(8)

11. Tengelic

7

3

2

2

13:11

8

(9)

12. D.földvár

8

3

1

4

18:11

7

<-)

13. Bátaszék

8

3

1

4

14:24

7

(10)

14. Tamási

7

2

2

3

8:6

6

(9)

13. Szedres

7

3 4

13:11

6 (-)

ifl. Simontornya

7

1

1

5

11:29

3 (11)

Idegenben

játszott

mérkőzések

alapján:

1. Fornád

8

5

2

1

11:6

12

(?)

2. Nagymányok

8

4

3

1

18:10

11

(3)

3. Tengelic

8

4

2

2

22:13

10

(8)

4. Sz. Vasas

6

4 •

2

8:5

8 (-)

5. Tolna

6. Fadd

7. Alpári SE

8. Kisdorog

9. Paks

10. Tamási

11. Szedres

12. Slmontornya

13. Bátaszék

14. Bogvls-'lö Lí. Dunaföldvár 16. Gyönk

8 3

7 3

9 3 6 2 3 2

8 1 8 1

7—1

7—1

7—1

7:13

20:13

15:19

9:8

7:14

12:25

9:23

6:25

8:30

1:23

5:39

(4)

(-)

(4)

(4)

(7) (1) <—) (4) (6) (2) (-)

(Megjegyzés: A csapatok pontszáma utáni zárójelben az 1967 évi tavaszi idény pontszámait tüntettük fel).

Házi pályán csak Nagymányok őrizte meg veretlenségi sorozatát. Táblázatainkból is kitűnik, hogy a tavaszi idény a kis csapatok sikerét hozta. A tavalyi szereplést tekintve hazai pályán Bogyiszló, Kisdorog, Gyönk és Fornád, — idegenben Tengelic,

Fomád és Tamási javulását láthatjuk. Meglepő viszont a nagy múltú egyesületek: Paks, Bátaszék és Simontornya visszaesése.

*

A megyebajnokság tavaszi idényében 472 gól született, melyet 145 játékos szerzett. Egy fordulóra j?l,46, egy mérkőzésre pedig 3,93 gól esett átlagban. A gólátlag kedvezőbben alakult, mint tavaly, mivel akkor egy mérkőzésre 3,74, egy fordulóra

22,7 gól jutott. A 15 forduló során a legtöbb gól — 42 — a negyedik fordulóban, a legkevesebb — 18 — a tavaszi idény nyitányán született. A 472 gólból 18 öngólból esett, melyből Bogyiszló, Fornád és Bátaszék egyaránt hármat, Dunaföldvár kettőt, Kisdorog, Simontornya. Tengelic, Tolna, Szedres, Alpári SE és Tamási egy-egy öngólt vétett. Klopcsik (Dunaföldvár). Bildhé- ber (Bogyiszló) és Káló (Fornád) két-két esetben juttatta saját kapujába a labdát.

*

A tavaszi idény 120 mérkőzését 42 200 néző tekintette meg, 13 850-nel több, mint az elmúlt évi bajnokság tavaszi mérkőzéseit. Egy fordulóra 2813, egy mérkőzésre 352 néző jut. A legtöbb nézp — 3600 — az 5. és 12. forduló mérkőzéseit látta. A 13. forduló 8 találkozóját tekintették meg legkevesebben, számszerint 2050 néző. A tavaszi idény nézőcsúcsát Bogyiszló tartja, a 14. fordulóban lejátszott. Bogyiszló— Sz. Vasas mérkőzést 800 néző szurkolta végig. A 16-os mezőny csapataiból a Bogyiszló hazai mérkőzésein 4300, az Alpári SE találkozóin pedig csak 750 néző volt jelen.

*

A bajnokság 120 mérkőzésén 28 féle eredmény fordult elő. A legtöbbször -előfordult eredmény a 2:1 volt., ami 12 találkozó végeredményét jelentette. A 2:0-ás győzelem 11-szer. az l:l-es döntetlen ló-szer fordult elő. Kilenc mérkőzés hozott 3:2-es eredményt. A gól nélkül] döntetlen

ugyancsak 9 esetben szerepelt a vasárnapi tudósításokban. Az 1:0 és 3:0 nyolcszor, a 3:1 pedig hétszer fordult elő. öt mérkőzés végződött 4:0-lal, négy-négy találkozó pedig 3:3, 4:1, 5:1 és 6:0- as végeredményt hozott. A 2:2, 5:2 és 6:1 háromszor, a 4:2, 5:0, 7:0 és 8:0 kétszer fordult elő. Egy-egy találkozó végeredményét jelentette a 4:3, 5:3, 6:2, 7:3, 8:1, 8:2, 9:1 és 10:1. A legtöbb gól

— 11 — a Fornád—Dunaföldvár mérkőzésen esett, a 9. fordulóban. A legnagyobb vereséget Dunaföldvár után Tamási, Simontornya, Gyönk és Szedres szenvedte el.

