Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-21 / 170. szám
A párlmegMzatások és szer pártdemokráciáról indított vitához A Magyar Selyemipari Vállalat szb-ülése Tolnán Előtérben a szakszervezeti bizottság szerepe Hozzászólás a A pártdemokrácia teljesebb érvényesüléséhez és kibontakozásához nagyon fontos gyakorlati lehetőséget nyújt a pártmegbízatások rendszere. így válhat konkrétabbá, állandóbbá a pártdemokrácia gyakorlása. Hirdetjük, közvetítjük a termelőszövetkezeti tagsághoz a párt politikáját, és vissza, mert a hangulat, a reagálás ismeretében színvonalasabbak, demokratikusab- bak lehetnek összejöveteleink. Amikor termelőszövetkezetünk pártszervezetében a pártmegbízatásokkal foglalkozunk, mindig felmerül a kérdés, hogyan, miként tudnánk e téren előbbre jutni. Vezetőségünk az elmúlt időszakban foglalkozott ennek célszerű megoldásával, kidolgoztuk a pártszervezet minden egyes tagja részére elfogadható pártmegbízatások rendszerét. Eddig is foglalkoztunk ezzel, de a későbbiekben még inkább napirenden tartjuk. Ahogy Daradics elvtárs írását olvastam, olyan elhatározás született bennem, hogv ezentúl még rendszeresebben és fokozottabban törődünk ezzel termelőszövetkezetünkben. Feladataink tisztázásához visz- sza kell pillantanunk az MSZMP Központi Bizottsága 1964. májusi határozatának idejére, ismernünk kell a párthatározatot. Eligazít, meríteni lehet és kell belőle. A határozat végrehajtása érdekében érdemes és szükséges is megvizsgálni eddig elért eredményeinket, hogy annak szellemében további feladatokat tűzhessünk pártszervezeteink elé. Az eddigi eredményeinket vizsgálva mondhatjuk, hogy különösebb probléma nem merült fel, azonban eredményeink fokozása, a gazdagítás érdekében, vannak még tennivalóink. Emlékeztetek az MSZMP IX. kongresszusának határozatára, mely célul tűzi, feladatul szabja, hogy a párttagság elsősorban saját pártszervezetében végezze feladatát. Nálunk elmondhatjuk, hogy pártszervezetünkön belül a napi munkában, a példamutatásban, a tsz-tagok mozgósításában párttagságunk nagyobb része jó úton halad. Szövetkezetünknek két alapszervezete van, — Kistormáson és Kölesden — 76 kommunista dolgozik e két alapszervezetben. Párttagjaink közül heten az állattenyésztésben, 54-en a növény- termesztésben, hatan a gépcsoportnál és a segédüzemekben, míg kilencen a vezetésben dolgoznak. így tudjuk biztosítani, hogy az egész gazdaságunkat átfogja párttagságunk és a kommunisták minden területen segítik, szorgalmazzák a politikai és gazdasági feladatok megvalósítását. A tömegszervezetekben végzendő pártmunkára elsősorban ott kapnak megbízást a párttagok, amely területen többen vannak. Csontosnak tartjuk, hogy a társadalmi szervezetekben végzett munka mellett fokozzuk, javítsuk a kapcsolatot a tsz-tag- sággal, oly formában, hogy az adott kérdések megértetése után világos és egyértelmű tájékoztatást adjanak tovább minden egyes esetben. Napjainkban sajnos még előfordul nálunk, hogy a kérdések megvitatása után nem minden esetben a taggyűléseken nyilvánítják véleményüket párttagjaink, vagy ha nyilatkoznak is, dolgozó társaik előtt egyesek már megváltoztatják véleményüket. Pedig a taggyűlés a fóruma a nézet- különbségek megismerésének és tisztázódásának, ott kell közös nevezőre jutnunk. Ezen a jövőben változtatnunk keil, hogy a hozott határozatokat párttagjaink minden esetben úgy közvetítsék a tömegekhez, ahogy azt a párt- határozatok és taggyűléseink rögzítik. Korábban gyakorlat volt párt- szervezetünkben, hogy a taggyűléseken csak a gazdasági munkákat vitattuk meg. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével erőteljesen változtatnunk kellett, mégpedig úgy. hogy a gazdasági munkák aktív segítése és figyelemmel kísérése mellett elsősorban a politikai munkát, annak hatásosságát fokozzuk a termelőszövetkezetben. Természetesen tartjuk, sőt erősítjük a kapcsolatot a gazdaság vezetésével is. párttagságunk fő feladatá1 nak tekintjük termelőszövetkezetünkben, hogy példamutató legyen az egész tsz-tagság előtt, minden tekintetben élen járjon, ezen túlmenően segítse elő a tsz-tagság és a vezetők közötti jó összhag megteremtését. Ha ezt megfelelően végezzük, nem állhat elő a vezető és a vezetett között olyan nézeteltérés, hogy „én mint fizikai dolgozó sokkal kisebb jövedelmet kapok, mint a vezető”. Az új gazdasági mechanizmusban fennáll az a lehetőség, hogy a jövedelemszerzésben különbségek mutatkoznak. Ez megvolt termelőszövetkezetünkben eddig is, de fennáll ugyanúgy a továbbiakban is, többnyire a fizikai és a szellemi dolgozók között. Csökkentése, megoldása érdekében párttagságunk nem foglalkozott kellő mértékben a szocialista elosztási elvek széles körű tudatosításával és így még nem tudott megfelelő eredményt elérni. Ahhoz, hogy fokozottabban és céltudatosabban tevékenykedhessenek, szükség van párttagságunk még jobb tájékoztatására, hogy érvelni tudjanak. Időben kell tájékoztatnunk a párttagságot a határozatokról és Az idén új községfejlesztési rendelkezés lépett életbe. Eszerint megszűnt az állami hozzájárulás eddigi rendszere, életbe lépett a kommunális adó. Mindez lényeges differenciálódást eredményezett, Tolna megye községeinek többségében jelentősen csökkent a helyi fejlesztési alap, tíz községben és Szekszárd városban viszont jelentősen növekedett. A tíz község a járási székhelyekből és más, jelentősebb iparral rendelkező községekből tevődik össze. Ez a differenciálódás összhangban van a jelenlegi és várható népmozgalmi tendenciákkal. A falusi lakosság, egyre inkább a városokban és a centrálisabb, s főként iparral is rendelkező községekben összpontosul. Ez világ- jelenség, Tolna megye sem kivétel, s mivel perspektívájában is erre kell számítani, elsősorban ezeknek a helységeknek a nagyobb ütemű kommunális fejlesztése indokolt. Igen ám, csakhogy ott a másik igazság, a kis, sorazokat taggyűléseken kell megvitatni. Tapasztalataink igazolják, hogyha a határozatokkal minden egyes esetben konkrétan foglalkoznak a pártszervezetek, nyíltan elmondják a párttagok a véleményüket, nem adódik elő félreértés, vagy esetleges félremagyarázás Szövetkezetünkön belül a párttagságra nem kismérvű, sőt fő feladatként hárul, hogy mindenkivel megértessék azokat a célkitűzéseket és feladatokat, melyeket az új- gazdasági mechanizmus tűzött ki és rájuk is hárít. Szoros kapcsolatban vannak e kérdések a pártdemokráciával. A pártmegbízatások rendszere szolgálja a pártdemokrácia növelését, mert hiszen így tudhatja minden párttag, hogy a napi munka becsületes elvégzése kevés egy kommunistától, mellette politizálnia is kell, hogy ezen keresztül a szövetkezet dolgozóit megfelelően tudia tájékoztatni. II a a pártmegbízatásokat jól kiépítették, a ha pártszervezet megfelelően, jól végzi munkáját, jelentős szerepet játszhat a gazdasági eredmények előbbre- vitelében, segítője lehet a gazdaságvezetésnek. így járul hozzá a konkrét megbízatások sokasága a pártszervezetek önállóságának erősödéséhez és a tsz-ben a dolgozókkal tartandó szoros és állandó kancso- 1 áthoz. Ha a dolgozók megfelelő tájékoztatása mellett támaszkodik a pártszervezet a jó javaslatokra és okos véleményekre ez nagymértékben hasznosítható a politikai irányítás és állásfoglalás terén. Szükségesnek tartom hangsúlyozni. hogy a rrtrt.s-ervezet és r gazdasági vezetők tartsák meg egymással a szoros kapcsolatot, sőt közösen f-ilesiszék a rozd"- sági fellendülés és az emberrtv tudatformálása terén együttműködésüket. vadozó községekben is sok ember él, dolgozik, méghozzá nem is csak átmenetileg, nem is csak egy-két évig. A sorvadás és a társadalmi, gazdasági változások ütemét alapul véve azzal kell számolni, hogy itt még emberöltők múlva is laknak. Következésképpen nem mellőzhető e kis községek gondja. Nézzünk körül egy ilyen kis községben — Kisdorogon! Körülbelül 1300 lakosa van, jóval kevesebb, mint egy évtizeddel ezelőtt. Bár csökkent az elvándorlás, de azért minden évben felkerekedik néhány család s odébbáll. Ugyanakkor nagyon sokan csak dolgozni járnak el az iparba, de Kisdorogon laknak, s nem is akarnak elköltözni. A tsz viszonylag jól fizet, ez is köti az embereket. Jellemző, hogy az elköltözésekkel egyidőben új ház is épül a faluban. Igaz, nem több, mint évente egy-kettő, de ez egyértelműen arra utal, hogy azért jövője is van a falunak. Ha mindehhez hozzávesszük, „Demokratikus vita, a testületi döntés előtt” — ezzel a mondattal tudnánk a legtalálóbban jellemezni a Magyar Selyemipari Vállalat szakszervezeti bizottságának tolnai ülését, amelyen részt vett Seres Tibor, a vállalat vezérigazgatója is. A közelmúltban a MüM jogi osztálya felülvizsgálta a vállalat kollektív szerződését és ennek figyelembevételével került sor az eddigi végrehajtás tapasztalatainak megvitatására. Az első és talán legfontosabb megállapítás, hogy a vállalatnál a szakszervezetnek igen nagy jelentősége vaiK Ezt bizonyítja, hogy a MüM kifogásolta: „a. szakszervezetnek igen sok esetben egyetértési, vagy döntési jogot biztosítanak, amikor ez nem kellene”. Melyek ezek az esetek? Például a kollektív szerződés előírja, hogy „a vállalat csak a szakszervezeti bizottság egyetértésével rendelhet el túlmunkát”, vagy „a gyár igazgatója az üzemi szakszervezeti bizottsággal egyetértésben az átlagon felüli teljesítményeket esetenként, jutalmazhatja” ős még sorolhatnánk tovább azokat az eseteket, amikor a szak- szervezetnek egyetértési és döntési jogot biztosít a kollektív szerződés. A vállalat vezérigazgatója mindezek ellenére határozottan kijelentette, úgy érzi, a MüM által javasolt módosításokat, amelyek a szakszervezet szerepét csökkentenék nem vehetik figyelembe, annál inkább sem, mivel az elmúlt félév bizonyította, hogy helyesen döntött a vállalatvezetés akkor, amikor a szakszervezetnek igen sok esetben egyetértési, vagy döntési jogot biztosított. A vállalati szakszervezeti bizottság tagjai látható jóleső érzéssel nyugtázták a vezérigazgató szavait hogy a kisdorogi emberek társadalmilag épp olyan értékes munkát végeznek, mint bármelyik nagy község vagy város lakói, akkor ebből az is következik, hogy a társadalmi igényeikkel sem kell szerénykedniük. Igen ám, csakhogy a nagy község — kis község közti ellentmondás ... A kisdorogi községi tanács elnöke egyértelműén vallja, hogy számukra hátrányos az uj község fejlesztési rendelkezés. ÁUítá- „oz nem is férhet kétség, hiszen eddig évente körülbelül 130—140 000 forinttal rendelkeztek, most körülbelül 35—40 szá- zalekkal kevesebbel, és közben bizonyos tekintetben a költségek is kedvezőtlenül alakultak. A községben nincs üzem, tehát nincs számottevő kommunális adó sem. A tsz nincs kötelezve kommunális adó fizetésére, önként pedig nem ajánlott fel. A jelenlegi pénzzel viszont jóformán semmit sem lehet kezdeni: néhány forint támogatás a sportolóknak, a könyvtárnak, az úttörőknek, szerény hozzájárulás a Bonyhádon épülő középiskola építési költségeihez, s máris elfogyott a pénz. Ugyanakkor kívánatos lenne például törpevízmű építése, de ez aligha' jut tovább belátható időn belül az ábrándok szintjénél. Akad ugyan olyan ember, aki kutat akar ásatni, s rájött, hogy az legalább 10 000 forintba kerül, így ő maga szólt, hogy jobb lenne inkább társulást szervezni vízműre. De Kis- dorog kis község lévén, a törpe- vízmű költségei egy-egv családra aránylag olyan nagy megterhelést Természetesen akadtak a vállalat kollektív szerződésében olyan pontok is, amelyek a fennálló rendeletekkel ellentétesek. így például törölni kellett a kollektív szerződés 11. pontját, amely kimondta, hogy „a vállalat nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyát annal* aki a törzsgárdajelvény arany fokozatával rendelkezik”. Ez a tétel jogszabályellenes. A vállalati szakszervezeti bizottság végül is úgy döntött, hogy a rendelettel ellentétes előírásokat teljes egészében elhagyja, vagy megváltoztatja. Ezen túlmenően egyes előírásokat pontosabb szövegezéssel módosítanak a köz- érthetőség érdekében. A szakszervezeti bizottság és a vállalatvezetés közös javaslatait a «Szeptember elején összeülő vállalati szákszervezeti tanács hagyja majd jóvá Sok szó esett az 1969—70. évekre szóló kollektív szerződésekről is, amelyekhez már most megkezdik a közvélemény-kutatást. A szakszervezeti bizottság tagjai elmondották, hogy a gyárak igazgatói mindenkor készségesen állnak a szakszervezeti bizottság rendelkezésére, ugyanakkor ők is igénylik, hogy a szakszervezet képviseltesse magát egy-egy fontosabb megbeszélésen, még akkor is, ha az csak tájékoztató jellegű. A Magyar Selyemipari Vállalat szakszervezeti bizottságának ülésén meggyőződhettünk arról, hogy Ott, ahol mindkét fél komolyan veszi és valóban azonos szintű partnerként kezeli egymást, ott- a döntések magukban hordozzák minőikét fél felelősségérzetét és ezek a döntések a legtöbb esetben demokratikusak és a közösséget szolgálják. SZ. L. jelentenének, hogy azt legtöbben nem vállalhatnák. Pedig nem is csak ez, hanem más egyéb is kellene. Megvalósításukra jogilag szervezhetnének társadalmi összefogást, csak nem bírná a lakosság a nagy anyagi megterhelést. Kellene például kövesút, mert a különböző közéfniletek — bolt, posta stb. — sáros időben meg- közelíthetetlenek. Mivel ez régóta gond, a felsőbb szervek is felfigyeltek a község speciális gondjára, szó is volt arról, hogy valamilyen keretből megépíttetik. Most azonban a beruházási politika módosításával ez lekerült a napirendről, csak a helyi erő jöhetne számításba, az viszont nincs. Nagy összeg kellene a művelődési otthonhoz, az iskolához, ám honnan vegyenek? Mindez viszont elengedhetetlenül kellene ahhoz, hogy az itt élők viszonyai javuljanak. Arról szó sem lehet, hogy visz- szaállítani a régebbi fejlesztési rendszert, mert akkor ismét hátrányos helyzetbe kerülnének a nagyobb helységek. A különbözeiként mutatkozó néhány tízezer forint egyébként sem sokat változtatna a lényegen. A központi erőket a nagyobb helyekre kell összpontosítani. Viszont talán segítene Kisdorogon és a hasonló kis községek gondjain, ha bizonyos feladatok megoldására a jelenleginél hosszabb lejáratú kölcsönt kaphatnának. Így a költségeket több évre lehetne elosztani, s így az egyes családoknak nem jelentene különösebb megterhelést. (Boda) Kiss Irtván a kölesdi Egyetértés Termelőszövetkcrc: r«-s'i l-úra Kis falu nagy gnnd i m&m ......... iiíiaiiwi
