Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-18 / 141. szám

A vándorserleg tulajdonosai Öt év — négy aranyérem — Lehetőséget adni... A dombóvári filmkör „kar­rierjét” alig fél évtized alatt futotta be. Sok gonddal, prob­lémával küszködtek a filme­sek az alakulás óta eltelt öt esztendő alatt, s küszködnek ma is. Fejlődésük mégis szin­te töretlen volt, s ha akadt is olykor egy-egy hullámvölgy, a „lábadozás” időszakát értékes, figyelemre méltó színvonalú alkotásokkal ellensúlyozták. Már a kezdés éveiben gyak­ran hallattak magukról, a filmkor tagjai által készített alkotások eljutottak majd minden filmszemlére, feszti­válra, s a dombóváriak neve hamarosan ismert lett a me­gyehatárokon túl iß. A mérleg: öt esztendei mű­ködésük alatt négy arany­érmet szereztek — nem egyet országos fesztiválon —, ezen­kívül két ezüst- és egy bronz­érem fémjelzi munkájukat. Ebben az esztendőben elisme­résképpen a dombóvári film­kor tagjaira bízták a dél- dunántúli amatőr filmszemle megrendezését. Ezen a be­mutatón az egyik alkotásuk ezüstérmét kapott, a kör kol­lektívája. pedig megszerezte a „Dél-Duhán.túl legjobb ama­tőr filmszakköre” címet. Azóta „megduplázták” ered­ményeiket. Neveztek a Győ­rött megrendezett Országos Vidéki Amatőrfilm Fesztivál­ra, ,s a rangos versenyben „Katarzis” című kisfilmjüket bronzéremmel jutalmazta a bíráló bizottság. A'’t)rónzerem már önmagában is sokat mond, s növeli ország legjobb vidéki amatőr filmklubját megillető vándor­serleg. De nemcsak fesztiválokon, bemutatókon találkozhatunk a dombóvári filmkör tagjaival, munkájuk eredményével. Nem múlik el a községben kultu­rális, társadalmi. politikai rendezvény anélkül, hogy fiimszalagra ne rögzítenék. Filmet forgattak a községben élő, 1919-es veteránról, a nép­táncegyüttes életéről, munká­járól és minden jelentősebb. Dombóvár életében szerepet játszó eseményről. Az eredmények felsorolása­kor szándékosan nem emel­tem ki neveket: az érmek, ok­levelek, s végül az „ország legjobb vidéki amatőr film­klubja” cím a Balássy Gyula vezette filmkör nyolc-tizenöt aktívan dolgozó tagjának kö­zös munkáját dicséri... Örülünk a sikernek, hiszen megyénk kulturális életének hírét is tovább öregbítették a dombóvári filmesek. De ezzel kapcsolatban rögtön egy meg­jegyzés kínálkozik: az a film­kor, amely — a megyében szinte egyedül — országos szinten is kitűnő eredménye­ket ér el, olyan technikai fel­szereléssel dolgozik, amely legfeljebb egy kezdő amatőr filmklub igényeit elégíthetné ki. A követelmények évről évre magasabbak lesznek, s ahhöz. hogy jól felszerelt klu­bokkal is fel tudják majd az'"értékét, ha venni a versenyt, az ő műn­Öntözéssel megoldható azt is figyelembe vesszük, hogy technikailag jobban, korszerűbben felszerelt klu­bok, szakkörök előtt érték el ezt az eredményt. A győri fesztiválon kapták az eddigi legnagyobb erkölcsi elisme­rést: megszerezték a Népmű­velési Intézet által adományo­zott legmagasabb díjat, vagyis az ő tulajdonukba került az kafel tételeik javítására is szükség volna. A lehetősége­ket nem ismerjük, a dombó­váriak munkáját viszont igen. S ezek tudatában azt hiszem jogos a kérés: nem ártana nagyobb életteret biztosítani nekik. Mert azt hiszem, eb­ben mindenki egyetért: meg­érdemlik. D. K. I. 1967-ben a bőséges téli csapa­dék után az ország egy részét, így megyénk vetésterületének is mintegy 6 százalékát belvíz bo­rította. A csapadékos periódus nem késztette üzemeinket az ön­tözés előkészületeire. A május utáni váratlan aszály, így fel­készületlenül érte gazdaságainkat. Sok helyen az öntözőberendezé­seket sem javították ki, s így még akkor sem tudtak öntözni, amikor már nagyon is hiányzott a csapadék. Az 1967 nyarán kezdődött aszály a mai napig sem szűnt meg, sőt ma már látjuk, hogy egy száraz periódusba értünk. Ezt tudomásul kell venni és ar­ra kell törekedni, hogy a meglé­vő öntözőberendezéseket maxi­málisan használjuk ki. Ennek szükségességét bizonyít­ja az a tény is, hogy megyénk csapadékviszonyai az egyéb­ként esős időszakban sem bizto­sítják az optimális vízmennyisé­get öntözésre akkor is szükség van. A szekszárd-palánki, vala­mint a szakályi meteorológiai megfigyelő állomások által reprezentált adatok szerint az öntözési időszakban csupán 360—420 milliméter csapadék hull le, mely a növények víz­igényét nem elégíti ki. \ Az 1950-es, valamint az 1960-as évek elején létesített öntöző­telepek kihasználásával sem le­hetünk megelégedve. A jelenlegi felmérések azt bizonyítják, hogy azókat egyes járások területén csak 50—80 százalékban haszno­sítják. Általában 1000—1200 üzemórás teljesítményekre kell törekedni, a gépek kihasználásával. Ezzel szemben' több éves tapasztalat — melyet számok bizonyítanak —, hogy ezt kevés üzemben érik el. A meglévő telepek kihasználá­sa mellett problémaként kell megemlíteni azt a tényt is, hogy hiányok vannak az öntözőberen­dezési anyagellátással (öntözőcső. szórófej stíb.). Tekintettel arra, hogy az öntö­zési idény közepére értünk, illet­ve előttünk már a nyári, illet­ve nyár végi öntözések vannak, így ezen időszak feladatairól kell szólni. Az aszályos időjárás okozta terméskiesések következtében az üzemeknek arra kell törekedni, hogy ezt másodvetésekkel a le­hetőségekhez képest pótolják. A másodnövények termesztésének sikerét az elővetemény. illetve a rendelkezésükre álló tenyészidő dönti el. Korán lekerülő elővetemények után még gazdaságos a má­sodvetés, de objektív okok kényszerítenek bennünket, hogy júniusban és júliusban lekerülő növények után is másodvetéssel próbálkozzunk. E növényeik vetésének időpont­ja a június, júliusi hónapokra esik, amikor a talajok víztartal­ma jelen esetben megközelíti, vagy eléri a holt víztartalmat is. Az öntözéssel még ebben az aszá­lyos időszakban is megoldható a sikeres kettős termesztés, ezzel nagymértékben pótolható a ki­esés. A másodvetésü növények kelésének elősegítését a vetést követően kelesztő öntözéssel biz­tosíthatjuk. Ennek az öntözésnek célja hogy a kelést elősegítse, tehát felesleges vízmennyiséggel ne öntözzünk, a talajnak csak- azon rétegét nedvesítsük át, melyben a mag elhelyezkedik. Természetes kelés után a szük­séges csapadékpótló öntözéseket el kell végezni. Az üzemeknek a másodvetésű növényeknél arra kell törekedni, hogy öntözhető táblába essék. Ez azt eredményezheti, hogy az ed­digi vetésforgót szükséges meg­változtatni. E növények kiválasz­tását tehát az üzemeknek helyi­leg kell elvégezni, mérlegelve a termelés biztonságát, gazdaságos­ságát és törekedni kell arra, hogy az aszály okozta kiesést maxi­málisan pótolják. Ilyen másod­vetésre alkalmas növény elsősor­ban takarmány, valamint a ker­tészeti növények. Tekintettel arra, hogy nem minden esetben és nem minden­hol oldható meg a másodvetésű növények termesztése, csak az őszi vetésű növények jöhetnek számításba. Ez esetben szintén abból a tényből kell kiindulni, hogy jelenleg aszályos, száraz időjárás van. valószínű ez foly­tatódik és továbbra is mestersé­gesen kell pótolni a hiányzó csa­padékot. Fel kell tehát készülni annak pótlására, tározására, ezért az őszi vetések előtt a szüksé­ges nedvességtartalom biztosítá­sát a tározó öntözésekkel pótolni kell. Mivel itt nedvességtározás- ról is van szó, az öntözővíz meny- nyiségét is ennek megfelelően nagyobb mennyiségben leéli meg­szabni. Az aszályos időjárás zavart, kapkodást is okozhat az ön­tözésben. Ezért fel kell hívni az üzemek figyelmét arra, hogy a berendezés kapacitá­sánál lényegesen nagyobb területen, lehetőleg ne öntöz­zenek. Ugyanis ennek következményei hogy nem megfelelő sem az egy­szeri öntözésre kiadott vízmeny- nyiség, sem az öntözési forduló és az abból származó eredmény­telenséget, az öntözés hatásta­lanságának könyvelik el. Az öntözés egyik legfontosabb célja a hiányzó vízmennyiség pótlása, ezen keresztül a termés- eredmény, a termésbiztonság nö­velése. Ez azonban magában nem vezethet minden esetben ered­ményhez. mivel szoros összefüg­gésben áll több tényezővel. Ezek közül csupán egyet kell kiemel­ni; a tápanyag-utánpótlást. Közismert tény, hogy az inten­zív öntözés hatására a talaj táp­anyagtartalma csökken, pótlásá­ról fokozottabban gondoskodni kell. Indokolt tehát, hogy az ön­tözendő területen, vagy a már öntözött kultúrák tápanyág-után- pótlásáról is lehetőleg optimális mértékben gondoskodjunk. Szer­ves és szervetlen trágyák foko­zottabb megnövelt mennyiségié­vel kell számolni. Tápanyag­utánpótlással ez esetben kettős célunk van, az elsődleges cél aa előbb említett tápanyag-vissza­pótlás, míg a másodlagos, a víztartó képesség fokozása. A nagyobb szervesanyag tartalmi» talajok ugyanis fokozottabb víz­tárolásra képesek. Farkas Dénes mg. mérnök Bodrogi Sándor: ” Randevú I a Kopasz Oroszlánban ■ Kémtörténet . — Értem. Tehát ha magányos vagyok, akkor nincs komplett motorblokk, ha pedig együtt a társulat, és akadályok vannak, akkor van komp­lett motorblokk. — Ott tartottunk — folytatta a „Páter” — ha az orvosi' tábla ép, akkor nem megy fel Gö- möry doktorhoz. De ha el van törve, akkor nyugodtan felsétál hozzá, becsenget. A szívére panaszkodik majd, Gömöry megvizsgálja, meg­találja a tetoválást, így aztán semmi akadálya az együttműködésüknek. — Jelszó? — Nincs jelszó. A tetoválása minden jel­szónál többet ér. — Tegyük fel, már együtt vagyunk Gömöry- vel, mit kell tennem? — Felkutatják Kari Heinz Wocheck profesz- szort, emlékezzék legutóbbi beszélgetésünkre ... Holnap, mielőtt elindul, közlöm, hogy milyen — 91 — módon jut Magyarországra és azt is, hogyan kerülnek onnan vissza Bécsbe. Ezen a papír­lapon — nyújtott át a „Páter” egy sűrűn teleírt árkust Schirmbaumnak — mindezt részletesen leírva elolvashatja. Holnapig betéve tanulja meg ezt a szöveget. Maga lesz az akció parancsnoka. Gömöry azonban továbbra is Magyarországon marad. Tehát vigyáznia kell, nehogy túlságosan kompromittálja őt. A volt SS-legény eltette a papírlapot. Az ügyet valahogy roppant egyszerűnek látta. Úgy érezte, hétvégi kirándulásról van szó, olyan feladatról, amelyet ő könnyűszerrel teljesíteni tud. Meg­nyugodott. — Az előbb — fordult a Páterhez — ön tíz­ezer márkát ajánlott. Ez a kis akció a bolondnak is többet ér. Engem nem érdekel, ki ez a Wo­check, arra sem vagyok kíváncsi, mi van ebben az emberben, ami ennyi hercehurcát megér. De valaminek, kérem, csak lennie kell. Ha Önök engem pesti kerülő nélkül szállítanának Dél-Amerikába, az magamnak is jó tizenöt­ezer márkát megérne. Ez a pesti út azonban olyan fáradságos lesz és annyira veszélyes, hogy a felajánlott tízezer kevés. Persze nem vagyok nagy igényű, és úgy szeretném, ha ötven száza­lékban önöknek, és ötven százalékban nekem lenne igazam. A tízezres szám nagyon szimpa­tikus. Ebben igazat adok önnek, főnököm. De a márkánál egy szebben csengő szót is ismerek. Dollár. Tehát tízezer dollár. A „Páter” felnevetett. — Abban a krejzlerájban egész jó üzletember vált magából. Wocheck nekünk tényleg sokat ér. All az alku. Akkor, amikor itt a ház előtt Wochecket kiemeli a kocsiból, tízezer dollár üti a markát. — Akkor ötezer dollárt kapok — nevetett — 92 — Schirmbaum — mert ötezret most fizet ki, sze­retett főnököm. A „Páter” csekkfüzetet vett elő, de Schirm­baum lefogta a kezét. — Ne írjon nekem verset, szeretett főnököm. Holnapig módja van arra, hogy ezt az ötezret felvegye és egyszerű, gyűrött bankókban, de készpénzben adja át. A „Páter” felállt és Jana is követte a példáját. — Rendben van. Holnap megkapja a pénzt. Este hatra itt vagyunk. És azután — nekivág élete legszebb feladata teljesítésének. Köszönés nélkül elvonultak. A volt SS-legény pihenni tért. Másnap reggel áttanulmányozta és betéve megtanulta az írásos utasítást. Fejedelmi ellátás­ban részesítették, egyetlen dolog zavarta, nap- fürdőzni szeretett volna, de nem volt egy ablak, egy rés sem a helyiség falán. Az ajtónak is volt egy kellemetlen szépséghibája. Elfelejtet­ték kilinccsel felszerelni. Még nem volt hat óra, amikor a pincér ér­kezett és viselt ruhadarabokat helyezett a szék karfájára. Amikor kiment, a volt SS-legény át­tanulmányozta a ruhákat is, mind a Május 1. Ruhagyár címkéjét viselte. A kabát zsebében egy doboz ezüstpapírba, zöld burkolatba és celo- fántasakba elhelyezett Kossuth cigarettát talált. A cigaretta mellett angol szöveggel ellátott gyu­fa rejtőzött. Amikor a „Páter” belépett, Schirmbaum tá­madóan nyújtotta felé a színes címkéjű gyufás- dobozt. — Le akarnak buktatni? — mondta. — Angol gyufát vigyek magammal? — Maga őrült, Magyarországon török, arab, holland é.s^ francia feliratú gyufát is találhat. Az lenne feltűnő, ha a maga gyufáján magyar nyel­vű címkét látnának az emberek. — 93 —

Next

/
Thumbnails
Contents