Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-14 / 138. szám

Nem n régészet nevében,

de nem is ellene

Ha így folytatódik lapunk hasábjain a vita, amit Pataki József könyve váltott ki, olvasóink régészeti szakemberekké válnak és teljes biztonsággal nyilatkozhatnak Földünk őskoráról, eljegesedései időpontjáról.

Természetesen csak helyeselni lehet, hogy a Népújság szerkesztősége helyet adott dr. Torma István, majd dr. Mészáros Gyula ellenvéleményének, még akkor is, ha az indulatos hanggal nehéz egyetérteni, főleg, amikor a heves bírálatok a könyvnek mindössze néhány sornyi részét szemelték ki. Ami ezt illeti, nem tudok hozzászólni, miután nem vagyok szakember, azt viszont vallom, hogy minden tévedést, legyen csak néhány sornyi is, korrigálni kell, még akkor is, ha nem szakkönyvről van szó. hanem turisták kezébe kerülő útikalauzról.

A vitában más tűnt fel. Balla- bás László recenzióját leszámítva, erről a könyvről egyetlen jó szó nem hangzott el, s még csak az sem jutott eszébe senkinek, hogy megemlítse úttörő jellegét, azt, hogy annyi haszontalan kísérlet után valamit az ide vetődő idegen kézébe tudunk nyomni. Idegenforgalmunk akadozik, ha nem kellene inkább azt mondanunk, hogy ezután kell megteremteni, s a sok tennivaló között fontos szerepe van egy olyan útikönyvnek, amely némi tájékozódást nyújt. Pataki József megcsinálta, ami évek óta tervek és elvetélt szándékok hálójában vergődött. A szakemberek azt mondják, régészeti szempontból hibás részei is vannak. Ezeket egy későbbi új kiadásban nyílván a szerző maga is korrigálná. De azért azt jó lenne elismerni, hogy valami mégis csak történt, a megyéről megjelent egy könyv, amely természeténél fogva nem régészeknek íródott, viszont a régészet hullámai csapnak át fölötte, egyre mérgesebben.

Tudjuk, városunk gyakran óvatos a lelkesedésben, s néha fuka- rabban bánik az elismeréssel, a kelleténél. De, ha Szekszárd álmos szellemi életében történik valami — már pedig egy könyv megjelenése mégis csak esemény — az csak arra jó, hogy működésbe hozza a harag mennyköveit? Félreértés ne essék: minden tisztelet a régészeté, s Pataki esetleges hibáit sem akarja dicsőíteni senki. De ebben az úttörő jelentőségű könyvben nemcsak az a néhány tévedés van, amit egy kezünkön össze tudunk számolni, ' s — bár igazán nem mentség — ennyi csaknem valamennyi Panoráma-kötetben előfordul. Vagy azokat nem szekszárdi szerző követte ei?

CSÁNYI LÁSZLÓ

X

X

X

GYEREKEK

nyáron

Vége az iskolaévnek, a gyerekek csaknem negyedévig vakációznak. Mi lesz velük a nyáron, találnak-e hasznos és pihentető elfoglaltságokat, vagy az utcákon csavarognak, s idegeket őrlő fárasztó unalom telepszik rájuk az első hetek után? Ezek a kérdések

— amelyek ma minden szülőt külön-külön is foglalkoztatnak

— társadalmi méretekben és társadalmi szinten is jelentősek.

Ma már szinte magától értetődő, hogy a vakáció egy részét szervezett üdüléssel töltik a fiatalok. E tekintetben az idén sem lehet panasz. A SZOT gyermek- üdültetésében 56 ezren, a központi úttörőtáborokban pedig mintegy 120 ezren tölthetnek el néhány hetet hazánk legszebb tájain. Ezeken kívül évről évre mind több iskolai tábort is szerveznek. Ha ezeket is számításba vesszük, akkor körülbelül félmillió gyerek nyaraltatására lehet számítani ezen a nyáron. S még nem is szóltunk azokról, akik a családdal mennek üdülni, vagy a nagyszülőknél és a rokonoknál nyaralnak.

Ám a szünidőnek csupán egy részét — mégpedig általában a kisebbik részét — töltik ki az üdülések. Mi lesz velük a nyár nagyobbik felében? Milyen munka- és szórakozási lehetőségek várnak rájuk városon, valamint falion?

Kezdjük talán az általános iskolásokkal, az úttörőkorosztályú- akkal. Szerte az országban sok napközis tábort szerveznek az idén is, bár előre látható, hogy az igényeket most sem tudják teljesen kielégíteni. Ezért az úttörőházakra, a kultúrotthonokra és a művelődési házakra nagy feladat hárul. Ami az úttörőházakat illeti: helyi kezelésben — járási, vagy városi úttörőelnökségek felügyelete alatt — vannak, s tőlük függ, hogy miként járulnak hozzá a pajtások jó vakációjához. A Magyar Úttörők Szövetsége országos elnöksége szorgalmazza, hogy egész nyáron tartsák nyitva az úttörőházakat, sőt módszertani tanácsokat, útmutatásokat is adott a színes, élvezetes foglalkozásokhoz, de végső soron minden a helyi szervezeteken múlik. Sajnos az utóbbi években elég sűrűn lehetett nyáron találni bezárt szakköri helyiségeket, úttörőházakat. A gyerekekkel foglalkozó nevelők, ifivezetök elmentek szabadságra — a legjobb esetben úttörőket táboroz- tatni — s nem akadtak, akik az otthon maradottakkal törődtek volna.

A nyári szórakozáshoz tartozik az olvasás is. A gyerekek egy része az első hetek után kifejezetten igényli a könyvet A könyvtáraknak, különösen pedig az ifjúsági könyvtáraknak erőteljesen fellendül ilyenkor a forgalmuk. A falvak többségében azonban nincs külön ifjúsági könyvtár, ennek szerepét általában az iskola tölti be a tanév során. Nagyon hasznos lenne, ha helyi kezdeményezéssel mindenütt lehetőséget teremtenének az iskolák a nyári kölcsönzésre is. A vakáció meghatározott napjain úgyis kötelező ügyeletet kell tartaniok a pedagógusoknak, jó volna, ha az iskolai ifjúsági könyvtárak is hozzáférhetők lennének ezeken a napokon.

A városokban a színvonalas szórakozást segítik a nyári ifjúsági mozibérletek is. Itt inkább a szabadtéri játékokhoz, a focihoz, a kerékpározáshoz, az önfeledt szaladgáláshoz hiányoznak a feltételek. Kevés még a gyerekjátszótér, a kisméretű labdarúgó- pálya. Ezért az üzemi sporttelepek teremthetnének jó lehetőséfontosabb felszerelések biztosításával is.

Sok diák, gyakran még az általános iskolások programjában is szerepel a nyári munka. Nem is annyira anyagi kényszerből, mint inkább pedagógiai megfontolásokból keresik a szülők a néhány hetes munkahelyeket. Falun alig okoz ez gondot, hiszen a nyárra esik a mezőgazdasági munkák zöme, tehát viszonylag könnyen találhatnak a fiatalabbak hasznos elfogaltságot a szövetkezetekben, vagy éppen‘a háztájiban.

Es az idén a városokban is jó lehetőségek vannak a fiatalok nyári munkavállalására. Az üzemek, vállalatok többnyire szíveeei kapcsolatban ismételten emlékeztetni kell az üzemek felnőtt dolgozóit, hogy a környezetükben munkálkodó fiatalok testi és lelki épségére vigyázzanak úgy, mintha valamennyi ifjú a saját gyerekük lenne.

összegezve: az üdülési és munkalehetőségek kielégítőek. A kulturális, szórakozási és sportlehetőségek — tehát mindazok, amik az üdülésen és a munkán kívül a vakációt vakációvá teszik — a helyi hozzáálláson, segítőkészségen múlnak. Ilyen vonatkozásban lehet és kell is mindenütt többet tenni a megszokottnál, hogy a tanulók valóban kipihenhessék magukat, s minden tekintetben frissen kezdhessék ősszel az új iskolaévet.

T. legeket a szükséges testmozgáshoz sen foglalkoztatnak — sőt bér- — mégpedig nem csupán a pá- gazdálkodási okokból szívesebben, lyák átengedésével, hanem a leg- mint régebben — tanulókat. EzBodrogi Sándor: •

'TZancLevú

I a Kopasz Oroszlánban

Kém történet

„Német modell! Vendégek lakáson, történő fogadására felkészülten várja látogatóját. Lakásán teljes komfort, alkalmi műterem, teljes diszkréció. Kalandmentesen! Panzer strasse 13”. Ez a hirdetés az orvosra váratlan hatást gyakorolt. Mindenekelőtt bezárta a pihenőszoba ajtaját és az asztalát az ablaktól a szoba belsejébe vonszolta. Úgy helyezkedett el, hogy a szemközti épületszárnyból senki ne láthasson be hozzá. Ekkor jegyzettoönyvet vett elő és ott ütötte fel, ahol ez a két szó volt olvasható: „német modell”. Alatta egy telefonszám állt Bonyolult számításokba kezdett. Tíz-tizenöt perc múlva már pontosan tudta, milyen feladat vár rá. Érkezni fog valaki, aki parancsot hoz magával és a közvetített utasítást vonakodás nélkül teljesítenie kell. A hirdetés alján látható lakáscím azt jelenti, hogy nemcsak engedelmeskednie kell, de feladatai közé tartozik az\ — 82 —

érkező személy elhelyezése, magyarországi legalizálása is.

Dr. Gömöry — mert ő volt az újságárus udvarias vendége —. ezután visszarendezte irodáját. kinyitotta az ajtót és a házi telefonon az osztály vezető nővérét hívta.

— Sajnos hőemelkedésem van — közölte —, nem vehetek részt a viziten. Az igazgató úrnál. beteget jelentek, kérem a lakásomon senki ne keressen, szeretnék meggyógyulni.

Gömöri doktor néhány perc múlva hazaérkezett. Mindenekelőtt a háziasszonyát: házvezetőnőjét kellett eltávalítania. Ezt könnyen megoldotta, a balatoni víkendházába küldte néhány napra, takarítson, festessen, hozza rendbe a kertet.

Amikor a lakása végre csendes volt, a pincébe ment, ahonnan — az ócsika kacatok alól — két pisztolyt szedett élő, A fegyvereket szétszedte és kitisztogatta.

A hirdetésből azt is megállapította, hogy öt napon belül megérkezik a várt személy.

öt nap... Gömöry-Gemneir azt hitte, róla egészen megfeledkeztek. Nemcsak hitte, — remélte is. Százszor megbánta már, hogy elrejtőzésére a Gömöry-féle megoldást vette igénybe. Attól nem félt, hogy lelepleződik, hiszen időben gondoskodott arról, hogy a csíkmegyei orvos Pesten élő hozzátartozói mind egy szálig elpusztuljanak. Igen ám, de ily módon öt gyilkosság terheli még akkor is, ha az áldozatok közül csak egyet lőtt le ő maga, sajátkezűleg. Régebben sokszor fontolgatta, nem kellene-e a magyar elhárító szerveknél jelentkeznie, de mindannyiszor meghátrált Úgy gondolta, hogy a bűnüldöző szervek a félmegoldással — azzal, hogy ő SS katona volt és Gömöry neve alatt bujkál — nem elégednek meg. Nyomozni kezdenek és akkor sok mindenre fény derülhet, a Pripet-mocsarak vidékén végrehajtott partizán- — 83 —

vadászatokra is, a Gömöry-féle család likvidálására és semmi nem menti meg őt a kötéltől.

Ráadásul eseménytelen esztendők követték egymást, az ODESSZA 1945-ben ugyan jelentkezett nála, de azóta sem zaklatta. Voltaképpen a bécsi lapot is csak megszokásból vásárolta meg, hiszen az elmúlt évek alatt mindössze két üzenet érkezett a számára, de egyik sem volt fontos.

Annál váratlanabb ez a mostani. Parancsnok érkezik és parancsot hoz.

Gömöry-Gemner a heverőjén feküdt és egyik cigarettát szívta a másik után. A harmadik napon inni kezdett, mert víziók gyötörték.-»

*

.1.1 A vetett ágyon feküdt és víziók gyötörték Rudolf Schirmbaumot is, a Bécs melletti Szigeten. Nehéz álmai voltak. A testét verejték verte ki, a fogát csikorgatta. A következő nap délutánján azután felszívódtak a rémes álomképek és üdítő, csendes alvásba merült.

Este volt, amikor felébredt. A sötét szobában szédelegve tápászkodott fel. Nem tudta, hol van. Abban a pillanatban, hogy lelépett ágyáról, felragyogtak a világítótestek.

Schirmbaum ablakot szeretett volna nyitni. És most vette észre, hogy a szobákban nincsenek ablakok. A fürdőszobába ment, borotválkozott, fürdött. Mire kijött, már ketten ültek a középső helyiség asztalánál. Csak egyiküket ismerte, a Pátert. A másik fehér orvosi köpenyt viselt, a belgyógyászok fülhallgatóját hanyagul a nyakába akasztva.

— Sajnos nem maradhat Becsben. — tért a tárgyra azonnal a „Páter”. — Megpróbáltuk eltussolni az ügyét, de hasztalan, a bécsi rendőrség mindenütt keresi. A házak falán a maga fényképei virítanak.

— Jana?

i