Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-10 / 160. szám
Ülést tartott a KISZ-megyebizottság Az elmúlt félév mérlege A történelem első szocialista alkotmánya Tegnap délelőtt Szekszárdon, a párt megyei bizottságának székházában ülést tartott a KISZ megyei bizottsága, amelyen az akcióprogram első félévi végrehajtásának tapasztalatairól számoltak be. Király Ernő, a KISZ megyebizottságának első titkára elmondta, hogy elsődleges feladatként az új gazdaságirányítási rendszer bevezetéséből adódó feladatokban való aktív segítséget tűzték ki célul a fiatalok elé. — KISZ-szervezeteink eredményesen tevékenykedtek a fiatalok felvilágosítása és meggyőzése érdekében. Hatására a fiatalok döntő többsége megértette a gazdságirányítáis rendszerének lényegét, szükségességét és nagy odaadással tevékenykedett annak céljai, megvalósulása érdekében. Gyakorlati megnyilvánulása elsősorban a kollektív szerződések megkötésekor, a termelési mozgalmak szervezésekor volt érezhető. A fiatalok hallatták hangjukat, és véleményüket megfelelően figyelembe is vették a kollektív szerződések készítésekor — mondta Király Ernő. A KISZ-oktatás helyzetéről elmondta: — A' KISZ-oktatás keretében megismerkedtek fiataljaink a világifjúsági találkozók történetével, a kommunista hősök életével, munkájával. Az 1967—68-as KISZ-oktatási évben 250 oktatási körben 8190 fiatal ismerkedett meg a marxizmus— leninizmus alapjaival. A KISZ- oktatás ezenkívül megfelelően hozzájárult ahhoz is, hogy a fiatalok tömegei ismerjék meg a napi bel- és külpolitikai kérdések legfontosabbjait. A kulturális megmozdulások között kiemelkedő szerepe volt a Ki mát tud? vetélkedő járási, városi és megyei rendezvényeinek, amelyek a világifjúsági találkozóra való felkészülés jegyében zajlottak le. Ezekről a vetélkedőkről nyolc fiatal, illetve csoport jutott tovább az országos középdöntőbe, ahol legsikeresebben a dombóvári tánc- együttes szerepelt. Készülődés a paksi kis VIT-re Király elvtárs ismertetőjében kitért egy aktuális rendezvényre is: — A megyei KISZ-bizottság akcióprogramjában szerepel a Duna menti falvak fiataljainak találkozója, amelyet a IX. világ- ifjúsági találkozóra való felkészülés jegyében kívánnak megtartani. A találkozóra július 14- én kerül sor, az erre való felkészülés igazolja talán legjobban, hogy megyénk fiataljai között mennyire él a VIT szelleme, — hiszen megyénkben alig van olyan község, ahol a fiatalok ne készülnének a paksi kis VIT-re. A megye KISZ-szervezeteinek akcióprogramjában szerepel; az alapszervezet és a szocialista brigádok segítsék elő a harmadik ötéves terv célkitűzéseiből adódó feladatok megvalósításit. Erről Király Ernő a következőket mondta: — Az 1968-as évben megyénk fiataljai brigádverseny, alapszervezeti verseny, a szakma ifjú mestere mozgalom, a ki minek a mestere mozgalom keretében segítik elsősorban a termelési feladatok megvalósítását. A megye területén 49 brigád és 34 KISZ-szervezet nevezett, közel 1700 fiatal részvételével, a közösen meghirdetett termelési mozgalmakba. A kőműves vetélkedőn például 178 fiatal vett részt. Az alapszervezetek akció- programjában szinte kivétel nélkül szerepelnek az ez évi termelési vállalások. A jubileumi év Ezer Csepel konyhabútor A Tolna megyei Festő és Lakáskarbantartó Ktsz a pécsi faipari szövetkezet megbízásából ezer Csepel típusú konyhabútor festését vállalta. A bérmunkát a bonyhádi telepen végzik el. Szükségessé vált egy raktármunkacsarnok építése is, hogy a nagy mennyiségű nyersbútort fogadni, a festettet tárolni és csomagolni tudják. Az épület alapozását a héten megkezdték. Egy hónap múltán már használatba veszik, és gondosabban tudják a Csepel konyhabútorokat tárolni, festeni. versenyei A megye KISZ-szervezetei tevékenyen kiveszik részüket a KMP és a KIMSZ megalakulásának ötvenéves évfordulójára való felkészülésben. Ennek jegyében indultak munkaversenyek az iparban, s a mezőgazdaságban egyaránt. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok például a gépesítés, növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet területén tettek vállalásokat. A termelőszövetkezeti KlSZ-szerveze- tek versenyére például 22 KISZ- szervezet 1163 fiatallal nevezett. Részt vettek megyénk fiataljai a különböző szinten meghirdetett tanulmányi versenyeken is. Tehetséges fiatalok képviselték megyénket a kecskeméti vers- és prózamondó versenyen, tovább öregbítették Tolna megye hírnevét a tanulmányi versenyek résztvevői is. Tartalmas munkát végeztek az elmúlt fél évben az úttörő- csapatok, s ebben jelentős szerepe volt a KlSZ-szervezetek fokozottabb segítségének. Az elért eredmények alapján Király Ernő leszögezte, hogy a megye KISZ-szervezetei eleget tettek a KISZ VII. kongresszusa határozatának: tovább erősödött a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellege. A KISZ Tolna megyei Bizottsága ezután a KISZ VB második félévi üléstervéről tárgyalt, majd megvitatták az első félévi munkával kapcsolatos problémákat. d. k. }■ 7 918 nyarán a szocializmus megkezdett építését Oroszországban félbeszakította a poi- gárhaDorú. Összeesküvések, lázadások, árulások gyengítették a fiatal szovjethataimat. Három fronton folytak a harcok, amikor megnyílt a szovjetek V. össz- oroszországi kongresszusa. Meg ki sem bontakozhatott a tanácskozás, amikor a kongresszus munkáját félbeszakította a hír: „baloldali” provokátorok megölték Mirbach német követet. Ezzel ürügyet szolgáltattak Németországnak, hogy ultimátumszerű követelésekkel lépjen fel a szovjet kormány ellen. Küszöbön állt a háború. A köztársaság létének ebben a veszélyes pillanatában a „baloldali” eszerek Ellenforradalmi lázadást kezdeményeztek Moszkvában. Fegyverek dörögtek a fővárosban. Ilyen körülmények között — két nappal az eszer kaland felszámolása után — hagyta jóvá a kongresz- szus a történelem első szocialista alkotmányát, amely „Az oroszországi szovjet föderatív szocialista köztársaság alaptörvénye” nevet viselte. Ennek ma van ötven esztendeje. ’ TV em lehet elfogódottság nélkül olvasni ezeket a történelmi levegőt árasztó, a korabeli sajátosságokat, a forradalom légkörét kifejező paragrafusokat. A fogalmazásban a történészek a legtöbb helyen Szverdlov stílusára ismernek, aki a vezetője volt a szövegtervezetet kidolgozó bizottságnak. Lenin is személyesen vett részt az előkészítő munkában. Ez az alkotmány lerögzítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első vívmányait. A fel- I adat, amelyre vállalkozott: „biztosítani a proletariátus diktatúráját a burzsoázia elnyomása, az ember ember által való kizsákmányolásának megszüntetése és a szocializmus felépítése céljából”. Az új alaptörvény a munkát a szovjetköztársaság valamennyi polgára számára kötelezőnek nyilvánította és kihirdette a jelszót: „aki nem dolgozik, ne is egyék!” Azóta a Szovjetunió belső fejlődésének tükröződéseként kétszer is — 1924-ben, majd 1936- ban — új alkotmányt fogadott el a törvényhozás, de ezeknek is szellemi atyjuk, eszmei alapjuk a történelmi első, az 1918-as, amely nemcsak a Szovjetunió, de az egész emberiség történetének egyik jelentős forradalmi dokumentuma, amely nem csupán deklarálta a politikai szabadságjogokat, hanem a nép kezébe helyezte a jogok megvalósításának anyagi eszközeit is. Az első olyan alkotmány volt, amely sem a választások, sem más áL lampolgári ténykedések dolgában nem ismert el vagyoni előjogokat, születési, faji megkülönböztetéseket, különbségeket tanultak és tanulatlanok, letelepedettek és újlakosok, férfiak és nők között. Ttf indaz, amiről fél évszázaddal korábban az emberiség legjobbjai csak álmodni mertek, a Szovjetunióban azóta ki- teljesedett valóság lett, törvény, amelyre az első szocialista ország egész élete épül. Az első szovjet alkotmány megszületése az októberi forradalom nagy diadalát jelképezte. Évfordulóját joggal tekintik ünnepnek nemcsak a szovjet dolgozók, hanem mindenki, akinek drága az ember felszabadulásának ügye. K. S. A patronálás új vonásai Kialakulóban a bedolgozó rendszer — Az érdekek tiszteletben tartéisa Évi SO 000 kéményajtó Kiváló minőségben gyártja a Dunaföldvári Építőipari és Cement- áru-készítő Ktsz