Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-04 / 103. szám

Hí!, május 4. TOT.Jf-í WFr.VET WEPŰJSAÖ 3 Évszázados értékmérő Mit mond a földek aranykorona értéke? „Megbízhatatlan, mi sem tartjuk júnak, akik ezzel foglalkozunk.” Senki sem lepődne meg, ha vég­re valamelyik országgyűlési kép­viselő interpellálna az aranyko­rona ügyében és megkérdezné az illetékes szakminisztériumot, hogy mit szándékozik tenni. Bizonyosra vehető természetesen, hogy felső szinten is foglalkoznak e kérdés­sel, hiszen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, valamint az Országos Földhiva­talban ugyanúgy tudják, hogy a földek egykor megállapított aranykorona értéke elavult, mint ahogyan tudják „lent” a mező- gazdasági üzemekben. Csak azt néha tudja a paraszti közvéle­mény, hogy ezzel a kérdéssel mi­ként foglalkoznak a felsőbb szer­vek, és milyen elképzelések van­nak a jövőre nézvtj. A termelőszövetkezeti vezetők nyíltan bírálják ezt a közel száz esztendős értékmérőt, ám hiva­talos tanácskozásokon, például a TOT ülésén, tudomásunk sze­rint még egyszer sem foglalkoztak vele. Mintha tabu lenne, amihez nem szabad hozzányúlni. Hargittai János, a megyei föld­hivatal helyettes vezetője elép illetékes szakember ahhoz, hogv Véleményt nyilvánítson. A földek aranykorona értékéről röviden és tömören a következőket mond­ta: „Megbízhatatlan, mi sem tart­juk jónak, akik ezzel foglalko­zunk. Úgy tudom, a népi demok­ráciák és más országok idevo­natkozó tapasztalatait felhasznál­va, két éven belül más mérőszá- tnot fogunk alkalmazni Magyar” országon is.” Más forrásokból Is szereztünk félhivatalos információkat. Állí­tólag valóban az a helyzet, hogy országos szinten már hosszabb idő óta munkálkodik egy szak­emberekből álló bizottság az el­avult aranykorona érték megfele­lő korrekcióján, illetőleg egy el­fogadható új, az élethez illeszke­dő értékmérőn, vagy fogalmazhat­juk úgy is, hogy mérőszámon. Ennek a bizottságnak a létezé­séről, működéséről azonban az érdekeltek úgyszólván semmit nem tudnak, s ezt a titkolódzást nem nevezhetjük túl szerencsés mód­szernek. Hargittai János elítélő vélemé­nyével nincs egyedül. Kállai Jó­zsef, a bátaszéki Búzakalász Ter­melőszövetkezet főkönyvelője a földek aranykorona értékéről szól­va azt mondotta; nem tükrözi a Valóságot Hasonlóképpen nyilat­kozik Gőg Lajos, a lengyeli közös gazdaság elnöke, de így vélekedik dr. Braun Mihály, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya helyettes vezetőd je is. Úgy áll ez a dolog, hogy a földek aranykorona éltekének pontossága, megbízhatósága már a kezdet kezdete óta vitatható, hiszen a múlt század második fe­lében, amikor közel tíz évig tartó munkával hazánkban, elsősorban az adózás miatt, megállapították a földek aranykorona értékét — tehát a földeket minősítet­ték — akkor helyenként a föld- birtokosok földjét eleve le, a kis- parasztok földjét eleve felértékel­ték. Egyáltalán mit is fejez ki a földek aranykorona-értéke, s ha azt mondjuk, hogy ez, vagy az a földterület 4, 6, 9, 14, vagy 18 aranykoronás, akkor ez mit je­lent? Nagyon röviden: jelzi a föld minőségét, a beinvesztálás mér­tékét, nagyságát, ma talán azt mondanánk, az anyagi-technikai bázis mértékét, a közgazdasági adottságokat és végső soron azt, hogy mennyit terem egy egység­nyi terület? De hol van már a tavalyi hó? A közel száz esztendős felmérés erősen támadható még akkor is, ha esetleg megyei, vagy országos szinten az egyik üzem kiegyenlí­ti a másikat. Mert az az igaz­ság, hogy a régi mérőszámok az egyik üzemnek kedveznek, a má­siknak viszont nem. Jogtalan elő­nyök és jogtalan hátrányok for­rása is tehát sok esetben ez a korrekcióra szoruló elavult mé­rőszám. Kimondhatjuk; napjaink­ban egy-egy üzem esetében gyak­ran, éppen az a gyakorlat szül le­hetetlen állapotokat, amely a múlt század második felében megállapított aranykorona érté­két változatlanul hitelesnek te­kinti, elfogadja, sőt több, igen nagy jelentőségű rendeletet éppen erre az elavult értékmérőre ala­poz. „Soha annyi anyagi konzek­vencia nem fűződött még hozzá, mint most.” — állapítja meg dr. Braun Mihály közgazdász, osz­tályvezető-helyettes. A teljesség igénye nélkül soroljuk fel, hogy milyen konzekvenciákra gondol elsősorban. Nézzük: a földadó új rendszere, például az új gazdasá­gi mechanizmus gyakorlatában hatványozott mértékben az arany­koronához igazodik. Ez az egyik dolog. Következzék a másik, a legfontosabb. A gyenge termelő- szövetkezetek támogatásának a mértéke szintén összefügg — még­hozzá nem kis mértékben — a földek aranykorona értékével. Szent határ a tizenegy aranyko­rona. Mi következik ebből? Egész sor képtelenség. Tudniillik az el­avult értékmérő szerint előfor­dul, hogy a nagyobb támogatást igénylő gyenge termelőszövetke­zet 11 fölött, más, jól működő kö­zös gazdaság n alatt van, az át­lag aranykorona érték tekinteté­ben. Csupán a fentiek bizonyítása érdekében, továbbá a nyomaték kedvéért jegyezzük meg, hogy Tolna megyében 17 olyan terme­lőszövetkezet működik, ahol az egy katasztrális hold közös szán­tóra jutó aranykorona 11 alatt van. Elvileg tehát 17 kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezettel kell számolni, holott a gyakorlat­ban mindössze öt szorul támoga­tásra. De olyan furcsaságok is lé­teznek, hogy az igen jo adottsá­gokkal bíró madocsai és paksi termelőszövetkezetek aranykoro­na-értéke 11 alatt van, ugyanak­kor a rossz adottságokkal bíró miszlai, koppányszántói tsz föld­jének az aranykorona értéke 11 fölött van. Ez merő képtelenség! Legelsősorban azt látjuK.. és azt mutathatjuk ki, hogy ez a merev értékmérő nem tartott lépést a közgazdasági tényezők változásai­val annak ellenére sem, hogy két évtizeddel ezelőtt bizonyos vál­tozásokat már eszközöltek rajta. Száz szónak is egy a vége. Nyolc évtized leforgása alatt az égjük község határában csökkenhetett, a másik község határában növe­kedhetett a föld aranykorona ér­téke. Hogyan, miként? Elsősorban a közgazdasági adottságok előnyös változásával az egyik helyen, a régi állapotok előnytelen konzerválódásával a másik helyen. S talán napjaink­ban nagyobb a jelentősége a közgazdasági adottságoknak, mint a természeti adottságoknak... Még egyszer leírjuk: Tolna me­gye termelőszövetkezeti közvéle­ménye örülne annak, ha az elkép­zelésekről, a tervekről, a lehető­ségekről, kellőképpen tájékoztat­nák. A Tolna megyei Népújság készségesen helyt ad a MÉM, vagy az Országos Földhivatal e témával kapcsolatos nyilatkoza­tának. SZ. P. Tekintettel a fenti téma Jelentőségére és fontossá­gára, közöljük Hargittai Jánosnak, a megyei föld­hivatal helyettes vezetőjé­nek ide vonatkozó aaentárjátt A jelenleg is érvényben lévő kataszteri tiszta jö- vedelem megállapítását az 1875. évi VH. te. rendelte el. A kataszteri tiszta jövedelem megállapítása a kö­vetkező módon történt. Az ország területét olyan nagyobb (általában járás nagyságú) részekre, ún. becslőjárásokra osztottak, amelyekben az éghajlati viszonyok, a termelési költ­ségek, szállítási és értékesítési lehetőségek nagyjából azonosak voltak. A becslőjárás területét szükség szerint annyi kisebb részre, ún. osztályozási vidékre tagolták, ahánynak felállítását az említett termelési adottságok indokolttá tették. Minden becslőjárás és osztályozási vidék területén a kataszteri tiszta jővedelem kiszámí­tása úgy történt, hogy — a több év során megfigyelt terméseredmények, terményárak és termelési költsé­gek alapján — az egy kataszteri holdra kiszámított át­lagtermés pénzbem értékéből levonták az átlagos ter­melési költségek pénzben! értékét. Az így kapott ősz- szeg jelentette az egy katasztrális hold területre vonatkozó kataszteri tiszta jövedelmet, amelyet az ak­kori pénznemben (előbb forintban, majd aranykoroná- fejezték ki. A kataszteri