Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-15 / 139. szám
biv Szekozárd ami Könyvtára ■-> Vin. ’np • TOLNA MEGYEI^ VSAD PBUSOflUL NÉPÚJSÁG • A MAGYAR'SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÁCS LAPIA XVIII. évfolyam 139. szám ARA: 80 FILLER Szombat, 1968. június 15. niáírlák az új magyar-csehszlovák barátsági szerződést Pénteken délután az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen aláírták a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Magyar részről F ock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a minisztertanács elnöke, csehszlovák részről Oldrich Cernik, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke írta alá a szerződést. Az aláírásnál jelen voltak a tárgyalásokon részt vett magyar és csehszlovák párt- és kormány- küldöttség tagjai — Kádár Jánossal illetve Alexander Dub- cekkel. az élen — továbbá a két delegáció szakértői. lé feltételeket teremtettünk testvéri kapcsolataink továbbfejlesztésére EZ TÖRTEN! A szerződés aláírásakor Fock Jenő és Oldrich Cernik beszédet mondott. Fock Jenő beszéde elején emlékeztetett arra, hogy az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés az országainkat egybefűző kapcsolatok történetének jelentős állomása. Szívből örülünk az új megállapodásnak — mondotta —, Riert általa újabb két évtizedre jó feltételeket teremtettünk testvéri kapcsolataink továbbfejlesztésére. Emlékeztetett arra, hogy évezredes sorsközösség, történelmünk újabb szakaszában a szabadságért és a haladásért vívott közös harc sok nagyszerű élménye, eseménye áll mögöttünk. A két ország között olyan viszony alakult ki, amelynek számos új eleme példamutató a szocialista országok közötti kapcsolatokban, jellegzetes vonásuk, hogy nagy tömegeket érintenek és fejlődésük üteme dinamikus. Fock Jenő hangsúlyozta, a szerződés tartós alapot biztosít arra, hogy együttműködésünk minden területén lépést tartsunk az idővel, az országaink fejlődéséből fakadó új követelményekkel. Fock Jenő ezután így folytatta: Az új szerződés aláírásával az a szándék vezérelt bennünket, hogy erősítsük a magyar—csehszlovák barátságot és együttműködést, s azon túlmenően a szocialista közösség valamennyi or- szágának, a marxista—leninista pártoknak az egységét és össze- íorrottságát. üj láncszemet kovácsoltunk szövetségi rendszerünkben, mert megállapodásunk teljes összhangban van a Varsói Szerződéssel, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácséban született megállapodásokkal. Fock Jenő végezetül ezeket mondotta: — Pártunk, kormányunk, népünk minden erejével a most aláírt szerződés megvalósítására törekszik, s ezzel hozzájárul új, még nagyobb sikerek eléréséhez népeink, a szocializmus, az általános emberi haladás javára, Ezután Oldrich Cernik mondott beszédet. — Az aláírt, országaink közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel ismételten kifejezésre juttattuk és bizonyítottuk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kölcsönösen baráti, internacionalista kapcsolatokat. A múltban az uralkodó osztályok igyekeztek a két ország népét egymással szembeállítani. A nép forradalmi, haladó, igazi hazafias erői azonban a baráti együttműködés útján haladtak a nemzeti és társadalmi szabadságért, — mondotta, majd arról beszélt, hogy bár sok eredményt értünk el, mégsem mondhatjuk, hogy kihasználtuk az összes lehetőségeket. Az országainkban megvalósuló gazdasági reformok arra ösztönöznek, hogy keressük gazdasági együttműködésünk hatékonyabb formáit. Oldrich Cernik ezután így folytatta: — Az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírására nemcsak azért került sor, mert az 1949- ben kötött szerződés érvényessége a legközelebbi időszakban lejár, hanem azért is, mert közös erővel szeretnénk megteremteni további együttműködésünk, valamint az európai biztonság és a világbéke megteremtésére irányuló közös erőfeszítéseink legkedvezőbb feltételeit. — Békében akarunk élni minden európai országgal, tekintet nélkül annak társadalmi berendezkedésére, ezért arra törekszünk, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján fejlesszük együttműködésünket velük, s egyidejűleg megteremtsük az európai kollektív biztonság hatékony rendszerét. — Amíg azonban létezik a NATO, amíg nem jön létre a kollektív biztonság hatékony rendszere, addig elengedhetetlennek tartjuk a Varsói Szerződés tagállamai szövetségének további erősítését, annak a szerződésnek az erősítését, amelyet 13 évvel ezelőtt