Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

#*4 JEGYZET Az idegenforgalomról A nyarat ma már — és évek óta egyre inkább — nemcsak úgy tartjuk szó­mon, mint a mindennapi ke­nyér betakarításának az idejét, hanem mint az idegenforgalom főidényét, amikor a délibábos Hortobágyra és a magyar ten­ger partjára özönlenek a kül­földiek százezrei. Főútvona­lainkon valóságos karavánok­ban özönlenek Európa min­den országának rendszámával ellátott gépkocsik, és hazánk­fiai is szétáramlanak közeli és távolabbi országokba, a közlekedés minden gépi esz­közén. Korunk egyre terjedő, di­vatossá váló utazási láza nem kevés célt szolgál. Legelébb mégis; a mindennapi munká­ból való kikapcsolódást, a pi­henést és új ismeretek szer­zését, más országok népének, szokásainak, kultúrájának megismerését. Mindezeken túl pedig az idegenforgalom be­vételei egy-egy ország nem­zeti jövedelmét is gyarapít­ják — tehát jól felfogott üz­leti érdek is, hogy az érkező idegenket úgy lássák el szelle­mi és fizikai táplálékkal, hogy az összélmények ismételten visszacsábítsák. Az idegenforgalmat tehát szervezni kell, mégpedig úgy, hogy minden egyes hely új és új élményt nyújtson. Utazunk tehát, mi magya­rok Leningrádba, Moszkvába, Várnába, Párizsba, Rómába, Milanóba és jönnek hozzánk oroszok, németek, bolgárok, csehek, olaszok, franciák, bel­gák, svédek, amerikaiak. Elhangzanak olyan — nem minden szándék nélküli — megállapítások, hogy sok ha­zánkfia lelkesedéssel emle­geti a párizsi Loutrre-t, de még nem látta Budapesten a Szépművészeti Múzeumot, ott volt a Salzburgi Ünnepi Já­tékokon, de nem látta még a szegedi Dóm-teret. J^zek a megállapítások; ^ csak az igazság egyik oldala. Valóban, csak az is­merheti meg igazán a külföl­det, aki ismeri hazájának ter­mészeti, történelmi, művészeti értékeit. A másik oldal viszont, jó néhány megnyilvármlásból már-már arra kell következ­tetni, hogy intéizményesen veszik el az emberek kedvét a belföldi utazásoktól. Sok helyen úgy érzi magát a bel­földi kiránduló, mint a szó­lásmondás szerint a keszi ember a fia lakodalmában. Hogy hogyan járt a keszi em­ber? Csak útjában volt min­denkinek, végül sem hely, sem étel nem jutott neki. Hogyan vélekedjék az or­szágjárásról az a magyar hon­polgár, aki Badacsonyban a Szegedi Róza Múzeum roman­tikájától telítve letelepszik a Kisfaludy-ház valamelyik te­raszán és két órát vár, bosz- szankodik, amíg végre úgy- ahogy kiszolgálják. Korántsem ismeri még mindenki hazánk értékeit. Ha azt akarjuk, vagy azt akarják az idegenforgalom arra hivatott illetékesei — nem elsősorban az idegenfor­galmi hivatalra gondolunk, — hogy a belföldi utazások is hasonló arányban szere­peljenek. mint a külföldre irányulok, akkor meg kell te­remteni a belföldi idegenfor­galom rangját is. A magyar állam polgára is legyen ugyanolyan rangú vendég — még ha kevesebb is a forint a zsebében — mint a külföl­di, a német, az osztrák, a francia, és ne kényszerüljön elmenni sehonnan keserű szájízzel. m. Jól szolgálja a kitűzött etil Négy kajak — és a KISZ-élet Ankét az új Munka Törvénykönyve végrehajtásáról Közel fél éve, hogy érvényben van az új Munka Törvénykönyve, amelynek elsődleges célja, előse­gíteni az új gazdasági mechaniz­mus közgazdasági elképzeléseinek megvalósítását. Ennek érdekében az alaprendelkezés csak keret jellegű, s ezáltal biztosítja a vál­lalati