Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-15 / 139. szám

lij DOLGOK ERRE AZ ÜZLETRE NEM LEHET RÁFIZETNI Úgy tűnik, a kölesdi terme­lőszövetkezet az új gazdasági mechanizmus gyakorlatában mind többet fog hallatni ma­gáról. Találékonyság, jó üzleti érzék, ötletgazdagság jellemzi a vezetők és a tagok munká­ját. Ezen túlmenően jól, kellő előrelátással és gyorsan rea­gálnak a kínálkozó lehetősé­gekre. Most, egy idő óta a Tejipari Vállalat megbízásából létesítenek hasznos, és igen gyümölcsözőnek ígérkező üz­leti kapcsolatokat, pontosabban újszerű üzleti vállalkozásokba vágnak bele. Elvállalták nem­csak Kölesden, hanem a kör­nyező községekben is a tej felvásárlását, más szóval for­galmazását. Ez azt jelenti, hogy a köles­di termelőszövetkezet gondos­kodik a háztáji gazdaságokból származó tejmennyiségek fel­vásárlásáról, ezen túlmenően, a termelőszövetkezet törődik az ellátatlan lakosság tejjel és tejtermékekkel történő ellátá­sával. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a tsz a Tejipari Vállalat megbízottjaként a tejjel ke­reskedik. Most arról tárgyal­nak, hogy Zombán és Sióagár- don is elvállalják a tej fel­vásárlását, illetőleg a viszont- eladását. A zombai termelő- szövetkezet ugyanis ebben nem lát fantáziát és lemondó nyi­latkozatot adott a kölesdi, vagy más tsz javára. A le­mondó nyilatkozat a Tejipari Vállalat birtokában van, felté­telezhető tehát, hogy a köles- diek hamarosan Zombára is „betörnek”. Dicsérendő, hogy ebben az lij gazdasági mechanizmus ad­ta lehetőségben észrevették, felfedezték a fantáziát. Való­ban igaz. hogy a tej felvásár­lására. más szóval forgalma­zására nem lehet ráfizetni. Milliós vagyonszerzésről per­sze nincs szó. Az azonban tény, hogy a forgalmazás során elő­fordul, amikor egy-egy liter tej után jutalékok és egyéb juttatások címén, egy forint öt fillér haszon üti a termelő- szövetkezet „markát". Es itt is érvényes a közmondás: Aki a kicsit nem becsüli... — ir — Távlati , amelyet túlhaladott as élet Piros kötésű füzet, rajta ara- a tavaszi árpáét 11-ben, a nap- szövetkezetek 9,3 mázsás búza- nyozott betűikkel a cím: I960— raforgóét 9-ben, a kukoricáét terméssel, 13 mázsás kukoricával, 1975. Tolna megye paksi járás 18-ban, a borszőlőét 20 mázsa- nyolcvan mázsás cukorrépával, mezőgazdaságának 15 éves fej- ban, a tehenek átlagos tejhoza- nyolc mázsás napraforgóval, 50 lesztési programja. mát 3000 literben, a tojástermést mázsás burgonyával. Jó néhány szakember renge- évi 110 darabban, azonkívül 2000 Ide kell sorolni teg munkát, energiát fordított hízó marha, és 20 000 hízott ser­en nek a tervnek a kidolgozására tós értékesítésével számolt, akkor — és most tíz év múltán „ van már az a szakember 1? éves1 idő^k'1 kö^pém újfbbra aki 1975"re csak 12 Th&ZSÍts búza­van szükség mert az élet a pi- termésso1 számol, amikor az idei r^T k“tesű ita^iét fdoelőtt £ évben a ^kívül kedvezőtlen [rattárba teul időjárás miatt is várható a 12 Úgy tűnik, felesdeges volt a sok ^ « az előző évekhez szakember több éves munkája. Közéletünk még egy adatot. De ez csak a látszat. Akkor, az 1956—58-as években, a járás mezőgazdaságának akkori helyze­téhez képest még merésznek lát­szottak az 1975-re kitűzött ered­mények. Olyannyira merésznek, hogy a tervet felülbíráló megyei szakbizottság is túlzottnak tartotta képest gyenge. termésnek szá­mit. És ki fogadja