az építőipar számára nélkülözhetetlen kéményajtókat. Ebben az üzemben a gyártás kézi erővel történik, mely csak növeli a keresletet, mivel a minőség jobb, mint préselési eljárásnál. Fotó: Bakó Jenő TEGNAP, JÚLIUS 9-ÉN Kelemen László, a megyei pártbizottság munkatársa azzal a megbízatással utazott Budapestre, hogy végezze el az egyeztetést, a XI. és a XII. kerület politikai vezetőivel, a megye termclőszö-_ vetkezeteinek patronáló; val. Egyenes folytatása ez az út annak a megbeszélésnek, amelyet néhány héttel ezelőtt a megye politikai vezetői a budapesti elvtársakkal folytattak. Egy ideig a patronálási mozgalom stagnált. Most a jelek arra mutatnak, hogy más tartalommal, bizonyos szem pontból más formában, újból feléled. Az utóbbi időben tartotta magát az a nézet, hogy a patronálási mozgalomnak tulajdonképpen ma már nincs jelentősége, létjogosultsága. A termeiőszövet- kezetek ugyanis általában megerősödtek, megszilárdulta*. Azt a fajta segítséget tehát már nem igényük a munkásoktól, amit igényeitek, sőt kértek, az átszervezést követő időszakban. Ez valóban igaz. De a jelek azt mutatják, hogy ennek ellenére meg lehet találni a patronálás újszerű formáját, az élethez igazított módját. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a patronáló üzemek nagy érdemeket - szereztek tolna megyében is, a közös gazdaságok megszilárdításával. Ezen . -ilmenően számottevő a munkások és a parasztok kapcsolatában az erkölcsi, a politikai haszon. Jobban megismerték egymás örömét, gondját. Életre szóló barátságok születtek. Valóban hiba lenne ezt a nemes hagyományokkal rendelkező patronálási mozgalmat teljesen és végérvényesen korszerűtlennek nyilvánítani. Az azonban tény, hogy az együttműködés, a barátság lelújitásá- ban már más szempontoknak kell érvényesülni. Egyébként ez a gondolat képezte az alapját a kapcsolatok újraíelvételekor a megbeszéléseknek. A budapesti XI. kerület volt nyár elejen a kezdeményező. A kerület vezetői úgy vélték, a patronálás ideje nem járt le. Ezt a nézetet o.-ztják a XII. kerület illetékes politikai és gazdasági vezetői, továbbá a megye vezetői, szövetkezeti gazdái. ISMÉT MEGHATÁROZTÁK, hogy melyik termelőszövetkezetet, melyik fővárosi üzem, vállalat, intézmény patronáljon. A barátság és az együttműködés új vonásai közül ki kell emelni, hogy a társadalmi munta helyett az üzemek részéről nkább a politikai munka került előtérbe, érthető, hiszen • arra már nincs szükség, hogy egy-egy üzem munkásai az aratást, vagy az őszi betakarítást segítsék. Ehelyett sokkal inkább politikai természetű segítségnyújtásra van szükség. Országos gond, egyúttal tehát Tolna megyei gond is a termelőszövetkezeti tagok foglalkoztatása. Számítani lehet rá, hogy a két budapesti kerület ipari üzemeitől ilyen szempontból is segítséget kapnak a megye közös gazdaságai. Különböző kooperációk lehetségesek. Természetesen az érdekek szem előtt tartásával, tiszteletben tartásával. Mintegy negyven üzem tud kisegítő tevékenységet biztosítani a megye közös gazdaságainak. Valószínűleg tovább fejlődik a bedolgozó rendszer ' a pincehelyi megoldáshoz hasonlóan olyképpen, hogy a Budapesten székelő üzem „fióküzemet” létesít, a közös gazdaságok valamelyikében. Uj dolog a megyei szintű patronálás. Itt arról van szó, hogy például a Járműfejlesztési Intézetet, a Központi Fizikai Kutató Intézetet, a Műszaki Egyetemet, a Mezőgazdasági Gépkíserleti Intézetet, az ÉVM Számítástechnikai Vállalatot, vagy a Kertészeti Főiskolát nem szabad lekötni egy tsz részére, hiszen ezek az intézmények jellegüknél fogva a megye valamennyi termelőszövetkezetének a hasznára képesek munkálkodni. Ebből következik tehát, hogy például a Központi Fizikai Kutatóintézet, a Műszaki Egyetem és még néhány nagyobb intézmény a megyei elképzelésekhez illeszkedve, a megye egészét patronálja. A KÖZELJÖVŐBEN a járási székhelyeken a patronálok és a patronáltak megbeszélést tartanak, hogy tovább finomítsák a Tolna megyei szövetkezeti gazdák újból megélénkülő hagyományos barátságát, a budapesti munkásokkal. Népújság 3 1968. július 10.
