Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-09 / 134. szám
A szerelem hősregéje Füredi emlékek Tagoreról s 1821-ÉEN egy ír származású, giko-heroikus tájhoz illő, vadul özvegy anglikán lelkész, Patrick lobogó, mindent fölemésztő, de Brónte öt leányával és egy fiával enyészhetetlen szerelem, történeti Yorkshire grófság egyik falu- tét mintha „egy sas írta volna’’, jábg. Haworthba költözött. A zord mondja Chesterton. Ha a „fanati- atya a puritánoknak ahhoz a faj- kus” jelző alkalmazható e szenve- tdjához tartozott, akiket hatósági- délyre, akkor Heathcliffe és Ka- lag kellene irtani, mert gyűlölik therine szerelme az. Megszállott,' az élet minden örömét, s bűn- öncélú, már nem is szerelme tár-: ként tilalmazzák; ők vitték végbe gyát kívánja, hanem a puszta | például, hogy a régi Angliában szenvedélyt magát, s ha csalódik, \ 1926-ban Vasárnap nem volt szabad mo- gyűlöletbe fordul, bosszút áll, s j kezett solyogni. Bronte tiszteletes sem kísért a halál után is. Van ben- mulasztott el semmit, hogy gyér- ne valami démoni, emberen túli, mekei életét vigasztalanná tegye, és fenyegető; Dante Gábriel Ros- Mihelyt lehetett, leányait a szőr- setűi írta: „Ördögi könyv, színpada nyű angol nevelőintézetek egyik a pokol, csupán a személyek és he- leghirhedtebbjébe adta Cowan lyek angol neveket kaptak’’. Kiet- Bridge-ben, ahol oly egészségié- len, sötéten viharzó, mintegy érzel- len volt a berendezés, és oly mi. lelki mása a vad tájéknak, ahol barbár a fegyelem, hogy a két e különös leány élt, s amelytől legidősebb leány, Mary és Elisa- távol nem tudott élni. S ahogy beth belehalt, s az életben ma- nem kívánkozott máshová, nem radt három közül kettő, Charlotte kívánta az „igazi" szerelmet sem; és Anne gyógyíthatatlan tüdőbajt magányosan kóborolt a kopár szerzett. A fiút, Branwelt is ifjú- dombokon, a robogó felhők alatt, korában vitte el a betegség, egye- EBBEN VAN a lélektani külö- dül Emily vészelte át testi de- nösség: Emily úgy írta meg a fektus nélkül e gyerekkort, s ő szerelem e hősregéjét, hogy ezt szerzett a Bronte névnek olyan az érzést nem tapasztalatból is- hírt, hogy most, születésének merte, csak képzeletben élte át másfél századik évfordulóján is (mint egyébként nővérei is első méltán eleveníthetjük fel emlé- regényük írásakor); nem ménekét. kült tehát az írásba, hanem felLAKÖHELYÜK, Haworth, a szabadult általa, otthona volt ez zord atyánál is zordonabb vidék, a viharzó lelki és természeti ttíj.. Észak-Anglia legkietlenebb tája, § a lélektani rejtély magyarázata, a Moors, fátlan, örökös szélben hogy költőnek született, az ősi „zúgó hegyek" övezte, mord egű kelta örökség, a szertelen regetáj, — a maga nemében szintén teremtő képzelet ébredt föl ben- purítán. Nem csoda, hogy a há- ve, s a táj ihletésére megtalálta rom leányban csakhamar feltá- tárgyát, a szertelen szenvedélyt, madt a szabadulás vágya, s lélek- Megírta és evvel kielégült, élete tani törvényszerűséggel a purita- betölt, egy esztendővel utóbb nizmus ellentétébe, a szenvedély- meghalt. Rabindranath Az indiai költőóriás 1926-ban ültette ezt a tát, s előtte ál] szobrával az emlékműve; (Szerző felvétele) kultuszba csaptak át. Eleinte verseket írtak, de mert nem érvényesültek velük, egy nap elhatározták, hogy regénnyel tesznek kísérletet. Megírták mind a hárman, mind a három meg is je-, lent 1847-ben (Currer Bell, Éllis Bell és Acton Bell álnevek alatt). Charlotte regénye óriási közönségsikert aratott, részben azért, mert kulcsregénynek hitték, s egyik szereplőjében Thackerayt vélték felismerni, — de megérdemelten is, mert ősi témát, a nő odaadó, tűrő, minden próbát megálló szerelmét rajzolta benne, egy újkori Grizeldiszét, a romantikus regény primitív szkémái szerint ugyan, de valóban ősi, elemi erejű szenvedéllyel. Még írt néhány regényt ezután, de az első szintjét többé nem érte el, s nem is vágyott sikerre; francia nyelvtanár lett, férjhez ment, s 1855-ben meghalt. A legkisebb lány, Anne regénye alig keltett figyelmet, Emilyé sem sokkal nagyobbat. Érdekes, hogy az irodalomtörténetek még e század elején is csak Charlotte munkásságát méltatták. míg Emilyt legfeljebb, ha említik mellette. Regényét úgyszólván fel kellett fedezni, ám azóta díszhelyet kap, mert lélektani unikum és irodalmi remek. Címe Wutheting Heights (jelentése „szélzúgatta hegyek”, magyarul Üvöltő hegyek címmel jelent meg), tárgya színhelyéhez, a traVÁRKONYI NÁNDOR világhírű beteg ér- füredi szívszanató- rium különosztályára. A mentőautó megállt a főbejárat előtt. Az orvosok, nővérek teljes készültségben várakoztak, készen az azonnali segélynyújtásra. A mentősök hordágyon a fehér köntösbe öltözött beteget lassú, óvatos léptekkel félvitték az emeletre. Mi már tudtuk akkor, hogy a „különleges” páciens Rabindranath Tagore, India legnagyobb költője — emlékezik vissza a több mint negyven év előtti őszi napra Holczhauser Réláné, aki a költő diétásnővére volt Nemrégiben, Tagore születésének 100. évfordulója alkalmából Calcuttából emlékérmet kapott, mint valamennyien, akik kapcsolatban álltak a költővel. Európai felolvasó-kőrútján romlott meg a 65 éves Rabindranath Tagore egészsége. Becsben érte utói a szívroham. Ottani kezelőorvosa azonnal felhívta Budapesten a nagy hírű Korányi . . . , .......... , . „ , . , p rofesszort. Pesről már ő kísérte szemét egy fiatal is - megungyel- patiáját nekem is (sikerült kivivel a költőt Füredre. hette volna. nőm. Emlékirataiban is meg— Milyennek látta akkoriban — Tetszett magának? emlékezett rólam. Azt irta: „DélTaeorét’ . . . cég termet, királynői alak...*» — Hosszú hófehér szakáll, — Tudom, furcsa de rajong- Hát ugye, már megöregedtem, vállig érő, galambősz. hullámos tam érte. Fiatal voltam, és el- de akkor még... haj. örökké mosolygó, fekete bűvölt a varázsa. Tálán a sza __ Hogyan öltözködött? — Mindig hindu köntöst hordott. Kézimunkás; hímzett ujjal, és nyakszegéllyel. Kerülte a cifra holmikat, megjelenésében is -egyszerű volí. — Mivel töltötte napjait? Roppant étős szervezete hamar gyógyult Rendszeresen reggel kilencig feküdt a hálószobájában. Reggelijét az ágyba kérte, kis tálalóasztalkáról fogyasztotta él. Mindig piritcekenyeret, dzsemmel és különlegesen erős indiai teát kért. Azután titkárnőjével sétálgatott a parkbán, gyönyörködött a Balaton panorámájában. Mondta: „Léleknyugtató. felemelő látvány”. Ebédre angolos ételeket rendelt. Húslevest tojással, félig sült húsokat és sok-sok gyümölcsöt. Ebéd után visszavonult pihenni. A tulajdonképpeni gyógyító, szénsavas fürdőkúra, ami vele is csodát tett, délután következett. Ssínéssek9 bohémek A régi színészvilág emlékeiből ív>'ííö.'.í: 1 vie A régi időkben olyan nehézsé- felkereste az (ismert szinészbarát rnindia kalauzt eaaenruháhnn Sekkel küzdött _ xddók- „c— bankigazgatót, s közölte vele, hogy . egyenrunaoan 8 i küzdött a vidéki szm- a következő héten önálló estét ren- 7°r{> mmt az öreg „nyugallomá■ ....-----nyú” tábornokok. A Városi Szính ázban (mai Erkel) Jeritza Má- a világhírű énekesnő venne, játszás, hogy voltak társulatok, dez, amire tisztelettel meghívja, amelyek csak hírből ismertek a — Nagyon köszönöm, kedves mű- gázsit. vész úr — mondta a bankigazgató. .