Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-15 / 139. szám

biv Szekozárd ami Könyvtára ■-> Vin. ’np • TOLNA MEGYEI^ VSAD PBUSOflUL NÉPÚJSÁG • A MAGYAR'SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÁCS LAPIA XVIII. évfolyam 139. szám ARA: 80 FILLER Szombat, 1968. június 15. niáírlák az új magyar-csehszlovák barátsági szerződést Pénteken délután az Ország­ház kupolacsarnokában ünne­pélyesen aláírták a Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződését. Magyar részről F ock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja a minisztertanács el­nöke, csehszlovák részről Old­rich Cernik, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének tag­ja, a minisztertanács elnöke írta alá a szerződést. Az alá­írásnál jelen voltak a tárgya­lásokon részt vett magyar és csehszlovák párt- és kormány- küldöttség tagjai — Kádár Já­nossal illetve Alexander Dub- cekkel. az élen — továbbá a két delegáció szakértői. lé feltételeket teremtettünk testvéri kapcsolataink továbbfejlesztésére EZ TÖRTEN! A szerződés aláírásakor Fock Jenő és Oldrich Cernik beszédet mondott. Fock Jenő beszéde elején emlé­keztetett arra, hogy az új barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés az országainkat egybefűző kapcso­latok történetének jelentős állo­mása. Szívből örülünk az új meg­állapodásnak — mondotta —, Riert általa újabb két évtizedre jó feltételeket teremtettünk testvéri kapcsolataink tovább­fejlesztésére. Emlékeztetett arra, hogy évez­redes sorsközösség, történelmünk újabb szakaszában a szabadsá­gért és a haladásért vívott közös harc sok nagyszerű élménye, ese­ménye áll mögöttünk. A két or­szág között olyan viszony alakult ki, amelynek számos új eleme példamutató a szocialista orszá­gok közötti kapcsolatokban, jel­legzetes vonásuk, hogy nagy tö­megeket érintenek és fejlődésük üteme dinamikus. Fock Jenő hangsúlyozta, a szerződés tartós alapot biz­tosít arra, hogy együttműkö­désünk minden területén lé­pést tartsunk az idővel, az országaink fejlődéséből fa­kadó új követelményekkel. Fock Jenő ezután így folytatta: Az új szerződés aláírásával az a szándék vezérelt bennünket, hogy erősítsük a magyar—cseh­szlovák barátságot és együttmű­ködést, s azon túlmenően a szo­cialista közösség valamennyi or- szágának, a marxista—leninista pártoknak az egységét és össze- íorrottságát. üj láncszemet ko­vácsoltunk szövetségi rendsze­rünkben, mert megállapodásunk teljes össz­hangban van a Varsói Szer­ződéssel, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácséban született megállapodásokkal. Fock Jenő végezetül ezeket mondotta: — Pártunk, kormányunk, né­pünk minden erejével a most aláírt szerződés megvalósítására törekszik, s ezzel hozzájárul új, még nagyobb sikerek eléréséhez népeink, a szocializmus, az álta­lános emberi haladás javára, Ezután Oldrich Cernik mondott beszédet. — Az aláírt, országaink kö­zötti új barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződéssel ismételten kifeje­zésre juttattuk és bizonyítottuk a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Magyar Népköztársa­ság közötti kölcsönösen baráti, in­ternacionalista kapcsolatokat. A múltban az uralkodó osztályok igyekeztek a két ország népét egy­mással szembeállítani. A nép for­radalmi, haladó, igazi hazafias erői azonban a baráti együttmű­ködés útján haladtak a nemzeti és társadalmi szabadságért, — mondotta, majd arról beszélt, hogy bár sok eredményt értünk el, mégsem mondhatjuk, hogy ki­használtuk az összes lehetősége­ket. Az országainkban megvaló­suló gazdasági reformok arra ösz­tönöznek, hogy keressük gazdasá­gi együttműködésünk hatéko­nyabb formáit. Oldrich Cernik ezután így foly­tatta: — Az új barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés aláírására nemcsak azért került sor, mert az 1949- ben kötött szerződés érvényessé­ge a legközelebbi időszakban le­jár, hanem azért is, mert közös erővel szeretnénk megteremteni további együtt­működésünk, valamint az európai biztonság és a világ­béke megteremtésére irányu­ló közös erőfeszítéseink leg­kedvezőbb feltételeit. — Békében akarunk élni min­den európai országgal, tekintet nélkül annak társadalmi beren­dezkedésére, ezért arra törek­szünk, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján fej­lesszük együttműködésünket ve­lük, s egyidejűleg megteremtsük az európai kollektív biztonság ha­tékony rendszerét. — Amíg azonban létezik a NATO, amíg nem jön létre a kol­lektív biztonság hatékony rend­szere, addig elengedhetetlennek tartjuk a Varsói Szerződés tag­államai szövetségének további erősítését, annak a szerződésnek az erősítését, amelyet 13 évvel ezelőtt kötöttünk. ■— Az országunkban zajló de­mokratikus folyamattal összefüg­gésben itt-ott előfordulnak spe­kulációk Csehszlovákiának a töb­bi szocialista országhoz fűződő kapcsolatainak további fejlődésé­vel kapcsolatban. Szeretném ez ünnepélyes alkalommal ismétel­ten hangsúlyozni, hogy azok az erőfeszítések, ame­lyeket a csehszlovák nép, a Bizonyos letisztulás! folyamat látszik végbemenni a franciaor­szági eseményekben. Ennek egyik fontos megnyilvánulása, hogy az egyetemi hallgatók vezetői elha­tározták, megszabadítják főisko­lájukat az utcai harcok során be­szivárgott volt katangai zsoldosok és algériai ejtőernyősök felfegy­verzett csoportjától. Erre a haj­nali órákban került sor, amikor sisakokkal, pajzsokkal és vasru- dakkal felfegyverzett diákok ben­zines palackokat dobálva megro­hamozták a zsoldosokat, akik vé­gül is kiszorultak az egyetemről. A letisztulás másik fontos moz­zanata az a józan számvetés, amelyet Georges Seguy a CGT főtitkára adott a szakszervezeti központ országos vezetőségének tanácskozásán, áttekintve az utób­bi hetek munkásmozgalmi esemé­nyeit. Megállapította: a francia dolgozók sztrájkja, az elégedetlenségnek ez a robba­násszerű kitörése elsöpri azo­kat a fecsegéseket, amelyek az osztályharc megszűnéséről és helyettük nemzedéki ellen­tétek megjelenéséről, népi ka­pitalizmusról, a munkásosz­tály elpolgáriasodásáról szól­tak. Seguy leszögezte, hogy a sztráj­kolok nem a munkásosztály ha­talmának megszerzéséért küzdöt­tek Franciaországban, hanem jobb életkörülményekért. A hatalom megrohanásának időszerűtlen ka­landor jelszava éppen a mono­polista rendszer malmára hajtotta a vizet. Egy ilyen „megmozdulás” alkalmat adott volna a munkás­mozgalommal való Véres leszá­molásra. A sztrájkharc a francia kor­mányt végül is a jelentős gazda­sági engedmények mellett poiiü- kai engedményekre is kényszeré- tette, amennyiben De Gaulle tá­bornok kénytelen volt lemondani a népszavazásról és kiírná az új nemzetgyűlési választásokat. A JKSZ elnöksége nyilvános­ságra hozta azokat az irányelve­ket, amelyek megjelenését Tito elnök az egyetemista megmozdu­lásokat követő vasárnapi televí­zió- és rádióbeszédében jelentet­te be. A dokumentum hangoztat­ja, hogy a kommunisták támogatják a társadalom fejlődésének meg­gyorsítására irányuló követe­léseket és indítványokat. Az új irányelvek célul tűzik tol egyebek között a főiskolai hall­gatók szociális összetételének ja­vítását a munkás és paraszti if­júság javára. Megoldást keresnek — a gazdasági szerkezet megvál­toztatásával és sokoldalú fejlesz­tésével — a foglalkoztatottság problémájára. Különösen a fiatal szakemberek foglalkoztatásáról van szó, aminek érdekében „le kell tömi minden ellenállást”. A JKSZ elnöksége felhívja a kommunistákat, szánjanak szem­be minden olyan kísérlettel, amely a dolgozókat, a bérmunkások hely­zetébe hozná. Küzdjenek a me- nedzserkedő technokrata törekvé­sek eben, amelyek megfosztják a termelésben közvetlenül résztve­vőket a munkájuk feltételeiről és eredményeiről való döntések jogá­tól. Csehszlovák Kommunista Párt kifejt, nem a szocializ­mus gyengítésére, hanem erő­sítésére irányulnak. Oldrich Cernik hangsúlyozta, hogy az új szerző­dés szellemében tovább fejlődik az országaink közötti barátság és a kölcsönösen előnyös együttmű- befejezésül ködés, mind a két nép javára. Magyar—csehszlovák barátsági nagygyűlés A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének ma­gyarországi látogatása alkal­magyar és csehszlovák párt- és kormányküldöttség a tárgyalóasztalnál. (MTI fotó — Vigovszky Ferenc felvételei inából pénteken délután ba­rátsági nagygyűlést rendezett az építők Rózsa Ferenc műve­lődési házában. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt helyet a ma­gyar párt- és kormányküldöttség, Kádár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Biszku Béda, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, Péter János külügy­miniszter, Párdi Imre, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Kovács Imre, hazánk csehszlo­vákiai nagykövete; a csehszlovák párt- és kormányküldöttség: Alexander Dubcek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, Oldrich Cernik, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsága el­nökségének tagja, a miniszterta­nács elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt első titkára, dr. Jiri Hájek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, dr. Fran^isck Vlasák, a CSKP KB póttagja, ter­vezési miniszter, Josef Pucsik, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság magyarországi nagykövete. Az elnökség tagja volt továbbá Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, dr. Ajtai Miklós, a Politi­(Faiytatás a 2. oidaionj i

Next

/
Thumbnails
Contents