Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-28 / 150. szám
ÓRIÁSHORDÓK jpp *1 ** & i v. $w&W£Mv&*. '■ F^Saé#^ ■v * WÍ»ú-\/'< v ^ <:;>' i 0^-s<ffíV g, fii íjig K^pfíi 3EGYZET I 3fc , A Bátaszéki Kádár és Fatömegcikkgyártó Ktsz-ben készültek ezek az óriáshordók, melyek most az állomáson várnak berakásra. (Fotó: Bakó Jenő) Dunaf öld vár Kialakulóban Dunántúl egyik legiuigyobb termelőszövetkezete ELODÁZHATÓ UGYAN a kis területű közös gazdaságok egyesülése avagy egyesítése, de megállíthatatlan folyamat. A követelmények, az élet, a korszerűség és a versenyképesség szükségszerűen írja elő előbb vagy utóbb a fuzionálást. Tolna megyében az eddigi tapasztalatok ezen a területen jók. Bebizonyosodott, hogy végső soron a szövetkezeti gazdák is hasznát látják" az egyesülésnek. Ez a leglényegesebb szempont, de az a körülmény sem hanyagolható el, hogy új lehetőségek, új távlatok nyíltak meg egy- egy községben a dolgozó parasztok előtt az egyesülés után. Most ezekben a napokban Dunaföld- váron a Dunántúl egyik legnagyobb termelőszövetkezete van kialakulóban. Minden beavatkozás nélkül, ám nagy érdeklődéssel figyelik, a felsőbb szervek is az előkészítő bizottság munkáját, működését. Érthető a várakozásteljes figyelem, hiszen a dunaföldvári szövetkezeti gazdák végesed mény ben ezekben a napokban a második átszervezés hangulatában élnek. Ez azt jelenti, hogy akadnak olyanok is, akik nem szívesen vállalkoznak ennek az új lépésnek a megtételére, mások viszont bátran és vonakodás nélkül értenek egyet az előkészítő bizottság álláspontjával. Bátaszék állomásfőnöksége Bátaszékhez közel eső területekről voirlfékezöi szolgálatra 18—30 év közötti. 8 általános iskolát végzett férfi é«; legyvlzsgáfól szolgálatra ugyanilyen feltételekkel női dolgozókat vesz fel. Havi kereset: 1300—1600 FL között mozog, ezenfelül 11- letményruha-ellátásban, valamint menetkedvezményben részesülnek. A jelentkezők részére bővebb felvilágosítást Bátaszék állomásfőnöksége nyújt. (309) Arról van szó, hogy ha a Du- naföldváron működő négy termelőszövetkezet és a közös vállalkozás egyesül, akkor egy tizenegyezer katasztrális hold szántóval, 15 ezer katasztrális hold összterülettel bíró nagy üzemet sikerül megalapozniok. Uj és beláthatatlan méretű fejlődés előtt nyílnak meg ezzel a sorompók. A mindenki által ismert agrárpolitikai intézkedések jórészt csak akkor gyümölcsöznek kellőképpen, ha megfelelő nagyságú földterület áll rendelkezésre. Nagy Zoltán, az előkészítő bizottság elnöke az új lehetőségek felsorakoztatásakor gyakorlatilag ebből indul ki. Elmondja, annak idején más közös gazdaságokhoz hasonlóan a dunaföldvári tsz-ek is a semmiből indultak. Pénz, vagyon nélkül kezdték a gazdák a közös munkát. Némi eltéréssel az átszervezés óta' a termelőszövetkezetek mindegyike kellőképpen utolérte magát, erősödött, gyarapodott. Kezdetben azonban a pénztelenség és a szükség úgy hozta hogy többnyire olcsó megoldású, szerfás istállókat építettek. Ezeknek az épületeknek a nagy része elavult. A négy tsz tehát jelenleg ott tart, hogy kezdhetné a beruházásokat élőiről. Ehhez azonban újból rengeteg pénzre volna szükség, s ami nagyon lényeges, az elaprózottság következtében külön-külön, egy-egy tsz még- c.sak nem is gondolhatna az állatállomány központosítására, a korszerű, a követelményeknek megfelelő állattenyésztési telepek kialakítására. Ám az egyesülés ezen a terüle. ten új és kedvező lehetőségeket teremtene. 1969-től kialakíthatnák a dunaföldvári mezőgazdaság hosszú időre végleges arculatát. A legideálisabb megoldást találhatnák a központosított állattenyésztési telepek felépítésére. Ezen túlmenően az erők köz- pontosításával a . nagyszabású program anyagi fedezete is adva volna. Az előkészítő bizottságnak az az elképzelése, hogy évi 20 millió forint felhasználásával két év alatt, tehát 1970-ig eladósodás nélkül fel tudják építeni az egyesült tsz-ek a korszerű állattenyésztési telepeket. Nem érdektelen megjegyezni. hogy a fennálló rendelkezések értelmében nagy összegű állami dotációra tarthatnának igényt. A növénytermesztés, a szőlő- a gyümölcstermesztés, a kertószkp- dősben i.s egészen új feltételeket és lehetőségeket teremt a várható egyesülés. AZ ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG jó politikai érzékkel arra az álláspontra helyezkedett hogy a vezetők és a tagok megnyerése az ügynek a legfontosabb. Ezen fáradoznak. Nyilvánvaló, hogy eddig valamennyi tsz-nek ‘külön- külön is megvolt a jövőre vonatkozóan a maga elképzelése, terve. Bizonyos nosztalgiák közrejátszanak, hiszen nehéz ezekről a jónak és hasznosnak vélt elképzelésekről, tervekről lemondani. Mindenesetre egyre több szövetkezeti gazda 1 lát ja be: az élet gyorsabban haladt, mént gondoltuk volna. Gazdaságilag megérett a helyzet az egyesülésre. Érőfélben van politikailag is. Biztosítják az előkészítő bizottság tagjai a gazdákat, hogy mindenki a maga megszokott környezetében, más szóval a helyén marad. Változatlanul megtartják az egyesülés után is az eddig bevált és megszokott jövedelemelosztási format, illetőleg formákat, mindaddig, amíg a tagok ragaszkodnak ahhoz. Az egyesült tsz vezetői kezeskednék, hogy aki dolgozik, aki pontosan ellátja a munkáját, az nem kevesebbet, inkább többet fog keresni. Ennek ellenére egyelőre megoszlanak a vélemények. Érdekes, hogy a község legjobb közös gazdaságában, a Virágzó Tsz-ben a tagok többsége viszont már letette a voksot az egyesülés mellett. Egy bizonyos szintéi elértek, s látják, hogy ez a plafon, hiszen a jelenlegi keretek között tovább menni már nem tudnak. A többi közös gazdaságban az idő talán még rövid volt ahhoz, hogy megérjen az emberekben az egyesülés gondolata. Az előkészítő bizottság tagjai és a helyi szervek bizonyos szempontból óvatosak. Még a látszatát is el akarják kerülni a felülről jövő nyomásnak. Ilyen nyomás valóban nincs. Meggyőző, felvilágosító munka azonban van. JÜNH1S 26-AN . volt a községben egy érdekfeszítő megbeszélés, ahol a négy tsz vezetői megnyugtatóan tisztázták: az egyesülés után is mindenki meg fogja találni a maga helyét: a szakemberek és az irodai dolgozók is. Ma, 60 dunaföldvári szövetkezeti gazda két autóbusszal Siklósra látogat. Ott már régebben egyesültek a közös gazdaságok. A dunaföldváriak salai szemükkel akarnak meggyőződni, hogy milyen eredménnyel, mennyi haszonnal járt az egyesülés. Ez a tapasztalatcsere bizonyára újabb erőteljes lökést ad a dunaföldvári egyesülésnek, s még több a valószínűsége annak, hogy január 1-gyel megkezdi működését Dunántúl egyik legnagyobb termelő- szövetkezete. SZ. P. Mennyi legyen as elnök fizetése ? Egyik termelőszövetkezet zár- számadási közgyűlésén egy tag többször is közbeszólt; „És mennyi az elnök fizetése?" A kérdés feltevése eléggé agresz- sziv, támadó élű volt — különben is, egy tagnak tudnia kellene, valóban, mennyi az elnök fizetése. Az elnökök, és rajtuk kívül a gazdasági vezetők fizetése az elmúlt években nagyon sok találgatásra, vitára adott okot, és azon túl nem egyszer az érintett tagok ellenérzésére is. Tisztelet a kivételnek — ezúttal a kivételt a szövetkezeti elnökök többsége jelenti — valóban, az elmúlt években nem minden szövetkezeti vezető keresete felelt meg a szocialista bérezés elveinek. Néhány évvel ezelőtt a megyei népi ellenőrzési bizottság állapította meg, hogy az egyik dunaföldvári termelőszövetkezet vezetői — az elnök, a főagronómus, a főkönyvelő — keresete aránytalanul nagy volt a tagság átlagos jövedelméhez képest, ráadásul nagy összegű prémiumot szavaztattak meg maguknak, annak ellenére, hogy a tagság átlagkeresete jóval alatta maradt a tervezettnek. A fizetés, és a prémium is jogtalan, de erkölcstelen is volt. Az ilyen és hasonló eseteknek akarja most elejét venni a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, a termelőszövetkezeti vezetők javadalmazására a ködelmúltban kiadott irányelveivel. Az irányelvek egyik fő pontja szerint a termelőszövetkezeti vezetők javadalmazását a tagok munkadíjazási rendszerével összhangban kell megállapítani, A javadalmazás rendszere a vezetők anyagi érdekeltségét a tagokéval azonos . irányban és mértékben fejlessze. Tehát: a szövetkezeti vezetők keresetének mértéke ugyanúgy a gazdaság jövedelmének alakulása