Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-26 / 174. szám
Tsz-vezetoh nyilatkoznak Mit tanultak eddig az új mechanizmusból ? ÜJ LEHETŐSÉGEKET es követelményeket hozott magával a mezőgazdaságban is az új gazdasági mechanizmus. A szövetkezetek vezetőinek akarva, akaratlanul meg keil tanulniuk másképpen gazdálkodni, sőt másként gondolkodni, mint eddig. A megye egyik közös gazdaságában, a várdombi Egyetértés Tsz-ben megnéztük, mit tanultak eddig a vezetők, tehát mit ismertek fel a lehetőségekből. Kovács András elnök, Imreh Ferenc főagronómus és Orbán János főkönyvelő elmondásából világosan kitűnik, legelőször a jobb, szabadabb értékesítési lehetőséget, a szabadpiacot fedezték fel. A kertészeti termékeket és a háztáji tojást, baromfit, sőt bizonyos mennyiségű takarmányt is szabadpiacon adnak el, egy ipari városban. Kérték, ne írjam meg a város nevét, mert akkor más tsz-ek is odamennek. Érzik a nagy konkurrenciát és szeretnék megőrizni jelenlegi jó pozíciójukat a szabadpiacon. Természetesen továbbra is az államnak adják el a húst, a búzát, a tejet. De szükségesnek látták, hogy közvetlenül is megkeressék a fogyasztót — így mondják. Elárusítóhelyet létesített a szövetkezet abban a városban. De nemcsak piacon értékesíti kertészeti és háztáji termékeit, hanem nagyobb tételek, például egy-két zsák burgonya eladása esetén házhoz szállítja az árut. A kisebbik teherautónak az a feladata, hogy rendszeresen szállítsa az árut a városba és a városon belül is a fogyasztóhoz. A JOBB ÉRTÉKESÍTÉS bizonyítja például, hogy a burgonyát kilónként négy forint hatvan fillérért adják el, Várdombon viszont három forintnál olcsóbban Immár több, mint egy évtizedes múltra tekint vissza a Magyar Honvédelmi Szövetség honvédelmi nevelő-kiképzési és spor'.munká- ját reprezentáló megyei honvédelmi nap, amelyet — ugyancsak a hagyományoknak megfelelően — Ccsényben rendeznek. Az idei honvédelmi napnak az ad az eddigieknél is nagyobb jelentőséget, hogy ezúttal a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezi az MHSZ megyei központja, a közreműködő szervekkel, vállalatokkal együtt. Az érdekes, látványos, egész napos rendezvényt ezúttal nemzetközivé avatja szovjet és jugoszláv sportolók — ejtőernyősök, repülősök — részvétele. A szeptember 1-i honvédelmi napra — éppen a korábbi évek közönségsikere alapján — ezúttal is tízezernél több érdeklődőt várnak — tehát nem kis gondot jelent ilyen nagy létszámú közönség szállítása, ellátása, a forgalom rendjének biztosítása. Az előkészületek már megkezdődtek. Ezek egyik állomása volt az a csütörtökön délelőtt megtartott értekezlet, amelyet az MHSZ a rendezésben közreműködő szervekkel, vállalatokkal együtt tartott. Ezek száma nem is kevés. A rendőrség, a tűzoltóság, a KÖJÁL, a megyei tanács kereskedelmi osztálya, a MÁV, az AKÖV, a Népbolt Vállalat, a MÉSZÖV, a Vendéglátó Vállalat, a környékbeli termelőszövetkezetek... A MÁV ezen a napon a reggeli, illetve a délutáni vonatokat megerősítve közlekedteti, illetve, ha az igények úgy kívánják, esetleg különvonatot indít. Az AKÖV venné át tőlük a helyi felvásárló. Nagyon előnyös az is, hogy közvetlenül a vendéglátóiparnak kőt napközinek és egy kollégiumnak szállítanak élelmiszert. A szövetkezet látja el tejjel a község lakosságát. Már tavaly átvette a Tejipari Vállalattól az úgynevezett csarnokot, és ezzel elérte, hogy megkapja a nagyüzemi felárat és még a kezelési költséget it. A legelső alkalommal megragadta a várdombi Egyetértés Tsz a határ mély fekvésű területeinek csatornázási lehetőségét. Csaknem száz hold vizenyős terület vált használhatóvá a csatornázással. Ezen takarmányt fognak termeszteni és növelik az állatlétszámot. Az új gazdasági mechanizmus javára Írják Várdombon azt is, hogy több erőgépe van a szövetkezetnek és a gépjavítás módszere jobb a közös gazdaság szempontjából. Ezekből pedig az következik, hogy sokkal többet tud fuvarozni a gazdaság. Szerződést kötött a Talajerőgazdálkodási Vállalattal évi 260 vagon trágya vásárlására. Úgy tervezik, öt év alatt ellátják szerves trágyával az egész szántóterületet. De még így is hogy sok erőgépe van a szövetkezetnek, szükséges a maximális kihasználás, mert két gépet más munkahelyen üzemeltetnek. A bevételek növelésére egy 3z,— 100-as traktort elküldték a bajai erdészethez, egy kis univerzális traktor pedig a Szekszárdi Állami Gazdaságnál fuvaroz. A JÖ GÉPKIHA8ZNALÁS mcl lett az teszi lehetővé az idegen helyen való fuvarozást, hogy nagyon rövid idő alatt és megbízhatóan kijavítja a szövetkezet gépeit a helybeli gépjavító állam is. Nem győzik dicsérni az Egyetértés külön autóbuszjáratokat indít Szekszárd és Öcsény, illetve az őcsényi vasútállomás és a község között. A Népbolt, a MÉSZÖV és a vendéglátó gondoskodik a közönség ellátásáról — ebbe besegítenek a termelőszövetkezetek is. Komoly feladat hárul a közlekedésrendészeti szervekre a forgalom fennakadás nélküli lebonyolításában, irányításában, már- csak azért is, mert a közöi.ség egyre nagyobb számban érkezik járművel. A tűzoltóságnak a rendezvények tűzvédelmét kell biztosítani. A tanácsi építőipari vállalat kölcsönzi egyebek Között a színpadok anyagát. Elkészült már az egész napos program is, amely ugyan még nem végleges, de még így is sok látványosságot ígér. A műsort zászlós repülőgépek nyitják meg, majd az ünnepi beszéd után csoportos ejtőernyősugrás következik; szovjet, jugoszláv, magyar ejtőernyősök adnak ízelítőt a bátrak sportjából. Egyéni és kötelék- műrepülés, jugoszláv sportrepülők motoros és vitorlázó bemutatója, szovjet helikopterbemutató, helikopterből való ejtőernyősugrás, lökhajtásos MIG-gépek egyéni és kötelékrepülése, ballon vadászai, modellezőbemutató követi egymást. Érdekes látnivalónak ígérkezik a honvédség harcászati bemutatója, majd a délutáni programban ököl. vívó-mérkőzés, moto-cross verseny, lovasbemutató, a megye népi együtteseinek bemutatója, fővárosi művészek fellépése és a 1 Treslmdelem divatbemutatóin ez őszi-téli ruházati cikkekből Tsz vezetői a gépjavító munkát. Olyan viszonyt teremtettek a vállalattal, aminek egyenes következménye ez az eredmény. Hamar rájöttek ebben a kis szövetkezetben, mennyire fontos a piackutatás. Nem elégedtek meg azzal, hogy a megyén kívliJ egy helyen szabadpiaci árusító helyet létesítettek: személyes utánjárással, érdeklődéssel több ideiglenes piacot is felfedezett a szövetkezet. Ezeken a helyeken esetenként 50—60 százalékkal többet kapnak a zöldségfélékért, gyümölcsért, mint helyben. Természetesen arra i.s rájöttek a várdombi mezőgazdasági szakemberek, mennyire fontos az új Körülmények között a minőség. A főagronómus azt mondja, egyre inkább a minőség irányába tolódik el a termelés, Hogy ennek a követelménynek eleget tudjanak tenni, változtattak a munkad'.ia- záson, az egész munkarenden. Minden taggal szerződést kötött a szövetkezet, írásbeli megállapodást, amelyben részletesen megtalálható, mit kell elvégeznie a tagnak és azért mennyit várhat. Külön foglalkozik a szerződés a többlettermésért járó prémiummal. A sürgős munkákat vasárnapi pótdíjjal serkentik. Legutóbb a silózásban volt vasárnapi munka. mindenki dolgozott délig, zokszó nélkül. AZ EGYETÉRTÉS TSZ vezetői, azt mondják, az új körülmények között a vezetőség sokkal közelebb áll a tagsághoz. Megtanultak például nemcsak gyűlésen, tanácsteremben, illetve irodában tárgyalni, hanem kint a határban, a munkahelyeken Is, bármilyen témáról. Tapasztalatuk szerint ez eredményesebb a hagyományos módszernél. G. J. Több mint 420 ezer lakás épült a 15 éves terv első félidejében Június végével zárult az ország tizenöt éves lakásfejlesztési tervének első félideje. Az 1961-től 1975-ig előirányzott távlati terv — mint ismeretes —, egymillió új otthon felépítését írta elő, s meghatározta, hogy ennek hatvan százalékát áliami kivitelezésben, elsősorban Budapesten, az ipari jellegű városokban és egyéb munkástelepüléseken kell felépíteni. Az építők az 1961-től 1965-ig, tehát a második ötéves tervben eredetileg ütemezett 250 ezer helyett 282 ezer lakást adtak át. A krónikus munkaerő- hiánnyal küzdő építőipar azonban a második ötéves terv 300 ezer lakásos, felemelt építési előirányzatát már nem tudta teljesíteni. A harmadik ötéves terv első két évben 118100 lakást adtak át, az idei első félévben pedig — nem végleges adatok szerint — mintegy 24 ezer új otthon épült. A 15 éves terv első félidejében így végeredményben több mint 420 ezer új lakással gazdagodott az ország. Az új házgyárak és az egyéb fontos beruházások telje« hatása majd 1970—1971-től érvényesül, tehát a 15 éves terv utolsó harmadában fokozza jelentősen a lakásépítés ütemét. Az előirányzat teljesítésére és a lakásépítési ütem fokozására az építésügy vezetőd ez év harmadik negyedében nyújtják be előterjesztésüket a kormány gazdasági bizottságához. Ebben az előterjesztésben tesznek javaslatokat az 1969-ben és 1970-ben megvalósítható lakásberuházásokra, az új házgyárak kapacitásának lehetőség szerinti, teljes kihasználására és a negyedik ötéves terv lakásfejlesztési céljaira. (MTI) Hegyei honvédelmi nap az 50. évforduló jegyében Válasz, ami megherüli a lényeget A Tolna megyei Népújság 196*. mdrclus 17-i számában megjelent „Mire jó a monopolhelyzet?' című cikkre a minisztertanács Tájékoztatást Hivatala felhívta ár. Horgos Gyula elvtárs. a kohó- és gépipari miniszter figyelmét. Ezzel valamint az ,,Uj FERROGLOBUS-telep Pécsett” című im. május 16-i cikkükben foglaltakkal kapcsolatban az alábbiakat közöljük: A május 14-1 sajtóértekezletünkön tájékoztattuk a megjelenteket arról, hogy a feketefém-ellátásban jelentkező nagy arányú ktelégi- tetlenség legfóbb oka az. hogy a felhasználók jelentős része előző évi fogyasztásának többszörösét rendelte meg. Ez nemcsak egy-egy megye területén, hanem országosan jelentkező probléma, vállalatunk az arányos ellátás érdekében, mivel a forráslehetőségek az igények emelkedését nem tudták követni, azt vállalta, hogy eddigi fogyasztóinak igényét 1968-ban is minimálisan az előző időszakoknak megfelelő nagyságrendben fogja kielégíteni. Vállalásunknak eleget is tettünk, sőt igen sok esetben az arányos résznél is több anyagot adtunk rendelőinknek (például dombóvári ktsz.j. Természetesen az eddigi ellátásnál nagyobb igényeket éppen a vevőink érdekében csökkentenünk kellett, mert ellenkező esetben egyes cikkeink készlete hetek alatt teljesen kimerült volna és a későbbi igénylőknek semmit sem tudtunk volna adni. Vállalatunknak ez a gyakorlata nem találkozott azon felhasználók egyetértésével, akik termelésüket egyik évről a másikra jelentős mértékben növelni akarták, de ennek csak egyik oldalát, a termelési adottságokat biztosították és figyelmen kívül hagyták az anyagellátás lehetőségeit. A kielégítetlen igények miatt vetődött fel ,azután a kis mennyiségi felárak kérdése és a monopolhelyzet. A sajtótájékoztatón ezekre a kérdésekre is válaszoltunk, sőt azóta a felárcsökkentés terén július elsejével újabb jelentős intézkedéseket vezettünk be. Ebben a kérdésben a Népszabadság 1968. június 26-i számában megjelent „Arak, felárak, engedmények' cimü valamint a Népszava és több megyei Lap 1968. június 29-t cikkei véleményünk szerint alkalmasak a felárprobléma lezárásához. Monopolhelyzetről a 25 1967. Korm■ számú rendelet alapján nem beszélhetünk, vállalatunk egyáltalán nincs monopolhelyzetben. A felhasználók igényeikkel éppú gy megkereshetik a termelő kohászatot, mint a külkereskedelmet és a TEK-vállalatokat, és ezt meg is teszik. Nagyon örülnénk, ha a jövőben vállalatunkat érintő témákkal kapcsolatban cikkeik megjelenése előtt bennünket is megkérdeznének, hogy olvasóikat tárgyilagosan, mind a két fél állásfoglalásai alapján tájékoztathassák. FERROGLOBUS Vas- és Acél Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat Vándor Tibor igazgató A Ferroglóbus majdnem négy hónappal a cikk megjelenése után válaszolt. A válaszból azonban úgy tűnik, minth arra számítanának, hogy négy hónap alatt elfelejtettük, mit is írtunk, mit kifogásoltunk a vállalat kereskedelmi tevékenységével kapcsolatban. Ugyanis a cikk lényeges megállapításaira, következtetéseire a válasz nem mond se igent, se nemet. Cikkünkben nem azt tettük szóvá elsősorban, hogy a vállalat miért ad kevesebb vasanyagot, mint amennyit a dombóváriak rendelnek. Azt kifogásoltuk, hogy a rendelések visz- szaigazolgsakor a vállalat a kismennyiségi felár-kategóriákból indul ki, tehát olyan mennyiségeket igazol vissza — és szállít — amelyek még éppen hogy beleesnek a magasabb felárkategóriába. Statisztikai adatokkal bizonyítottuk, hogy például a finomsori termékeknél, ahol 0,5 tonna alatt 1500, 0,5 és 0,9 tonna 1000, 1 és 2,4 tonna közt 550 forint a tonnánkénti felár, zömében 0,4, 0,8—0,9 tonnás tételeket igazoltak vissza. Olyan tétel viszont nem található, ahol a visszaigazolt mennyiség éppen hogy beleesne az alacsonyabb felárú kategóriába. Ebből következtettünk arra, hogy „A TEK-vállalat nagyon is vállalati, anyagi érdekeket tart szem előtt, amikor meghatározza, miből mennyit szállít.” Ma is az a véleményünk — jóllehet, a cikk megjelenése óta felhagyott a vállalat ezzel a gyakorlattal —, hogy ezzel a módszerrel tisztességtelen haszonhoz jutott a vállalat. A felárakat sokalltuk a cikkben, bebizonyítva, hogy — főképp a pár mázsás tételeknél — magasabbra emelik az árat, mint az illető termék bolti, kiskereskedelmi ára. Erre válaszolva közölte a vállalat, hogy július 1-től csökkentették a felárakat, sőt, már közvetlenül a cikk megjelenése utáni napokban is olvashattunk újsághirdetéseket, melyekben a Ferroglóbus bizonyos felárcsökkentésekre hívja fel az érdeklődők figyelmét. A válasznak tehát a felárakat érintő része elfogadható. Viszont nem esik. szó a válaszlevélben a cikk ama megállapításáról, mely szerint a monopolhelyzet pozíciójából diktálja a száilílási feltételeket a Ferroglóbus, például húsztonnás vagonban szállít ötvennégy mázsa vasanyagot, mivel előre kiköti, hogy nem vállalja a vasúti kocsiknak még a terhelési határt megközelítő mértékű megrakását sem. Válasz nélkül maradt az a megállapításunk is, hogy helytelen a kismennyiségi felárat a visszaigazolt mennyiség alapulvételével felszámítani, sokkal helyesebb lenne, ha a megrendelt meny- nyíség lenne az irányadó, mint ahogy ez az árjegyzékekben if szerepel. Végül, ami a monopolhelyzetet illeti: A 25/1967. Korm. sz. rendelet valóban lehetővé teszi a többcsatornás termékforgalmat, köztudomású azonban, hogy monopolhelyzetet lehet teremteni azzal is, ha az „ügyesebb” kereskedelmi vállalat leköti a termelőüzem teljes termelését. A dombóvári beszerző irodát éppen azzal utasították el a termelő,üzemek, hogy ez évi termelésük már le van kötve, vagy hajlandók akkor •'r>yagot eladni, ha a Ferroglóbus lemond a kért mennyiségről. A „Mire jó a monopol helyzet” című valamennyi megállapítását fenntartjuk. cikkünknek tehát J. J.