*

A sportszerűséget tekintve kedvezőtlenebb képet kapunk, mint az 1967. évi bajnokság tavaszi idényében. A 15 forduló során tavaly 3 játékos került a kiállítás sorsára, az ez évi bajnokságban viszont 9 játékos neve szerepelt a játékvezetői jelentésekben. Kisdorog, Simontornya és az Alpári SE csapatából ketten. Tamásiból, Paksból és Bátaszékből egy-egy játékost állítottak ki. Érdekes, hogy a tavaly még NB IlI-ban szereplő Född és az Sz. Vasas elleni mérkőzéseken 2—2 játékost zártak ki a játékvezetők a további küzdelemből.

' *

A tavaszi idényben a játékvezetők által megítélt büntetőrúgásokból 22 gól született. Büntetőből a legtöbb gólt — négyet

— a klsdorogi Klein szerzett, Bogyiszló és Tengelic 3:3 gólt ért el 11-esből. Az újonc Dunaföldvár védelme 4, a Bátaszéki VSK pedig 3 büntetőt vétett Az Sz. Vasat;. Tamási, Bogyiszló és az Alpári SE ellen egyaránt két- két gól szereztek 11-esből. Büntetőből a legtöbb gól — 4 —, a 15. fordulóban esett.

Fekete

felnőtt ökölvívók minősítő versenyének népes mezőnye és színvonalas mérkőzései azt bizonyították, hogy sikeres kezdeményezésnek bizonyult a Gemenc Kupa megrendezése.

Érdekes, az egyes súlycsoportokban szereplő öklözök megoszlása. A legnagyobb mezőny pehelysúlyban jött össze, számszerűen 8-an, a nagyváltó- és a nehézsúlyban 5—5, a harmatsúlyban pedig 4-en indultak, a többi súlycsoportban pedig a következő volt a megoszlás a felnőtteknél: papírsúly 2 induló, leg- súly 3, könnyűsúly 3, kisváltó- súly 3, középsúly 2, nagyváltó- és félnehézsúly 1—1 induló. Az ifjúságiaknál egyik súlycsoportban sem indultak háromnál többen, három súlycsoportban pedig csak 1—1 induló volt. A megoszlási arány a következő: papírsúly 1 induló, légsúly, harmatsúly, könnyűsúly 3—3 induló, pehelysúly 2, kisváltó- és középkuzueuuemek, hogy igen sok vou a ceittuasos győzőiéin. A íeinoi- teknel a 32 mérkőzés közül iá lelauasos volt, y mérkőzésén az egyik oiUozot sorozatos szaoaiy- laianság miatt ieieptettek, 6 mérkőzésén üonto ioienyes gyuzeltm született, s a legkevesebb — ösz- szesen 4 — pontozásos győzelem volt. Az ifjúságiaknál, ellentétben a felnőttekkel csak két feladasos mérkőzés volt, viszont legtöbb a pontozásos győzelem volt. A 15 mérkőzés közül összesen 6 pontozásos győzelemmel, 4 sorozatos szabálytalanság miatt leléptetéssel, 3 döntő fölénnyel és 2 feladással végződött.

Mindent összevetve, kitűnő lehetőségeket nyújtott ennek a kupának a megrendezése arra, hogy ökölvívósportunk visszazökkenjen a régi kerékvágásba és hű maradjon régi nagy hagyományaihoz.

Húsz éve halt meg

Glykais Gyula

Glykais Gyula 1893-ban született Pomdzon. Már gyermekkorában megkedvelte a sportot. Többféle sportágban vett részt: úszott és kajakozott, majd később elkezdte a vívást is. Santelli Itálo olasz vívómester felismerte benne a tehetséget- és a tanulni akarást. 1912-ben a BEAC. versenyzőjeként, vívta első nemzetközi versenyeit Pécsben. Az első világháború és a Tanácsköztársaság idején nem versenyzett, s így csak 1923-ban hívta fel magára megint a figyelmet, amikor kardvívásban országos bajnokságot nyert. Versenyein érvényesült klasszikus mondása: „Sportolok saját örömömért, ver- senyzek hazám dicsőségéért.' Mindig előtérbe került a csapat iránti lelkesedése, az egyéni babérokért nem küzdött. 1924-ben

érte az a megtiszteltetés, hogy bekerült a párizsi olimpiai csa- patba. de akkor betegsége meggátolta abban, hogy Párizsba utazzon. 1929-ben sorra legyőzte Európa klasszisversenyzőit és így Nápolyban elnyerte az Európa- bajnoki címet. 1928-ban Amsterdamban és 1932-ben Los Angelesben két aranyérmet nyert az olimpiai játékokon, mint a magyar kardvívócsapat tagja.

Glykais Gyula, a magyar kardvívás egyik kiemelkedő alakja: két olimpiai aranyéremmel (1928. és 1932-ben mint csapatkerettag), három Európa-bajnoki aranyéremmel (egy egyéni és két csapat), egy Európa-bajnoki bronzéremmel írta be nevét a magyar vívósport történetébe. 1948. július 12-én, élete delén ragadta el a halál. Sírja a szekszárdi dlsóvárosi temetőben található. Glykais Gyulát, a halhatatlan sportembert már sokan elfelejtették, pedig sikerei, eredményei a sportrajongók népes táborában sohasem, tűnhetnek a feledés homályába.