— _ Akkoriban gyakran szerepelt a — elmegyek. — Mibe kerül egy dégszerepelt, akit az őfegúr is fővárosi és vidéki színházakban ,egy7„ , ____ nagyon szeretett volna meghalla „Jáfet tizenkét felesége” cí- szene““"“1 g“' d Hatni. Indult tehát az színházmű színdarab. Egy-egy előadása A bankigazgató kivette tárcájából irodába, hogy jegyet kérjen. A után gyakran szöktek meg olyan a pénzt és szenes relé nyújtotta, kapuban azonban a portás megszereplők^akik már nem bírták ®““m ^Stve* £*«£?* állít0tta: az éhezést. így azután megtör- — igazgató úr kérem, nem baj, — Hová — hová?! tént hogy a következő állomás hogy nem nyomattam Jegyet? _ Sebestyén Gézát keresem — Ä'hiS^ 8 darab0t ~ mondta az öreg. „Jáfet nyolc 'felesége”. Majd mig??®- “ ^anl^gaz^” ne’- “ Sebestyén Gézát?! - szolt újabb szökések után-: vetve válaszolt: a portás sértődöttén . talán „Jáfet hat felesége”, már csak: „Jáfet négy felesége”, pedig: „özvegy Jáfet”. Végül Szenes Ernő, az elmúlt idők kedves komikusa állandóan anyagi zavarokkal küzdött. Egy alkalommal később — Dehogy baj, csak tessék! — s_ úgy mondaná, Öreg, hogy Sebes- ■Kjesooo megmt nyújtotta a harminc pengőt. ; / Szenes átvette a pénzt, majd tyen igazgató urat! szemrehányt^^hangoii ^megkérdezte^ ^ Édesapám fölényes nyugálomHát a nagyságos asszony otthon mai mondta: maradit * — Idehallgasson! Én ismertem, A rendkívül népszerű Rózsa- amikor még nem volt úr, nem hegyi Kálmánhoz csatlakozik az jgazgatő, sőt még Sebestyén se utcán egy fiatalember, s nagy ,-r ' ,. , beszélgetésbe kezd. Közben csat- «>»•.._ Mondja meg, hogy az lakozik hozzájuk egy másik férfi édesapja keresi! is. Mikor az utóbbi elköszön, . , megkérdezi a fiatalember: SEBESTYÉN MIHÁLY hires kutyabarát henteshez és ezt VIETNAMI FIÜ (MTI-foto — Pálfai Gábor felv.) Csortos Gyula volt. Bement a mondta: — Kérek húsz deka kolbászt, de frisset — mert kutyának lesz. Annyira féltette két kis kutyáját, hogy szeptembertől májusig nem engedte le őket az utcára, nehogy megfázzanak. Emiatt feleségével olyan ellentétei is támadtak, hogy Csortos elköltözött hazulról. — Magával vitte kedvenc kutyáját, a másik pedig, amelyiket felesége kedvéit, a lakásban maradt. Mikor Csortos egy idő múlva megjelent otthonában, megállt az előszobában és így szólt a feleségéhez: — Kérem, nehogy félreértés legyen, csak azért jöttem vissza, mert a kutyák nem tudnak egymás nél-, kill élni! • Édesapám annyira imádta a kalauzi mesterséget, hogy amikor már nyugdíjban volt. még — A gyógyulás után dolgozott a szanatóriumban? — Vacsora előtt a szalonban rendszeresen feljegyezte gondolatait Elbeszéléseket, verseket írt. Vacsora után este 10 óráig sétálgatott, mielőtt nyugovóra tért, — A szanatórium alkalmazottaival milyen kapcsolatban volt? — Közvetlen környezetében áz orvosokon kívül ápolónővére én voltam csupán. Természetesen mindent elkövettünk nyugalma és kényelme biztosításáért. Ö hálás volt ezért. Nagyon kellemes, szerény, mindig elégedett ember benyomását keltette. Szívből volt udvarias velünk. — Emlékei között mire a legbüszkébb? — Személyesen a tőle kapott kendőre és a dedikált fényképre. De mindenekelőtt arra, hogy mi. magyarok lsegítettük hozzá, hogy még több mint másfél évtizedig alkothasson. Élete utolsó napjaiban írta e sorokat, ami nagy lelki békéjéről tanúskodik: . szüksége van rám mindenkinek és nincs időm, hogy ,/a túlvilág! élet titkain tűnődjem^, öcsbe csavarodnak fürtjeim — de ki bánja azt: egyidős vagyok mindenkivel”. Háláját őrzi a fe. amit ültetett az azóta róla elnevezett füredi sétányon. REGÖS ISTVÁN
