Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-14 / 138. szám
Még egyszer a hatósági jogkörről A járási tanács helyreigazítása A Tolna megyei Népújság 1968. május 15-i számában a harmadik oldalon „A hatósági jogkörről” címmel jegyzet jelent meg, amely kifogásolja a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának a pál- i'ai Egyetértés Termelőszövetkezet alapszabályának jóváhagyásával kapcsolatos eljárását. A fenti jegyzet tartalmával kapcsolatosan a következőket állapítottuk meg: A pálfai Egyetértés Tsz újonnan készített alapszabályát jóváhagyás végett 1968. április 25-én küldte meg a Paksi Járási Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának. Az osztály a jóváhagyást megelőző előkészítő eljárás során megállapította, hogy a termelőszövetkezet alapszabálya az — alábbiak szerint — nem mindenben felel meg a törvényes előírásoknak: — Az alapszabály a háztáji területek nagyságát illetően megkülönböztetést tartalmazott a tsz- tagokra nézve. A családfő ugyanis a2onos munkateljesítmény esetén is nagyobb háztáji területre volt jogosult a családtagokkal szemben. Csak a családfő részére tették lehetővé a legmagasabb háztáji terület elérését, s így megsértették a tsz-tagok egyenlőségének elvét. —■ A vezetőség bizottságának létrehozásáról, jeladatairól, tagjainak számáról és megbízatásának időtartamáról az alapszabály nem rendelkezett. lanul a vb-döntés előkészítését sé- jeszteni, hogy azt közgyűlésünk relmezte. Arah ösztöndíjasok Budapesten VAS JÄNOS vb-eűnökhelyettes Lakos József tsz-elnök válasza Lapjukban május 15-én megjelent cikk tartalmával a továbbiakban is egyetértek és helyesbítésként mindössze a vb. elutasításáról múlt időben történt megjegyzést kell elfogadni. Ennek oka, hogy én magam a terme’ ^szövetkezetünknél kin tjárt újságírónak úgy mondtam el az eseményt, hogv alapszabályunkat nem terjesztik a vb elé, mivel a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály véleménye szerint az hiányos és a jogszabály szellemétől eltér. Cikkükben a vonatkozó hiányosságok leírása, valamint a vb nem határidőben történt intézkedésének bírálata a valóságnak megfelel. Ezt a tényt a másolatban megküldött levél is igazolja, melynek tanúsága szerint az április 25-én tsz-ünk által megküldött alapszabállyal kapcsolatban a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály csak május 5-én értesítette telefonon termelőszövetkezetünket a véleményük szerint meglévő hiányosságokról, s kérte ezen hiányosságok azonnali pótlását a vezetőség valamely tagjának személyes megjelenése útján. Ismételten leszögezni kivár nőm, hogy a termelőszövetkezetünk közgyűlése által elfogadott alapszabály a tsz-íörvénnyel összhangban került összeállításra« ismételten nem tárgyalta meg. Az a véleményem, hogy az említett május 15-i cikkük a vb tekintélyét nem járatta le, csupán rámutatott a vb ügyintézésében meglévő bürokratikus vonásokra, valamint a hatósági jogkör túlértékeléséből származó hiányosságokra, melynek következtében olyan esetek következnek be, amikor a tsz vezetőit indokolatlanul berendelik olyan 'jgyek lerendezése céljából, amelyek a szabályszerű ügyintézés során . levélben is (á: 0,60 Ft) elintézhetők lennének. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy én az eljárás módszerét kifogásoltam a szakigazgatási szervek részéről, s nem a vb jogkörét, vagy annak gyakorlását helytelenítettem. Ma is az a véleményem, nogy megfelelő előzetes tárgyalás és kapcsolattartás útján az említett nézeteltérés tisztázható lett volna, s nem került volna sor arra, nogy a május 10-i vb-ülés előtt telefonon kellett kiszólni az adott problémák tisztázása ügyében. LAKOS JÓZSEF tsz-elnök Magyarország és az Egyesült Arab Köztársaság közötti műszakitudományos együttműködési szerződés alapján 90 ösztöndíjas arab fiatal Budapesten tanul vasipari szakmákat. Képünkön: a Bánki Donat Gépipari Technikum hegesztőműhelyében oktatják az arab fiatalokat. i (MTI foto — Kovács Gyula felvétele.) A magánkereskedelem közérdekű szabályozása — Nem tartalmazta az alapszabály a tagsági viszony megszűnésének egyik módját, az átlépést és a közös munkában részt vevő családtagok jogi helyzetére vonatkozó egyes rendelkezéseket. — Az alapszabály a fizetett szabadság mértékének meghatározásakor nem vette figyelembe a kisgyermekes anyákat, a 18. életévüket még be nem töltött fiatalokat és az egészségre ártalmas munkakörben dolgozókat A járási tanács vb. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának igazgatási csoportvezetője 1968. május 8-án távbeszélőn a fenti észrevételeket kö2ölte a tsz-fő- könyvelő helyettesével. Egyidejűleg kérte, hogy a termelőszövetkezet elnöke másnap keresse fel a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt, hogy az alapszabályban észlelt hiányosságok kiküszöbölését megbeszéljék. A kérésnek megfelelően Lakos József tsz-elnök 1968 május 9-én a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályon megjelent, ahol az igazgatási csoport vezetőjével közölte, hogy a kifogásokkal egyetért, s a helyszínen megállapodtak az alapszabály kijavításának, illetve kiegészítésének módjában. Ezt követően a kifogásolt jegyzet megjelenése miatt a pálfai Egyetértés Tsz alapszabályának jóváhagyása csak 1988. május 31-i vb-ülésünkön történt meg. A fenti tényekből megállapíthatóan a kifogásolt jegyzet tartalma a valóságnak nem felel meg. A végrehajtó bizottság ugyanis a pálfai tsz alapszabályának jóváhagyását nem tagadta meg, s így az erről szóló határozatot sem közölhették és nem is közölte senki a termelőszövetkezettel. Ennek ellenére a jegyzet végrehajtó bizottságunkat marasztalta el és teljesen alapiadé megfelel a valóságnak azon tény is, hogy a törvény értelmezésével kapcsolatosan meglévő állásfoglalásokkal nem mindenben egyezett meg. Ezen hiányosságok azonban véleményem szerint elsősorban formai és szabatossági hiányosságok voltak, melyek az alapszabály értelmezése során talán többféle módon is értelmezhetőek, azonban egyértelműleg a törvény végrehajtását szolgálták, így például az alapszabálybán a vezetőség bizottságára vonatkozóan, cikkükben idézett rész maradéktalanul kielégítette a törvény vonatkozó igényét, mely szérint a tsz a felmerülő gazdasági, személyi és személyzeti munkák ellátásával és ellenőrzésével kapcsolatban „bizottságokat létesíthet”. Az a körülmény tehát, melyre a vb másolatban megküldött levele hivatkozik, véleményem szerint nem helytálló, ugyanis annak ellenére, hogy az alapszabály egyes részénél a Vb javaslatára kiegészítéseket, illetőleg módosításokat eszközöltünk, nem jelentette azt, hogy alapszabályunk a tsz-tör- vénnyel ellentétes lett volna, így az adott időpontban munkatársaik részére adott tájékoztatásom véleményem szerint helytálló volt. Tájékoztatómban csupán az eljárás módszerét kifogásoltam, mely véleményem szerint ma is kifogásolható, hiszen az április 25-től május 8- ig rendelkezésre álló 13 nap alatt módja lett volna a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak javaslatait megtenni. s így nem került volna sor arra, hogy telefonon rendeljenek be bennünket az alapszabály módosítására. Ez az időszak módot adott volna arra is. hogy alapszabályunkat a módosításokkal kiegészítve, illetve helyesbitve közgyűlésünk elé terjeszthessük ismételt elfogadásra, míg a vb-nek az említett gyakorlata azt eredményezte, hogy a közgyűlés által elfogadott alapszabályt, — az általunk is helyesnek ítélt módosításokkal és kiegészítésekkel ellátva — úgy voltunk kénytelenek a vb elé terA lakosság jobb ellátása *- ez a fontos cél vezette a kormányzatot, amikor még áprilisban foglalkozott a magánkereskedelemmel, meghatározva azokat a főbb irányelveket, amelyek a magánkereskedelem helyzetét az új gazdaságirányítási rendszerben megszabják. A vásárlók évről évre magúik is tanúi a belkereskedelmi üzlethálózat gyarapodásának, új, korszerű áruházak, üzletek, boltok létesülésének. Az ellátás azonban, különösen egyes vidéki településeken, kisebb községekben és városokban még gyakran jogos panaszok tárgya. Az áruellátás a legtöbb árucikkből kielégítő, a problémát inkább a szükségesnél kevesebb üzlet, illetve a főleg csúcsforgalomban szűknek bizonyuló hálózat jelenti. A verseny élénkítése A belkereskedelmi miniszter most kiadott egységes végrehajtási rendelete éppen ezért külön is kiemeli, hogy elsősorban a városok peremterületén, falvakban, magánerőből épült — állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózattal el nem látott — új településeken, tanyavilágban, üdülő-, kiránduló- és nyaralóhelyeken lehet kiadni magánkereskedői iparigazolványt. A rendelet tételesen felsorolja azokat a szakmákat — szám szerint körülbelül hetvenet —, amelyekben az elsőfokú hatóság iparigazolványt adhat ki. A rendelkezés nagyon ésszerű része, hogy a lakosság jobb ellátása, a helyi árualapok felt' rása, az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózat hiányának pótlása mellett — a jövőben iparigazolványt lehet adni a kereskedelmi verseny élénkítése érdekében is. Ez különösen ott jelentős, ahol a szocialista szektor nem tud megfelelő versenyt támasztani, s a magánkereskedő monopolhelyzetben van. Valószínűleg köztudott, hogy korábban kereskedői iparengedélyt a tanácsok elsősorban szó* ciálifi okokból adtak Jó. Újszerűén ítéli meg a rendelet ezt a kérdést, hiszen a jövőben szociális okból iparigazolvány kiadására csak egészen kivételesés rendkívüli méltánylást érdemlő esetben kerülhet sor. Például olyankor, ha a folyamodó nemzeti gondozott, s az egyéb, a rendeletben előírt feltételekkel rendelkezik, továbbá, ha akár munkában, akár egyéb módon rokkanttá vált és megélhetése másképpen nem biztosítható; végül a magánkereskedő családtagjai részére, ha a kereskedő elhalálozásával a család megélhetése másképpen nem biztosítható. A gyakorlatot támogatja a rendelkezésnek az a része, amely a magánkereskedőik árubeszerzését és értékesítését a termékforgalmazás rendjéről szóló rendelkezésekhez igazította és megszüntette az ioarigazolványok attól függő kategorizálását, hogy „központi árualapból ellátható”, vagy ei nem látható szakmáról van-e szó. A végrehajtási rendelet a beszerzést csak a kiskereskedelmi szervektől és a magán- kereskedőktől tiltja meg. de ezektől is megengedi a beszerzést, ha a kereskedő selejtes, értékcsök- kemt, vagy hulladéfcárut vásárol. Az értékesítés alapelve, hogy magánkereskedő fogyasztásra és felhasználásra — tehát továbbél adásra nem — bárki részére értékesíthet, hacsak az értékesítést nem tiltja jogszabály. Nem érdektelen azzal is foglalkozni, miképpen intézkedik az új rendelkezés a jogosulatlan kereskedéseikről. Az ilyen tevékenységet folytató személyek részére — feltéve, hogy a törvényes. feltételeknek egyébként: megfelelnek — iparigazolvány kiadása akkor indokolt, ha a tevékenységük folytatása a lakossági ellátás vagy a verseny élénkítése érdekében szükséges. Köztudott, hogy ilyen illegális kereskedőik, főleg a penzió-, zöldség-gyümölcs- és használtcikk- szakmákban vannak. A miniszteri rendelet e pontjának célja, hogy egyrészt legalizálja az említett kereskedőit tevékenységét, másrészt megfelelő intézkedésekkel lehetővé tegye az indokolatlan, jogosulatlan kereskedelmi tevékenységek felszámolását. A miniszteri rendelet pontosan meghatározza ki kaphat iparigazolványt, illetve mik a kizáró okok. Nem kaphat például iparigazolványt, de még alkalmazott, vagy közreműködő családtag sem lehet az a személy, aki jogerős bírói ítélettel a kereskedői foglalkozástól el van tiltva, öt éven belül állam- vagy vagyon elleni bűn- cselekmény miatt jogerősen elítélték, vagy a kereskedelmi dolgozók munkaviszonyával összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 6 1967 Bk. M. számú rendelet hatálya alá tartozik. Ilyen erkölcsi követelmények felállítása egyaránt szolgálja a fogyasztók védelmét és a szakmát tisztességesen gyakorlók érdekeit. Végül meg kell említeni, hogy az iparigazolványok kiadását a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szervénél kell kérni. A miniszteri rendelet, azonban lehetőséget ad arra. hogy meghatározott szakmákban a köz. 6égi tanács végrehajtó bizottsága döntsön az iparigazolvány kiadásáról. Az új rendelkezés kapcsán megemlíthetjük, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium a közeljövőben közzéteszi az ital- és dohányárusítással kapcsolatos döntését, továbbá szabályozza a penzióipar kiadásainak feltételeit és üzletkörét. A kereskedő árszámításáról külön jogszabály intézkedik majd, amelyet szintén nyilvánosságra hoznak. H. Cy.
