Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-28 / 176. szám

A feneketlen tó környéke Budapest, XI. kerület Á főváros XI. és XII. kerületének ipari üzemei, vállalatai és különbö­ző intézményei — például a Mű­szaki Egyetem — patronálják a Tol­na megyei termelőszövetkezeteket. A kapcsolat igen jó, csöppet sem formális, sok haszonnal jár megyénk számára. Bemutatjuk ezeket a ke­rületeket lapunk olvasóinak mai és egy későbbi ünnepi számunkban. Az ötvenes évek végén, ami- kor itt laktam a Gellérthegy al­ján, úgy látszik, nem sikerült megismernem ezt a kerületet. Ma­gát a hegyet igen, és a szép, ro­mantikus villanegyedet is, köz­tük a „Búsuló juhász” elnevezésű hegyi csárdát. Vagy tudtam pél­dául, hogy a Kosztolányi Dezső téren azt a kis tavat feneketlen tónak hívják és állítólag valóban feneketlen, aztám tudtam, hogy itt lakik Papp Laci, egyszer ta­lálkoztam is vele a Himfi lép­csőn, igen gyors, ugráló lépések­kel ment lefelé, Vagy Mészáros Ági. Igaz, őt nem láttuk soha. Arról, hogy ennek a kerületnek óriási ipara van, fogalmam sem volt. Egyedül a lágymányosi do­hánygyárat láttam, azt is csak azért, mert előtte járt a 4-es villamos. De a dohánygyár sem érdekelt, mivel nem élek do­hánnyal. Az üzemek meghúzódtak lenn az alsó részen, jóval a körtéri há­zak mögött, eldugva a lágymá­nyosi lapályon. Most hallom a kerületi pártbizottság tájékoztatá­sában. hogy ez a rész az ország egyik legnagyobb ipari gócpont­ja. Diákok voltunk. Mindig csak Pest felé igyekeztünk, mert ott vannak a színházak és a jó mo­zik, ráadásul ott, a belvárosban még a csinos nő is több. De a Móricz Zsigmond körteret, a ke­rület központját szerettük. Óriási nyüzsgés, kegyetlen zsúfoltság a villamosokon; öröm és győzelem volt fölkapaszkodni reggel már a legelső kocsira, amelyik éppen befutott. A tér nevezetességét, a „Lordok Házát” kedveltük leg­jobban — így neveztük az ócska népbüfét. A „topissága” miatt nagyon ritkán ettünk benne, vi­szont elnézegettünk egy-egy al­világi figurát, aki lecsapott a ma­radékra, még a tányér tulajdo­nosának a szeme láttára, amikor távozptt. Különleges élménynek, kuriózumnak számított, élveztük. Nos, a Lordok Háza most szép, modern, kifejezetten gusztusos nagy büfé. Még grill ételek is kaphatók benne. Külön presszós rész, minden. A Búsuló juhász is feljavult, méltó a környék lu­xusvilláihoz: osztályon felüli hely. Valószínűleg nem is ünne­pelnek már benne sikeres egye­temi vizsgákat, legfeljebb az utolsót, az államvizsgát. Persze a lakások luxusjellegét, kényelmességét nem könnyű el­dönteni. Jobb-e a hegyoldalon, mint az alsó részen, a kerület munkáslakta negyedében, a Lágy­mányoson és Kelenföldön? Itt ugyanis már tízezernél több új lakás épült a legkorszerűbb mó­don, távfűtéssel és termálvízzel ellátva. A lágymányosi telep épí­tése lényegében befejeződött. Szép látvány a Gellérthegyről, a Szabadság-szobor előtti rész­ről nézve. Előtérben a híres Gellért Szálló, aztán a Műszaki Egyetem nagy épületei, arrébb pedig a sok modern lakóház. Jobbra, kissé távolabb a kelen­földi épülő telep körvonalai bon­takoznak ki. Kilencemeletes, hosszú testű panelházak és két 15 emeletes toronyház. A terv szerint 1970-re itt is körülbelül nyolcezer lakás épül. Azelőtt sze­tak. Az építők letörlik a múltat a föld színéről. Közvetlen közel­ből úgy érzi az ember, égig érő házak emelkednek a megtisztított föld fölött. Most végre sikerült megtud­nom a kerületi pártbizottság egyik munkatársától, milyen mély az úgynevezett feneketlen tó. A közepén 1400 (!) métert mértek. Kráterszerű végtelen mélyedés. A tó környéke gyö­nyörű: virágos park, teniszpá­lyák, modern étterem kerthelyi­séggel, játszótér, szabadtéri szín­pad és a Sport Szálló. Valamikor itt is hallatlanul elhanyagolt tel­ket lehetett látni, szemétteleppel. A kerület lakói rengeteg társa­dalmi munkával segítették ezeket a nagy építkezéseket, összesen már körülbelül hétmillió forint értékű társadalmi munkát végez­tek a kerület dolgozói különböző helyeken. A Gellérthegy déli ol­dalán az úgynevezett jubileumi parkot alakították ki a felszaba­dulás huszadik évfordulójára. A kanyargós hegyi autóúton, ami itt húzódik, naponta több tucat kül­földi autóbusz kapaszkodik föl a Szabadság-szoborig, illetve a Ci­tadelláig. A Gellérthegy még a kerülethez tartozik. A IX. Világifjúsági Találkozóra induló magyar küldöttséget a fe­neketlen tó festői környezetében búcsúztatták. Budának itt van az egyetlen színháza, a Budai Park Színpad. Kőszínház ebben a kerületben sem található, mozi is csak négy. A pártbizottságon eze­ket a tényeket mint negatívumot említik. Iskola is lehetne több a gyerekek létszámához képest Na­gyon nehéz a helyzet az általános iskolákban ilyen szempontból. Vi­szont azzal büszkélkedhet a XI. kerület, hogy két egyetem is tar­tozik hozzá: a Műszaki Egyetem A kelenföldi új lakótelepen... és a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola. Feltétlenül érdemes meg­említeni, hogy kizárólag felnőttek számára is létesítettek általános iskolát és gimnáziumot. Túlzás nélkül mondhatjuk, Bu­dapestnek ez a legváltozatosabb kerülete. Különleges szépségű hegy, parkkal és villanegyeddel, hagyományos bérházi negyed, új lakótelepek, hatalmas üzemek, vasúti pályaudvar és termelőszö­vetkezet A sasadi tsz-ről érde­mes külön megemlékezni néhány számadattal. Híres kertészetében 72 ezer négyzetméter üvegfelület található, ennek egy része gáz­fűtésű üvegház, primőr zöldség­félék és dísznövények előállítá­sára. A szövetkezet őszibaracko­sa 550 hold, a csemegeszőlője 120 hold és 60 holdon termeszt ri- bizliféléket. Természetesen sza­badföldi öntözéses kertészete is van. A főváros ellátásában nagy szerepet tölt be hét zöldség- és gyümölcsboltjával, 26 virágüzle­tével. A kerület lakóinak száma 138 vagy 140 ezer. Pillanatnyilag nem lehet pontosan tudni, olyan nagy az emelkedés, a gyarapodás. Rendkívül nagy fejlődésen ment keresztül az utóbbi évek­ben a fővárosnak ez a része, 1949. óta pedig 80 százalékkal nőtt a lakosság száma. Az épít­kezéseket megkönnyíti, hogy az első magyar házgyár termékeit a kelenföldi lakótelepen építik fel. Mint. jó,néhány jnásik vállalat, ÉVM 43. sz. Állami Építőipari llalat is országos hatáskörű, illetve kiterjedésű a kerületben. Ehhez a vállalathoz tartozik az összes házgyár. De itt van a Ma­gyar Kábel Művek, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Magyar Édesipar, a Magyar Dohányipar, a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek, az Elektromechanikai Válla­lat. Utóbbi a színes televízió kí­sérleti adóállomásának elkészíté­sével foglalkozik. Nehéz lenne felsorolni az összes gyárat, üze­met és vállalatot, amelyek ebben a kerületben tevékenykednek. Kutatóintézet is tíz található itt. A Tolna megyei közös gazdasá­gokat kilenc intézmény és 31 üzem patronálja ebből a kerület­ből. Meglátogattuk az egyik üzemet, a Pamuttextil Műveket. Ez is or­szágos vállalat, a tolnai üzem is hozzá tartozik. Csáki Pál, az üze- párt-vb megbízott titkára ar­ról tájékoztatott bennünket, hogy a fél világot bejárják a terméke­ik. Eljut a magyar frottír, cord és az úgynevezett háztartási da­rabáru (törlőabrosz) Nyugat-Euró­pába, Afrikába, Kanadába és Ausztráliába. Az exportnak 90 százalékát nyugati piacon adják el. Megítélésük szerint a tolnai gyár nagyon reprezentatív, fontos cikket termel, ami eléri a világ- szítívonalat. Éppen ezért nagy fej­lesztést tervez a vállalat Tolnán. A jellegzetes textilipari gondok itt is megtalálhatók, nagy a mun­kásvándorlás. A dolgozóknak kö­rülbelül 30 százaléka állandó mozgásban van, tehát kilép, illet­ve mások jönnek a helyére. Bu­dapesten ez a szám eléri a 46 százalékot! Rengeteg vidéki lány megy a fővárosba és csak ideigle­nesen dolgozik a textiliparban. A legkorszerűbb csarnok frottír­szövő gépei mellett tulajdonkép­pen csak az a szövőnő feladata, hogy állandóan figyelje, nem sza­kadt-e el valahol szál, és ha igen, megállítja á gépet, összeköti a szálat. Lyukkártya-vezérléssel, tel­jesen automatikusan működnek a gépek. A korszerű ipar mellett a kis­ipar is virágzik a XI. kerület­ben: 738 kisiparost tartanak nyil­ván. Vannak közöttük tipikus vidéki emberek is. Emlékszem, egyszer az Eötvös Kollégium közelében szükíttettem egyik nadrágomat egy maszek szabóval. Beszédmo­dora, kiejtése, egész mentalitása olyan volt, mintha nem is Bu­dapesten élne már vagy húsz év óta. Nagyon szimpatikus volt ne­kem, különösen azért, mert meg­magyarázta, miért nem jó túl­ságosan szűkre venni a nadrág- szárat. Akkor ugyanis „kap a nadrág”. Vagyis nem mozog ben­ne az ember térde. Azóta persze még sokan betele­pedtek a vidékiek közül a fővá­rosnak ebbe a kerületébe is, és tudom, hogy közülük sem lesz mindenki pesti ember. GEMENCI JÖZSEF Népújság 5 méttelep éktelenkedett ezen a A kerület egyik jellegzetessége, a feneketlen tó. helyen és régi kis házak lapul­Foto: Bognár, 1968. július 38.

Next

/
Thumbnails
Contents