Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-29 / 151. szám
Egy mondatban Dunaföldvárott egykor 103 cipész és csizmadia működött, az egész környéket ők látták el lábbelivel. Amikor húsz évvel ezelőtt megalakult két ktsz, akkor még mindössze 25 tagot számlált a kettő. * 1968-ban a „Földvár” Gumiipari Ktsz mintegy félezer embert foglalkoztat, ezen belül félszáznál több ipari tanulót. * Megkezdték a jubileumi ünnepség előkészítését, augusztus 20-án emlékeznek meg a ktsz két évtizedes működéséről * A közelmúltban az olajipar képviselői kezdtek tárgyalásokat a ktsz vezetőivel, számítani lehet rá, hogy a tiszántúli olajbányászok is hamarosan „Földvár” csizmában dolgoznak. * A ktsz vezetői rendszeresen járják az ország nagyüzemeit, a helyszínen ellenőrzik termékeik minőségét, legutóbb a ktsz elnöke az Özdi Lenin Kohászati Művekben járt. * A 24 üzemi önkéntes tűzoltónak nemrég vásárolt a ktsz méretre szabott egyenruhát. * Uj rigmus forog közszájon: A Sió csizma márka, Duna- földvár gyártja. * Kéthetes tanulmányútra mennek a szakmunkástanulók a Budapesti Ruggyaniaárugyár- ba. Néhány nappal ezelőtt készült el nullszériában 15 pár műanyag, keménykaplis csizma, amely viselőit a lábujjsérüléstől védi. • A járás egyik legjobban működő KISZ-szervezete a duna- földvári, élénk és sokszínű tevékenységet fejtenek ki benne a ktsz ipari tanulói. * Magyarországnak szinte nincs egyetlen olyan városa sem, ahonnan ne jártak volna az üzemek megbízottai a ktsz- ben, amelynek során a látogat tők megismerkedtek a szép fekvésű Buna-parti községgel. Hat milliméter vastag tiszta gyapjú (96 százalékos) bélése lesz az ősszel üzletekbe kerülő béléses gumicsizmának. * A „Földvár” Gumiipari Ktsz központi irodájának telefonszáma 59, a műszaki iroda telefonszáma 122, Futószalagon, korszerű technológiával készül a bányászcsizma. Az ősz meglepetése Húszezer pár gyapjúbéléses gumicsizma A hagyományos gumicsizma télen nem túl egészséges lábbeli. Elsősorban hideg, fázik benne az ember lába. Éppen ezért az ősz meglepetésének ígérkezik a „Földvár” Gumiipari Ktsz legújabb terméke, a gyapjúbéléses gumicsizma. A ktsz vezetői elmondják, hogy feltehetően ez a szűrcsizma legesélyesebb vetélytársa. Elképzelhető, hogy néhány éven belül a ktsz új terméke a szűrcsizmát teljesen kiszorítja a piacról. Mindenesetre minden az új termék bemutatkozásán múlik. Számítani lehet rá, hogy ez a bemutatkozás fényesen kiállja a próbát. Miért? Elsősorban azért, mert nem ázik át, ezenkívül meleg, továbbá könnyű és kényelmes lábbeli. S ami a legfontosabb, az ára körülbelül 350 forint lesz, fele, mint a szűrcsizmáé. Olcsóbb lenne, de a gyapjú bélésszövet elég drága, igaz, viszont ez a bélés adja meg az új termék legjobb tulajdonságát. A ktsz szakemberei elvégezték a szükséges minőségi vizsgálatokat, megállapították, ez a csizma minden bizonnyal tovább tart, mint az, amelyik bőrből készül. A negyedik negyedévben kerül az üzletekbe a gyapjúbéléses csizma. Egyelőre mindössze húszezer párt küldenek a fogyasztóknak. A ktsz figyelmességből elsősorban a Tolna megyei megrendeléseket elégíti ki maradéktalanul. Felkészültek azonban az új termék várható népszerűségére, olyképpen, hogy jövőre, — kereskedelmi nyelven szólva —, már az egész országot „beterítik” vele. Felvetődik a kérdés, elsősorban kik fogadják majd örömmel ezt a praktikus lábbelit. Minden bizonnyal a vadásztársaságok tagjai lesznek az első vevők. Ebben a csizmában három-négy óráig is lesben állhat a vadász anélkül, hogy fázna a lába, s anélkül, hogy a csizma átázna. Feltétlenül fel kell hívni a fogatosok, az éjjeliőrök és a hűtőházak dolgozóinak a figyelmét erre a praktikus és valóban nem túl drága lábbelire. (x> Ilyen a talpa a olajbányászcsizmának. A HÚSZ ÉV Az alapítók, húsz évvel ezelőtt, maguk sem gondolhatták, hogy tulajdonképpen Dunaföld- vár iparosodásához, idegenforgalmának fellendítéséhez, hírének, nevének öregbítéséhez teszik meg az első lépést. 1948. augusztusában, immár húsz esztendeje, tömörültek a dunaföldvári — többnyire vásározó — cipészmesterek, csizmadiák kisipari termelőszövetkezetbe. Két ktsz alakult a vélt vagy valódi érdekeknek megfelelően. Az egyiket a mesterek, a másikat a segédek hozták létre. De hol van már az az idő? A két ktsz idők során egyesült, s napjainkban „Földvár” Gumiipari Ktsz néven működik. Csupán a kuriózum kedvéért említjük, hogy többször esett át névváltozáson, némi derűvel emlegetik a ktsz vezetői, hogy ez volt a leghosz- szabb neve: Dunaföldvári Gumi, Bőr, Műanyag Védőlábbeli Ktsz. Hát ez valóban bonyolult név. Sokkal egyszerűbb, sokkal inkább megfelel az új gazdasági mechanizmus jellegének, kifejezőbb, s könnyen megjegyezhető a „Földvár” Gumiipari Ktsz név. Az elkövetkezendő hónapokban Magyarországon valószínű, sokan meg fogják jegyezni ezt a márkának is felfogható „Földvár” szócskát. Hogy miért? Erről szeretnénk tájékoztatni mellékletünkben a vásárlókat, lapunk olvasóit. A ktsz méltóképpen, rangjához illően óhajtja megünnepelni alapításának két évtizedes fordulóját. Bizonyos szempontból a Tolna megyei Népújság információs, reklámmelléklete is az évforduló jegyében készült. A ktsz a vásárlóközönség Iránti figyelmességet ilyen módon Is kifejezésre akarja juttatni. A „Földvár“ munkásvédelmi intézmény ? Miután kisipari termelőszövet- lyeken fedezheti fel az ember, kezeiről van szó, képtelenségnek Kj gondolná, hogy a „Földvár’’ látszik az a feltételezés, hogy Gumiipari Ktsz is ezt a huma- egy ktsz munkásvédelmi intéz- nizmust reprezentálja. Ad'-sá- mény lehet. Mégsem tévedünk, got törlesztőnk, ha végre íg is ha azt mondjuk, hogy márpedig felfedezzük. A továbbiakba a az a javából. Ebben a kisipari melléklet más helyén majd r 'z- termelőszövetkezetben a dolgo- letesen ismertetjük azokat a T- zók fő tevékenysége, a kutatások, mékféleségeket, amelyek a 1 tsz újítások zöme kizárólag azt a gyártmányaként, ma már n u ü- cólt szolgálja, hogy az iparban lözhetetlenek az ipar több t ies a mezőgazdaságban dolgozó létén. emberek nagyobb biztonságban, E ktsz munkája, hétk'ixr ni az élet- és balesetvédelmi sza- tevékenysége, szemléletesen ái- bályok jobb megtartásával vé- zonyítja. hogy ha nem is bi lé- gezhessék munkájukat. Ezer lünk róla túl sokat, mégis a/ az szál köti össze ezen a ponton igazság, hogy a mi társadalmi' ik- „Földvárt” az ország szén-, olaj-, ban a legfőbb érték az ember, ércbányászaival, kohászaival, Százezreket költenek a. köv. :el- termelőszövetkezeti tagjaival, a menyeknek mind jobban menfe^ vegyipar dolgozóival. lelő lábbelik kidolgozására, töké« Különleges — úgy is mondhat- létesítésére, emberek százai íá- nánk, rendszerünk lényegéből fa- radoznak azon, hogy minél !-<•■ vékádé — speciális jellegű munkát sebb legyen a baleset, s minél végeznek, szorosan együttműköd- kényelmesebb legyen az a lóbbjlii nek ebben a tekintetben a SZOT S elmondhatjuk, hogy a SZOT Munkavédelmi Kutatóintézetével. Munkavédelmi Kutatóintézet se- Kár, hogy a nagyközönség oly gítségével, hatékony közremű- keveset tud ennek az intézetnek ködésével a ..Földvár” Gumi mari a munkájáról, működéséről. Pró- Ktsz az elmúlt években nagy kai Ádám, az intézet igazgatója utat tett meg a munkásvédelmi gyakran fordul meg Dunaföld- feladatok megoldásában. Nem ér- várott a gumis ktsz-ben. Látoga- dektelen megemlíteni, hogy Ma* tásai alkalmával rendszerint új gyarországon ez az egyetlen iiven megbízatást ad a ktsz kiváló „profilú” kisipari termelőszövet« szakember- és vezetőgárdáiának. kezet. Bátran mondhatjuk nliW A szocialista rendszer huma- rá az a meghatómé Hogy nizmusát időnként meglepő he- munká'vődelml t-<‘"■ A „Földvár” Ktsz termékei