tiszta jövedelem tehát más, mint a föld tiszta hozadékáaak pénzben ki­fejezett értéke. KOMMENTÁR mr JELENT A KATASZTERI TISZTA JÖVEDELEM ES A MINŐSÉGI OSZTÁLY? ják, hogy az adott műve­lési ágon belül a külön­böző (jobb, vagy ros;> szabb) minőségű talajok­nak mennyi a kataszteri tiszta jövedelme. A kü­lönböző minőségű talajok számára azután „minőségi osztályokat” állítottak fel és azokat arab számokkal jelölték meg. Egy becslo- járás, illetőleg osztályozási vidék keretén belül azon­ban művelési áganként nyolc minőségi osztálynál töb­bet felállítani nem volt szabad. Az alacsonyabb szám a jobb, a magasabb szám a rosszabb minőséget je­lenti. A kataszteri tiszta jövedelmi fokozatok megállapí­tásával egyidejűleg a becslőjárás és az osztályozási vidék területén az egyes művelési ágak keretében mi­nőségi osztályonként kiválasztottak egy-egy típustalajt, amelynek tiszta hozadéka a legjobban megközelítette az egyes minőségi osztályok által képviselt kataszteri tiszta jövedelmi fokozatokat. Ezeket a típustalajokat já­rási mintatereknek nevezzük. A járási mintaterek ta­lajának szerkezetét, fekvését, színét, megmunkálható- ságát. termőképességét és egyéb tulajdonságait külön jegyzékben, a .Járási mintaterek jegyzékében” írták le. Az egyes községekben előforduló művelési ágak és minőségi osztályok közelebbi jelzésére a járási minta­terek alapján „községi mintatereket” jelöltek ki, és azok talajleírását „községi mintaterek jegyzékébe” foglalták, majd a község határában fekvő földterüle­teket a mintaterekhez hasonlítva a megfelelő minő­ségi osztályba sorozták. A kataszteri Úszta jövedelem azonban még az ugyanolyan művelési ágban használt talajoknál is — a földek minősége szerint — eltérést mutat. Ezért a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék területén minden művelési ágon belül különböző kataszteri tiszta jövedelmi fokozatokat «Hasítottak meg. * foitezatok att mutat­A közel 100 évvel ezelőtt megállapított kataszteri tiszta jövedelem, bár a szocialista igényeket ma már nem elégíti ki, azonban az osztályba sorozásnál hasz­nált számok — mint arányszámok —. még ma is mu­tatják az egyes művelési ágakon belül a földek mi­nősége közötti különbségeket. Ügyfélfogodás meghatározott időben Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Kormányhatározat mondja ki, hogy a tanácsoknak fokozottabb gondossággal és körültekintéssel kell foglalkozniuk a lakosság ügyeivel, beadványaival, pana­szaival. A határozatot a tanács­szervek osztályának részletes uta- a követte, amely az alap- \c.á tennivalókat fogalmazta meg. A határozat és az utasítás nyo­mán, a megyei tanácsi szervek tennivalóiról tárgyalt tegnap dél­előtti ülésén a Tolna megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. — A kormányhatározat és a tanácsszervek osztályának utasí­tása elsősorban az ügyfélfogadás jobb megszervezését, az állam- polgári jogok és kötelességek szé­les körű és részletes ismerteté­sét. az ügyfelek megfelelő foga­dását és készséges útbaigazítá­sát. az ügyintézés gyorsítását és színvonalának állandó javítását jelöli meg a tanácsok feladatául — szól dr. Polgár Ferenc, a me­gyei tanács yb-titkáránaik előter­jesztése. — A fő feladat az, hogy az államigazgatás minden dol­gozója, a lakosság ügyeinek intézését alapvető feladatának tekintse, munkáját, tennivalóit ennek meg­felelően alakítsa úgy, hogy az ügyfelek fogadása, tájékoztatása, az ügyek intézése szívélyes, elő­zékeny, gyors, kultúrált és ered­ményes legyen. Hogy a megyei tanács appará­tusa ennek a követelménynek már az eddigi gyakorlatban is nagy­részt eleget tett, azt többek kö­zött az is bizonyítja, hogy a múlt évben á szakosztályok által ho­zott több ezerre tehető jogerős ha­tározat ellen mindössze 95 eset­heti nyújtottak be panaszt a vég­rehajtó bizottsághoz — s hozzá kell tenni —' javarészt alaptala­nul. Még ilyen körülmények kö­zött is azonban felvetődnek a gya­korlat során olyan.problémák, — s különösen a községi tanácsok­nál —, amelyeken változtatni le­het és kell is. Többek között prob­lémát okozott, hogy a félfogadás időpontját nem határozták meg. Igaz, a tanácsi szervek többsége arra törekedett, hogy a feleket a délelőtti órákban fogadja. Számos esetben azonban nem találta mun­kahelyén az ügyfél az ügyintéző­jét. Ennek elkerülése érdekében a vb által is elfogadott új tanácsi rend kimondja, hogy fogadónapo­kat kell meghatározni valamennyi tanácsnál, s hogy a fogadónapo­kon a szakosztályok vezetői és ügyintézői csak abban az esetben hiányozhatnak, ha megfelelő he­lyettesről gondoskodtak. így a megyei tanács vb-elnök- helyettesei. illetve titkára minden hét szombatján reg­gel nyolc és déli 12 óra között tartanak fogadónapot. A me­gyei tanács vb szakigazgatási szerveinek vezetői és a hozzá­juk beosztott hivatali appará­tus szerdán és szombaton vár­ja az ügyfeleket 8 és 12 óra között. A községi tárnicsoknál a bét minden munkanapjának délelőtt­jén ügyfélfogadást kell tartani 8 és 12 óra között. A községi taná­csok vb-elnökei, elnökhelyettesei és titkárai minden héten a lehe­tőségek szerint egy, előre megha­tározott napon reggel nyolc órá­tól, délután öt óráig állnak majd az ügyes-bajos dolgaikkal őket felkereső lakosság rendelkezésére. A vb tagjai ezután meghallgat­ták és elfogadták a pénzügyi osz­tály vezetőjének, Vancsa Sándor­nak a múlt évi ellenőrzési tapasz-, tálatokról szóló beszámolóját, majd a megye csökkent munka­képességű dolgozóinak helyzetét vitatták meg Németh József mun­kaügyi osztályvezető előterjesztése alapján. Földrajz a vásznakon Kézimunka-kiállítás nyílik Mázán Az elmúlt év novemberében, szakmai irányításával működő amikor . a mázai művelődési ház szakkör máris szép eredményeket keretén belül megalakult a hímző- produkált: amellett, hogy kelle- szakkör, „előzetes” kiállítást ren- mes környezetben, jó hangulatban deztek a dombóvári és a szekszár- sok estét töltöttek együtt, meg- di asszonyok legszebb munkáiból, ismerkedtek többek között a sió- hogy a mázaiak is kedvet kap- agárdi, torockói, az írásos, buzsá- janak a hímzéshez: tájékozódhas- ki, rábaközi, kaposmenti hímzé- sanak arról, mivel is foglalkoz- sekkel, és sok gyakorlati tapaszta­nak majd a szakkör keretében. latot szereztek. Alig fél esztendő telt el azóta, s Munkájuk eredményét, a teg- a Krahleing Dánielné vezetésével, szebb hímzéseket május 8, 9, 10­én a mázai művelődési házban ál­lítják ki. antennák Pincehelyről A pincehelyi Vörösmarty Ter­melőszövetkezet bérmunkát vál­lalt a patronáló üzemétől, a Buda­pesti Híradástechnikai Vállalattól. Különböző típusú antennákat sze­relnek össze a szövetkezetben, er­re a célra berendezett műhelyben. Negyven-ötven személy részére tud munkát biztosítani a közös gazdaság egész évben, és különö­sen az előnyös a tagság számára» hogy nők is elláthatják ezt a mun­kát. A nyári időszakban, amikor a növényápoláshoz ezeknek az asszonyoknak a munkájára is szükség van, iskolások lépnek majd a helyükbe az antennasze­reléshez: az iskolai szünetben nyolcadik osztályosok és középis­kolások végzik, a könnyű szerelő­munkát. Szabó János, a szövetke­zet főkönyvelője úgy vélekedik er­ről, hogy a munkára nevelés szempontjából igen hasznos ötlet. Azonnali belépéssel felve­szünk: kőműves, ács, betonozó, előre­gyártó, kubikos és segéd­munkásokat, Herceghalom, Mór, Marton- vásár. Velence, Vértesacsa, Lovasberény, székesfehérvá­ri munkahelyeinkre több éves munkára. Bérezés tel­jesítménybér emelt alap­bérrel, munkásszállást, ét­kezést megfelelő térítés el­lenében biztosítunk. Vidéki dolgozóink részére különélési pótlékot és az utazási költség vállalati hoz­zájárulását a jogosultak ré­szére fizetjük. Fejér megyei Állami Építő­ipari Vállalat, Székesfehér­vár, Ady Endre u. 13. sz. (20)

Next

/
Thumbnails
Contents