Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

Az összefogás első eredményei

Uj koraszülött-szállító berendezés

Beszélgetés Szabó Istvánnal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökével

Májusban múlt egy éve, hogy munkához látott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, s több mint fél éve működnek a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Munkatársunk arra kérte Szabó István elvtársat, a TOT elnökét, hogy válaszoljon a tsz-ek érdekképviseleti szerveinek eddigi tevékenységével, tapasztalataival összefüggő kérdéseire.

— Hogyan igazolja a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa azt a sok várakozást,

amelyet megalakulásához, majd működéséhez fűztek?

— Nem vagyunk hatóság, nem vagyunk minisztérium, így a mi munkánkat nem olyan egyszerű lemérni. Az a hivatásunk, hogy képviseljük a termelőszövetkezetek érdekeit és segítsünk a kormánynak olyan agrárpolitika kialakításában, amely legkedvezőbb a parasztságnak és a népgazdaságnak. Ennek a munkának az eredményei nem mindig látványosak.

— El kell viszont mondanom, hogy létünkkel kapcsolatban minden érdekelt minisztérium és főhatóság tiszteletben tartja a párt irányelveit, a termelőiszövetkezeti törvény előírásait. Ha a mozgalmat érintő bármilyen rendelkezés jelenik meg. azt előzetesen megtárgyalják velünk. Ha a kormány, a minisztertanács, a mezőgazdaságot akár csak részben is érintő kérdést tárgyal, akkor az ülésen mi jelen vagyunk, kifejthetjük véleményünket.

— Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mások nem törődnek a parasztság, a termelőszövetkezeti mozgalom érdekeivel, vagy hogy korábban ezeket az érdekeket senki nem viselte szívén. Most azonban létünkkel és közreműködésünkkel a kormány talán közelebb került a mozgalom vérkeringéséhez, közvetlenebbül kapja a szükséges információkat és állásfoglalásokat.

— Tudjuk, hogy ennek a fo lyamatnak az előrehaladása nem mérhető. Szeretnénk azonban mégis valami konkrét példát hallani.

— Sok példát tudnék említeni. Korábban például a Magyar Nemzeti Bank mereven ragaszkodott a fogyasztás és a felhalmozás előírt arányaihoz, olyan tsz-ekben

Pénteken reggel kezdődik a nyár

Szerdától szombatig — tehát négy napon át a Nap 3 óra 46 perckor kel, a napnyugta pedig 19-e és 22-e között pontosan este háromnegyed nyolckor következik be. Vagyis 15 óra és 59 percig járja útját a Nap a horizont fölött, az éjszakák pedig ennek megfelelően csak S óra 1 percen át tartanak. A hivatalos csillagászati nyár június 21- én, pénteken reggel 9 óra 13 perckor kezdődik.

A nappalok 15 óra 59 perces tartama egészen 25-ig megmarad Még a hó utolsó napján is csak öt perccel rövidebb a nappal a 16 óránál, viszont július 31-én már csak 15 árát lölt el a Nap a látóhatár fölött.

is, ahol ez komoly bonyodalmat okozott. Sikerült elérnünk, hogy a bank elnöke rendelkezést adjon ki: ezentúl egyedileg vizsgálják meg az eseteket és ne ragaszkodjanak mereven korábbi előírásokhoz. A Belkereskedelmi Minisztérium egy tervezett rendelkezése előírta volna, hogy a tsz-bormérésekben ugyanazokat az előírásokat alkalmazzák, mint az állami üzletekben. Ez az „egyenlőség" a tsz-eket versenyképtelenné tette volna. A rendelkezés végül is úgy jelent meg, hogy a tsz-ek maguk dönthetnek milyen árakat alkalmaznak.

— A területi szövetségek azonban talán közelebb esnek a szövetkezetekhez. Mi a véleménye a szövetségek mai helyzetéről?

— Érdekes folyamat játszódott le a megalakulás óta eltelt hónapokban. Amint differenciáltak az egyes termelőszövetkezetek, úgy differenciálódtak a területi szövetségek is. A jobb adottságokkal rendelkező vidékeken alakultak magasabb anyagi alappal rendelkeznek, apparátusukba a legjobb szakértőket tudták egyesíteni. Ezek a szövetségek — számuk az összesnek mintegy a felére tehető — nem jönnek hozzánk kérdezni, hogy mit csináljanak, inkább mi járunk hozzájuk tanulni. Nagy ambícióval képviselik tagszövetkezeteik érdekeit; közös vállalkozásokat, értékesítő irodákat hoznak létre, szakembereket küldenek az áruátadásokhoz és munkájuk általában csaknem, kitaposottnak nevezhető úton halad.

— A szövetségek másik fele még nem érte el, hogy munkája ilyen színvonalon alakuljon. Ezek inkább kérnek tőlünk tanácsot és mi szívesen segítünk, gyakran úgy, hogy összehozzuk őket az erősebb szövetségek képviselőivel.

— Említhetnénk-e olyan területet, ahol valamennyi szövetség azonos, vagy legalábbis hasonló feladatokat talál?

— Természetes, hogy ilyen terület jó néhány van. Én egyet

emelnék ki közülük, a sokat emlegetett egyenjogúságot a vállalatok és a tsz-ek között. Jogilag egyenrangúak vagyunk, a termelőszövetkezet ugyanolyan szocialista szektor, mint az élelmi- szeripari vállalat, sőt, a minisztériumuk is közös. Amíg azonban a 3100 tsz szétforgácsolt erejével a vállalatok, sőt trösztök koncentrált ereje, nagy jogügyi apparátusa állott szemben, az egyenlő partnerségről alig beszélhettünk. Ma már elértük, hogy sok száz jogász dolgozik a termelőszövetkezetekben közvetlenül, ezenkívül pedig egy-egy területi szövetség több tucat tsz egységes fellépését teszi lehetővé. Persze az út az egyenlő partneri viszony teljes megvalósulásáig hosszú lesz még.

— Sok vita dúl ma a tsz- tagság soraiban. Vitákat váltott ki a háztáji földek új rendezése, a tagnyilvántartások felülvizsgálata, vagy például az a tény, hogy egyes gyenge tsz- ekben is magas prémiumokat vesznek fel a vezetők. A TOT munkája kapcsolódik-e ezekhez a kérdésekhez?

— Hatósági feladatokat mi nem láttunk el és nem akarunk ellátni a jövőben sem. Azonban a pártoló tagokkal való embertelen bánásmód, vagy az öregek kisem- mizése mozgalmi, politikai kérdés is. Az érdekvédelmi szervezetek legfontosabb feladata szerintem itt az, hogy emberségre neveljék saját tagszövetkezeteik vezetőit és tagjait. A tsz-vezetők javadalmazásáról a közeljövőben ad ki javaslatot a TOT. Persze sok részletkérdés is nyitott még, például a tsz-ek és közös vállalkozások pénzgazdálkodásával, anyagi elszámolásaival kapcsolatban. Én úgy gondolom, nem ellentétes az érdekképviseleti feladattal, ha a TOT. vagy a szövetségek erre is megpróbálják majd tevékenységüket kiterjeszteni. Gondolkodnunk kell ezen és reméljük, találunk megoldást.

F. B.

Jegyzet a munkastílusról

x Más mondja ki a

♦

I Ha nem is szaporodnak a mun^ kahelyi gyűlölködések, de he- 4 lyenként és időnként arra figyel- + meztetnek a jelek, hogy helyi + hatásuk miatt sem lehet szemett hunyni íelettük. Megelőzhető a hangulat megrontása, ha időben

t fellépnek ellenük. Hallottunk olyanokról, akiknél már a tett- ^ legesség bekövetkezésétől tarta- Y nak. Késik a beavatkozó segítés. ▼ Egyik mezőgazdasági jellegű Y üzemünkben külön kivizsgálásra T lett szükség, annyira elfajult a I személyeskedés. Érdekes, meny- T nyire egyező tanulságokat vont ^ le az üzem szakmunkása és a

t kivizsgálást végző szervek. A termelési értekezleten így fogalmáéi. zott a szerelő: ,/A mi — külön:

ben nagyrabeesült, — vezetőnk egyéni érdemének tekintette, y hogy ő sem olaiat, sem vizet ▼ nem öntött a tűzre. Érdem ez?

:

Hova jutnánk, ha mindenki ígv tenne? Éppen itt volt a baj. Tő- y le mást vártunk”.

J Nem volt ő struccpolftikus. Ts- T merte a helyzetet, kialakította T álláspontját, csak éppen nem ▲ közölte senkivel. semmit nem ▲ tett a két teklntélves ember kő- ^ zöt.t dúló ádáz küzdelem meg- fékezésiére. Amikor számon kérték tőle. hogy miért nem foglalkozott velük, azzal érvelt, hogy ő nem avatkozott be, így őt nem is vonhatja senki felelősségre.

Kinek a feladata lett volna? Szinte kizárólagosan, elsősorban az övé, az üzemi vezetőé. Hivatkozott arra, szerinte az jár jói, ak nem ártja bele magát az éles vitákba. Várta a dolog kimenetelét. Megmondta, arra számított, hogy felettesei kimondják helyette a szót. Ez ugyan megtörtént, de alapos fejmosást kapott ő is. Se hús. se hal.

Érdemnek számít-e az effajta „semlegesség”? Lehet-e hallgatni, amikor szólni kell? Általában sem sorolják az érdemek közé az önös érdekek szerint kialakított szűklátókörűséget, akkor mce különösen nem, ha szorosan hozzátartozik a vezető] teendők höz a megfelelő légkor biztosító sa és védelme.