el jó termés­nek a 18 mázsa kukoricát? És hét év múlva csupán 2000 hízó marhát értékesíthetne a paksi járás? „A járás gépállomásain (kettő) 115 db, természetes egységben kifejezett erőgép, ebből univer­zális traktor és vontató 13 db áll a mezőgazdaság rendelkezé­sére. A gépesítést természetsze­rűleg fokozni kell.” A terv megfelelő helyet szen­telt a szőlő- és gyümölcstermesz­tésnek, a felújításnak és az új A terv készítésében részt vevő telepítéseknek. „Annak ellenére. néhány kitételét. egyik szakember most mint a já­rás egyik legjobb termelőszövet­kezetének elnöke az idén már 30 mázsa körüli kukoricatermés­sel számol. A mezőgazdasági technikum tanára merőben más, új agrotechnikát tanít. Gondol­Ir I A megyei szakbizottság a já- tálé, gondolhatták tíz évvel ez- ási szakbizottság javaslatát előtt, hogy ilyen hamar rácáfol 1957 októben 24-én tárgyalta, és az élet akkor túl merésznek tű- az alábbi véleményt nyilvánítót- nő elképzeléseikre? ta: hogy statisztikailag a szőlőterü­let nem mutat lényeges növe­kedést, a kővetkező években ta­lán a szőlőtermelés átalakításá­val lesz a legnagyobb feladat. A járás szőlőterülete ugyanis anü- nyira elhanyagolt, hogy évente mintegy 200 hold szőlő újratele­pítését kell megoldani... A meg­1. Növénytermesztés: A búza- és tavasziárpa-ter­més előirányzatát feszítettnek tartja, a burgonyát pedig ala­csonynak. 2. Állattenyésztés: Az 1 tehén tejhozama, vala­mint a juhok gyapjúhozamának előirányzata feszített. A járási szakbizottság október iő6zövetkezetek száma: 27. terű 29-én értekezett a fenti véle- lete 14 348 hold, termelőszövetke- ményről. Mérlegelte a megyei ja- 7jeti csoportok száma 13. terüle- va&latot és a helyi adottságokat, (-e 19029 hold... ennek alapján azt az álláspontot ... .. foglalta el, hogy meghagyja a vagyis, a termelőszövetkezetek távlati terv eredeti célkitűzéseit, használatában alig volt több a búza és a tavaszi árpa-termés föld, mint az 5—8 holdas egyem előirányzataira vonatkozóan, míg parasztokéban, és az állami gaz- a burgonya termésátlagát 70-ről daságok földje is kevesebb volt, 80 mázsára emeli, megjegyezve a közbirtokosságoké és 3z att, hogy ezt a szintet a járás állami tartaléktőid. 1975-ben csak akkor fogja elérni, Tehát ilyen gazdasági körül- ha a burgonyabogár elleni nő- menyekre lehetett és kellett ala­Akkor. az akkori adott hely- lévő OFA-szőlők állapota roba- zetből kellett kiindulniok. mosan romlik, és a teljes meg­A terv általános adataiban még semmisülés felé halad ... A paiksi így szerepel a járás mezőgazda- járás szőlőtermését aránylag ke- sága: 0 -1 holdig egyéni gazda- v^s termésátlaggal állítottuk be sagok száma 5032, területe 1902, ... , , _ , 1-3 holdig 3514. 6093 holddal, a tervidőszak végére. Ennek az .. 5_8 holdig 2201, 14 017 hold- az oka, hogv arra az időszakra dal... 10—15 holdig 845. 10 148 aránylag sok felújított szőlő esik, holddal... mezőgazdaságig tenne- melynek egy része nem fordul teljes mértékben termőre.” vényvédelem hatékonysága lehetővé teszi.” Milyen is volt az akkori evt pozni, és olyan termésátlagokra, Ezek a megállapítások is az ak_ kori helyzetet tükrözik — a mai valóság már egészen más: 1 nőtte a legmerészebb terveket is Ha a ma élő valóságot össze­hasonlítjuk a tíz év előtti elkép zelésokkel, látjuk csak: micsoda hatalmas energiát szabadított fel a mezőgazdaság szjocialista át­szervezése, a meghonosodott új „ feszített“ terv ? amelyeket azokban az években növényfajták, a gépesítés kiter- a járás mezőgazdasága produkált. jecjése a mezőgazdaság majd min­Az egyem termelőknél az 1955— , , ............................... 