önállóságot, de a nagyobb jogokkal együtt növeli a felelős­séget is. A közelmúltban a szak­szervizetek megyei tanácsa széles körű vizsgálatot, majd ezt követő­en, több vállalat igazgatójának és szakszervezeti bizottsági titkárá­nak részvételével konzultációt tar­tott az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek végrehajtásáról. NÖ A FLUKTUÁCIÓ Mint az várható volt, az új Munka Törvénykönyve bevezetése óta emelkedett a vállalatoknál a ki- és belépők száma. Ezen belül azonban elenyésző a vállalat ré­széről történő munkaviszony meg­szüntetése. így például a Tolna megyei Állami Építőipari Válla­latnál a 2052 fős létszámból 313 dolgozói felmondás mellett csak hét főinek szüntette meg munka- viszonyát a vállalat. A Szekszár­di Bőrdíszműben 568 dolgozó kö­zül 43 dolgozói felmondással szem­ben vállalati munkaviszony-meg­szüntetés nem történt. Az elenyé­sző számban jelentkező vállalati felmondás is elsősorban nyugdí­jaztatás és egy-két esetben súlyos fegyelemsértés miatt történt. A dolgozók felmondásaikat indokol­va elmondották, hogy keresik a jobb munkakörülményeket, és nem utolsó sorban a nagyobb fi­zetést. Szólni kell egy káros jelenség­ről is. Az utóbbi időben egyre több, a munkaviszonyt jogszabály- ellenesen megszűntötök száma. Sokan nem tartják be a kollektív szerződésben rögzített felmondási időt, hanem ha kedvezőbb mun­kakörülményeket találnak, azon­nali hatállyal megszüntetik mun­kaviszonyukat. így például a Si- montomyai Bőrgyárban 50 dolgo­zói munkaviszony-megszüntetés közül 32 volt jogszabályellenes A Tolna megyei Tanácsi Építőipa­ri Vállalatnál 184 dolgozó közül 64 nem tartotta be a kollektív szerződésben előírtakat. A gazda­sági vezetés ennek okát elsősor­ban az üj Munka Törvénykönyve idevonatkozó „gyenge” következ­ményeinek tulajdonítja. MEG mindig sok A TÚLÓRA Az új gazdaságirányítási rend­szer adta lehetőségekkel élve a vállalatok a munkaidő-beosztás széles skáláját alakították ki, pro­filjuk, sajátosságuk és adottságuk figyelembevételével. 1967. év hasonló időszakához viszonyítva megyénkben a túl­órák száma nem csökkent, sőt, egyes területeken emelkedett. En­nek oka a kereskedelemben a leltározás és az átárazás. Hasonló a helyzet a 11-es AKÖV-nél is, ahol elsősorban a létszámhiány miatt kell túlóráztatok Pakson a konzervgyárban a lő szezonra való előkészületek miatt a kar­bantartóknak kellett túlórázniuk Ami a túlórák elrendelését ille­ti, ezt általában a Munka Tör­vénykönyve alapján készült kol­lektív szerződésekben rögzítették. A gazdasági vezetők ennek meg­felelően járnak el, míg a szakszer­vezeti vezetők rendszeresen el­lenőrzik az idevonatkozó jogsza­bályok betartását. túlzott Óvatosság A részesedési alap felosztását a Munka Törvénykönyve alapján készült és azt a vállalatok a kol­Csak egy-két kocsiról, motorról veszik le a rendszámot Már komolyan veszik a gépjármű-tulajdonosok a műszaki szemlét Nyolc hónappal ezelőtt kezdő­dött országszerte a gépjárművek műszaki szemléje. Ennek az a célja, hogy a közutakon csak olyan jármüvek közlekedjenek, amelyek biztonságot nyújtanak, mind a járművet vezető, mind pedig az országúton közlekedő többi jármű számára. A vizsgá­kat nagy riadalom előzte meg, hisz olyan hírek terjedtek el, hogy a legkisebb mulasztásért is azonnal leveszik a rendszámot. A vizsgák első idejében való­ban volt is ok a