Hiábavaló, vagy csökkent értékű lehet a gigászi fáradozás is, ha elburjánzik a személyeskedés, ha két ember vitájában felszabadulnak az indvJ,atok és Jríirejön a klikkesedés, A szembenállás megszüntetésének bevált módszere, ha a vezető közreműködésével, jelenlétében, együtt és

A Hajdúsági Iparművek dolgozói Gyüre László mérnök tervei alapján koraszülöttek szállítására alkalmas klímadobozt készítettek. A berendezés biztosítja a 36 C°-os egyenletes hőmérsékletet és az oxigéndús levegőt. A berendezést az Országos Mentőszolgálat debreceni állomásán próbálják ki.

(MTI-fotó — Kovács Sándor felvétale)

Országúton — útkeresőkkel

Két fiatal művész: Koncz Gábor és Sólyom Ildikó irodalmi estje volt hétfőn a megyei könyvtár szervezésében Szekszárdon, a régi megyeházán. Sokan jöttek el meghallgatni „Országúton” című műsorukat és ezúttal nemcsak a majd minden kulturális eseményről ismert arcokkal találkoztunk. A fiatal művészeket jól ismerik a filmvászonról, vagy a televízió képernyőjéről, de hétfőn vers-, prózamondóként kellett bemutatkozniuk, ezért nem volt könnyű dolguk; elmélyíteni eddigi népszerűségüket ezekben a műfajokban.

Először Koncz Gábor nézett szembe a várakozással teli szempárokkal. Merész indítással: Karinthy-, Cocteau-, Juhász-, Váczi- szemelvények követték egymást pergőn, ötletek, gondolatszikrák pattogtak. Sajnos, tartalmi összhang nélkül. Arra viszont feltétlenül alkalmas az ilyen gyors

szót?

szemtől izembe tisztázzák egymással a Szembenálló felek a vélt, vagy jogos sérelmeket. Időben tegyék, ne várják meg, amíg a gyűlölet lángja magasra lobban.

A vezető halogatásával, vagy kitérésével csak tovább mérgező- dik az a kút. amelyből mind- annyiuknak inniok kell. Régi, sokszor beigazolódott tapasztalat, hogy nem válik a vezető tekintélyének javára, ha arra vár, helyette más mondja ki a szót. A mai. sodró erejű üzemi élet, a beosztottak szigorú kritikusai az állítólagos semlegességnek.

Jó pár éve tisztázódott, a vezető fontos tulajdonságai közé kell tartozzék, hogy tudjon igent, vagy nemet mondani. Nem elég tudni, akarni js kell. Neki kell észrevenni, feltárni, időben megfékezni az ádáz személyeskedést. Tegye meg. mielőtt vezetői és beosztottjai elmarasztalnák hallgatásáért. Tegye meg azért, hogy mindannyian elkerülhessék az óhatatlan fájdalommal járó, radikálisabb . műtétet”, a jóvátehetetlen lépéseket megtett, érdemes munkatárs esetleges el- tanáesolását,-I -é

ritmusú váltás, hogy felkeltse a közönség érdeklődését: mit is

akar az előadó ezzel a „vegyessalátával”?

Ahogy a mély víztől rettegő kisgyereket* vezetik egyre beljebb, apránként merítve a folyadékba, úgy mélyült az irodalmi est bevezetőjénél kezdetben felszínesnek tűnő színvonal.

Koncz Gábor prózamondóként tetszett jobban a közönségnek. Bár választott novellái nem minden esetben találkoztak színészi egyéniségével, a válogatás mégis belső emóció-élményt adott. Nagy kár, hogy egymás után sűrített a műsor középső részében három olyan drámai művet, hogy egyik hatása gyengítette a másikat.

A művésznek, aki fel tudja rázni a közönségét, tudni kell oldani is a feszültséget, Peer Gynt búcsúszavai édesanyjához elsikkadtak, mert a közönség még az előző mű szépségének révületében hallgatott.

Sólyom Ildikó szép és kedves. Ahol lírai költeményeket szólaltat meg, ott gyorsan megteremti a közönséggel a kontaktust. A „sötétebb" hangszínű versek már nem tartoznak repertoárjának sikerült részéhez. Még egy visszásság: Burns: Korai még a konty nekem című, ismert költeményét nem értelmezte a költő szándékával egybeforrva, pedig külseje kiaknázatlan lehetőséget jelentett hozzá.

Az est utolsó novellájának szerzője: Sipos Tamás, előadója: Koncz Gábor. A legnagyobb sikert ez a mű aratta, indokoltan. Novella és előadó ritkán találkozik ilyen összhangban. Az egyéniséghez illő mű itt bizonyított, hogy érdemes megkeresni, mert ez még nem jelent beskatulyá- zottságot.

Az Országúton című összeállítás előadói olyan ifjú művészek, akik kétségkívül sok gonddal, adni akarással válogatták ki a bemutatott műveket. Sikerült a közönséggel is megteremteniük azt a közvetlen kapcsolatot, amely mindvégig biztosította számukra a figyelmet. Komolyan vették feladatukat, és törekedtek kulturált válogatásra. Útkeresésüket ezért fogadták megértéssel, és ezért fognak estjükre sokáig szívesen emlékezni, mert a mód. ahogy keresik önmagukat, elismerést kíván.

MOLDOVÁN IBOLYA