5 6-os évben 7.2 mázsás termés- den óSara- a műtrágyák es nő­sei fizetett a búza, 12 mázsával vényvédő szerek — és mindeze­ÜLÉST TARTOTT A TOLNA MEGYEI TANÄCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Pénteken délelőtt tartotta meg soron következő ülését a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülésen részt vettek a végrehajtó bizottság tagjain kí­vül a tárgyalt terület képviselői is. A végrehajtó bizottság ülésének napirendjén két beszámoló sze­repelt. A tanácskozás résztvevői elsőként dr. Vígh Dezső vb-elnök- helyettes jelentését hallgatták meg. A jelentés beszámolt a vég­rehajtó bizottság feladatkörében történt intézkedésekről és a le­járt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Ezt követően Varga István, a Paksi Járási Tanács vb-elnöke számolt be a Paksi Járási Tanács állandó bizottságainak tevékeny­ségéről, a tanácstagok és a ta­nácsapparátus munkájáról. Cikkünk nyomán J MEGYEI VEZETŐVEL TÁRGYALT A MEZÖBER VEZÉRIGAZGATÓJA Május hónapban a Tolna me­gyei Népújság három ízben ter­jedelmes interjúban foglalkozott a mezőgazdasági nagy beruházá­sok területén levő gondokkal, problémákkal, feszültségekkel. Ezek az írások főleg azt a kér­dést feszegették, hogy milyen az építkezések előkészítése, lebonyo­lítása és hogy miért fog vasta­gon esetenként, helyenként a ce­ruza. E cikkeknek, érthető mó­don, nagy visszhangja támadt Bu­dapesten az illetékes központi irá­nyító szerveknél is. Június 13-án Stiller Róbert, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium műszaki fejlesztési főosztálya főmérnöke és Szögecz- ki László, a MEZÖBER vezér- igazgatója személyesen kereste fel Tolnai Ferenc elvtársat, a me­gyei pártbizottság titkárát, hogy a Népújságban megjelent nyilat­kozatok tartalmi részét a megye illetékes vezetőivel megbeszélje. A vezérigazgató és a MÉM fő­mérnöke a beruházásokkal fog­1975-re a búza elérendő ter- a kukorica, hetvenhattal a cu- ken túl a mezőgazdaságban dől-1 lalkozó írások megállapításaival mésátlagát 12 mázsában állapi- korrépa. héttel a napraforgó. Va- soz<> tóttá meg. az őszi árpáét 14-ben, lamivél jobban álltak a termelő­ül nyári gyakorlat alatt Száz technikusjeSölt felépít egy bérházat Idén ismét, egy hónapon át, kedves színfoltja lesz a város­nak száz formaruhás fiatal. A pécsi Pollack Mihály építőipari technikum hallgatói egy hóna­pot töltenek Saakszárdom. A A Hunyadi utcában, az AKŰV A traktor mintegy ezer köb­volt telephelyén már meg is méter földet tol ki a leendő ház kezdték a bérház alapozását, alapjábcj!, ugyanis itt a talaj Itt a ház földszintjén gyógyszer- annyira vizes hogy a szokásos­tár lesz, a felsőbb szinteken pe- núl melyebben kell alapozni, dig lakás. A munka vezetője Az építkezés vezetője elmon- Tarjáni László, aki irányítója dotta, hogy a fiatalok a gyakor­technikum immár negyedik éve j ^ jelentős szekszárdi lati s°1*? "apolala ■ • . . , , , .... , . . . ... egy háromnegyed-egy egesz kob­beruhazas kivitelazasenek, tób- méter falazást végeznek majd el bek között a Gróf Pál utcai la- fejenként. S ilyen tempó mellett kótelepen is. Tarjáni László el- rekordnak