riadalomra, hisz a szakemberek Igen szigo­rúan bírálták ej a vizsgára elő­készített és felvonultatott jár­műveket. A napokban látogatást tettünk a gépjárművek műszaki szemlé­jén. Ezúttal Sipter Gézától, az AKÖV főmérnökétől, a bizott­ság egyik vezetőjétől kértünk információt. — A folyamatos vizsgáztatás, szemle, ma már a kívánt módon folyik — mondotta a főmérnök — a járművezetők jól felkészí­tett gépeket hoznak, és könnyebb így ami dolgunk is. Az a tapasz- lalat, hogy az egy vizsganapra behívott mintegy hetven jármű közül mindössze két-háromnak kell a rendszámát levenni súlyos műszaki hiba miatt. Előfordul, hogy kisebb hiba — mint például fékállítás, biztosí­ték, vagy égő kiégés, megjaví­tása után még aznap, megszem­léljük a járművet. Csütörtökön egyébként ismét ez volt a hely­zet. Az AKÖV szakembereiből ál­ló bizottság a rejtett hibákat is azonnal észreveszi és ezzel a tu­lajdonosnak tesznek jó szolgá­latot. Erről beszélt munkatár­sunknak Kiss Sándor, a KPM Autófelügyelet instruktora is, aki több megyében ellenőrzi a jár­művek szemléjét. — A gépjármű-tulajdonosok ipa már komolyan veszik a vizsgáz­tatást. Megfigyelhető a hazai jár­műállományon egy bizonyos esztétikai ugyanakkor bizton­sági fejlődés. Tolna megyé­ben jól indult a propaganda, a lakosság megértette e mű­szaki szemle fontosságát. Éppen ezért örvendetes, hogy ma már csak igen ritka eseitben kell a legszigorúbb — a rend­számbevonás — eszközéhez nyúl­nunk, hogy a gépjármű a megfe­lelő biztonsággal közlekedhessék az országutakon. Vasárnap ismét tartanák az AKÖV szekszárdi központi tele­pén műszaki szemlét, ezúttal csaknem kétszáz járművet visz­nek a bizottságok élé. rendelkezéseinek lektív szerződésükben határozták meg. A felosztás szakmák szerint, vállalatonként, a helyi sajátossá­goknak és adottságoknak megfe­lelően eltérő. így például a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalatnál a szükséges I., II. és III. kategóriákat kiala­kították, azonban ezen belül már nem tartotta szükségesnek a dif­ferenciálást, hivatkozva, hogy a dolgozók fizetései kellő differen­ciálódást biztosítanak. Ezzel szemben a 11-es AKÖV- nél a II. kategórián belül 14 fő esetében 50—70 százalékig, míg a III. kategórián belül 60 fő eseté­ben 15—30 százalékig differenciál­tak, az illetők eredményességre való ráhatását figyelembe véve. Ezen túlmenően még főnökségen­ként is differenciáit részesedési rendszert alkalmaznak. Hasonló a helyzet a Simontornyai Bőrgyár­ban, ahol mindezeken túlmenően még az egyes dolgozók eltöltött munkaviszonya alapján is diffe­renciáltak. Mindezekből kitűnik, hogy egyes vállalatoknál elsősorban a tapasz­talat hiánya és az ennek követ­keztében előállott túlzott óvatos­ság tapasztalható. Kevés helyen és csak igen kis mértékben tör­tént differenciálás, örvendetes viszont az a jelenség, hogy egyre gyakrabban, — főleg a munkás­kategóriában — élnek a vállala­tok egy-egy célfeladat végrehajtá­sánál az azonnali jutalmazással. JÓ AZ ÜJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE A munkaügyi viták száma, MDB és TMDB-szinten egyaránt csök­kent. S ez elsősorban az új Mun­ka Törvénykönyvének, illetve a kollektív szerződéseknek tulajdo­nítható. A Szekszárdi Bőrdíszmű­ben például az előző ^v hasonló időszakában 10, míg ebben az év­ben két munkaügyi vitát tárgyalt az MDB. E munkaügyi viták fő­leg a nyereségrészesedés, az anya­gi felelősség, kisebb részben a munkafegyelemmel kapcsolatosak. Végeredményben elmondhatjuk: az új Munka Törvénykönyve jól szolgálja a kitűzött célt A gaz­dasági és a mozgalmi vezetők jó­nak tartják az új Munka Tör­vénykönyvét. mert az kellő mér­tékben segít mindennapi munká­jukban. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ 8 napos autóbuszos társasutazás indul Szekszárdról július 25-én Bulgáriába, Szófiába, Kirándulások: Balkán-hegy­ségbe, Rilai kolostorhoz. Borovecbe. Részvételi díj: költőpénzzel együtt kb 1900,— Ft. Jelentkezés: Szekszárd, IBUSZ-nál, június 28-ig. Jelentkezéskor 600 Ft előle­get kell befizetni. (208) I Vélemények a DunaföJd" ■ -J­----- vári Gumi­i pari Ktsz-ben a K IS1?-szervezet, az ifjúkommundsták munkájáról: — Az üzemben minden terü­leten használná tudjuk őket, szá­míthatunk a munkájukra. Á KISZ-esek túlnyomó többsége ta­nuló, de sokszor pótolják a szakmunkásokat. — Kulturális rendezvényeiken a felnőttek is jói érzik magu­kat. — Az elmúlt év végén, a KISZ vállalta a kikészítőben a csiz­mák festését, anélkül nem tu­dom, hogyan sikerült volna tel­jesíteni a tervet. — Sokat változott a munká­juk egy idő óta. Most már azt lehet mondani: jó a KISZ-élet. Tőmondatokban «myi.------------------------------------ Leg­utóbbi nevezetesebb „ténykedé­sük” az volt. hogy az üzem két sfeoctalistta brigádjával közösen elvállalták az egyik telep ki­takarítását társadalmi munká­ban. A párttitkár véleménye sze­rint, ha ezt a munkát a szövet­kezeti dolgozókkal kellett volna munkaidőben elvégeztetni, leg­alább 15—20 ezer forintot visz el, az időkiesésről nem is be­szélve. De nem ez az első alka­lom, amikor társadalmi munkát végeztek. Bizonyítja ezt az a négy kajak is, amit közös mun­kával szerzett pénzből vásárolt a KISZ-szer vezet Egy-kettőre rendbeszedték a csónakházat is, s minden vasárnap ott töltik az idejüket. Az idén közösen néz­ték meg a Budapesti Nemzet­közi Vásárt, szintén közös kasz- szábói. Alig egy esztendővel ezelőtt még korántsem volt ilyen élet a gumiipari ktsz KISZ-szerveze- tében. Meglehetősen sajátos hely­zetben vannak, mert a tagok egy része csak egy napot tölt az üzemben, a harmadévesek pedig „megfelezik a hetet” aa iskola és az üzem között. Ilyen körül­mények között elég nehéz bol­dogulni, hiszen alig lehet „meg­fogni” a fiatalokat. Most — a vélemények, s maguk a KISZ- esek is ezt bizonyítják —, sike­rült. Nem kevés szerepe------------------------- volt az üzemi pártszervezetnek. Jó a kapcsolatuk a fiatalokkal, sőt a lehető „legközvetlenebb”, mert az üzem K ISZ-szervezetének tit­kára, ifjú Holmár József maga is tagja a pártnak. Rajta kívül még több fiatal párttag kapott megbízatást, kísérjék figyelem­mel a KISZ-esek munkáját, se­gítsék, irányítsák őket. A KISZ- szervezet vezetőségébe idősebb, több tapasztalattal rendelkező fiatalok kerültek, akik képesek az irányításra. A pártszervezet ismeri a KISZ-es problémákat, s a lehe­tőségekhez képest örömmel se­gít a fiataloknak, akik — Vörös László párttitkár szavaival élve: — „rászolgáltak a bizalíjmra”... d. k. j. Légvezetékek, kábelek, üze­mek, és lakások villamos szerelését és tervezését vállaljuk rövid határidővel. Baranya megyei Szerelő- ipari és Szolgáltató Válla­lat Pécs Lyceum u. 4. sz. (71) I PÁLKOVÁCS JENŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents