Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

A paffal hatvannyolc Készülődés az ifjúsági fórumra — A keresők átlagjövedelme 1444 forint — Izetlenkedők is vannak KÉRDŐÍV a 14—26 éves dolgozó fiatalok művelődéséről. Kedves Barátunk! A KISZ Központi Bizottsága felmérést végez a fiatalok mű­velődési helyzetéről. Kérjük, hogy a kérdőívet szíveskedjék áttanulmányozni és kitölteni. felsőfokú technikumi végzettsége pedig 2 fiatalnak van a megkér­dezett hatvannyolc közül. Hol dolgozik a pálfai fiatalság? termelőszövetkezet' 34 egészségügyi intézmény 8 ipari üzem 6 egyéb intézmény, iroda 14 a háztartás pedig 6 fiatal munkahelye. A havi jövedelme átlagosan: 600 forint (vagy az alatt) 13 1000 forint alatt 9 1500 forint alatt 33 2000 forint alatt 10 2500 forint alatt 3 3000 forint körül van 4 fiatalnak. Hatan nem keresnek. SEMMIT így kezdődik az a négy oldalnyi terjedelmű kérdőív, amelyből több ezer példányt osztottak szét az ország minden táján a fiatalok között. Tolna megyébe ötszáz ju­tott belőle. Iskolák, üzemek, intéz­mények, termelőszövetkezetek ta­nulói, fiatal szakmunkásai, ifjú dolgozói vették kézbe a lapokat, s válaszoltak a kérdésekre. A kér­désekre, amelyek afelől tudako­zódnak, hogy mennyit tölt ma a fiatalság szabad idejéből műve­lődésre, s milyenek a művelődési lehetőségei. A kérdőíveket a KISZ Központi Bizottság adta ki, mintegy előké­szítéséül annak a fórumnak, ame­lyet 1968 őszén hív majd össze, s amelyen majd a népművelési és a KISZ kulturális munka új fel­adatait határozzák majd meg. Tolna megyében ötszáz kérdő­ívet töltöttek ki a fiatalok. A pál­fai ifjúság pedig hatvannyolcat. A hatvannyolc kérdőíven beérkezett adatokból általános következteté­seket nem lehet levonni. A pálfai statisztika csak azt mutatja, hogy egy községben hogyan élnek a fiatalok. ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS JÖVEDELEM Pálfán a kérdőívet 47 asszony, Volt a kérdőívnek egy olyan mondata, amelyre azt kellett vá­laszul írni, hogy ki, hol tanul munkája mellett, összesen 37-en válaszolták azt, hogy nem tanul­nak sehol sem tovább. Igennel pe­dig 31-en válaszoltak, közülük ti­zen politikai, 21-en szakmai to­vábbképzésen vesznek részt. ÉS 100 FORINT FELETT A kérdőíven ezután következnek a tulajdonképpeni olyan kérdé­sek, amelyek a szabad idő eltöl­tésének módjára, hogyanjára vo­natkoznak. Ezek közül az első így hangzik: „A munkán, utazáson, házi elfoglaltságon és pihenésen kívül szabad ideje átlagosan”: hétköznap szombaton vasárnap semmi 7 3 7 1—5 óra között 55 40 16 6—10 óra között 3 16 33 10 óra felett 3 3 7 fiatalnak van. Érdemes végigolvasni a statisz­tikának azon részét amely arra ad választ, hogy keresetükből mennyit költenek az ívek kitöl­tői művelődésre. Semmit 18-an 20 forintot, vagy az alatt 6-an 20—50 forint között 13-an 00—100 forint között 8-an 100 forintot 13-an 100 forint felett 10-en P. HOWARDTÖL THOMAS MANNIG S mit csinálnak szabad idejükben a fiatalok? S mire költik azokat a forintokat, amelyeket bevallásuk szerint művelődésük érdekében használnak fel? Pálfán nem mű­Nincsen könyve II legalább 10 kötet 10 20 és 50 kötet között 24 50 és 100 kötet között 13 100 kötet felett 10 fiatalnak Hogy ezek között a saját köny­vek között milyen szerzők mű­vei szerepelnek, az nem derül ki, mivel ilyen jellegű kérdés nem szerepelt az íven. Olyan azonban van, amely azt kéri, hogy „az utóbbi egy évben ol­vasott könyvek közül sorolja fel annak az öt műnek a címét és szerzőjét, melyet a legjobbnak ítél”. Erre a kérdésre nem válaszoltak 1—í címet írtak ötöt ötnél többet 20-an 3l-en 13-an 4-en lány és 21 férfi töltötte ki. Kö- zülük 52-en tagjai a KISZ-nek, s 16-an nem. A hatvannyolc megkérdezett fiatal életkori megoszlása a kö­vetkező: 14—18 év között 22 18 éves 12 19—23 év között 26 24—26 év között 8 fiatal. Az iskolai végzettség után tu- dakolózó válaszok az alábbi ké­ködik a filmszínház, színház sem látogathatta a közeli hónapokig a községet, mivel nem volt műve­lődési ház sem. S mert nem volt művelődési ház, állandóan haló­dott a színjátszó meg a tánccso­port is. Inkább csak alkalomsze­rűen működtek. Szakkör, csak néhány van. Sportolási lehetőség: a labdarúgás. Ismeretterjesztő elő- aflást ritkán tartanak. Működik vasárnaponként a KISZ-klub, ahol tánczenét hallgatnak a fiatalok. A felsorolt szerzők és művek széles skálája található meg a válaszokban. Thomas Manntól, Jókai Mór- és Berkeisi András- köteteken át, egészen P. Howar- dig visz a sor. A megkérdezet­tek közül 37-en 'tagjai 31-en pe­dig nem, a helyi könyvtárnak. Újságot elég sokan olvasnak. Még akkor is, ha 11-en egyál­talán nem járatnak semmilyen lapot. pet mutatják: 8 általánosnál alacsonyabb 1 8 általános iskolai 51 középiskolai 4 érettségi 10 Készségesen kitöltötték annak a kérdésnek a kipontozott részét, hogy kinek hány kötet könyve van: Egy újságra 13 kettőre 21 háromra 12 négyre 8 ötre vagy ennél többre 1 (vagy családja) fizet elő. fiatal Ceruzával Hal tyúkmártáshan Az ÁBC-áruházban szépen cso­magolt halkonzervek állnak gar­madával. Csökkentették az árukat. Kínálják az eladók, kínálják ma­gukat a konzervek. Sokan meg is nézik. Forgatják. Hal mustár­ban, hal borban, hal tyúkmártás­ban, meg mit tudom én miben nem! Hiába nézem, nem indul meg a pavlovi feltételes reflex, nem kezd csorogni á nyálam. Keresem az okot. Tyúkmártást még nem ettem, El sem tudom képzelni, hogy mi­lyen lehet. Ha megkóstolnám, le- he, hogy ízlene. De nem kívánom. És nem is kívántatják meg velem. A mustáros hal milyen lehet? Savanykás, vagy tormával ízesí­tett? Nem indul meg a nyálelválasz­tásom erre sem. A paradicsomos halra sem. A borban pácolt halra sem! Már-már arra gondolok, hogy csak nekem van ilyen fura gusz­tusom, de meggyőznek a konzerv- garmadák. Nagyon sok szekszárdi­nak, sőt nagyon sok magyarnak ilyen a gusztusa. Ezt a konzervhegyekből látom, amelyek kezdetben talán csak kis dombok voltaké majd mint a föld- történet egyik korszakában a he­gyek, heggyé alakultak. Nem tek­tonikus, meg mit tudom én mi­lyen mozgások alakították hegy- gyé. Nem természeti erők játszot­tak közre, hanem a külkereske­delem. Helyesebben a külkereske­delem emberei, akik azt hitték, hogy... Szó, ami szó, talán ha ingyen adnák, akkor is kevés fogyna be­lőle, mert a magyar gyomor na­gyon kényes, nem reszkíroz ... Csak. azt veszi be, amire rá­írják: a magyar ízlésnek megfelel. Ezt meg is veszik. Még, ha olcsóbban adják, akkor is. Pedig a magyar gyomornak óriási a képzelőereje. Halat sok­féleképpen el tud képzelni, de mustárban, bormártásban, tyúk­mártásban — sehogy sem. Lehet, hogy ez finom, és ezért vették meg a külkeresek. De lehet, hogy nem finom és ezért nem veszik meg a magyar vásárlók. Itt állok a halhalmok előtt és nem tudok dönteni... Kötelességem lenne megenni a halat, mert megvették, pénzt ad­tak érte, de a gyomrom tiltakozik. Mit tegyek? Veszek egyet. Legalább egyet, hogy valami visszatérüljön abból a pénzből a népgazdaságnak, amit a külkeresek kidobtak. SZALAIJÁNOS Rádió a legtöbb családban van. Televízió nern mindenütt, de az adások egy részét ismerő­sednél sokan megnézik. Hogy milyen ifjúsági műsorokat sze­retnek a fiatalok a rádióban és a televízióban? Nos, kevés kivé­tellel a tánczenét, a „Halló fiúk. halló lányok” és a „Huszas stú­dió” című műsorokat, a televízió ifjúsági filmsorozatait. Úgy ír­ták, hogy rádiót 19-en, -televí­ziót pedig 12-en nem hallgatnak, nem néznek. (Vagy csupán nem tudták megnevezni, hogy milyen műsorszámokat kedvelnek?!). SZERÉNY MODERNSÉG A beszedett és kitöltött kérdő­ívek utolsó oldala siralmas ké­pet mutatott. Itt szerepéit ugyanis néhány olyan kérdés, amelyre szöveges választ kellett volna írni. Kellett volna, mert a többség nem felelt (vagy ctsu- pán egy-egy odavetett szóval, s így elfogadhatatlanul válaszolt), olyan kérdésekre, mint: „Véle­ménye szerint a KISZ-szervezet hogyan tudna részt venni a kedvezőbb művelődési feltételek megteremtésében?”, vagy, „A KISZ kulturális munkáiéhoz ki­től kapnak a legtöbb ötletet, se­gítséget?”, vagy „írja le. hogv megítélése szerint milyennek kell lennie a korszerűen mű­velt fiatalnak?”. Az utóbbi kérdésre a pál faiak közül 33-an nem válaszoltak. Harmincötén írtak valamilyen választ. íme ezek közül néhánv: „Szerénynek, szófogadónak, becsületesnek. illemtvdónc-’c” „Tisztelettudónaki, udvariasnak”. :,Áz idősebbekkel szemben udva­riasnak, modernnek, barátságos­nak”. A válaszok többsége a fenti néhány példához hasonlí­tott, némi variációval. Azután néhány, a megfontoltabbak kö­zül: „Keresse a közösséget, az újat és haladjon a modem kor követelményeivel”. „Sokrétű, minden iránt érdeklődő, minden témakörhöz legyen fogalma”. „Úgy a politikai, mint az általá­nos kérdésekben legyen tájéko­zott. Legyen tisztelettudó és vi­selkedésén, megjelenésén meg- lá'tszódjon, hogy művelt”. Ennél pozitívabb válaszok nem voltak egyetlen kérdőíven sem a hat­vannyolc között. (Ha ugyan a fenti idézeteket pozitívaknak le­het egyáltalán nevezni!). Talán még egyet a válaszok közül: „Olyannak biztos nem, mint amilyenek mi vagyunk”. KÉTES HITELESSÉG „Olyannak biztos nem, mint amilyenek mi vagyunk” — ön­kritikus ; hangulatban volt a mondat szerzője, vagy keserűen írta le a mondatot? Azt hiszem, sem így, sem úgy. Mert ha való­ban ráébredt volna arra, hogy azért ez a kép bizonyos tekin­tetben fcislsé sivár. — segíthetne tenni valamit a változás érdeké­ben. Hogy keserűségében írta volna? Nos, nagy keserűségre azért nincsen ok. Inkább amo­lyan tréfacsinálási kíedv vezet­hette a tollát. S ez sí, amiért nem lehet biz­tos tapasztalatokat szerezni, ál­talános következtetéseket levon­ni a válaszokból. Nem lehet, mert komolytalanok. Nem lehet, mert sokan elviccelődtek, tréfál­koztak, amikor kitöltötték az ol­dalakat. Tréfálkoztak, viccelőd­tek? Inkább így mondanám: ízetlenkedtek. Sokan ízetlenked- tek. Azt írták, hogy vasárnap a munkán, az utazáson; a házi el­foglaltságon és a pihenésen kí­vül 24 óra a szabad idejük. (De egyetlen könyv címét sem tud­ták megnevezni azok közül, amit elolvastak!). Meg azt írták, hogy az ifjúsági rádió műsorai közül a „Szabad Európát” hallgatják legszívesebben. Volt, aki ezer forintos keresetéből 500 forint­nyit fordít művelődésre. És aki olyan klubnak, szakkörnek is a tagja, a kérdőív szerint, amely nincs is helyben, s mivel a ter­melőszövetkezetben dolgozik, va­lósain űleg máshová szakköri munkára sem járhat. A kérdőívekre nevet nem kel­lett írni. így kívánták biztosí­tani az őszinteséget. A becsüle­tesen megfontolt, az ügyhöz méltó komoly válaszadást sajnos ennyivel nem lehetett. Mert a többi adat, a lá.tszólag megfele­lő adat hitelessége is kétes. Nem mindenkié, de sajnos sokaké. S, hogy ezek. után milyen kép ala­kul majd ki a fiatalság művelő­déséről?! A megyei helyzetről a május- 23-án összeülő kulturális fóru­mon lesz majd szó. A kérdőívek értékelésének országos eredmé­nyét pedig az ősszel, összeülő ta-. tanácskozáson ismertetik majd. a KISZ KB vezetői, amikor meg-, határozzák a következő évek népművelési és kulturális mun-, kájának feladatait. MÉRY ÉVA Miért pusztul a naposliba ? Gyönk és Paks vidékéről több bejelentés érkezett hozzánk, hogy tömegesen pusztul a naposliba, amit magánosokhoz kihelyeztek, szerződéses felnevelésre, hizlalás­ra és értékesítésre. £ témával kapcsolatban felkerestük dr. ko­vács Jenőt, a Tolna megyei Ál­lategészségügyi Állomás igazga­tóját. Tőle a következőket tud­tuk meg: — A BARNEVÁL Tavaly rajnai tenyészlibákat szállított a faddi termelőszövetkezetnek tovább- szaporításra. A faddi tsz annak rendje és módja szerint fel­nevelte a kis libákat, és szer­ződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy 70 000 tojást átad a dunaszentgyörgyi keltetőüzem- nek. Szállította is a tojást, meg­kezdődött a keltetés. A kikelt li­bákat a keltető átadta a BARNE- VAL-nak, az pedig kiadta az ál­talános fogyasztási és értékesí­tési szövetkezeteken keresztül, szer­ződéses alapon a magántenyésztők­nek. A naposliba zöme azonban elpusztult. A pusztulás méretei­ről pontos számadat nem áll rendelkezésre, mindenesetre ez­rekről van szó, és tegyük hozzá, hogy ez nem kis kárt jelent. A negyében még ilyen nagy mére­tű libatenyésztés nem volt, mint amekkora ez a szerződéses akció tett volna. A sok liba exportálása jelentős bevételt jelentett volna, ám most azon folyik a vita, hogy a kárért ki a felelős. En­nek megállapítása azonban nem a mi feladatunk. — Az elhullás okáról annyit,; hogy libainfluenza lépett fel Ezt a betegséget a kis libák a to­jásból hozták magukkal, tehát nem szállítási, vagy tartási, te­nyésztési hiba következménye. Nálunk azelőtt nagyon ritkán fordult elő e betegség, most azon­ban nemcsak Tolna megyében, hanem az ország más vidékein is tömegesen pusztított. Hogy honnan és hogyan terjedt ei, egylőre nem tudni, csak az is­mert, hogy a megyébe az or- fczag három más pontjáról hoz­tak közvetlenül a szaporítóanya- got. A megfelelő állategészség­ügyi vizsgálatok megkezdődtek r addon, Dunaszentgyörgyön és a tenyésztőknél. Ezt a betegséget egyelőre világviszonylatban sem Isménk megfelelően, így mi sem. A betegség ragályanyagának jár- ványtani természete még nem tisztázott. Az ez idő szerint el­lene használatos oltóanyag nem áll rendelkezésre kellő mennyi­ségben, mert az előállítás rend­kívül nehézkes, költséges, más­részt pedig azért, mert Magvar- orszagon sosem szokott fellépni * betegség, ilyen járványos jel­arra ncm Is készül- hettunk fel — mondotta dr. Ko­vács Jenő. Boda 30 órás műszak Ritkán van arra szükség, hogy egy-egy üzemben a szokásosnál hosszabb műszakban dolgozzanak. A szekszárdi kerámiaüzemben harminchat órát dolgozott a mű­vezető, a telepvezető és a karban­tartó. lakatos, hogy. az alagútke- mence olajégő-berendezését, ki­cserélje. A három ember négy és fél műszakot dolgozott egyfoly­tában, hogy . a szerelést elvégez­ve minél kevesebb , idő essen ki a termelésből. A nagy hőségben végzett _ munka — nem ■ várták meg míg1 a kemence teljesen ki­hűl — eredményes volt, mert a beépített szerkezet jól működik. Idejében gondoljon a félre! a Budapesti Ne 17 A PAVILONJÁBAN! VÁSÁROLJON OLAJKÁLYHÁT! A SZEKSZÁRDI VASIPARI VÁLLALAT H—88-AS UJ TÍPUSÚ GÁZOLAJKÁLY­HÁJA MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍT! TEKINTSE MEG mzetközi Vásár BaawiVHiiiHflnHSM _______________________________________________(142)

Next

/
Thumbnails
Contents