Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-11 / 161. szám

VISSZHANG .- ’ ’ ’ I Előttünk is érthetetlen — Rosszindulatú és egyoldalú tájékozta táv« — Az igazgatóság intézkedett A Tolna megyei Népújság június 19-i számában megjelent ?,Az áruellátás órái késnek — Le van -fütyülve? — Marhasó” című újság­cikkel kapcsolatban a következő észrevételeket tesszük: A cikkben leközölt, áruellátással összefüggő állásponttal nem lehet egyetérteni, mert egy község áruellátását abból a szempontból megítélni csupán, hogy Vegeta ételízesítő és Szegedi halászlékocka kapható-e, vagy sem, nem lehet. Ugyanis egyéb más hazai gyártmá­nyú ételízesítők a gerjeni egységeinkben megvásárolhatók, például Delikát és egyéb ételízesítők. valamint tasakos leveskonzervek. Meglepő az újságcikkben leközölt kifogás a Szegedi halászlé- kockát illetően éppen Gerjen községben, ahol tudomásunk szerint a község legnagyobb része halász, illetve horgász, ugyanis a Duna közvetlenül a község mellett folyik el. Ettől függetlenül előttünk is érthetetlen. hogy több boltunk niegrendelését halászlékocka vonat­kozásában a Nagyker. Vállalat nem teljesítette. Ez Gerjen ese­tébe» 6 alkalommal történt. Ami a marhasóval kapcsolatos megjegyzés, az bizonyos értelem- ben fedi a valóságot, mivel az 1,80 forintos egységárat január 1-től 26 fillérre szállították le, így ennek szállítását többszöri megrende­lésünk ellenére a Nagyker. Vállalat nem eszközölte, ugyanis az áru szállítási költsége meghaladja az áru fogyasztói értékét. Meg­jegyezzük, hogy éppen a marhasó problémájával a Népújság május 10-i számában leközölt cikkben szövetkezetünk foglalkozón. Gerjen község zöldség-gyümölcsellátását több éven keresztül e célra létesített bolton keresztül látta el a tsz. A tsz ezt az* áru­sítóhelyet bezárta, miután ezen tevékenység folytatása részére nem gazdaságos a vb. elnökének tájékoztatása szerint. Megvizsgáltuk a zöldség- és gyümölcsigényt és azt állapítottuk meg, hogy az igen kis volumenű, úgy gyümölcs, mint zöldségfélék esetében. Rendsze­res szállítása 30 kilométer távolságról, vagy még messzebbről le« hetetlen és nem is gazdaságos. Szerintünk a fogyasztási és érté- a szövetkezetünk nem tehető felelőssé Gerjen község teljes zöldség- és gyümölcsellátásáért, ugyanis kizárólag mezőgazdasági jellegű község. Legfeljebb egy-két család kivételével még a bérből étö Pedagógusok, tanácsi dolgozók is rendelkeznek háztáji kerttel. Még Bédika elvtársnak is akkora gyümölcsöse van szükségletén felül szövetkezetünknek és másoknak is aaott el almát, ami egyben azt is igazolja, hoov mint tsz-tao nemcsak háztáji területtel, de még kerttel is rendezz™ Egyébként a zöldség- és gyümölcsellátással kapcsolatban meg- említjük, hogy ebben az évben 109 mázsa zöldséget és gyümölcsöt szállítottunk a gerjeni boltokba értékesítésre (például új burgonya, karalábé, fejes káposzta, gyökér, sárgarépa stb.), igaz, hogy zöld- 148 Miót, azonban egységeink részére nekünk is Duna- földvárról kellett beszerezni. Emellett az egységek vezetőinek jogukban áll saját maguknak felvásárolni zöldséget és gyümölcsöt, annak fogyasztói árát meg­állapítani, amiért az árrés 60 százaléka illeti meg őket. A locsolókannával kapcsolatosan a Mérleg újság júniusi száma foglalkozik „A Közgazdasági Bizottság iparcikkszakma boltvezetői­vel tartott értekezletéről készült cikkben azzal, hogy egységeiket a mindennapos élethez szükséges legegyszerűbb cikkel nem látják el. Például nincs félliteres lábas és fazék (25 literes bőven van), locsolókanna (miután itt a nyár ___). A z üzlethálózattal való ellátást illetően úgy gondoljuk hogy az az egymillió forintos beruházás, ami Gerjenben már részben megvalósult és folyamatban van, azt tükrözi, hogy a tájékoztatást nyújtók abszolút felelőtlenek voltak. Ugyanis április 4-én adtuk át a forgalomnak a község vezetőinek és dolgozóinak jelenlétében ünnepélyes keretek között a 200 