Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

Kémlexikon

Magyarok a Clfl-nál, Cin-ügynökök Magyarországon

Amióta az emberiség háborúskodással foglálkozik — és ez valószínűlég a husángnál kezdődött —, kémek is vannak. A modern kor már a technika minden vívmányával felszerelt kémszolgálatokat, óriási szervezeteket ismer. De talán a világtörténelem során sem létezett még állam, melynek egészét úgy átfonta volna a s a- j á t kémhálózata, mint az Amerikai Egyesült Államokat. Arra sem volt azonban még példa a kémkedések bonyolult és kevéssé épületes történetében, hogy bármelyik állam kémszervezete akkora pofont kapott volna, mint az idén épp az Egyesült Államoké.

Magyar nyelven még nem jelent meg, de Budapesten az NDK Centrumban negyvenöt forintért bárki megvásárolhat egy lenyűgözően érdekes könyvet. Csak a címe angol — Who’s who in CIA —, a szövege német. A cím magyar ' fordítása: „Ki, kicsoda a CIÁ-ban?”. A Who’s who sorozatok népszerűek az angol nyelv- területen. Általában a felsőbb tízezer tagjaihak adatait tartalmazzák, betűrendes formában. Ez az első eset, hogy több mint h á- r o m e z e r ügynök, akik a világ százhúsz országában dolgoznak, olvashat saját magáról és olvashat róluk bárki.

Ötvenezer főhivatású kém

A kémszolgálat általában érthető módon kerüli a nyilvánosságot és az emberek többségének a szervezeti felépítéséről sincs sok sejtelme. Ez a kis alakú könyv, már bevezetőjében is tömör felvilágosításokkal szolgál. Az USA Vezető kémszervezete az 1947-ben alapított CIA (Central Intelligence Agency). Elméletben a külügyminisztérium hatáskörébe tartozik, sokak szerint azonban majdnem fordított a helyzet. Van azonban külön kémszervezete az igazságügy-minisztériumnak is, ez a hírhedt FBI (Federal Bureau of Investigation). Nem marad ki a sorból kisebb-nagyobb saját kémhálózatokkal a kereskedelmi, a mezőgazdasági és a pénzügyminisztérium, az atomenergia bizottság. az államkincstár, a vámhatóság, sőt a partvédelem sem. A hadsereg és a tengerészgyalogság e területen működő szakembereit a G 2., a légierő és a haditengerészetbelieket az A 2. szervezet tömöríti, összesen ö t- venezer körüli főhivatású ügynökről van szó. akik gigantikus összeget, évi hárommilliárd

dollárt emésztenek fel az USA költségvetéséből. Ennek a hadseregnyi csapatnak színe-virágából válogatták a- könyvben szereplőket.

Mandarin nyelv

Képesítésük valóban lenyűgöző. Akadémiainál alacsonyabb fokú végzettséggel rendelkező alig akad közöttük, többségük két-három, de olykor öt-hat nyelven beszél. E nyelvek közt nemcsak a finn, a szerb-horvát, török, vietnámi, japán, kínai és orosz szerepel, hanem olyan is, melyről csak nagyjából sejti az átlagember, hogy hol beszélik, például a mandarin. A polgári foglalkozások között akad egyetemi tanár, mérnök, orvos, meteorológus és sarkkutató, de diplomata, szenátusi tag, sőt külügyminiszter is.

Végigforgattuk a könyv 592 sűrűn szedett sorokkal teli oldalát és szép számmal akadtunk magyar nevekre, vagy olyanokra, melyek viselői több-kevesebb ideig szerencséltették működésükkel hazánkat.

Magyar lista

Bárdos Artúr, született 1921. ápr. 26. Szolgálatba lépett 1943- ban. 1960 óta az afrikai rádiórészleg vezetője.

Bodnár János, szül. 1931. márc. 22. Szolgál 1953-tól.

Borsody Benjamin, szül. 1901. febr. 15. Szolgál 1943 óta. Kor- vettkapitány. Jelenleg Szöulban van, a biztonsági szolgálatnál.

Holomány Matild, attasé Nyu- gat-Berlinben. A Pritchardstrasse

5. számban lakik.

Kecskeméthy József, szül. 1934. dec. 22. A budapesti USA-nagy- követség másodtitkári állásából rendelték Washingtonba.

Klay Andor, szül. 1912. jún. 21. Negyedszázados ügynöki múlt áll mögötte.

dr. Martin János, szül. 1921. jan. 5. Újságíró, főiskolai docens. 1962 óta az USIA (Állami Tájékoztatási Ügynökség) közel-keleti és dél-ázsiai osztályának vezetője.

Milroy Miklós Róbert, szül. 1911. jan. 8. Főiskolai tanulmányait 1935-ben Budapesten fejezte be. 1949 óta szolgál, négy nyelven beszél. Jelenleg a State Departement (külügyminisztérium) kulturális csereosztályának tisztviselője.

Szabad György, szül. 1917. febr. 21-én Oroszországban. 1942 44-ben a Munkaügyi Hivatal

jogásza, 1943/44-ben az USA partvédelménél szolgált. 1945-ben lépett a CIA elődjének, az OSS- nek kötelékébe. 1949. óta a York Research Corporation igazgatója és a Burndy Corporation alel- nöke New Yorkban.

Weisz György, szül. 1918. aug. 27. 1941 óta szolgál. Százados.

Bad Godesbergben, a Wendel- stadtalle 10. alatt lakik, jelenleg attasé Bonnban.

Budapestről — Katmanriuba

Változatos pályát befutott hazánkfiai közül nem egy, ha nem is dicsőséggel övezett, de minden bizonnyal tűrhetően fizetett álláshoz jutott. Az USA kémszolgálatai azonban nem csekély figyelmet szenteltek hazánknak más, nem magyar, de többnyire nyelvünket jól beszélő személyek ideküldésével is.

Az 1924-ben született Pratt Byrd második szolgálati helye Budapest volt. Itt kezdte pályafutását Edward Curtis. Robert James Jacksont tőlünk Katman- duba vezényelték. Említhető még dr. William King, Stephen Ko- czak, vagy Mortimer Crane Love, a Kanadai Légierők exkapitánya. aki szintén Budapesten kezdett, majd Genfbe került és most Kat- manduban követségi másodtitkár. Az ügynökök többnyire diplomatáknak álcázva érkeznek és élvezik a diplomáciai mentességet, így például Carl Watkin Miller ezredes is, akit hatóságaink kiutasítottak. Richard Clare Pat- ridge vezérőrnagynak második szolgálati helye volt fővárosunk. Ma az Európában állomásozó amerikai haderők (USAEUR) különleges akciókat szervező osztályát vezeti. James Walter Pratt pedig a budapesti első titkári állásból került a State Departement szovjet osztályának vezetőhelyettesi székébe.

Riadalom

Washingtonban

Nem kell különösebb fantázia ahhoz, hogy sejtsük, egy ilyen könyv megjelenése mekkora zűrzavart idéz elő egy kémszolgálat berkeiben. Szerkesztője — dr. Julius Mader, aki egyébként nyu- bat-bérlini lakos — bevezetőjében további hasonlók kiadását ígéri. Osztatlan érdeklődést keltve ezzel az olvasókban, és legalább ennyire osztatlan rémüleImporfált

A nyugatnémet rendőrök, akik gyakran alkalmaznak megtorlást a iasisztaellenes tüntetések résztvevőivel szemben, a nagyapáik korából származó gumibot helyett azokat a legújabb típusú „munkaeszközöket” követelik, amelyeknek szülőhazája — az Egyesült Államok. Az illetékesek — a tartományok belügyminiszterei — lelkesen támogatják a rendőrség követelését. így például Willi Weier, Északraj na—Vesztfália belügyminisztere — a Quick című müncheni folyóirat tudósítójának sza\rai szerint — nyíltan elismerte:

„Már foglalkozunk a kérdéssel. Tanulmányozzuk az elektromos gumibotot, valamint egyes, természetesen ártalmatlan gázfajtá- ket”.

A Quick röviden felsorolja az óceánon túlról importált „ártalmatlan” eszközöket, amelyeket a nyugtalan lakosság megfékezésére számiak:

— vegyi fecskendezőanyag,

erőszak

olyan folyadék, amely átmeneti vakságot cs eszméletvesztést idéz elő;

— az idegrendszert megbénító

gáz;

— „banánhéj”, — olyan vegyszer, amely annyira síkossá teszi a járdát, hogy csak négykézláb lehet rajta közlekedni;

— pneumatikus fegyverek, amelyek kábítószert tartalmazó tűket lövellnek a tüntetőkbe;

— igen erős fényszórók, amelyek elvakítják a tüntetőket;

— elektromos töltésű gumibo- tok, amelyek sokkot idéznek elő.

A tömeges megtorlás e „csoda- fegyvereit”, amelyek egyaránt tanúskodnak az amerikai technika színvonaláról és az Egyesült Államokban uralkodó „demokráciáról”, most még tanulmányozzák a Német. Szövetségi Köztársaságban. Ám a „rendkívüli” törvények elfogadása kétségkívül meggyorsítja a bonni rendőrök felfegyverzését az amerikai technika legújabb vívmányaival.

tét oly sok agresszió agytrösztjének székhelyén, Washingtonban.

ORDAS IVÁN

FELVESZÜNK;

lakatos

hegesztő

autószerelő

esztergályos

szakmunkásokat

Fizetés megegyezés szerint.

MGV. 4. sz. Gépjavító Állomása Tamási.

(337)

Népújság

1968. július 31.

— Akkor ezt is tisztáztuk — mondta McGinnis megelégedetten. — Mielőtt továbbmennénk, van még egy kérdésem: Mi történjék azzal, aki ostobaságból, gyávaságból vagy könnyelműségből veszélybe hozza a vállalkozást, vagyis bennünket?

— Egyszerűen kinyírjuk — vélte Mackó Henry kertelés nélkül. — Ilyesmit nem bocsáthatunk meg. Inkább hozzá se fogjunk.

— Én is ezen a véleményen vagyok — mondta a bandavezér. — Ha valaki bajt okoz, összeülünk és döntünk, mi legyen a sorsa: kinyírjuk-e vagy másként büntessük.

A gyülekezet egyetértett ezzel.

— Na most még egy kérdés: Tudjátok, hogy Pápaszemes Joe-t éppen úgy ki nem állom, mint ti. Mégis az a véleményem, hogy be kell fogadnunk. Egyelőre nem hívtam meg, mert tudni akartam a véleményeteket. Pápaszemes Joe nevetséges alak, de roppant eszes és nagyon tapasztalt. Nagy hasznunkra lehet, és barátja Gusciora is. Ki ellenzi, hogy bevegyük a társaságba Pápaszemes Joe-t?

— 28 —

Hárman emelték fel karjukat: Bölény Tony, Spagetti Costa és Jimmy Faberty, a Keményöklű.

— Ha a többiek mellette vannak, akkor ti kisebbségben maradtatok. Elvégre mi demokraták vagyunk — vigyorgott McGinnis. — Agyú, hívd fel Pápaszemest, mondd, hogy jöjjön ide, és hozza magával Gusciorát, a Tejfölösszájút is.

Negyed óra múlva megérkezett Joseph O’Keefe és Stanley Gusciora. McGinnis ismertette velük a tervet.

Pápaszemes Joe áradozva válaszolt:

— Nagyra becsülöm bizalmadat McGinnis. Természetesen veletek tartunk. Szívesen magamra vállalom a megfigyelő szerepét. Hamis okmányokkal, mondjuk Godfrey Brown néven, mint sporthorgászati cikkek ügynöke, szobát bérelek valahol a közelben. Ehhez nem kell más, mint horog-kollekció, ami akár egy dobozban is elfér, egy jó tábori látcső és egy fényképezőgép.

— Megkapod'— mondta McGinnis, s ezzel abba is beleegyezett, hogy Pápaszemes legyen a megfigyelő.

Egy héttel később Mr. Godfrey Brown New York-i kereskedelmi ügynök hónapos szobát bérelt özvegy Puddock- nénál, a Prince Streeten, a Brink's bankkal szemben.

Szolid, előzékeny, udvarias úriember volt, sohasem fogadott nőlátogatót, holmiját nem hagyta szanaszét a szobában, s özvegy Puddoeknéval olyan tiszteletteljesen bánt, mintha az elnök felesége volna. Mrs. Puddock csak arra panaszkodott, hogy lakója ritkán keresi társaságát. Majd minden este három vendége volt. Férfiak.

A bridzspartrjereim — mutatta be őket Mr. Brown lebilincselő mosollyal.

Négy hét múlva Mr. Godfrey Brown és bridzspart- nerei a Brink’s bankház munkaütemének minden részletét ismerték. Hasonlóképpen ismerték a bank minden alkalma— 29 —

i

zottjának arcát, funkcióit, szokásait. Tudták, hogy Thomas Lloyd főpénztáros szemüveg nélkül olyan tehetetlen, akár a csecsemő. Megállapították, hogy minden este 18 óra 35 perc és\ 18 óra 45 perc között három páncélautó áll meg a bankház Commercial Street-i homlokzatánál. Mindegyiket öt fegyveres őr kíséri. Látták, hogy a páncélozott nehéz ajtó kinyílik, a kocsik behajtanak s az ajtó újra becsukódik mögöttük.

Kiderítették, hogy körülbelül négy perccel a páncélautók megérkezése után tizenöt ember elhagyja az épületet a Prince Street-i mellékkijáraton. 19 óra 30 perckor további öt ember távozik. A pénztárosok. Vagyis 18 óra 50 perc és 19 óra 30 perc között csak az öt pénztári alkalmazott tartózkodik az épületben.

Természetesen ott volt még a két őr a gépfegyverállásban és a garázs őre, aki szintén fegyvert visel. Az ő szolgálatuk csak reggel 6 órakor ér véget. Mr. Brownnak feltűnt, hogy a két gépfegyverkezelő őt szerdára virradó éjszaka sohasem teljesít szolgálatot. Hogy egészen bizonyos legyen a dolgába egy-egy este lakásukig követte őket. A következő kedden Mr. Brown, alias O’Keefe lesbe állt az egyiknek, bridzspartnere, Gusciora pedig a másiknak a a lakása előtt. Senki sem távozott otthonról.

— Miért nem? Keddi napokon nem szállítanak pénzt a bankba? — tette fel Mr. Brown magának a kérdést.

Csakhamar meggyőződött, hogy a szokásos pénzszállítmányok keddi napokon is befutnak. Nem tudta megmagyarázni a dolgot, de a tényállás az volt, hogy habár a két őr nincs a helyén, kedden is érkezik pénz.

Miközben Pápaszemes Joe ilyen módon kikémlelte a terepet, bizonyos Mr. Tucker jelentkezett a washingtoni szabadalmi hivatalban. Azt állította, hogy új rendszerű riasztó szerkezetet talált fel, s kérte, hogy mutassák meg neki az addig szabadalmazott riasztó rendszerek műszaki rajzait.