fog számítani ameny- a fiatalok bogy ^ nagy eiet_ nyiban három-három és fél hét hasznosan töltötték itt seggel végzik az alapozást, hogy kijelöltek, mé^ökök! nagy gyá­tí idejüket, azért választ a tech mire fiatalok jönnek — június korlattal bíró művezetők iránví­küldi hallgatóinak egy részét a városba, hogy nyári gyakorlatu­kat itt töltsék. Minden bizonnyal az elmúlt években mire a fiatalok jörmek — június korlattal bíró művezetők irányi 20. — megkezdhessék a falazást, tása mellett. Az építkezéshez Ennek a munkának egyébként szükséges anyag szállítása is azonkívül, hogy a technikusié- megkezdődött. Elkészült a ha­löltek dolgoznak majd itt, más barcskeverő telep, a munkahely érdekessége is van. alkalmas lesz arra idén is, úgy Az alap, illetve a pincerész mint Tarjáni előbbi munkahe- nél dolgoznak, s a tervek sze- földkiemelésének nagy részét dó- lyeü hogy a fiatalok eredménye- rint falegyenbe építik, és csak a serlapos SZ—100-as traktorral sen. korszerű munkaszervezés szakiparosaknak lesz már ezen a végzik el. Első alkalom, hogy mellett tölthessek el nyári gya- lakóépülétén tennivalója — a fia- ilyen nagy gépmonstrumot alikal- korlati idejüket, tálak elvonulása után. maznak „földkiemelésre”. — Pálkovács — nikum igazgatósága ma már ha­gyományosan szekszárdi munka­helyeket. Ezúttal is nagy feladatot vál­laltak a fiatalok. A nyári gya­korlat alatt egy bérház épitésé­emberek munkás/- - idő előtt idejét múlttá tette a paksi járás akkori távlati tervét. Mo®t van készülőben egy újabb távlati terv. Lehet, hogy annak is hasonló lesz a sorsa, hiszen csak a je­lent ismerjük, a jelenre alapoz­hatunk. Jó lenne tudni, tulaj­donképpen hol tartunk majd tíz- tizenöt év múlva ... BI. egyetért. A megbeszélés során közölték Tolnai Ferenccel, a me­gyei pártbizottság titkárával, és Fenyvesi Ferenccel, a MEZÖBER Tolna megyei kirendeltsége igaz­gatójával, hogy máris megfelelő intézkedéseket tettek. Tájékozta­tásul elmondották, hogy például a pincehelyi nagy beruházást kés­leltető vasvázanyag szállítása megkezdődött. E héten kedden már egy nagyobb mennyiségű szállítmányt irányítottak Pince­helyre. Ez alkalommal a mezőgazdasá­gi beruházásokkal kapcsolatban több n,ás fontos kérdést is meg­vitattak. JEGYZET Műhely yan, iparos nincs Kedvelt témája a magyar sajtónak — miután elsőrendű közügy — a falusi la­kosság ellátása. Mi is több alkalommal tet­tük már szóvá, hogy egyik-másik Tolna megyei faluban nincs iparos, aki a lakosság személyi és tárgyi szolgáltatási igényét kielégítse. Diósberény község­szükség volna cipész kisiparosra. Hiszen nem tud mindenki Gyönk községbe be­menni az apróbb ja­vításokkal. A cipő pedig Diósberényben is szakad, kellene a javító kisiparos ... Műhely van. Csak egy szál cipész kel­lene. aki idejárna, vagy itt letelepedne. A lakosság, a falu ben sikerült a tanács- vezetői várják az ipá­nak műhelyt biztosi- rost. tani, magánkisiparos Mindenesetre az számára. A faluban ilyen jellegű panasz — a tanácsok részé­ről — örvendetese bb, mintha azt halljuk, hogy még helyiséget sem tudunk adni ipa­rosnak, nemhogy a lakosságnak iparost tudjanak biztosítani. A diósberényi iparos­hiány valószínű egye­dülálló. hisz legtöbb faluban éppen a megfelelő üzlethelyi­ség-, munelyhiány az akadálya a megfele­lő iparos letelepedé­sének.- Pj -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents