Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-29 / 124. szám
Támogatás a kisiparosaknak Erélyes intézkedések a kontárokkal szemben Évek óta napirenden lévő probléma: megoldatlan a lakosság ellátása különféle javításokkal, szolgáltatásokkal. Különösen a kisebb településekre vonatkozik ez, ahova az állami és szövetkezeti helyiipar nemigen jut el, de egyes szakmákban még a nagyobb községekben sem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni az igényekeit. A megyei tanács ipari osztálya által rendezett megbeszélésen — mint arról már hírt adtunk — ismét ezekkel a (kérdésekkel foglalkoztok, főképp arra irányult a vita, miképpen lehetne a kisiparosságot jobban bekapcsolni a lakosság ellátásába, hogyan lehetne a kisiparosok tevékenységét elsősorban számuk növelésével — fokozni. Részt vett a megbeszélésen dr. Vígh Dezső, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, Pollák Andor, a megyei pártbizottság munkatársa és Ho- molay Lászlóné, a Könnyűipari Minisztérium kisipari főosztályának osztályvezetője is. Vitaindító tájékoztatót dr. Kelemen Sándor ipari osztályvezető tartott. A tanácsi és a szövetkezeti ipar nem tudja teljesen kielégíteni az igényeket. Főképp gazdasági okai vannak ennek, a javítási-szolgáltatási tevékenység sok esetben — különösen a kisebb településeken — ráfizetéses. Egyes helyeken nem is lehet másként megoldani a problémát, mint kisiparosokkal. Többen szóvá tették, hogy a helyiipari vállalatok és szövetkezetek szívesebben foglalkoznak árutermeléssel, mert ez számukra jövedelmezőbb és elhanyagolják a ja- - vitás-szolgáltatást. Adminisztrációs eszközökkel ezen nemigen lehet változtatni, különösen most, az új gazdasági mechanizmusban. Nyilvánvaló, hogy ráfizetéses tevékenységet nem lehet rákényszeríteni senkire sem. Szóbakerült, hogy az eddiginél jobban közgazdasági eszközökkel kellene preferálni a szocialista szektor javító-szolgáltató tevékenységét, az illetmény- adó-mentesítésen kívül például az eszközlekötési járulék elengedésével, vagy egyéb kedvezményekkel. De a húzódozásnak olyan oka; is vannak — mint arra többen rámutattak, — hogy e vállalatok és szövetkezetek kalkulációja torz. nem tükrözi a valóságot. Ezért mutatkozik ráfizetésesnek néMenekülés a A páduai egyetem vízépítési szakemberei miniatűr Velencét építenek föl három hektárnyi területen. Az óriás játékszer igen komoly célt szolgál: itt számítják ki a lagúnák áramlási, nyomás- és feszültségviszonyait és a hidrológiai eredmények alapján döntik majd el, miképpen mentsék meg a 118 szigetre épült „tengerek királynőjét”, amely biztos halál elé néz. A világtengerek szintje emelkedik, a hárommillió cölöpre épült 900 palota és 105 templom és az egész város minden épülete évenként 3 milliméternyit süllyed, — háromszor gyorsabban, mint egy évszázaddal ezelőtt, 2000-re a Szent Márk tér már csak apály idején marad szárazon. A laguna peremén három hatalmas ipartelep létesült, — vegyiművek, olajfinomítók, kohóművek — ezek annyira szennyezik a laguna vizét, hogy kihalnak a halak. A szennyvíz megtámadta a Velence alapját képező pilléreket, bomlasztja a már vány 1 és a bronzot. hány tevékenység és ezért is magasak néha az árak. Ugyanazt a — két-háromszáz százalékos re • zsikulcsot alkalmazzák a javítás- ra-szolgáltatásra, mint az árutermelésre, jóllehet, az általános költségek tetemes része ténylegesen nem a javítás-szolgáltatás. hanem az árutermelés miatt merül fel. Mindenképpen szükség van azonban az eddiginél intenzívebben foglalkozni a kisiparosság helyzetének, működésük feltété - leinek javításával. Mint Kelemen elvtárs elmondta, az utóbbi években hozott párthatározatoknak, törvényeknek és rendeleteknek hatásaként javulás következett be e téren. 