Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
A feneketlen tó környéke Budapest, XI. kerület Á főváros XI. és XII. kerületének ipari üzemei, vállalatai és különböző intézményei — például a Műszaki Egyetem — patronálják a Tolna megyei termelőszövetkezeteket. A kapcsolat igen jó, csöppet sem formális, sok haszonnal jár megyénk számára. Bemutatjuk ezeket a kerületeket lapunk olvasóinak mai és egy későbbi ünnepi számunkban. Az ötvenes évek végén, ami- kor itt laktam a Gellérthegy alján, úgy látszik, nem sikerült megismernem ezt a kerületet. Magát a hegyet igen, és a szép, romantikus villanegyedet is, köztük a „Búsuló juhász” elnevezésű hegyi csárdát. Vagy tudtam például, hogy a Kosztolányi Dezső téren azt a kis tavat feneketlen tónak hívják és állítólag valóban feneketlen, aztám tudtam, hogy itt lakik Papp Laci, egyszer találkoztam is vele a Himfi lépcsőn, igen gyors, ugráló lépésekkel ment lefelé, Vagy Mészáros Ági. Igaz, őt nem láttuk soha. Arról, hogy ennek a kerületnek óriási ipara van, fogalmam sem volt. Egyedül a lágymányosi dohánygyárat láttam, azt is csak azért, mert előtte járt a 4-es villamos. De a dohánygyár sem érdekelt, mivel nem élek dohánnyal. Az üzemek meghúzódtak lenn az alsó részen, jóval a körtéri házak mögött, eldugva a lágymányosi lapályon. Most hallom a kerületi pártbizottság tájékoztatásában. hogy ez a rész az ország egyik legnagyobb ipari gócpontja. Diákok voltunk. Mindig csak Pest felé igyekeztünk, mert ott vannak a színházak és a jó mozik, ráadásul ott, a belvárosban még a csinos nő is több. De a Móricz Zsigmond körteret, a kerület központját szerettük. Óriási nyüzsgés, kegyetlen zsúfoltság a villamosokon; öröm és győzelem volt fölkapaszkodni reggel már a legelső kocsira, amelyik éppen befutott. A tér nevezetességét, a „Lordok Házát” kedveltük legjobban — így neveztük az ócska népbüfét. A „topissága” miatt nagyon ritkán ettünk benne, viszont elnézegettünk egy-egy alvilági figurát, aki lecsapott a maradékra, még a tányér tulajdonosának a szeme láttára, amikor távozptt. Különleges élménynek, kuriózumnak számított, élveztük. Nos, a Lordok Háza most szép, modern, kifejezetten gusztusos nagy büfé. Még grill ételek is kaphatók benne. Külön presszós rész, minden. A Búsuló juhász is feljavult, méltó a környék luxusvilláihoz: osztályon felüli hely. Valószínűleg nem is ünnepelnek már benne sikeres egyetemi vizsgákat, legfeljebb az utolsót, az államvizsgát. Persze a lakások luxusjellegét, kényelmességét nem könnyű eldönteni. Jobb-e a hegyoldalon, mint az alsó részen, a kerület munkáslakta negyedében, a Lágymányoson és Kelenföldön? Itt ugyanis már tízezernél több új lakás épült a legkorszerűbb módon, távfűtéssel és termálvízzel ellátva. A lágymányosi telep építése lényegében befejeződött. Szép látvány a Gellérthegyről, a Szabadság-szobor előtti részről nézve. Előtérben a híres Gellért Szálló, aztán a Műszaki Egyetem nagy épületei, arrébb pedig a sok modern lakóház. Jobbra, kissé távolabb a kelenföldi épülő telep körvonalai bontakoznak ki. Kilencemeletes, hosszú testű panelházak és két 15 emeletes toronyház. A terv szerint 1970-re itt is körülbelül nyolcezer lakás épül. Azelőtt szetak. Az építők letörlik a múltat a föld színéről. Közvetlen közelből úgy érzi az ember, égig érő házak emelkednek a megtisztított föld fölött. Most végre sikerült megtudnom a kerületi pártbizottság egyik munkatársától, milyen mély az úgynevezett feneketlen tó. A közepén 1400 (!) métert mértek. Kráterszerű végtelen mélyedés. A tó környéke gyönyörű: virágos park, teniszpályák, modern étterem kerthelyiséggel, játszótér, szabadtéri színpad és a Sport Szálló. Valamikor itt is hallatlanul elhanyagolt telket lehetett látni, szemétteleppel. A kerület lakói rengeteg társadalmi munkával segítették ezeket a nagy építkezéseket, összesen már körülbelül hétmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a kerület dolgozói különböző helyeken. A Gellérthegy déli oldalán az úgynevezett jubileumi parkot alakították ki a felszabadulás huszadik évfordulójára. A kanyargós hegyi autóúton, ami itt húzódik, naponta több tucat külföldi autóbusz kapaszkodik föl a Szabadság-szoborig, illetve a Citadelláig. A Gellérthegy még a kerülethez tartozik. A IX. Világifjúsági Találkozóra induló magyar küldöttséget a feneketlen tó festői környezetében búcsúztatták. Budának itt van az egyetlen