Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-29 / 151. szám

Termékek Sió csizma MÁRKA — Dunaföldvár GYÁRTJA Kezdetben a bányászat biz©* Például a konzervgyári; tejipari nyos fenntartással fogadta a pré- munkásnőket említhetjük meg, seit eljárással készített gumi- akik már nagyon hiányoltak egy csizmát Hamar bebizonyosodott ilyen tartós, de könnyű csizmát, azonban, hogy az ilyen eljárás; A Sió gumicsizma fogyasztói ára Bal készített lábbeli tekintettel 190 forint, a bányászcsizma va- arra, hogy „egybeöntött” szinte el- 1 amivel olcsóbb, 180 forint. Az fiyűheteüen. Nem kellett hozzá előbbi tavaly októberben Jelent sok idő, a bányászat álláspontja meg az üzletekben, az ősz újdon- teljesen megváltozott: Immár ságának számított 45 000 párat évek óta kizárólag „Földvár” hoztak forgalomba, aa Idén gumicsizmát hajlandók vásárol- 160 000 pár kerül a boltokba, de Ili. A ktsz tehát Magyarország ha a kereslet megkívánja, a ktsz Valamennyi bányászatának üz- akár 200 000 párat is legyárt felfele. Évente 150 000 pár gu- Az olajbányászokat egyszerűen tnicsizmára a vevő, csak a bá- képtelenség volt győzni lábbeli- Könnyűt tartós csizma munkás* By ászát. vei, mivel 6—8 hetenként nyűt­Érdemes részletesebben szólni tek el egy-egy párat, A munka­ma már országom hírű termékei- körülmények olyanok, hogy az fői. Az egyiknek, bizonyára pat- olaj valósággal leette a gumit az tfotizmusból, a emberek lábáról. SIÓ NEVET ADTÁK. OLAJÁLLÓ CSIZMA Az üzletekben is árusítják a Sió a szakszervezet védőlábbelinek Csizmát Ugyanolyan erős, tartós, minősítette, hathónapos garan- tnint a bányászcslzma, szintén ciával gyártják. Olajálló, hőálló és csúszásmentes. Hasonló tulaj­donságokkal rendelkező bakan­csokat is készítenek. A ktsz szakemberei munkájuk során rengeteg üzemi Ismeretre tesznek szert. így például meg­tudták, hogy a kohászok fatalpú bakancsokban forró lemezeken dolgoznak. Rövid Idő alatt a hő­ség a fa talpú bakancsot elpusz­tította, azonkívül a munkás lá­bát sem védte. Máris adva volt a ktsz számára egy új, izgalmas feladat. HÖÁLLŐ KOHÁSZBAKANCS Hathónapos garanciát vállalnak erre is. Évente három-négyezer párat gyártanak. Czdon. Csepe­len, Dunaújvárosban a kohászok megismerték, megszerették, be­csülik a „Földvár” bakancsot. Természetes, hogy találtak meg­oldást a szövetkezet vezetői ar­ra a kérésre Is, melyet a vegy­ipar képviselői közöltek: készít­sen a ktsz olyan gumilábbelit, amely a különböző vegyszereknek ellenáll. A prototípus ebből az új termékből is igen rövid idő alatt préselt eljárással készül, de tét- elkészült. szetősebb, formásabb, s ami ta- Évekkel ezelőtt a felsőbb szer' Ián legfontosabb, nem nehéz, vek utasítására szüntették meg a Llintiia félcipő volna az ember a gumjs ktsz „kreizleráj” jelle- lábán. A ktsz szakembereit az ^ g megbízták a munkavédel- ftz elképzelés vezette, hogy fi- mj lábbelik nagybani gyártásával, ttom kivitelű, könnyű, ipari JÓ1 sikerim választás volt ez. csizmát hozzanak létre. Sikerült. t­Valósággal lábra öntve csinálják, A KTSZ MEGFELF.L1 6 a hagyományos gumicsizmákhoz A VARAKOZASNAK képest, két és fél kiló helyett a A vezetőség úgy „hozta össze” Sió átlagsúlya 1,8 kilogramm, a tagokat, hogy az ország egyet- Hetvendekás súlykülönbség már len munkavédelmi lábbelit gyár számottevő azokban á munkakö- tó szövetkezete a vevők legna- rökben,. ahol egész nap, egész gyobb megelégedésére töltse be ♦vben gumliábbeliben keli járni, hivatását. nőknek. Kommentár nélkül A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete az alábbi levelet küldte a „Földvár" Gumiipari Ktsz vezetőségének. „Tájékoztatásul közöljük, hogy a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete kongresszusán az Önök által gyártott gumi­csizma és egyéb védőlábbeli­vel kapcsolatban reklamáció nem hangzott el. Kérjük továbbra is a gumi­ipari ktsz vezetőségét és dol­gozóit, hogy a gumicsizma és védohábbeli készítésében a dolgozók megelégedésére tevé­kenykedjenek. Elvtársi üd­vözlettel: Dandó István osz­tályvezető”. Deviza- megtakarítás Kissé különös, de tény, hogy a „Földvár" Gumiipari Ktsz fennállása óta még egyetlen egyszer sem részesült számot­tevő hivatalos erkölcsi elis­merésben. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy főha­tóságai gyakran változtak, most újból Szekszárdhoz tar­toznak. Lehetséges, hogy a huszadik évforduló alkalmából az erkölcsi elismerés sem ma­rad el. Annál is Inkább, mert ez a ktsz nagy szolgálatot tett már eddig is a munkásvéde­lem ügyének, ezen túlmenően nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a megtakarítást sem, aminek végső soron a népgazdaság látja legnagyobb hasznát. A dunaföldvári eljárással készült csizmák révén megta­karítanak évente 4 394 000 fo­rint értékű importanyagot, ez 337 000 rubel, vagy 374 000 dollár megtakarítását jelenti, népgazdasági szinten. Még mondani is felesleges, hogy milyen nagy jelentőségű ez a devizamegtakarítás a néogaz daság szempontjából. De az erkölcsi elismerésről szólva egy másik fontos kö­rülményt sem lehet elhallgat­ni, azt, hogy a „Földvár” ktsz termékeiről elismeréssel nyi­latkoznak a nagyüzemek. Leg­utóbb a Miskolci Lenin Ko­hászati Művek munkásellátási megbízottja fejezte ki megeli gedését és elismerését a ktsz termékeiről. Jön 30000 voltos csizma — 10000 voltos vasalókalocsni A háztartási baleseti statiszti­ka kimutatja, hogy az elektro­mos gépek és eszközök térhódí­tásával egyre nő az áramütéses balesetek száma. Elég gyakori a haláleset is. S ma már hazánk­ban a háztartások döntő többsé­gében ott találjuk a villany­vasalót, a mosógépet, centrifugát stb. A SZOT Munkavédelmi Ku­tatóintézete javaslatára a „Föld­vár” Gumiipari Ktsz szakemberei ötletes, egyszerű, könnyű viseletű védőlábbelit készítettek az elekt­romos áramütésből származó bal­esetek megelőzésére. A törődésre jellemző, hogy egy speciális ren­deltetésű olasz gyártmányú prés­gépet bocsátott a kutatóintézet a ktsz rendelkezésére. Villáminterjú a ktsz elnökével Juhász Istvánnal, a „Föld­vár" Gumiipari Ktsz elnöki­vel arról beszélgettünk, hogy termékeik minőségével szem­ben van-e reklamáció. — Elmondhatom, óriási tö­megben gyártjuk a különböző rendeltetésű csizmákat, bakan­csokat. Ennek ellenére rekla­máció, minőségi kifogás gya­korlatilag nincs. — A jövőben miként akar­ják megőrizni termékeik jó hírét? — Elsősorban azt monda­nám, hogy tapasztalatszerzés útján. Mi rendszeresen a fel- használás, pontosabban a hasz­nálás helyén tanulmányozzuk termékeink minőségét és fi­gyelembe vesszük a dolgozók véleményét, javaslatát. Ezt tesszük a jövőben is. — Szívesen fogadják a bí­ráló észrevételt is? — Igen. Olyannyira, hogy szeretném felhasználni az al­kalmat, a lehetőséget arra, hogy ezen a helyen is kérjem a vásárlókat, juttassák el hoz­zánk a termékeinkkel kapcso­latos észrevételeiket, javasla­taikat. Címünk: „Földvár" Gu­miipari Ktsz, Dunaföldvár. Megígérhetem, hogy minden észrevételt és javaslatot gon­dosan mérlegelünk, és sorsá­ról értesítjük vásárlónkat — mondotta Juhász István. Hosszadalmas lenne a techno­lógia leírása, a dolognak az a lé­nyege, hogy az áramütés ellen a védőcsizma és a kalocsnl elkészült A csizma 30 000 voltig, a kalocsni 10 000 voltig nyújt biztonságot. A csizmát a meghatározott foglalko­zási körökben fogják használni. A kalocsni azonban a háztartá­sok, a háziasszonyok részére ké­szül. Nem lesz drága 1969-től kezdik meg áramütés ellen vé­dő kalocsnik tömeges gyártását. Két évig Két évig folytattak közös kísérleteket a ktsz szakembe­rei a SZOT Munkavédelmi Kutatóintézetének munkatár­saival. Vannak ugyanis olyan munkahelyek, ahol igen gya­kori a lábujjsérülés. Ilyen munkahelyek: a kőbányák, a mezőgazdaságban a tehenészet, az építőipar számos munka­helye stb. A nullszériában készült keménykaplis csizmák­ról máris kedvező a vélemény; a kutatóintézet, illetve a pró­bahordásban részt vevő dol­gozók között. Saját szakiskola Az országban kettő A „Földvár” Gumiipari Ktsz- nek gyakorlatilag saját szakisko­lája van. A Munkaügyi Miniszté­rium engedélyével a ktsz keretei között két évvel ezelőtt kezdődött meg a gumigyártó szakmunkások képzése. Teljesen új szakma. Ma­gyarországon két helyen működik jelenleg gumigyártó szakmunkás- képző iskola, Dunaföldvárott és Budapesten. A követelmények és a fejlődés késztette a ktsz-t a szakmunkásképzés megszervezésé­re. Az idős mesterek kiöregsze­nek, mind nagyobb számban nyugdíjba vonulnak, kell az után­pótlás. Más részről az új, a kor­szerű technológia alkalmazása el­képzelhetetlen jól felkészült spe­ciálisan képzett szakemberek néW kül. Ezért hozott a ktsz anyagi ál­dozatokat is akkor, amikor a gu­migyártó szakmunkásképző szak­iskolát megnyitotta. Egyebek között a szakiskola la­boratóriumára 200 000 forintot költöttek, ötven ipari tanuló sa­játítja el a szakma korszerű tud­nivalóit. A műszaki tanárok a ktsz magasan kvalifikált szakem­berei. A fiúk és a lányok részben helybeliek, részben a környező községekből, Soltról, Bölcskéről jöttek szakmát tanulni. A szakmunkásképző Iskola tanulói külön, korszerű üzemben dolgoznak,

Next

/
Thumbnails
Contents