Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-04 / 103. szám
Hí!, május 4. TOT.Jf-í WFr.VET WEPŰJSAÖ 3 Évszázados értékmérő Mit mond a földek aranykorona értéke? „Megbízhatatlan, mi sem tartjuk júnak, akik ezzel foglalkozunk.” Senki sem lepődne meg, ha végre valamelyik országgyűlési képviselő interpellálna az aranykorona ügyében és megkérdezné az illetékes szakminisztériumot, hogy mit szándékozik tenni. Bizonyosra vehető természetesen, hogy felső szinten is foglalkoznak e kérdéssel, hiszen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, valamint az Országos Földhivatalban ugyanúgy tudják, hogy a földek egykor megállapított aranykorona értéke elavult, mint ahogyan tudják „lent” a mező- gazdasági üzemekben. Csak azt néha tudja a paraszti közvélemény, hogy ezzel a kérdéssel miként foglalkoznak a felsőbb szervek, és milyen elképzelések vannak a jövőre nézvtj. A termelőszövetkezeti vezetők nyíltan bírálják ezt a közel száz esztendős értékmérőt, ám hivatalos tanácskozásokon, például a TOT ülésén, tudomásunk szerint még egyszer sem foglalkoztak vele. Mintha tabu lenne, amihez nem szabad hozzányúlni. Hargittai János, a megyei földhivatal helyettes vezetője elép illetékes szakember ahhoz, hogv Véleményt nyilvánítson. A földek aranykorona értékéről röviden és tömören a következőket mondta: „Megbízhatatlan, mi sem tartjuk jónak, akik ezzel foglalkozunk. Úgy tudom, a népi demokráciák és más országok idevonatkozó tapasztalatait felhasználva, két éven belül más mérőszá- tnot fogunk alkalmazni Magyar” országon is.” Más forrásokból Is szereztünk félhivatalos információkat. Állítólag valóban az a helyzet, hogy országos szinten már hosszabb idő óta munkálkodik egy szakemberekből álló bizottság az elavult aranykorona érték megfelelő korrekcióján, illetőleg egy elfogadható új, az élethez illeszkedő értékmérőn, vagy fogalmazhatjuk úgy is, hogy mérőszámon. Ennek a bizottságnak a létezéséről, működéséről azonban az érdekeltek úgyszólván semmit nem tudnak, s ezt a titkolódzást nem nevezhetjük túl szerencsés módszernek. Hargittai János elítélő véleményével nincs egyedül. Kállai József, a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet főkönyvelője a földek aranykorona értékéről szólva azt mondotta; nem tükrözi a Valóságot Hasonlóképpen nyilatkozik Gőg Lajos, a lengyeli közös gazdaság elnöke, de így vélekedik dr. Braun Mihály, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya helyettes vezetőd je is. Úgy áll ez a dolog, hogy a földek aranykorona éltekének pontossága, megbízhatósága már a kezdet kezdete óta vitatható, hiszen a múlt század második felében, amikor közel tíz évig tartó munkával hazánkban, elsősorban az adózás miatt, megállapították a földek aranykorona értékét — tehát a földeket minősítették — akkor helyenként a föld- birtokosok földjét eleve le, a kis- parasztok földjét eleve felértékelték. Egyáltalán mit is fejez ki a földek aranykorona-értéke, s ha azt mondjuk, hogy ez, vagy az a földterület 4, 6, 9, 14, vagy 18 aranykoronás, akkor ez mit jelent? Nagyon röviden: jelzi a föld minőségét, a beinvesztálás mértékét, nagyságát, ma talán azt mondanánk, az anyagi-technikai bázis mértékét, a közgazdasági adottságokat és végső soron azt, hogy mennyit terem egy egységnyi terület? De hol van már a tavalyi hó? A közel száz esztendős felmérés erősen támadható még akkor is, ha esetleg megyei, vagy országos szinten az egyik üzem kiegyenlíti a másikat. Mert az az igazság, hogy a régi mérőszámok az egyik üzemnek kedveznek, a másiknak viszont nem. Jogtalan előnyök és jogtalan hátrányok forrása is tehát sok esetben ez a korrekcióra szoruló elavult mérőszám. Kimondhatjuk; napjainkban egy-egy üzem esetében gyakran, éppen az a gyakorlat szül lehetetlen állapotokat, amely a múlt század második felében megállapított aranykorona értékét változatlanul hitelesnek tekinti, elfogadja, sőt több, igen nagy jelentőségű rendeletet éppen erre az elavult értékmérőre alapoz. „Soha annyi anyagi konzekvencia nem fűződött még hozzá, mint most.” — állapítja meg dr. Braun Mihály közgazdász, osztályvezető-helyettes. A teljesség igénye nélkül soroljuk fel, hogy milyen konzekvenciákra gondol elsősorban. Nézzük: a földadó új rendszere, például az új gazdasági mechanizmus gyakorlatában hatványozott mértékben az aranykoronához igazodik. Ez az egyik dolog. Következzék a másik, a legfontosabb. A gyenge termelő- szövetkezetek támogatásának a mértéke szintén összefügg — méghozzá nem kis mértékben — a földek aranykorona értékével. Szent határ a tizenegy aranykorona. Mi következik ebből? Egész sor képtelenség. Tudniillik az elavult értékmérő szerint előfordul, hogy a nagyobb támogatást igénylő gyenge termelőszövetkezet 11 fölött, más, jól működő közös gazdaság n alatt van, az átlag aranykorona érték tekintetében. Csupán a fentiek bizonyítása érdekében, továbbá a nyomaték kedvéért jegyezzük meg, hogy Tolna megyében 17 olyan termelőszövetkezet működik, ahol az egy katasztrális hold közös szántóra jutó aranykorona 11 alatt van. Elvileg tehát 17 kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezettel kell számolni, holott a gyakorlatban mindössze öt szorul támogatásra. De olyan furcsaságok is léteznek, hogy az igen jo adottságokkal bíró madocsai és paksi termelőszövetkezetek aranykorona-értéke 11 alatt van, ugyanakkor a rossz adottságokkal bíró miszlai, koppányszántói tsz földjének az aranykorona értéke 11 fölött van. Ez merő képtelenség! Legelsősorban azt látjuK.. és azt mutathatjuk ki, hogy ez a merev értékmérő nem tartott lépést a közgazdasági tényezők változásaival annak ellenére sem, hogy két évtizeddel ezelőtt bizonyos változásokat már eszközöltek rajta. Száz szónak is egy a vége. Nyolc évtized leforgása alatt az égjük község határában csökkenhetett, a másik község határában növekedhetett a föld aranykorona értéke. Hogyan, miként? Elsősorban a közgazdasági adottságok előnyös változásával az egyik helyen, a régi állapotok előnytelen konzerválódásával a másik helyen. S talán napjainkban nagyobb a jelentősége a közgazdasági adottságoknak, mint a természeti adottságoknak... Még egyszer leírjuk: Tolna megye termelőszövetkezeti közvéleménye örülne annak, ha az elképzelésekről, a tervekről, a lehetőségekről, kellőképpen tájékoztatnák. A Tolna megyei Népújság készségesen helyt ad a MÉM, vagy az Országos Földhivatal e témával kapcsolatos nyilatkozatának. SZ. P. Tekintettel a fenti téma Jelentőségére és fontosságára, közöljük Hargittai Jánosnak, a megyei földhivatal helyettes vezetőjének ide vonatkozó aaentárjátt A jelenleg is érvényben lévő kataszteri tiszta jö- vedelem megállapítását az 1875. évi VH. te. rendelte el. A kataszteri tiszta jövedelem megállapítása a következő módon történt. Az ország területét olyan nagyobb (általában járás nagyságú) részekre, ún. becslőjárásokra osztottak, amelyekben az éghajlati viszonyok, a termelési költségek, szállítási és értékesítési lehetőségek nagyjából azonosak voltak. A becslőjárás területét szükség szerint annyi kisebb részre, ún. osztályozási vidékre tagolták, ahánynak felállítását az említett termelési adottságok indokolttá tették. Minden becslőjárás és osztályozási vidék területén a kataszteri tiszta jővedelem kiszámítása úgy történt, hogy — a több év során megfigyelt terméseredmények, terményárak és termelési költségek alapján — az egy kataszteri holdra kiszámított átlagtermés pénzbem értékéből levonták az átlagos termelési költségek pénzben! értékét. Az így kapott ősz- szeg jelentette az egy katasztrális hold területre vonatkozó kataszteri tiszta jövedelmet, amelyet az akkori pénznemben (előbb forintban, majd aranykoroná- fejezték ki. A kataszteri tiszta jövedelem tehát más, mint a föld tiszta hozadékáaak pénzben kifejezett értéke. KOMMENTÁR mr JELENT A KATASZTERI TISZTA JÖVEDELEM ES A MINŐSÉGI OSZTÁLY? ják, hogy az adott művelési ágon belül a különböző (jobb, vagy ros;> szabb) minőségű talajoknak mennyi a kataszteri tiszta jövedelme. A különböző minőségű talajok számára azután „minőségi osztályokat” állítottak fel és azokat arab számokkal jelölték meg. Egy becslo- járás, illetőleg osztályozási vidék keretén belül azonban művelési áganként nyolc minőségi osztálynál többet felállítani nem volt szabad. Az alacsonyabb szám a jobb, a magasabb szám a rosszabb minőséget jelenti. A kataszteri tiszta jövedelmi fokozatok megállapításával egyidejűleg a becslőjárás és az osztályozási vidék területén az egyes művelési ágak keretében minőségi osztályonként kiválasztottak egy-egy típustalajt, amelynek tiszta hozadéka a legjobban megközelítette az egyes minőségi osztályok által képviselt kataszteri tiszta jövedelmi fokozatokat. Ezeket a típustalajokat járási mintatereknek nevezzük. A járási mintaterek talajának szerkezetét, fekvését, színét, megmunkálható- ságát. termőképességét és egyéb tulajdonságait külön jegyzékben, a .Járási mintaterek jegyzékében” írták le. Az egyes községekben előforduló művelési ágak és minőségi osztályok közelebbi jelzésére a járási mintaterek alapján „községi mintatereket” jelöltek ki, és azok talajleírását „községi mintaterek jegyzékébe” foglalták, majd a község határában fekvő földterületeket a mintaterekhez hasonlítva a megfelelő minőségi osztályba sorozták. A kataszteri Úszta jövedelem azonban még az ugyanolyan művelési ágban használt talajoknál is — a földek minősége szerint — eltérést mutat. Ezért a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék területén minden művelési ágon belül különböző kataszteri tiszta jövedelmi fokozatokat «Hasítottak meg. * foitezatok att mutatA közel 100 évvel ezelőtt megállapított kataszteri tiszta jövedelem, bár a szocialista igényeket ma már nem elégíti ki, azonban az osztályba sorozásnál használt számok — mint arányszámok —. még ma is mutatják az egyes művelési ágakon belül a földek minősége közötti különbségeket. Ügyfélfogodás meghatározott időben Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Kormányhatározat mondja ki, hogy a tanácsoknak fokozottabb gondossággal és körültekintéssel kell foglalkozniuk a lakosság ügyeivel, beadványaival, panaszaival. A határozatot a tanácsszervek osztályának részletes uta- a követte, amely az alap- \c.á tennivalókat fogalmazta meg. A határozat és az utasítás nyomán, a megyei tanácsi szervek tennivalóiról tárgyalt tegnap délelőtti ülésén a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. — A kormányhatározat és a tanácsszervek osztályának utasítása elsősorban az ügyfélfogadás jobb megszervezését, az állam- polgári jogok és kötelességek széles körű és részletes ismertetését. az ügyfelek megfelelő fogadását és készséges útbaigazítását. az ügyintézés gyorsítását és színvonalának állandó javítását jelöli meg a tanácsok feladatául — szól dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács yb-titkáránaik előterjesztése. — A fő feladat az, hogy az államigazgatás minden dolgozója, a lakosság ügyeinek intézését alapvető feladatának tekintse, munkáját, tennivalóit ennek megfelelően alakítsa úgy, hogy az ügyfelek fogadása, tájékoztatása, az ügyek intézése szívélyes, előzékeny, gyors, kultúrált és eredményes legyen. Hogy a megyei tanács apparátusa ennek a követelménynek már az eddigi gyakorlatban is nagyrészt eleget tett, azt többek között az is bizonyítja, hogy a múlt évben á szakosztályok által hozott több ezerre tehető jogerős határozat ellen mindössze 95 esetheti nyújtottak be panaszt a végrehajtó bizottsághoz — s hozzá kell tenni —' javarészt alaptalanul. Még ilyen körülmények között is azonban felvetődnek a gyakorlat során olyan.problémák, — s különösen a községi tanácsoknál —, amelyeken változtatni lehet és kell is. Többek között problémát okozott, hogy a félfogadás időpontját nem határozták meg. Igaz, a tanácsi szervek többsége arra törekedett, hogy a feleket a délelőtti órákban fogadja. Számos esetben azonban nem találta munkahelyén az ügyfél az ügyintézőjét. Ennek elkerülése érdekében a vb által is elfogadott új tanácsi rend kimondja, hogy fogadónapokat kell meghatározni valamennyi tanácsnál, s hogy a fogadónapokon a szakosztályok vezetői és ügyintézői csak abban az esetben hiányozhatnak, ha megfelelő helyettesről gondoskodtak. így a megyei tanács vb-elnök- helyettesei. illetve titkára minden hét szombatján reggel nyolc és déli 12 óra között tartanak fogadónapot. A megyei tanács vb szakigazgatási szerveinek vezetői és a hozzájuk beosztott hivatali apparátus szerdán és szombaton várja az ügyfeleket 8 és 12 óra között. A községi tárnicsoknál a bét minden munkanapjának délelőttjén ügyfélfogadást kell tartani 8 és 12 óra között. A községi tanácsok vb-elnökei, elnökhelyettesei és titkárai minden héten a lehetőségek szerint egy, előre meghatározott napon reggel nyolc órától, délután öt óráig állnak majd az ügyes-bajos dolgaikkal őket felkereső lakosság rendelkezésére. A vb tagjai ezután meghallgatták és elfogadták a pénzügyi osztály vezetőjének, Vancsa Sándornak a múlt évi ellenőrzési tapasz-, tálatokról szóló beszámolóját, majd a megye csökkent munkaképességű dolgozóinak helyzetét vitatták meg Németh József munkaügyi osztályvezető előterjesztése alapján. Földrajz a vásznakon Kézimunka-kiállítás nyílik Mázán Az elmúlt év novemberében, szakmai irányításával működő amikor . a mázai művelődési ház szakkör máris szép eredményeket keretén belül megalakult a hímző- produkált: amellett, hogy kelle- szakkör, „előzetes” kiállítást ren- mes környezetben, jó hangulatban deztek a dombóvári és a szekszár- sok estét töltöttek együtt, meg- di asszonyok legszebb munkáiból, ismerkedtek többek között a sió- hogy a mázaiak is kedvet kap- agárdi, torockói, az írásos, buzsá- janak a hímzéshez: tájékozódhas- ki, rábaközi, kaposmenti hímzé- sanak arról, mivel is foglalkoz- sekkel, és sok gyakorlati tapasztanak majd a szakkör keretében. latot szereztek. Alig fél esztendő telt el azóta, s Munkájuk eredményét, a teg- a Krahleing Dánielné vezetésével, szebb hímzéseket május 8, 9, 10én a mázai művelődési házban állítják ki. antennák Pincehelyről A pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezet bérmunkát vállalt a patronáló üzemétől, a Budapesti Híradástechnikai Vállalattól. Különböző típusú antennákat szerelnek össze a szövetkezetben, erre a célra berendezett műhelyben. Negyven-ötven személy részére tud munkát biztosítani a közös gazdaság egész évben, és különösen az előnyös a tagság számára» hogy nők is elláthatják ezt a munkát. A nyári időszakban, amikor a növényápoláshoz ezeknek az asszonyoknak a munkájára is szükség van, iskolások lépnek majd a helyükbe az antennaszereléshez: az iskolai szünetben nyolcadik osztályosok és középiskolások végzik, a könnyű szerelőmunkát. Szabó János, a szövetkezet főkönyvelője úgy vélekedik erről, hogy a munkára nevelés szempontjából igen hasznos ötlet. Azonnali belépéssel felveszünk: kőműves, ács, betonozó, előregyártó, kubikos és segédmunkásokat, Herceghalom, Mór, Marton- vásár. Velence, Vértesacsa, Lovasberény, székesfehérvári munkahelyeinkre több éves munkára. Bérezés teljesítménybér emelt alapbérrel, munkásszállást, étkezést megfelelő térítés ellenében biztosítunk. Vidéki dolgozóink részére különélési pótlékot és az utazási költség vállalati hozzájárulását a jogosultak részére fizetjük. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, Székesfehérvár, Ady Endre u. 13. sz. (20)