legyen, mint a tagság részesedésének mértéke — ne legyenek az eredményektől független. esetleg túlzottan magas vezetői keresetek, jövedelmek. A TOT-elnökség irányelvei a javadalmazás rendszeréhez és mértékének kialakításához az alábbiakat javasolják: — Érvényesüljenek a munka szerinti szocialista elosztás eL vei: az anyagi érdekeltséget az üzemi érdekekkel összhangban fejlessze: segítse a termelés fejlesztését, a termelőszövetkezet tevékenységi körének célszerű, reális és gazdaságos szélesítését, a gazdálkodás jövedelmezőségének fokozását; jusson kifejezésre az üzem területének, termelési értékének nagysága; vegye figyelembe a termelőszövetkezeti vezetők képesítését, vezető- készségét, szakmai gyakorlatát, a szövetkezetben töltött idejét és a munkakörrel együttjáró felelősséget. Külön kiemeli az irányelv, hogy sor kerülhet az elnök személyi díjazására az elnöki tisztségben eltöltött időtől, a személyéhez kapcsolódó érdemektől függően, de ezen a címen a munkadíjnak, és a kiegészítő részesedésnek legfeljebb 20 százaléka számolható el. A premziálás feltételei; a szövetkezet bruttó jövedelme; a bruttó termelési érték; a nettó termelési érték; a fogyasztási is felhalmozási értékösszegek együttes nagysága; illetve az eredményes gazdálkodást jól kifejező más mutatók. Mértékét a munkadíj és a kiegészítő részesedés együttes összegének legfeljebb 50 százalékában célszerű meghatározni. Viszont nem részesíthető prémiumban a szövetkezet elnöke, ha a tagok és alkalmazottak legalább az előző egy-két év — mint bázis — színvonalán tervezett részesedés összegét nem kapták meg. A TOT elnöksége külön felhívja a termelőszövetkeze leket; őrködjenek azon, hogy mindenki csak a munkájával arányban álló jövedelemre tegyen szert, tartsák távol azokat, akiket csak a haszonszerzés vezet. Az irányelv alapelvnek tekinti, hogy az elnök munkadíja és előirányzott kiegészítő részesedése legalább a 3000 forintot elérje, de a 6000 forintot túl ne haladja. Lehet, hogy a TOT elnöksége irányelvei sokakban ellenérzést váltanak ki, ámbár azokban kifejezésre jut az általános elv, hogy a termelőszövetkezeti ve- ‘ zetői beosztás mindenekelőtt felelősségteljes, a gazdálkodást állandó fejlődés irányába vezető munka legyen, ne pedig köny- nyű kereseti lehetőség. BT. L j rendelkezések a mezőőrökről A mezőőrökről. kormányrendelet jelent meg, célja elsősorban az, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben a társadalmi tulajdon védelmét, s az egyéb mezőgazdasági területek őrzését is arra alkalmas, megbízható az őrzési szolgálatot hivatásszerűen végző mezőőrök szervezetten lássák el. A közérdekre tekintettel a mezőőrök foglalkoztatása és a területek őrzése kötelező. A járási tanács, illetőleg a városi tanács vb a helyi viszonyok figyelembevételével állapítja meg, hogy milyen nagyságú területeken kell a szocialista szervezeteknek — mezőgazdasági nagyüzemek stb. — vagy a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának legalább egy mezőőrt foglalkoztatnia. A mezőőri szervezet költségeit a szocialista szervezetek maguk viselik, a községi mezőőrök foglalkoztatása költségeinek fedezetére a községi (városi) tanács vb az érdekelt termelőket adók módjára behajtható mezőőri járulék fizetésére kötelezi. A mezőőr nagykorú magyar állampolgár leh'et, aki a fegyver- tartási engedély kiadására vonatkozó fettételeknek megfelel és működési területének őrzési szabályait ismeri. A mezőőr szolgálati lőfegyver, egyenruha viselésére és használatára jogosult: ezzel való ellátásáról a foglalkoztató szerv köteles gondoskodni. A mezőőr jogait és kötelességeit széleskörűen állapították meg. Azt a járművet, amelyen feltehetően jogellenesen szerzett szállítmány van. a mezőőr feltartóztat hat.ja. ha a szállítmány megszerzésének jogossága nem tisztázott, a legközelebbi rendőri szervhez, vagy a község végrehajtó bizottságához bekísérheti. A károsító cselekmény elkövetésén tettenért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot és az elkövetéshez használt eszközöket elveheti, a jogtalanul legeltetett, vagy a felügyelet nélkül talált állatot behajthatja. (MTI) *
