Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

Lehetőségek és törekvések Beszélgetés a pártdemokráciáról Daradics Ferenc elvtárssal, az MSZMP Bonyhádi Járási Bizottságának első titkárával Jelentősége, kiteljesedése és hatása, szinte belátha­tatlan. Elsősorban az elmúlt 12 esztendő alatt foglal­koztunk sokat a pártdemokrácia különböző, kérdései­vel, mégis, az erők további növelésének forrásává te­hető. Az erősödő pártdemokrácia egyre jobban szol­gálja a jobb holnapokért küzdő kommunisták soka­ságának összefogását, a nagy tettekre képes párttag­ság alkotó vágyának akadálymentesebb érvényesülé­sét. ötleteik, javaslataik, kezdeményezésük nem szű­kül le csupán a párt belső életére, hanem a mai. a korszerű pártmunka követelményei szerint helyileg és országosan is hatással bír a politika alakítására, de a pártonkívüliek szemléletére, az együttes erőfeszítés­re is. Lapunk hasábjain elvtársi eszmecserét kívánunk indítani. A vita a pártdemokrácia további növelését, elveinek fokozottabb gyakorlati érvényesülését, az akadályok elhárítását szolgálná. Szándékunk szerint helyet kívánunk adni a rendkívül szerteágazó téma sokoldalú megvilágításának; hogy a megyénk párt- szervezeteiben, pártvezetőségeiben folytatott erőfeszí­tések közkinccsé válhassanak, hogy közösen keressük a hogyan jobban útjait és módszereit. A vita indításaként, kérdéseinkkel Daradics Ferenc elvtársat, az MSZMP . Bonyhádi Járási Bizottságának első titkárát kerestük fel. öt kértük meg erre, akit a pártmunkában töltött 28 esztendő gazdag tapaszta­latokkal vértezett fel, aki arról ismert, hogy sokat ad a demokratikus légkör megteremtésére és fejlesztésé­re, felkarolja a helyes úton járókat és törődik a té­velygők elvi-gyakorlati eligazításával. megfelelően a taggyűléseket — É negatív jelenségek gá- — nem elég gondos, megalapozott tolják a pártdemokrácia növe- a beszámoló, a napirend meg- lését. Mindezek ellenére járás- választása, vagy nem tudja a szerte az a jellemző taggyűlése- párttagság, hogy miről tanács- inkre, hogy vitatkozik a párt- koznak — nem értékelhető jónak a tagság, kiderülnek, összecsapnak vezetőség munkája és kapcsolata az ellentétes nézetek és külön- a-'tagsággal. Nálunk ez is elsősor- böző felfogások. Amellétt, hogy ban a két-három főnyi pártveze- tartalmasak, tájékoztatnak a tag­tőséggel bíró kis létszámú alap- gyűlések, alakítják a párttagság szervezeteknél okoz gondot. Ide öntudatát, magatartását is. Hatá- a szokásosnál is. többet járunk rozottan mondhatom, hogy a és többet segítünk. pártdemokrácia vitafóruma a párttaggyűlés és jó iskolája a — Kapcsolódik ehhez a követke- párttagságnak, ző, egyben utolsó kérdésünk. Fó­rumai-e a vezetőségi ülések és a — Vita tárgya nálunk és itt a a pártdemokrácia nö- 4 árád __’ t aggyűlések a pártdemokrácia nö­velésének? — Első kérdésünk a következő: Hogyan értelmezzük, mit értünk ma ’ a pártdemokrácia alatt? szűkítésének, gyengeségeinek igen nagy tása lehet a — Abból kell kiindulni, hogy mokratizmusra, mert akarva, összetett elvű a pártdemokrácia, akaratlan mind a jo, a a centralizmussal együtt jelenti rossz példa kővetőkre talál a párt szervezeti alapelvét. Ki- válaszolja Daradics elvtars. egészíti és egymást feltételezi e — Megítélése szerint milyen vál- ketto JNem tenet elválasztva, mokrácia n0Velése terén? csak demokráciáról, csak centra­lizmusról beszélni, összefüggenek, — Talán mondanom sem kell, ... sokra értékelik a nem mert a mi centralizmusunk egy- hogy e témakörben rendkívül sok rin,pn7(Sk «etenként a ve­úttal demokratikus is és a de- problémát vet fel az élet. Kozu- mokratizmus bizonyos értelemben lük néhányat. Párttagságunk centralizmus is. egy része alkot ugyan véleményt járási pártbizottságon is:' növe­kedett-e, avagy csökkent az — Termés^tesen fórumai és ez utóbbi években a kritikai szel­nem ellentétes az imént mondot- ierrK Az en véleményem szerint takkal. A taggyűléseken nyílik csökkent ugyan a személyre szó- alkalom és lehetőség minden kritika és nagyon helyesen, párttág' számára, hogy a napi- n«V»enek látványos önkritjka- rendhez, vagy egyéb kérdéshez íél°rák, de a közös ügyet szol­■ , ____ Hozzászóljon, véleményt mond- gálva, rendszeresen megteszik Vh f jon’ vagy javaslatot tegyen. így észrevételeiket. Járásunk párt­§FÍgM“áÉ “s,áB — — munkáját S tfSÄ S“ n*Ä lépjenek fel azokkal az antide- “iff" hogy valakit leintettek volna, vagy nem hallgatták volna meg a vé­leményét. mokratikus, demagóg hatású, maradi nézetekkel szemben, me­lyek szerint egyes fizikai mun­fizikai dolgozók, esetenként a ve­zetők munkáját. Ne nézzék-ellen­— A fő, nagyobb gondot az okozza, hogy hol, hogyan, meny­nyire él az egész párttagság a félnek a gazdasági vezetőt, hi- taggyűlés adta lehetőségekkel. „ . ... a nárt^mokráciáról de ennek szen közös- ők is a Párt Szólnék néhány helytelen jelen­— Mennyiben? A partban a a partd-emotrac ,> • politikájának megvalósításáért ségről. Helytelenítjük, — szóvá centralizmus demokratikus tar- lenyegevel alkatéi 1 fáradoznak. Újra hangsúlyozom is tesszük ott, ahol tapasztal­talmát a _ tömegek érdekei kepe- eTSbanlz hogy állandó, eleven gondunk, juk _ ha egyesek nem a tag­zik, döntés előtt tanácskozunk a . . , . ,,, hiánvoihAi támogassuk pártszervezeteink gyűlésen, hanem másutt mondják S S erőfeszítéseit, hogy a. párttagság el.véleményüket. Olyasmi is i csolódik a centralizmushoz, úgy sem, mely lendítóen, vagy visz- erősíti azt, hogy párttagságunk szahúzóan, befolyásolja az egyen jelzései, törekvései, igényei lent felfogását és cselekedetét. Előb- a taggyűléseken merülnek fel, biek miatt sok esetben csorbát melyek aztán továbbjutnak a fel- szenved a pártdemokrácia érvé- sőbb pártszervekhez. A különbö- uyesülése, teljes megvalósulása, ző szinteken hozott párthatároza- változásról beszélünk, első­tök a párttagság körében, álta- sokban a visszahúzó tényezők és luk kerülnek megvalósulásra. erők hatasat kell csökkenteni. az egész járásban aktívabb és esik, hogy valakinek két vélemé- képzettebb legyen. nye van, mást mond a taggyűlé­sen, és azzal ellentétes a magán- a párttagság és a pártvezetőség Velemenye. Hiába adott a part­kapcsolata? demokrácia, mert szűkülnek a — Annyira rendszeres és erős, lehetőségek, ha egy tájékozott, ember szólnia amennyire a Szervezeti Szabály- meggyőződést szerzett zat alapelvei szerint alakul a hallgat, akkor, amikor szervezeti elet. Minden partveze­szolni a problémákra. Ebből kö­vetkezik, hogy a véáetőség mun­kájából eredően jobb az e,gyik és gyengébb a másik helyen a kap­csolat. Ott, ahol nem készítik elő — Értelmezéséről annyit, hogy . Mostani helyzetünkben még tőség törekedjen arra hogy reá- ke'lene> hallgat, mert jobbnak nagyon leegyszerűsítve, egyetlen mmosabb a változtatás, mint va- gáijon, vegye figyelembe a párt- látja, pedig nincs is rá különös oka. szóval talán a kollektivitásban “™: .lert- Az UJ gazdasági tagság kezdeményezését és ész­lehetne legjobban kifejezni a Í^V^i‘?í?usba? (fely szintén revételeit. De itt az is kérdés, pártdemokrácia lényegét. Hely- ~ “kratlkus ,alaPukon született) hogy mennyire akar és tud vála- telen az a vélemény — itt-ott "ott a gazdasági; állami vezetők, akad belőle —, hogy a pártban ff. Pártszervezeteink önállósága, minél kisebb a centralizmus, an- J?Lf k kérdésben helyben kell nál nagyobb a demokrácia, vagy , . f:eyes’ előrevivő dönté­fordítva. Előfordul még az is, . “ah kollektivitással hogy fogalmát és értelmezését . n lr ■ ® ' H°gya.n változtas­erősen leszűkítik. Nem azonosít- ro]á ' wíK*1 , ^as,ltsü,k? Felső- ható a pártdemokrácia fogalma nAk j.; Y, ke.t kerd®st emel- a többség akaratával, a vezetők, taesáp- h°gy a Pórt­vágy a vezető testületek megvá- mert^ev i«hTaifat kel1 növelni> lásztásával, vagy akár a határo- tű é fíf* has?"°fabb tölte- zathozatallal. Több, szélesebb, Ami a Pártdemokrácia, összetettebb, gazdagabb egy-egy ÍS"- tartozik. Elsődleges az kérdésnél. 8 o egy egy geológiai képzés, a határozatok es elkepzelesek helyes levitele. — Kérem, Daradics elvtársat, a tel- ■, ^ rneg mindig kevés. Akkor jesség igénye nélkül foglalja össze, Lesz teljes a siker ha a hatirn hogy mibő. tevődik a pärtdemokrä- zatok lényegének, sziliemének megértésén túl. minden párttS nagaenak is érzi azoklt A ml? szinte Es­mond, amj környezetében tör­ténik, és többnyire közösségi szempontból bírálja azt el. Sok a jelzés a járási bizottsághoz cí­mezve is, amikor egyik-másik helyi intézkedést kifogásolják* vagy némelyik vezető munka- módszerét bírálják. Utóbbiak ugyancsak a pártdemokrácia nö­velését bizonyítják. Ilyen vonat­kozásban tehát javult a kritikai szellem. Megítélésem szerint egy­re jobban megvalósul az a cél* hogy a helytelen nézetek, a hi­bás intézkedések és nem az em­berek ellen folyik a harc — fe­jezi be válaszát Daradics elv- társ. — Köszönjük Daradics elvtárs­nak, hogy szakított számunkra időt és tapasztalataival, szavaival eliga­zító segítséget nyújtott az infor­máláshoz, a párton belüli és pár­ton kívüli közvélemény formálásá­hoz. Az interjú folyamán szándékosan hagytunk nyitva néhány kérdést. Ez alkalommal nem foglalkoztunk a partdemokráciához tartozó párt- fegyelem, a folyamatos pártélet, a függőség és pártdemokrácia prob­lémáival, gondjaival. Kérjük a pártszervezeteket, párt titkárokat, hogy tapasztalataik, ja­vaslataik közrebocsátásával gazdagítsák, bővítsék, egészítsék ki az inter­jú során szóba került, .vagy más, idetartozó, a pártdemokrácia kiteljese­dését szolgáló polémiát. Várjuk közhasznú tapasztalataikat, hozzászóld* SaiKat' SOMI BENJAMINNÉ — Sok fontos összetevője van. Idetartozik a nyílt, elvi vita, lucKnwait a nyut, elvi vita, kérriAc > °“uw kuícs­a véleménycsere, az elvtársi, a értelmi—a v?ze^ok helyesen hasznos bírálót ~ i*-11 nézzék a demokratizmust demokratizmust. bírálat. Alkateleme a Sehei rs 'h'i. "“‘■“‘“«uzmust. pártdemokráciának a felsőbb nak lasfík vegtelen vitá­szervek által adott tájékoztatás den^kráfb, a az alapszervezetekig és az alulról ívfmfe ? nőveleset, hanem te- felfelé továbbított őszinte infor- heietlen ^ nélkülöz­máció. Szélesebb értelemben tar- " erőforrásnak, tál mázzá a pártonkívüliek vé- _ Következő n,.-» leményének igénylését, meghall- rik, röviden vázoíja a" alapszeí' gátasukat, az észrevételek figye- uí elképzeléseit és erőfe­gyelembevételét, sőt, a határoza- ® . tok megvalósításában történő Florebocsájtom, nincs szűk­részvételükét. Idetartozik a párt- Seg a, Pvető változásokra. Érvé- tagság minél teljesebb, aktív te- nyesul a Pártdemokrácia, ha nem vékenysége, a célkitűzések meg- .enütt és minden oldala, valósítása terén. Bizonyos érte- imdenutt javítani kel] viszont lemben a pártdemokrácia érvé- t mu?ka minőségén és haté- nyesülését, annak fokát jelzi, konysagan­hogy milyen arányban vesznek ,— Járásunkban sok a kisköz- részt a cselekvésben a párttagok, ség. a kis létszámú pártszervezet magukévá tették-e a párthatáro- Náluk ez a probléma sajátosan zatpkat A pártdemokráciából bizonyos fokig másként vetődik adódik, hogy vitatják a határo- mint ott, ahol erősebb a zatokat, rendszeresen szembesítik Pártszervezet. Fokozottabb a tá- a.,Yfí?saggal- és alkalmazásának íékozódási igényük és — helyze- vitajaban tisztázzák, hogy hogyan tük felismeréséből adódik — job- narcoljanak érte. Ugye, hogy itt ban támaszkodnak a tömegszer- ís beigazolódik, mennyire demok- vezetekre, többször tartanak ki- ratikus a mi centralizmusunk, bővített taggyűléseket, nem egy Hossz szolgálatot tesz ügyünknek helyen több a pártonkívüli mint az, aki így zárja le a vitát: „A a párttag a pártoktatás különbö- f,1,hatarozta’ fegyétek a ző formáiban. A gazdasági szfé- dolgotokat . rában működő pártszervezetek­—- Mindennek kiindulópontja, nél gondot okoz az operatív feltétele, kerete a jó szervezeti munka és az elvi-politikai irá- élet, beleértve a vezetőségi ülé- nyitás mikéntje, néha taggyűlé­seket, a taggyűléseket és a vá- seken is vitatéma. Végletekét ta- lasztött testületek működését. A pasztalunk, vágj- mindennel fog- pártdemokrácia érvényesülésé- lalkoznak, vagy keveset tesznek A Dombóvári Vasipari Ktsz-ben készül ez a kovácsolt és szegecsekkel összeerősített kerítés. Kiss Tóth János idős mester munkája lesz, aki több mint 340 óra alatt készíti el a több mint 15 méter hosszú vasszerkezetet. fotó; Bakó Jenó

Next

/
Thumbnails
Contents