000 forint értékű tőépítkezéssel épült igen korszerűi a mai követelményeknek mindenben meg­felelő boltegységet, melynek forgalma több mint 80 000 forint ha­vonta. Ugyancsak megkezdtük és folyamatban van egy igen kor­szerű 800 000 forint költséggel készülő presszós falatozó építése. Hogy ez még nem 2 vagy 3 éve kezdődött, és még így ez nem üzemelhet, annak az az oka. hogy megfelelő, illetve alkalmas épü­letet nem tudtunk vásárolni és a helyi szervek sem tudtak ré- YagK- épületet, vagy üres telket biztosítani. Ugyanakkor ezt Pa/cson és Biritón meg tudtuk oldani a szervek megfelelő hozzá- fJizfn segítsége révén. A múlt év első felében hórmnb^^^^tt01!^71^ ? helyi tsz~*?1 eM épületet, amelyet a múlt hónapba» adott át és így nem tudtunk előbb az építkezéshez kez­A kény ér szállítás sál kapcsolatosan az illetékes községi vezető- \s tuöomása van arról, hogy évek óta a jelenlegi fuvar- Vn?JóZnJ>i*IZállíya ,a, kenye/1^t a Sütőipar, amivel egyébként más c.??Íam47^ ^agában Szekszárdon is. Az tény, hogy a száUítámlntSUn™uar2 Xasalat sJLkIíal, 9yerWébb minőségű kenyeret a í?rás eyyéö helyein árusítunk: a paksi, vagy más vidéki sütőüzemben termelt kenyeret. y Kiszállásunk alkalmával ellenőriztük a kenyér szállítását és a ]nS9el kaPCs°lato&<™ kifogást tenni nem lehetett, még csak “ kenyerek annak ellenére, hogy a legnagyobb szárazság idején történt az ellenőrzés. Nem tudni, hogy Ferenczi Lajos, szövetkezetünk felügyelő bizottságának tagja hogyan állapít- ?^tt, mtg olyat* .hogy a kenyereket ujjnyi por fedi, és azt hozza forgalomba a gerjeni bolt. De ha a kenyér minőségével kapcsolat­ban minőségi kifogást állapít meg Ferenczi Lajos fb-tag, aki egyéb- *5** hivatott a boltok és azok vezetőinek munkáját ellenőrizni, kötelessége lett volna azonnal intézkedni, vagy legalább a bolt­ZSSSL&hZL? Ä& Ztnösé9ét iegyzöHönyvbe fialni. mivel Azt, hogy Ferenczi Lajos fb-tag kenyeret portalanítson a ger-> jeni tagságnak, aki őt e funkcióra választotta, egyáltalán nem varja el, azt azonban igen, hogy a tagság érdekét megvédje, kép- vteejje, ha szükséges, konkrét intézkedéseket tegyen. Ebben vz esetben azonban ez elmaradt. Hogy a Gerjeni Községi Tanács VB és a Paks és Vidéke Álta- tanos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet között kötélhúzás vagy viszálykodás lenne, vagy lett volna, erről csak az újságcikkből SxVleztünJ* tudornásL Véleményünk szerint ez a kötélhúzás a köz- ségi tanács vb-elnöke részéről egyoldalú, ezt bizonyítja az újság- me9jegyzése, hogy a községi tanács művelődési házában az fmsz kocsmát rendezett be. Ezzel kapcsolatosan az a valóság, hogy éppen a községi tanács ”?ÍXf?ős ^Vonására nyitott büfét még az önálló gerjeni fmsz, mely büfébe éppen a község vezetői többszöri kérésére került szeszes és rövidital is- A végén ez a büfé J?ll?get- öiíóm£t és ezért 1964-ben az fmsz megszüntette, majd a községi tanacs vb-elnöke, Ferenczi Lajos fb-tag és a helyi szer­vek vezetői kifejezett kérésére, véleményünkkel ellentétesen ismét nyitni a művelődési házban ezt az egységet, most már italbolt jelleggel. Egyébként ezirányú sürgetéseket a gerjeni helyi szervezetük vezetőségi üléseinek jegyzőkönyvei is tartalmazzák. Ezen állapot senki részéről nem volt kifogásolva, egy éve sem vetődött fel az italbolt megszüntetése még a községi tanács vb. 1967. május havi ülésén sem, mindaddig, amíg ugyancsak a község vezetői javaslatára a dunaföldvári tsz közös vállalkozásával poha- razót nem nyitottak, ahová éppen a vb-elnök felesége került be­állításra vezetőként. Természetesen ez a poharazó nem tud versenytársa lenni az fmsz két italboltjának, mert amíg az fmsz-ünk vendéglátóipari egységei 14—17 forintos jó minőségű borokat mérnek, hoznak for­galomba, addig ez a poharazó 25—30 forint között árusítja borait. A kötélhúzás előidézői, a poharazó pangása, egyáltalán az egész újságcikk megjelenése vonatkozásában, az újságcikk megjelenését követően, az áruellátás és egyéb szempontból fmsz-ünk széles körű és mélyreható vizsgálatot folytatott. Megállapítottuk, hogy az újság­cikkben foglaltak nem mindenben fedik a valóságot és azok rossz­indulatú, egyoldalú tájékoztatás nyomán születtek, amivel nem értünk egyet. '— Egyébként a művelődési házban üzemeltetett italbolt megszün­tetése ügyében az fmsz igazgatósága intézkedett. Hasonlóképpen intézkedések történtek az áruellátás vonatkozásában is. Sebestyén Zsigmond / az igazgatóság elnöke Brigád a Sárközben Sárközi népi motívumok díszí­tik a vörös se­lyemmel borított brigádnaplót. Ami­kor elkészült a borító hímzése, amelynek költség geihez a pártoló tagok, az irodai dolgozók közös szamócaszedéssel járultak hozzá, az asszonyok elhatá­rozták, hogy ün­nepélyes brigád- gyűlésit tartanak. Két hónappal ez­előtt az őcsényi Kossuth Tsz-ben 14 nő megalakítot­ta a Hámán Kató szocialista brigá­dot, amelyet ve­zetőjéről, Kiss Já. nosnérál ma így emlegetnek a köz­ségben: a „Piri- brigád”. Két hó­nap elegendő volt, hogy jó hírt sze­rezzenek maguk­nak és egészséges versenyszellemet teremtsenek. Úgy hírlik, hamarosan követőik lesznek. Ott ülünk a nagy gonddal meg­terített asztalnál, a feketére égett karú asszonyokon jól mutat a va­kító fehér blúz. Eljöttek velük ün­nepelni a férjek is. A kultúrház udvarán lobog a tűz a rézbográ­csok alatt, Jani bácsi irányításá­val csillogó szemű, izzó arcú me­nyecskék sürgölődnek. Nincs fennakadás, minden úgy megy, mint a karikacsapás: akár a föl­deiken.-. Az ünnepi est első szónoka Széki János, a tsz-élnök. Derűs mosollyal beszél a kezdeti aggó- harcoló vietnami népnek. Vállal­dalmárái, arról, hogy bizony félt, hogy nem lesz-e sok havonként 21 tízórás munkanap, amit elvál­lalt a brigád- A szerződésibe bele is foglalták biztosítékul: ».Egymás munkájáért, valamint a munkában való pontos megje­lenésért közösen felelünk.. Lapozzunk most a naplóiba, ahol ez á£U ,.A vállalt 21 nap helyett má­jus hónapban 23-at teljesítettünk. Gyűjtöttünk pénzt a hősiesen tűk a magányos öreg tsz-tagok látogatását. Eddig két alkalom­mal 10 helyen jártunk. A legtöb­ben fát kértek, és mi elhatároz­tuk, hogy megszedjük a téli tü­zelőjüket. A tsz vezetősége Ígérte, hogy kocsit ad, amin hazaszállít­hatjuk .. .* Milyen egyszerű mindez, így első olvasásra. Aki dolgozott már erdőben, az tudja, hogy 22 mé­ter fa, mert ennyit szednék a hulladékból, nem kis mennyiség. Mégis, egy emberként vállalták, hogy ellátják az «egeket, ne fázzanak a télen. Egy magányos öregasszonynak a kukoricáját is megszedik. Sírva fakadt, mikor be­jelentették néki: „Megteszitek, leikeim? Akkor én inkább rátok bízom magam, minthogy otthon­ba menjek, ha már mozdulni se tudok..." — mondta a könnyek közt reménységgel. Talán két dologhoz hasonlít leginkább a brigád ereje: a nap éltető melegéhez, vagy a folyar sodrásához. Elkezdték együtt dél. gozni, és kiderült, hogy a napi 10 órás mezei munka után nem nehéz a háztartás, ha ilyen vi­dám közösségben élnék. Nem pa­naszkodnak fáradtságról, ha va­lamit tenni kell... Most ünnepéinek. Nagyon vár­ták ezt az estét, készültek rá égj hete. ftt vannak ebből az alka­lomból a nőtanács vezető asszo­nyai is, hogy köszönteék őket Kezdettől, az alakulástól mellet­tük állnak, tanácsokkal látták el támogatták a szépen induló kő zösséget. De eljöttek a termelő- szövetkezet gazdasági vezetői, ag. ronómus, főagronómus feleségé vei, kisgyerekkel. A főagranómuj poharát emelve, lelkes szavakka köszönti a nőket, akik munká jukkái vívták ki a megbecsülést akikre mindig számítani lehet.. MOLDOVÁN IBOLYA BH-elemek ezerszámra Megyénk több kisipari szövetkezete is foglalkozik a családi házak építéséhez ma már nélkülöz­hetetlen BH-elemek gyártásával. Felvételünk a Paksi Építőipari Ktss-ben készült, ahol szintén nagy tételben készülnek ezek az elemek. Foto: Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents