Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

iiiiiiiimmiHmiiiitiiiiiiiiiiiiimiimtiiiimiiiiiimimmiiimimmiiiiiimiitir

Bell Roxsdás-pussztán

E /t cím nem egészen pontos. Tulajdonképpen nem s

Graham Beliről, hanem találmányáról, a telefonról s

E van szó. Graham Bell már rég halott, találmánya azonban 3

E nemhogy elavult volna, hanem virágkorát éli. Bell 1876- 3

E ban készítette el a telefont, s ez nevét világhírűvé tette. 3

E Készülékéről ez olvasható a lexikonban: zseniálisan 3

E egyszerű és annyira tökéletes, hogy alaki módosításoktól 3

E eltekintve máig sem változott”.

E Időközben elterjedt a rádió, a film, a televízió, a tele- 3

3j fon jelentősége azonban nem szorult háttérbe, inkább ro- 3

E hamosan növekszik. A hivatali és gazdasági életben immár 3

E nélkülözhetetlen, a diplomáciában nélkülözhetetlen, de egy- 3

E re méghatározóbb a szerepe az emberek magánéletében is. 5

É Nem csoda hát, hogy a megye általános fejlesztése ke- Z

= rétében állandó téma a telefonhálózat fejlesztése is.

É Tolna megyében jelenleg 4033 telefonkészüléket tar- 5

E tanak nyilván. A telefonösszeköttetés behálózza az egész E

E megyét. Nemcsak a hivatalokat, üzemeket, gazdaságokat E

E köti össze, hanem nagyon sok magánlakásban is megtalál- E

E ható már a telefonkészülék. Különösen Szekszárdán és E

E Dombóváron sok a magántelefon. Már régóta nincs olyan E

E kis község, amelyik néhány telefonkészüléken keresztül ne E

E lenne kapcsolatban a nagyvilággal. Sőt, jó pár kültelki te- ;

E lepülés is kapott már telefont, és most nagy lendülettel ;

E fejlesztik tovább a kültelki telefonhálózatot. A Posta Ve- ;

E zérigazgatóság nemrégiben kiadott egy rendelkezést, amely ;

E szerint minden 80—100 lakosú, vagy ennél népesebb kül- ;

E telki települést el kell látni telefonnal. A mindennapi élet- 3

E nek szerves része a telefon, s ha a kültelki lakosság élet- 3

E körülményeit javítani akarjuk, — márpedig ez fontos fel- 3

E adat —, akkor számukra is kell telefont biztosítani. A kül- 3

E telkek közlekedési viszonyai rendszerint rosszak, ám akár 3

E orvosra, akár más segítségre van szükség, a telefon nélkü- 3

E lözhetetlen. A postások nagyon is komolyan veszik a kül- 3

= telkiek helyzetét, mert 1969. végére minden ilyen — tehát s

E 80—100 fős, vagy ennél nagyobb — települést el kívánnak =

E látni telefonnal. A Pécsi Postaigazgatóság területén — Ba- 3

E ranya, Somogy, Tolna és Zala megyében — 105 ilyen te- E

E lepülés van, ebből Tolna megyében 22. Amint a Tolna me- E

E gyei távközlési üzem vezetőjétől, Cziráki Jánostól meg- ~

E tudtuk, máris megtették a szükséges előkészületeket e terv- E

= feladat végrehajtására. Az idén Mőcsény-Palatincára, a E

E Bátaapá tihoz tartozó Rozsdás-pusztára, a duna földvári E

E Lőrinc-hegyre, a dunaszentgyörgyi Vetlére, Kiß-Kajdacsra E

E és a döbröközi Homok-hegyre vezetik be a telefont. A E

E munkálatokat most kezdik, s ez mint feladat, az éves ter- E

E ven felül jelentkezik. E

E Ezekre a helyekre légvezeték építhető, ahhoz pedig E

E tudnak biztosítani bontott anyagot, ezeket azért tudják E

E gyorsan elvégezni. Szükséges azonban az érdekelt tanácsok E

E és a helyi lakosság segítsége is. A jövő évre marad a E

E többség. Jövőre főként kábeles megoldást alkalmaznak, s E

E természetesen tartják magukat ahhoz az elvhez, hogy ahol E

E segítenek, ott előbb lesz telefon. E

E 'Általában 1—7 kilométer hosszú vezetéket kell építeni. =

E A 22 kültelki telefon megépítése körülbelül másfél millió E

E forintba kerül. E

E Tovább folytatják a tsz-gazdaságok bekötését a telefon- ~

E hálózatba. Farkas Sándor üzemvezető-helyettes tájékozta- E

É fása szerint körülbelül 9—10 telefont biztosítanak az idén E

E a tisz-gazdaságok részére. Ez ugyan nem nagy szám, de fi- E

E gyelembe kell venni, hogy már meglehetősen előrehaladott E

E stádiumban van a tsz-ek telefonnal való ellátása. E

E Újabban segélykérő állomásokat helyeznek el a megye E

E különböző pontjain. Legtöbb helyen nincs éjszakai telefon- E

E szolgálat, de a telefonra bármikor szükség lehet. Jelenleg E

E Tolnán szerelnek ilyen segélykérő állomást, összesen 18 3

E utcai segélykérő telefon van a megyében, ezek számát ál- E

E landóan bővítik, nincs meghatározva a felső határ. 3

E B. F. =

TiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiNimiiiiiimmiiiiiiimimtiiimiiiiiMiiiT

Sok a baleset az építőiparban

Ok: figyelmetlenség, óvórendszabályok be nem tartása ?

Az év első felében megyénk építőiparában 24 balesettel több fordult elő, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Mivel magyarázható a balesetek szinte ugrásszerű növekedése? A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, annál is inkább sem, mivel a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a balesetekért elsősorban a sérült dolgozó a felelős. A baleset okának megjelölésére leggyakrabban használt kifejezés: figyelmetlenség és óvórendszabály be nem tartása.

SABLONOS

JEGYZŐKÖNYVEK

Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni egy-két balesetet, illetve annak jegyzőkönyveit. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál például a forró szurok súlyosan megégette az egyik dolgozó lábát, akit ezért a jegyzőkönyvben egyértelműen elítéltek mondván, hogy figyelmetlenül szállította a vödörben az anyagot. Arról azonban senki sem szólt, hogy a vállalatnak kötelessége lett volna biztosítani az ilyen természetű anyag szállításához az óvórendszabály által előirt vödröt.

Az ilyen és ehhez hasonló esetekben ózonban a jegyzőkönyvekben formálisan — túlzás nélkül állítjuk — felelőtlenül egyértelműen a dolgozót ítélik el.

ÉLETVESZÉLYES

MUNKAHELYEK

De menjünk tovább. Maholnap egy-két építkezésnél szinte élet- veszélyes lesz a közlekedés. Szabálytalanul tárolt anyagok, szanaszét heverő szerszámok gátolják a balesetmentes közlekedést.

Ki a felelős mindezért? Véleményünk szerint elsősorban az illetékes művezető, aki nem követeli meg az előírt anyagtárolást, a közlekedési utak szabaddá tételét, vagy az ugyancsak előírt védőfelszerelések használatát. Ezen a területen csak akkor lesz rend, ha a művezetők kellő eréllyel, szigorral torolnak meg minden szabálytalanságot. Hogy az ilyen módszerekre is szükség van, azt bizonyítja az alábbi megtörtént eset. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat egyik dolgozója védőszemüveg nélkül hegesztett, amikor a művezető figyelmeztette, feltette a szemüveget, de csak arra az időre, amíg a művezető

látta. És ez így ment vagy ötször rohamosan növekszik a balesetek egymás után, ahelyett, hogy a száma, művezető a második, vagy harmadik esetnél kizárta volna őt a NINCS SZÜKSÉG munkából. Mert a művezetőnek ÜJ RENDELETRE ehhez is joga van. ------------------------F

ORMÁLIS OKTATÁS

Túlzás nélkül állítjuk, hogy a dolgozók, de maguk a vezetők többsége is szükséges rossznak tartja a balesetoktatást. Éppen ennek következtében csak formálisan tartják meg, ha egyáltalán megtartják. Pedig ahol rendszeresen és kellő komolysággal tartják ezeket az oktatásokat, ott jelentős szerepet játszanak a dolgozók testi épségének védelmében. Azonban ha megtörtént a baj a műszaki és gazdasági vezetők az első, hogy megállapítják: a dolgozót balesetoktatásban részesítették. Hogy az valóban az volt-e, vagy csak egy aláírást kértek tőié, arról már nem beszélnek.

Különösen jelentősnek tartjuk az oktatás szerepét, az ilyen esetekben, amikor egy-egy területen

A munkavédelmi rendeletek, szabályzatok megfelelnek a kor követelményeinek. Különösen vonatkozik ez az új gazdasági mechanizmusban megfogalmazott vállalati munkavédelmi szabályzatra, amely a kollektív szerződés egyik igen fontos kiegészítő okmánya. Ennek oktatása, ismertetése elsőrendű feladat kell, hogy legyen, hiszen ebben nyertek megfogalmazást a helyi sajátosságok figyelembevételével megva' ósí tandó munkavédelmi feladatok.

Véleményünk szerint nincs szükség újabb rendeletekre, szabályokra, mivel a jelenleg érvényben lévők kielégítőek. Sokkal inkább szükség van a meglévők betartására, illetve betartatására. Mert csak ez biztosíthatja a balesetek számának csökkenését.

SZIGET VÁRI LÁSZLÓ

Feladat és jog

A vonaton is ezt énekeltük.

Nemcsak a kerekek zakatoltak, hanem mi is.

Az állomásokon zeneszó fogadott bennünket, virágot dobáltak a vagonokba. Mi pedig tóvább- robogtunk. Én az ablaknál álltam és vártam a nagy találkozást: találkozásomat Budapesttel.

Éjszaka érkeztünk. Villanyfüzérek lógtak a város felett.

Egy gimnáziumban szállásoltak el bennünket. Zsúfoltan egymás mellett szalmazsákok voltak. Ha nincs poloska, bizonyára akkor sem alszom egész éjjel, mert izgatott a másik találkozó: találkozás a világ ifjúságával, akik közül a komszomolisták, meg a négerek érdekeltek a legjobban. A komszomolisták 'közül is különösen egy ember, Mereszjev, akiről regényt is írtak. Mind a két lábát elvesztette a fronton, de olyan erős volt az akarata, hogy utána műlábbal bot nélkül járt, sőt még táncolt is ...

Reggelire szafaládét kaptunk.

jC1 zt csak azért említem meg, mert valaki nyeríteni kezdett. jelezve, hogy ez lóhúsból készült. mire sokan abbahagyták az evést és így mi nyolc-tíz adagot is ehettünk.

Sorakoztunk, meneteltünk, éljeneztünk ...

Sokszínű, soknyelvű fiatalok voltunk.

Én is egy színfolt voltam köztük.

Én voltam a mezítlábas egyenruhás. Az új cipő törte a lábamat, és így azt falusi szokás szerint fűzőjénél összekötöttem, és feltettem a váltamra, jelezve van cipőm, méghozzá új, és éppen ez a baj: szorít az istenadta.

Engem az egész nem zavart.

ügy látszik mást sem, mert senki sem vetette a szememre: nem illik posztó egyenruhában, főleg sapkában, meg derékszíjjal és mezítláb közlekedni az utcán.

Közlekedtem én. Mindenütt ott voltam.

Az Elektromos-pályára indultunk. Én kiléptem a sorból, ha jól emlékszem, vizet inni. És elhagyott a csoportom. Láttam, hogy merre özönlik a sok fiatal. Beálltam hát a sorba. Gondoltam. mindegy, kik között menetelek, a célunk úgyis egy. Mentem is a sorban, egy lány megfogta a kezem és mondott valamit. Én értetlenül néztem rá. mire ő végigmért és megakadt a szeme a mezítlábamon. Nevetett. A többiek átvették a nevetést és a vállamon fityegő cipőre mutattak. Én is nevettem. És mutogattam: végre van egy új cipőm, de szorít, mintha satuban lenne a lábam. Mindjárt le is vontam

a következtetést: új cipő csak

vállon jó.

O

" k kérdezték, ki vagyok, én meg azt kérdeztem tőlük, hogy ők kik. Én magyarul kérdeztem, ők meg az ö nyelvükön. Végül is a zászló döntött. A zászlójuk francia volt. No erre én elővettem a francia tudásomat, amit egy kis könyvből merítettem. Ebben a kis könyvben több nyelven fonetikusan volt egy-két jelszó. A franciát azt megtanultam. És el is rikkantottam magam:

„Vív lö parti, kommuniszti francé, dirizsán kamerád Thorez” — ami magyarul így hangzott: „Éljen a Francia Kommunista Párt és vezére Thorez elvtársi".

Erre többen elkaptak és a levegőbe dobtak. r ' "'i dobálk, belőlem ezen kívül egy fi francia szót sem tudtak kirázni. Azért megértettük egymást.

A D1V SZ-indulót is együtt énekeltük. ök franciául, én magyarul.

Hazafelé ismét rátaláltam a megyémbeliekre. öten voltak mezítláb.

ök is új cipőt kaptak a VlT-re.

W ehet, hogy nekik is ez volt az első pár új cipőjük. Mert akkoriban csak nagy ünnepekre kaptunk új cipőt.

SZAVAI JÁNOS

Az új alapszabályok készítésekor jó néhány termelőszövetkezet tanácstalanul állt; mi is lesz tu- ajdánképpen a vezetőség bizottságának a szerepe, mert a korábbi gyakorlat ezt a bizottságot nem ismerte. Előfordult az is, hogy kihagyták az alapszabályból, vagy csak éppen utaltak létrehozására. Holott a vezetőség bizottságának igen fontos szerepet tulajdonított az új termelőszövetkezeti törvény, az azt kiegészítő kormányrendelet, illetve miniszteri végrehajtási rendelet.

A vezetőség bizottsága szerepének értékeléséhez abból kell kiindulni, hogy nem vált be az á korábbi gyakorlat, amely a tagsági vitás ügyek intézését, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítását, a termelőszövetkezeti szervek jogerős határozatainak végrehajtását a korábbi jogszabályok a termelőszövetkezet vezetősége és a közgyűlés,, hatásköréi -'talták. A vezetőség határozata, 'len csak a közgyűléshez lehetett fellebbezni — ebből eredően sok vitás fegyelmi, kártérítési ügyben törvénysértő döntések születtek.

Az új termelőszövetkezeti törvény és az azt kiegészítő jogszabályok a tagsági és munkaügyi vi tálcát, a fegyelmi és kártérítési ügyeket — a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve — a vezetőség tagjaiból alakított, a vezetőség nevében eljáró, három- öt főből álló vezetőség bizottsága döntsön. Az új jogszabályok világosan meghatározzák, hogy fegyelmi ügyekben, kártérítési ügyekben, tagsági vitákban első fokon a vezetőség bizottsága jár el. illetve dönt. tehát a vezetőség bizottsága létrehozása kötelező minden termelőszövetkezet számára.

A vezetőség bizottsága önálló, döntéseit a vezetőség nem utasíthatja el, nem támadhatja meg, és nem utasíthatja arra sem, hogy milyen döntést hozzon.

relmes határozatot üzemi vezető hozta. A jogszabály. ugyanis a korábbi gyakorlattól eltérően a tagok és az alkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos vitás ügyei intézésének jelentős részét az üzemi vezetők hatáskörébe utalta. A másodfokú jogkörnek feltétele, hogy a termelőszövetkezet alapszabálya a jogszabály alapján, és keretei között — az üzemi vezetők részére fegyelmi jogkört állapítson meg.

Kártérítési ügyekben — tehát a tag által a termelőszövetkezetnek, illetve a termelőszövetkezet által a tagnak okozott károk esetén — a vezetőség bizottsága kizárólag első fokú szervként jár el, és ez a jogköre kizárólag a közgyűlés javára korlátozott, ugyanis a közgyűlés által választott. vagy kijelölt vezetőket kizárólag a közgyűlés kötelezheti kártérítésre. Első fokú hatásköre tehát általánosabb, mint a vitás, és a fegyelmi ügyekben, mert a jogszabályok az üzemi vezetők részére nem állapítottak meg kártérítési hatáskört, illetve annak átruházását meg sem engedik.

A vezetőség bizottsága által hozott anyagi jellegű — kártérítés, munkadíj, kiegészítő részesedés, földjáradék stb. — határozata ellen keresettel a járásbírósághoz, az első fokon fegyelmi, és a belső igazgatás körébe tartozó ügyekben hozott határozat ellen fellebbezéssel a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz lehet 30 napon belül fordulni.

A tagsági viták intézésének általános hatáskörű szerve első fokon a vezetőség bizottsága, ennek megfelelően köteles dönteni a tagsági viszony létrejöttének kezdő időpontjával és fennállásával, valamint kilépés, vagy törlés útján történő megszűnésével, a tagot megillető követelésekkel — munkadíj. kiegészítő részesedés, földjáradék, stb — és minden más olyan jogvitás ügyben, amelyet a jogszabályok nem utaltak az üzemi vezető, illetve a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

A vezetőség bizottságának má- odfokú hatásköre is van — akkor jár el másodfokon, ha a séGanz-MÁVAG alkalmaz:

esztergályos,

marós,

lakatos, hegesztő, öntő, kovács, szak- és betanított munkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat

A vidéki szakmunkások részére díjmentes szállást biztosítunk.

Szabad szombat van!

A jelentkezés személyesen, vagy írásban a vállalat munkaerő-gazdálkodásán. Budapest, VIII., Vajda Péter u. 10.

(248)