Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-10 / 108. szám
1 fi dombóvári fűtöházhan Foto: Bakó Jenő Közéletünk Tegnap délelőtt ülést tartott a Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Sztemáth Alajos. a járási tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője a rét-, legelő- és takarmánygazdálkodás helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről számolt be a vb tagjainak. Ezután a pincehelyi községi tanács munkájáról szóló beszámolót, — amelyet Karádi István, pincehelyi vb-elnök terjesztett elő —, vitatták meg, majd különböző bejelentések ügyében döntött a végrehajtó bizottság. Itt a cseresznye, érik a fösdieper Igaz, kissé még satnyácska, vízízű, de már piros és mégiscsak az első idei gyümölcs. A magántermelők is és a MÉK is árusítják, illetőleg árusítja. Csemegének számít. A MÉK e hét elején hozta Dunaföldvár környékéről az első 20 kilogrammos „szállítmányt”. Egyre több lesz, mert szerdán már 40 kilót, csütörtökön 100 kilót tudtak felvásárolni. Tekintettel az esőtlen napokra, az idén három héttel hamarább árusítják a szekszárdi piacon a cseresznyét, mint szokták más években. A napfény hatására Szekszár- don a déli fekve-1 kertekben érik a földieper is. Korlátlan lehetőségek ? Miért fájdítja a szívüket? — A Mecsektej táléin szérum lesz? — Elgondolások futószalagon A v~tl s mi M e szavakka’ .m. uiMiaji biztatta Horváth József, a megyei tanács vb- elnökhelyettese lapunk munkatársát: „A vállalkozásokban rejlő fantáziával kellene foglalkozni Felkelteni az érdeklődési. Kicsit mi lemaradtunk. Igaz a fáddiak benne volnának, és nem hiszem, hogy más termelőszövetkezetek idegenkednének tőle. Már a TOT elnöke is megcsinálta, mint tsz- elnök. Némi lökést adni az ügynek. Ez kellene most nálunk is.” Azzal kapcsolatban mondta ezt Horváth József, hogy épül a Szekszárdi Állami Gazdaság sertéstelepe, és ha elkészül, évente 30 ezer hízót bocsájt ki magából. A termelőszövetkezeti vezetők megnézik közelről, távolról és fájdítja a szívüket a készülő korszerű sertéstelep. „Nekünk mikor lesz ilyen?” — sóhajtott fel az egyik termelőszövetkezet elnöke, és azokra a milliókra gondol, ami pillanatnyilag nincs. Hiába ejti rabul az embereket a korlátlan lehetőségek varázsa, az évek óta dédelgetett álmokat az igazi nagy alkotásokat nem lehet egyik napról a másikra tető alá hozni, mert annyi pénz, építőanyag, szakember, gép még nincs. Ez is azt jelenti, hogy a? új gazdasági mechanizmus egyelőre csupán lehetőség. De vajon baj-e az, ha most. a gazdaságirányítás új rendszerében a régebbi évek elmulasztott lehetőségeit is szinte 24 óra alatt szeretnék behozni a megye mezőgazdaságában a vezetők. Bajnak nem baj de félő, hogy elfásulnak, ha nem értik meg, hogy a lehetőségek még most sem korlátlanok, félő, .hogy elkedvetlenednek, ha nem találják meg idejében a nagyszabású tervek megvalósításainak módszereit, eszközeit. S esetenként arra kell gondolni, hogy nálunk Tolna megyében a pozitív lendület mellett most helyenként az jellemzi a mező- gazdasági üzemek vezetőit, hogy nem elég önállóak az összefogásban. Kevés, az öntevékeny önállóságot reprezentáló közös akció. Az elnökök némelyike még mindig magános farkas, aki vagy egyedül próbál utat törni, vagy még ma is összeköttetésekre számít, hogy célhoz érjen. S ez a rossz. Jobban, de legalább úgy ki kellene használni a közös vállalkozásban rejlő lehetőségeket, ahogy más megyékben teszik. Egy közös gazdaság nincs még abban a helyzetben, hogy felépítse a Biehl-rendszerű, vagy a Clay-rendszerű, avagy a Loh- mann-rendszerű sertéshizlalási telepet. De hasonlót öt-hat termelőszövetkezet minden további nélkül megcsinálhat. Horváth József is erre gondolt, amikor munkatársunkkal beszélgetett. Horváth József elvtárs szerint neves kutatók s tudósok is készen állnak arra, hogy esetleg segítségünkre legyenek a piac igényeinek megfelelő sertésfaiták kiválasztásában, kitenyésztésében. Deltát mindezt a legelején kellene megkezdeni. Olyképpen, hogy több tsz vállalkozzék a beruházási összeg előteremtésére, a hízóalapanyag biztosítására, és a takarmányszükséglet megteremtésére. Több közös gazdaság már bírja. S valószínűleg ezt a lehetőséget hagyják ki a számításból azok a termelőszövetkezeti vezetők, akiknek fájdítja a szívét a szekszárdi sertéstelep. A közös vállalkozások éppen a jólértelmezett, öntevékeny önállóság egyik megnyilvánulásaként országszerte szaporodnak. Éppen a közelmúltban írtak a lapok a Mecsektejről. Mi ennek a lényege? Röviden az, hogy több Baranya megyei termelőszövetkezet összefogott a tej közös feldolgozására és értékesítésére. Amikor az egyik neves szekszárdi közgazdász elolvasta a Mecsektejről a Népszabadság tudósítását, valósággal felkiáltott. „Hurrá a Mecsektej szérum!” Bizonyára az lesz, hisz végeredményben éppen a tsz-vezetők hangoztatják legjobban, hogy ne csak elgondolások legyenek, hanem kezdjünk végre hozzá az elgondolások megvalósításához. Unalmas is, ha .sokáig tart egy olyan állapot, hog: szóba kerül ez is. az is, de folytatás nincs. A területi tsz-szövet- sé-geink valósággal aranybányái például a ragyogóbbnál ragyogóbb elgondolásoknak. A tanácskozások, a rendezvények, hasonlóképpen, szinte futószalagon ontják a jobbnál-jobb ötleteket, elgondolásokat. A MEZÖBER-nél már a jövő évi nagy beruházások okos előkészítéséről beszélnek és erre hívják fel a termelőszövetkezetek figyelmét. De az lenne a az elképzelések aláiámasztá- ára, megvalósítására a terme- ;s, a piac, az értékesítés lehető- igeinek gyors és ügyes kiaknázása ugyanúgy alakulnának a kö- ;s vállalkozások, mint más me- yékben. SZ. P. Ki a legjobb kőműves ? Verseny május 18-án A vetélkedők korát éljük. Valljuk be, ezek az új tartalommal töltött virtuskodások nagy hasznára vannak a résztvevőknek és a versenyek közönségének is... A szakma ifjú mestere és a ki minek a mestere verseny a munkásfiatalok körében nagyon népszerű. A KISZ megyei bizottsága rendezésében május 18-án a ki minek a mestere verseny keretében eldől, hogy ki Tolna megye legjobb kőművese. A vállalatok, szövetkezőitek fiatal szakemberei nevezhetnek a versenyre. a KISZ-alapszervezet, illetve a munkahely vezetőinél. A kőművesek vetélkedőjét a Szek- szárd központjában épülő GED- KA-irodaházon tartják. Itt lesz a gyakorlati verseny: falazás, vakolás, stb. Május 18-án délután a verseny elméleti részére kerül gor, és este átadják a- díjaira!, megtudjuk, ki 1968-ban Tolna megye legjobb kőművese. A szocialista címért kilencvenkét brigád versenyez az AKÖV-nél A 11-es számú Autóközlekedési Vállalatnál sok éves hagyománya van a szocialista munkaversenynek. A legelterjedtebb versenyzési forma eddig a főnökségek, illetve a brigádok közötti verseny volt. Ma már eteő helyen a szocialista brigád- verseny áll. Több mint ezer gépkocsivezető, szerelő, jegyvizsgáló, rakodómunkás és forgalmi szakember vesz részt a szocialista brigádversenyben, összesen kilencvenkét brigádban. A brigádok fele már másodszor, harmadszor versenyez a kitüntető cím elnyeréséért, a vállalások teljesítéséért. A kocsisokhoz igazítják a lovai Komótos lófajta Tizenkiléncezer kiscsikóra számítanak az idén a hazai gazdaságokban, ami azt jelenti, hogy az előbbi évekhez képest már valamelyest változott a .,lóellenes hangulat”. Ugyanis minden két-, séget kizáróan beigazolódott, hogy 3—5 kilométernél nem hosszabb fuvarozásoknál még ma is jó szolgálatot tesz a lovas fogat. Ennek egyik jele, hogy az állami gazdaságokban most már huzamosabb idő óta 20 000 felett van a lóállomány száma, miután nyilvánvalóan megtalálták a helyes arányt a gépi és az élő vonóerő között. A tsz-ek- nsk viszont a tenyésztők a „választék” bővítésével igyekeznek a mértaninál nagyobb kedvet csinálni a lótartáshoz. A közös gazdaságok egy részének ugyanis nem kell már a régi, könnyű- hámos, kis testű ló. Helyettük a tenyésztők a magyar félvért és nóniust ajánlják, de testesebb, nagyobb fajtát, amely már nem vész el a nagyobb platóskocsik előtt, jól és könnyen vontat. Számoltak azzal is, hogy vidéken lassan kiöregednek a kocsisok, a „régi típusú” tüzes paripákat nehezen tudják a gyeplővel tartani, ezért nyugodtabb vérmérsékletű, „komótosabb” egyebeket válogatnak ki tovább, tenyésztésre.
