Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-11 / 161. szám

Nagy az aránytalanság a keresetek között?

Beszélgetés az SZMT közgazdasági bizottsága vezetőjével

Nincs munkahely, ahol a dolgozókat ne foglalkoztatná a kereset, a fizetés. Helyenként heves és indulatos kifakadásokkal bizonygatják, hogy indokolatlanul nagy az aránytalanság a fizikai dolgozók és az irányító munkát végző emberek fizetése között. Erről a kérdésről a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa köz- gazdasági bizottsága vezetőjével, Körösi István elvtárssal beszélgettünk. Számítani lehet arra, hogy a téma olvasóinkat vitára készteti. A hozzászólásoknak lapunkban helyt adunk. Annál is inkább, mert a javaslatok, a vélemények a jövőre vonatkozóan is hasznosíthatók.

— Körösi elvtárs, tud arról, -feldolgozó vállalatnál, a szakszervezet, hogy a dolgo- hadi Cipőgyárban.

zók helyenként Indulatosan bírálják a bérezés jelenlegi rendjét?

— Igen.

Mi azt tapasztaljuk, a „réhogy a MŰM és a SZOT augusztusban várható irányelveiben a mi észrevételeink is „benne lesznek”. Bízunk abban, hogy az elkövetkezendő években a kollektív szerződések jobbak, tökéletesebbek lesznek. Most, a kollektív szerződés egy évre szól. Jövőre viszont már két évre, 1969-re és 1970-re kötik. De ami nagyon lényeges, az idén már októberben a Bony- és novemberben kötik meg két évre. Lesz elegendő idő az alaposságra, a körültekintésre. A munkaadók egyébként szintén gyűjtik a tapasztalatokat. Mi azt szeretnénk a dolgozóktól kérni,

— A dolgozók tudnak erről,

Körösi elvtárs?

— Nem.

Kár. Í .... . __________ _ ________ Hl__

_ — Nézze, a végeredményről hogy ők is gyűjtsék és érvénye

gi mechanizmusban” közel sem majd tudni fognak. Egyébként sítsék a maguk tapasztalatait, foglalkoztak az emberek any- szerintem a vita általában nem Tavaly az idő rövidsége miatt nyit a fizetéssel, mint ameny- azon van, hogy miért keres sem lehetett mindent végiggon- nyit foglalkoznak most. mondjuk az igazgató három és dőlni. Említettem például, hogy

— Ennek megvan a maga ma- fél ezer, vagy négyezer forintot, a 15 százalékon belül is lehet gyarázata. Azzal kezdeném talán, A mj tapasztalataink szerint sok- differenciálni. Ez azonban leg- hogy a múltban, pontosabban az kaI inkább az izgatja az embe- több helyen a kollektív szerző- új gazdasági mechanizmus beve- reket, hogy ki mit tesz ^rriajd désből kimaradt. Utaltam arra is, zetése előtt a bérezés területén zsebre a várható nyereségből. Bi- hogy a kategóriába sorolásnál a nem érvényesült kellőképpen a monyára tudja, azt a bizonyos 80 fizikai dolgozókra nézve hátrá- dilíerenciálódás. Sőt, nagyon jól százalékot. Itt arról van szó, nyos, ha sokan kerülnek az tudjuk, hogy káros egyenlősdiség h°gy a kollektív szerződés első egyesbe és a kettesbe. Most erre alakult ki. Arra gondolok, hogy kategóriájában levő vezetők éy is gondolni lehet. Végül sZeret- például nyolcforintos órabért ka- végén a nyereség 80 százalékát nem nyomatékosan aláhúzni, pott az egyik esztergályos is, a kapják.^ Most a dolgozók azt szá- hogy az illetékes szervek komo- másik esztergályos is a képes- m°lgat.ják. hogy ha például a lyan és alaposan foglalkoznak a ségektől, a gyakorlattól, a hozzá- vezető évi átlagkeresete négy- bérezés területén tapasztalható értéstől függetlenül. Ez nem volt vennnyolcezer forint, akkor a ellentmondásokkal, s azoknak a jó, mert a jobb képességű em- nyeresegrészesedésből még plusz felszámolásával. De ne feledjük, berek végül is azt mondták: mi- negyvenezer forintot kaphat év hogy ez az első esztendő. Elért nyújtsak én többet, ha ugyan- végén. mondanám még, hogy alapjában

olyan elbírálás alá esek, mint a — Ez a helyzet. Nem? véve azért a termelés minősége

kisebb képességű ember. A gaz- — Elvileg igen. De ne feled- mennyisége a legfontosabb

daságt mechanizmus reformjának jük, ahhoz, hogy a vezető a 80 ,<ezdődik minden. Ezzel éra fő vonásai közül viszont ki- százalékot megkapja, a tervezett demes foglalkozni legtöbbet emelném az alábbi gondolatot: nyereség négyszeresét kell pro- mert tulajdonképpen ez határoz „A reform politikai fontossága dukálni. Ez viszont aligha lehet- za me8 az életszínvonal alakulá- mindenekelőtt abban rejlik, hogy séges. Mindenesetre az embere- sak

a tömegek életszínvonalának jö- két mégis ez a 80 százalék fog- Köszönjük a beszélgetést

VŐbeni gyorsabb emelését híva- lalkoztatja, pontosabban az, hogy Körösi eiv*<u-« tott biztosítani, s arra törekszik, az első kategóriában levők 80 hogy az egyes dolgozó életszín- százalékot, a harmadik kategó- vonala a jelenleginél jobban riában levők csak 15 százalékot függjön ' munkája társadalmi kaphatnak. Itt is az a helyzet, hasznosságától, egyéni teljesítmé- hogy ki kell várnunk ennek az nyétől és a kollektív munka évnek a végét, és utána majd eredményességétől.” — állapítja meglátjuk. Egyébként ne feledje, meg az MSZMP Központi Bi- ha egy vezető jól irányít, millió- zottsága. Szerintem ez nagyon vi- kát hozhat.

lágos. — Ez így igaz. Ezt még vl— Valóban. Csupán az a J^ni sem érdemes. Ennek cl- kérdés, az életben, a gyakorlat- mnere szerintünk mégsem szabad szó nélkül elmenni e sokakat érintő, 15 és 80 százalék mellett. *

— A tapasztalatokat illetően nem akarok ismétlésekbe boSzív alakú cseresznye, korán érő uborka

A mezőgazdasági minősítő Tó- háziasszonyok joggal kifogásol- nács legutóbbi ülésén újabb no- ják: egyes karalábé fajták felvény fajtákat minősített. Dr. Ka- tűnőén fásak. Az új, fehér karapás Sándor, az Országos Mező- lábé a rostos megkeményedésre gazdasági Fajta- és Termelés- kevésbé hajlamos. A szakembe- technilcai Minősítő Intézet igaz- rek most töröltek két régebbi.

gutája ismertette a széles körű elterjesztésre engedélyezett fajtákat:

— A legutóbb minősített növényeknek minden esélyük megvan arra, hogy előnyösebb tu„levitézletf cseresznyefajtát és helyettük újabbakat vettek fel az előzetes, elismert fajták sorába. A solymári gömbölyű cseresznye szem-átmérőjének nagysága meghaladja a 18—20 milliSZF.KULITV PFTF.R

lajdonságaik miatt rövid idő tnétert is. öt-nyolc nappal előbb alatt kiszorítsák az eddigi faj- árik a germersdorfinál. A gyulákat a piaci kosarakból. Álla- m°}cs bordopiros színű es meg- milag elismert fajta lett a para- nVÚlt szív alakú utas fájtához dicsőm alakú pallagi és szentesi nem• hasonlítható. Ye9ul r e9V zöldpaprika, amelynek az íze szőlőfajta „születéséről számol- édes* és ráadásul kellemesen fű- hatok be. Ez a Favorit-csemege szeres. A háziasszonyok később elnevezést kapta. A gyümölcs nagy tömegben újfajta uborkát közvetlenül a Csabagyöngye is vásárolhatnak. Ez a budai faj- ut®n érik, olyan periódusban, ta, 20—25 centiméter hosszú és amikor éppen nem jut érett szo- a többinél 8—10 nappal hama- lo a Piacokra. A borostyán színű rabb érik. Már az első szedés- sz“l° }Qen zamatos, kitűnő minél páratlanul dús termést ad. noseou.

Három hét alatt megérik az új, — Az új fajták iránt élénk ér- korai fejes káposzta és lendüle- deklődés mutatkozik a termelőié sen érő növény. terméshozama üzemek részéről — mondta be- szintén kedvezően alakult. A fejezésül dr. Kapás Sándor.

KOJÁL-tájékoxtató

Megyénkben mintegy másfél a mezőgazdaságban dolgozó egészszáz mezőgazdasági egészségügyi ségügyi felelősök munkájának je- felelős dolgozik, részben függet- lentőségét méltatja, amelyhez a lenített állásban. Az ó munkájuk jövőben a KÖJÁL is éppen e hatékonyságának növelését lesz tájékoztatón keresztül ki yán sehivatva elősegíteni a Tolna me- gítséget nyújtani, gyei KÖJÁL „Mezőgazdasági, Jogi tanácsok, statisztikák, egészségügyi felelősök tájékozta egyes közegészségügyi szabályok tója” címmel most első ízben olvashatók még az első számban, megjelent kiadvány. Az új tájékoztató minden bizonyAz első számban többek kö- nyal elősegíti majd a mezőgaz- zött dr. Gujás János, a Tolna daságban dolgozó egészségügyi I rriegyei KÖJÁL igazgató-főorvosa felelősök munkáját.

ban miként érvényesülnek ezek az elvek, gondolatok. Pontosabban, a szakszervezetnek mik a tapasztalatai?

— Szerintünk ezen a területen

még nem kielégítő az előrehala- cs^tkozni. Azt viszont el szeret- dás. Dr. Bekl Sándor, a SZOT !?ern. IJlor)őanij hogy a szóban titkára a SZOT június 21-i ülé- .f80, 15 százalék csoportátlagot sén is elmondotta, hogy néhány Je*cnt. Ezen belül az egyéni tel- vállalat gazdasági célkitűzései, ífS1 i!T1fnye,k figyelembevételével számításai és a gyakorlati tévé- .apbat valaki akár 50 százalékot kenysége között ellentmondás ta- 1S' Le bat tehát differenciálni, pasztalható. Bekl elvtárs kifej- a!J’e,nn^hen ezt a kollektív szertette. a bérszínvonal-számítás és ?odes J°gzíti. Sajnos, kevés he- megállapítás jelenlegi rendszere , fn.1rog?ltl-. Talán három válla- nem elég rugalmas, és nem al- a , minc,össze. Helyenként vi- kalmazkodik megfelelően a vál- szom ,nem ügyeltek megfelelően tozó termelési feladatokhoz. Ha a^ra' hogy hány ember kerüljön most kissé leegyszerűsítjük a ?Z e8ye's hs a kettes kategóriába, kérdést és a dolog praktikus, °* . embert soroltak az

gyakorlati oldalát vlzsgáliuk, azt elabt> említett két kategóriába, ami az embereket elsősorban ér- °-„.<ez,a fiz,kai dolgozók nyere- dekli, akkor elmondanám: a fi- *eeenak a na”vságrendjére való- zikai és az irányító munka bére- , klhat- Az egyik vállalatnál zésében meglevő, különbség or- ember dolgozik. Az 1700-ból

szágos problémának látszik. Mi é*~en n^annak az első kategóriá- az idevonatkozó Tolna megyei Da.n'., "°~en a másodikban. Egy tapasztalatokat összegyűjtöttük ,1(!00 ernbert foglalkoztató

és a SZOT-tal közöltük. A vaüalatnal viszont mindössze 3 SZOT-nak az az álláspontja, ?mb?r kerü,t az első kategóriá- hogy az új gazdasági mechmiz- ba- , a második kategóriába, musnak ez az első esztendeje, és An‘lelVik vállalatnál 34-en van- erre való tekintettel várjuk ki *1' .első. és 90-en a második

a végét, ne siessük el a dolgo- kajegorTában, ott ez a fizikai kát. Az a lényeg, hogy a bére- dolgozók rovására megv. zés területén meglevő vélt. vagv — Körösi elvtárs, a kollektív valódi visszásságok a szakszer- szerződés nem szentírás, ilyen vezet előtt ismertek, de még több tapasztalatra van szükséa — A Tolna megyei SZMT nézi. vizsyália. Pzveter>nnl kíséri tanasztalatgyűitéq céljáeset.ben év közben nem lehet- séires a dolgozók érdekeit szem előtt tartva a kollektív szerződést módosítani?

— De igen. Akik aláírták, azok ból a vélt vagy valódi ellent- módosíthatják is. Nekünk, már mondásokat? mint az SZMT-nek, az a javas— Hogyne. Néhány példát latunk, hogy helyenként célsze- mondanék. A bérezés problémáit rű volna még most felülvizsgál vizsgáltuk, tanulmányoztuk, a ni az egves és a kettes kategóriát, tanácsi iránvitás alatt levő helyi Egyébként a kollektív szerződé iparban az állami építőiparban, sekkel kapcsolatban a Tolna a mezőgazdasági gépjavító válla- megvei SZMT is megtette a ma

Eladó egy sütőüzem

KORÁBBAN MÁR a napila- látni, hanem az újjáépítésben milyen vállalat, cég venné át pókban is megjelent a hirdetés: résztvevő több száz építőt is. fiókü'zemnek, hogy a községben szekszárdi sütőipari vállalat Mindezeken kívül még Tolnát levő munkaerő-felesleget lekösse, megvételre kínálta fel a bogyisz- is el lehetett látni a Bogviszlón Úgy tudjuk, a Szekszárdi Szabó lói sütőüzemet. Nincs rá szűk- .sütött kenyérrel. Ktsz is tárgyalt már a sütőiparsége; egyrészt, mert a szekszárdi Aztán befejeződött az újiáépí- ral. Mi magunk legutóbb a rae- kenyérgyár megnövekedett kapa- tés, felépült, bővült a szekszár- gyei tanácsnál is/jártunk ebben citása lehetővé teszi a városon di kenyérgyár, bővült a vállalat az ügyben — és Báli Zoltán or- kívül a környék ellátását is, gépkocsiparkja, speciális gépko- szággyűlési képviselő is foglal- másrészt pedig, a vállalatnak nem csikkal — gyorsan eljut ma már kozik vele. Úgy látjuk, sajnos ke- gazdaságos akkora üzem fenn- minden üzletbe a friss kenyér, vés a lehetőség bármiféle megtartása Bogyiszlón. Mi” üzemeit, norvisvi At ti7riu egyezésre, mert a vállalat pénzért

addig is csak egy helybeli pék A BOGYISZLÓI ÜZEM pedig akarja eladni. Pedig a vállalatdolgozott benne, a többieK Tolnáról mar több mint egy ev óta hasz- nak csak épp€.n a berendezésben jártak át. aa‘fto" klvul aH’ viszont évente van pénze. Ha úgy vesszük, a

De ki veszi meg? *obb ^ tízezer^ forinttal terheli a sütőüzem nemzeti ajándék.

Magánszemély biztosan nem, vállalatot Kézenfekvő tehat hogy amelyet a község kapóit az árvíz ért. oda egy-két ember nem eladasra kínaija. Csakhat, ki ve- utón — mondja egyöntetűen a

szí meg ?

A termelőszövetkezet?

Majsai József, a szövetkezet elnöke mondja:

— Mint sütőüzemet, nem tudnánk üzemeltetni. Még házi sü- , . , .

x tésre sem lenne • alkalmas, mert her a számunkra, hiszen már több

leg — elfogadható lenne mind- teljesen kiesik a forgalomból, a ^at tSV ev °ta három változat, mint ahogyan falú egyik végén van. Másik kér- Felkínáltuk a tei mtla zovetke- már születtek is elképzelések, de désJ a sütőipari vállalat dotációt z®J”®k ’ :!£bb?". ™eg'

mind ez Ideig csak eladó van. Már- kapott a kenyér után, mi viszont £e)elae tesztauzemn«.k, mint a pedig minden adás-vételhez az erre nem számíthatunk. Rendez- Jelenlegi Az epulet értéké a ge- eladó és a vevő megállapodása kedvünk be morzsagyártásra? A p.* ^e»^fzef_nS1íklil íoT?” -° ”f<> kell. Megállapodás viszont nincs, morzsából afnúgy is dömping J"101- M°st; az. meciiamzmus- és a jelenlegi feltételek szerint van... A tésztüzemünknek meg- ba.n., ™elVlk vallalat ad at ilyen gyelőre nem is lesz. felel a jelenlegi épület. És ami a ai l?ket • A i.V<T

leslénveeesebb• belekerülne les- teláiat egyébként q IVlözoön, koz- A tény az, hogy a bogyiszlói alább másfél millió forintba vétlenül a malom mellett építen- sütőüzem eléggé kiesik a forga- olyan adottságaink nincsenek. dö sütőüzem építéséhez szeret- lomboi, meg magaban a község- hogy gazdaságosan kihasználjunk nf?nk felhasználni. A tolnai ta- ben ,SA Tyyleges. ertt'k9 J°val ilyen drága épületet. Még. ha nacs epítőbrigádja vállalná az kevesebb tehat mint ahogyan a valamilyen formában bérbe le- epltest- - ■ vallalat leltárában szerepel. 9 .

hetne venni... ? ELADÓ TEHÁT VAN. Igaz.

Az eddig elmondottaknoz tarmert

lenne elég A helybeli termelőszövetkezet’ A községi tanács?

Valamilyen gyár, vagy üzem, kihelyezett üzemrésznek?

Elvben — legalábbis jelenmondja egyó tanács elnöknője és titkára.

Egle Károly, a sütőipari vállalat műszaki vezetője így nyilatkozik:

— A bogyiszlói üzem csak te.. . _ — Volt szó arról Is, hogy a hogy nehezen, de talán '.evőt is

tozik hogy 1956-ban épült, állami tanaCs átvenné könyv jóváírással lehetne találni... De az új mecha- beruhazasbol, közvetlenül a koz-. és felhasználná az épitendő tör- seg szamara katasztroialis jeges Dev(zmű céliaira árvíz után. a korábbi kicsi, zsúp- ^ céljaira, pos házban tanyázó pékség he- A községi tanácsnak is gon- lyett. így utólag, tizenkét év dp£ okoz a sütőüzem sorsa, után könnyű megállapítani, hogy — Válóban, foglalkozunk azzal méreteit, teljesítményét eltúloz- a gondolattal, hogy átvesszük a ták —, de akkor abban a helyzet- vízmű céljaira, arra feltehetően japaj a ben nemcsak a község több száz megfelelne az épület Még jobga észrevételeit. Számítunk rá, árvíz sújtott családját kellett el- ban szeretnénk viszont, ha valanizmusban azt is megnézi minden üzem. hogy mire adja ki a pénzt, mennyi idő alatt térül meg a befektetés, nem szívesen adnak ki csak úgy 1—1,5 milliói. Megegyezés hiányában így valószínű, még jó ideig ott áll ki’nasználat- bogyiszlói sütőüzem...

BI.-