kötöttünk. ■— Az országunkban zajló demokratikus folyamattal összefüggésben itt-ott előfordulnak spekulációk Csehszlovákiának a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatainak további fejlődésével kapcsolatban. Szeretném ez ünnepélyes alkalommal ismételten hangsúlyozni, hogy azok az erőfeszítések, amelyeket a csehszlovák nép, a Bizonyos letisztulás! folyamat látszik végbemenni a franciaországi eseményekben. Ennek egyik fontos megnyilvánulása, hogy az egyetemi hallgatók vezetői elhatározták, megszabadítják főiskolájukat az utcai harcok során beszivárgott volt katangai zsoldosok és algériai ejtőernyősök felfegyverzett csoportjától. Erre a hajnali órákban került sor, amikor sisakokkal, pajzsokkal és vasru- dakkal felfegyverzett diákok benzines palackokat dobálva megrohamozták a zsoldosokat, akik végül is kiszorultak az egyetemről. A letisztulás másik fontos mozzanata az a józan számvetés, amelyet Georges Seguy a CGT főtitkára adott a szakszervezeti központ országos vezetőségének tanácskozásán, áttekintve az utóbbi hetek munkásmozgalmi eseményeit. Megállapította: a francia dolgozók sztrájkja, az elégedetlenségnek ez a robbanásszerű kitörése elsöpri azokat a fecsegéseket, amelyek az osztályharc megszűnéséről és helyettük nemzedéki ellentétek megjelenéséről, népi kapitalizmusról, a munkásosztály elpolgáriasodásáról szóltak. Seguy leszögezte, hogy a sztrájkolok nem a munkásosztály hatalmának megszerzéséért küzdöttek Franciaországban, hanem jobb életkörülményekért. A hatalom megrohanásának időszerűtlen kalandor jelszava éppen a monopolista rendszer malmára hajtotta a vizet. Egy ilyen „megmozdulás” alkalmat adott volna a munkásmozgalommal való Véres leszámolásra. A sztrájkharc a francia kormányt végül is a jelentős gazdasági engedmények mellett poiiü- kai engedményekre is kényszeré- tette, amennyiben De Gaulle tábornok kénytelen volt lemondani a népszavazásról és kiírná az új nemzetgyűlési választásokat. A JKSZ elnöksége nyilvánosságra hozta azokat az irányelveket, amelyek megjelenését Tito elnök az egyetemista megmozdulásokat követő vasárnapi televízió- és rádióbeszédében jelentette be. A dokumentum hangoztatja, hogy a kommunisták támogatják a társadalom fejlődésének meggyorsítására irányuló követeléseket és indítványokat. Az új irányelvek célul tűzik tol egyebek között a főiskolai hallgatók szociális összetételének javítását a munkás és paraszti ifjúság javára. Megoldást keresnek — a gazdasági szerkezet megváltoztatásával és sokoldalú fejlesztésével — a foglalkoztatottság problémájára. Különösen a fiatal szakemberek foglalkoztatásáról van szó, aminek érdekében „le kell tömi minden ellenállást”. A JKSZ elnöksége felhívja a kommunistákat, szánjanak szembe minden olyan kísérlettel, amely a dolgozókat, a bérmunkások helyzetébe hozná. Küzdjenek a me- nedzserkedő technokrata törekvések eben, amelyek megfosztják a termelésben közvetlenül résztvevőket a munkájuk feltételeiről és eredményeiről való döntések jogától. Csehszlovák Kommunista Párt kifejt, nem a szocializmus gyengítésére, hanem erősítésére irányulnak. Oldrich Cernik hangsúlyozta, hogy az új szerződés szellemében tovább fejlődik az országaink közötti barátság és a kölcsönösen előnyös együttmű- befejezésül ködés, mind a két nép javára. Magyar—csehszlovák barátsági nagygyűlés A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatása alkalmagyar és csehszlovák párt- és kormányküldöttség a tárgyalóasztalnál. (MTI fotó — Vigovszky Ferenc felvételei inából pénteken délután barátsági nagygyűlést rendezett az építők Rózsa Ferenc művelődési házában. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt helyet a magyar párt- és kormányküldöttség, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Biszku Béda, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Péter János külügyminiszter, Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Kovács Imre, hazánk csehszlovákiai nagykövete; a csehszlovák párt- és kormányküldöttség: Alexander Dubcek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Oldrich Cernik, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt első titkára, dr. Jiri Hájek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, dr. Fran^isck Vlasák, a CSKP KB póttagja, tervezési miniszter, Josef Pucsik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. Az elnökség tagja volt továbbá Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Politi(Faiytatás a 2. oidaionj i