színháza, a Budai Park Színpad. Kőszínház ebben a kerületben sem található, mozi is csak négy. A pártbizottságon ezeket a tényeket mint negatívumot említik. Iskola is lehetne több a gyerekek létszámához képest Nagyon nehéz a helyzet az általános iskolákban ilyen szempontból. Viszont azzal büszkélkedhet a XI. kerület, hogy két egyetem is tartozik hozzá: a Műszaki Egyetem A kelenföldi új lakótelepen... és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola. Feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy kizárólag felnőttek számára is létesítettek általános iskolát és gimnáziumot. Túlzás nélkül mondhatjuk, Budapestnek ez a legváltozatosabb kerülete. Különleges szépségű hegy, parkkal és villanegyeddel, hagyományos bérházi negyed, új lakótelepek, hatalmas üzemek, vasúti pályaudvar és termelőszövetkezet A sasadi tsz-ről érdemes külön megemlékezni néhány számadattal. Híres kertészetében 72 ezer négyzetméter üvegfelület található, ennek egy része gázfűtésű üvegház, primőr zöldségfélék és dísznövények előállítására. A szövetkezet őszibarackosa 550 hold, a csemegeszőlője 120 hold és 60 holdon termeszt ri- bizliféléket. Természetesen szabadföldi öntözéses kertészete is van. A főváros ellátásában nagy szerepet tölt be hét zöldség- és gyümölcsboltjával, 26 virágüzletével. A kerület lakóinak száma 138 vagy 140 ezer. Pillanatnyilag nem lehet pontosan tudni, olyan nagy az emelkedés, a gyarapodás. Rendkívül nagy fejlődésen ment keresztül az utóbbi években a fővárosnak ez a része, 1949. óta pedig 80 százalékkal nőtt a lakosság száma. Az építkezéseket megkönnyíti, hogy az első magyar házgyár termékeit a kelenföldi lakótelepen építik fel. Mint. jó,néhány jnásik vállalat, ÉVM 43. sz. Állami Építőipari llalat is országos hatáskörű, illetve kiterjedésű a kerületben. Ehhez a vállalathoz tartozik az összes házgyár. De itt van a Magyar Kábel Művek, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Magyar Édesipar, a Magyar Dohányipar, a Beton- és Vasbetonipari Művek, az Elektromechanikai Vállalat. Utóbbi a színes televízió kísérleti adóállomásának elkészítésével foglalkozik. Nehéz lenne felsorolni az összes gyárat, üzemet és vállalatot, amelyek ebben a kerületben tevékenykednek. Kutatóintézet is tíz található itt. A Tolna megyei közös gazdaságokat kilenc intézmény és 31 üzem patronálja ebből a kerületből. Meglátogattuk az egyik üzemet, a Pamuttextil Műveket. Ez is országos vállalat, a tolnai üzem is hozzá tartozik. Csáki Pál, az üze- párt-vb megbízott titkára arról tájékoztatott bennünket, hogy a fél világot bejárják a termékeik. Eljut a magyar frottír, cord és az úgynevezett háztartási darabáru (törlőabrosz) Nyugat-Európába, Afrikába, Kanadába és Ausztráliába. Az exportnak 90 százalékát nyugati piacon adják el. Megítélésük szerint a tolnai gyár nagyon reprezentatív, fontos cikket termel, ami eléri a világ- szítívonalat. Éppen ezért nagy fejlesztést tervez a vállalat Tolnán. A jellegzetes textilipari gondok itt is megtalálhatók, nagy a munkásvándorlás. A dolgozóknak körülbelül 30 százaléka állandó mozgásban van, tehát kilép, illetve mások jönnek a helyére. Budapesten ez a szám eléri a 46 százalékot! Rengeteg vidéki lány megy a fővárosba és csak ideiglenesen dolgozik a textiliparban. A legkorszerűbb csarnok frottírszövő gépei mellett tulajdonképpen csak az a szövőnő feladata, hogy állandóan figyelje, nem szakadt-e el valahol szál, és ha igen, megállítja á gépet, összeköti a szálat. Lyukkártya-vezérléssel, teljesen automatikusan működnek a gépek. A korszerű ipar mellett a kisipar is virágzik a XI. kerületben: 738 kisiparost tartanak nyilván. Vannak közöttük tipikus vidéki emberek is. Emlékszem, egyszer az Eötvös Kollégium közelében szükíttettem egyik nadrágomat egy maszek szabóval. Beszédmodora, kiejtése, egész mentalitása olyan volt, mintha nem is Budapesten élne már vagy húsz év óta. Nagyon szimpatikus volt nekem, különösen azért, mert megmagyarázta, miért nem jó túlságosan szűkre venni a nadrág- szárat. Akkor ugyanis „kap a nadrág”. Vagyis nem mozog benne az ember térde. Azóta persze még sokan betelepedtek a vidékiek közül a fővárosnak ebbe a kerületébe is, és tudom, hogy közülük sem lesz mindenki pesti ember. GEMENCI JÖZSEF Népújság 5 méttelep éktelenkedett ezen a A kerület egyik jellegzetessége, a feneketlen tó. helyen és régi kis házak lapulFoto: Bognár, 1968. július 38.