1964-től 1967-ig a megyében háromszázzal nőtt a kisiparosok száma. Ez a szám azonban kicsit csalóka, a növekedés kilencven százalékát két szakma, az építőipari javítás és a szekérfuvarozás teszi ki. csak a maradék tíz százalék oszlik meg a többi szakma között. Egy év óta pedig stagnál a létszám, az ipar- gyakorlást megszüntető!? számánál alig néhánnyal több az új iparjogosítványosok száma. A kisiparosság körében nagyfokú az elöregedés, kevés az utánpótlás. A hatósági intézkedések nem minden esetben hatottak helyes irányba. Az ellenőrzés inkább a könnyebb ellenállás vonalán futott, a jogosítvánnyal rendelkezőket ellenőrizték, adóztatták, viszont csaknem teljesen líi- esett a jogtalan iparűzők, a kontárok ellenőrzése, leleplezése, tevékenységük megszüntetése, illetve — bizonyos esetekben — legalizálása. Adópolitikánk sem eléggé differenciált, néha indokolatlanul nagy adóteher nyomja azokat a kisiparosokat, akik tényleges lakossági igényt elégítenek ki és szerény jövedelműek, a nagy jövedelműek viszont nem fizetnek jövedelmükhöz mérten megfelelő adót. Többen hangsúlyozták — köztük dr. Vígh Dezső elvtárs is —, hogy ezen változtatni kell a jövőben. Még mindig nem megfelelő a kisiparosok nyugdíj-biztosítása. Számos körülmény — kiküszöbölhető hátrány — akadályozza, hogy iparjogosítványt kérjenek azok a szakemberek, akik különben alkalmasak lennének a lakossági igények kielégítésére. szárazföldre Velencében a házak 80 százaléka tatarozásra szorul, 20 százalékát le kellene bontani. Fürdőszoba, WC. a legnagyobb luxus s a fiatalság menekül a szárazföldre, száraz lakásokba, ahol fürdőszoba van. Egyelőre nem döntöttek, mi legyen a város sorsa. Vannak, akik gazdasági életét akarják feléleszteni, mások múzeumvárosnak szeretnének belőle, sőt felmerült az is, hogy egész Velencét az amerikaiaknak kellene adni: nekik lenne pénzük a mindenkép pen rendkívül költséges megoldd sokhoz. Egyelőre a régi védögátakai erősítik, hogy legalább az utóbb: években több ízben ismétlődőt árvizektől megkíméljék a város Megváltozik a hullámok irányi is, mert 1969-re elkészül a lagúnát átszelő, 180 méter széles, 1- méter mély hajózható csatornc A páduai egyetem kísérlett csak 1974-ben hozhat olyan ered ményeket, amelyeket a gyako„ latban majd alkalmazni lehet, A jövőben lényeges változások lesznek az iparjogosítványok kiadásánál. Az iparhatóság — napirendre kerül néhány nagyobb községi tanács vb felruházása első fokú iparhatósági jogkörrel — nem fogja vizsgálni, hogy a kérelmező meg tud-e majd élni kisipari tevékenységéből, van-e már a községben a kérelmezett i£=).rt gyakorló kisiparos, hanem csak azt, hogy a törvényes kellékek megvannak-e a kérelmezőnél. Az új mechanizmusban például elő kell segíteni a verseny kialakulását is. Azt sem vizsgálják, hogy az illető munkaviszonyban van-e, vagy szövetkezeti tag-e, miután kilépését nem lehet megakadályozni. A külterület fogalmát a korábbinál tágabban értelmezik (egyes szakmákban az iparengedélynél alacsonyabb követelményeket támasztó működési engedély adható az 5000-nél kisebb lélekszámú településekre, illetve az 5000*nél nagyobb lakosságú helységek külterületére, ugyanez vonatkozik a mellékfoglalkozásként gyakorolt iparra is). Míg 1958-ban hat szakmára lehetett adni működési engedélyt, az 1964-es új rendelkezések már 22, a legújabbak pedig 29 szakmára bővítették ki e lehetőséget. Működési engedély alapján lehet több rokonszakmát is gyakorolni egy személynek, el lehet tekinteni a mestervizsga követelményétől, csak szakmai gyakorlatot kell igazolni. Ez azonban nem jelenthet liberalizálódást. őrködni kell azon, hogy ténylegesen hozzáértő emberek javítsák falun, pusztákon is a háztartási készülékeket, lábbeliket, ruházati cikkeket stb. Különös élességgel szerepelt ,a tanácskozáson a kontárkérdés. Igen sokan űznek,. ipart a megyében, jogtalanul, főképp olyan szakemberek, akik vállalatoknál, szövetkezeteknél vannak munka- viszonyban, illetve tagsági viszonyban. Ez egyrészt azt mutatja, hogy az igények kielégített- ség előtt járnak — egyszerűen nem lehet fellépni egy üzemi lakatos ellen, aki falujában megjavítja a zárakat, mert nincs más, akihez forduljon ilyen szolgáltatásért a lakosság. De figyelmeztet e jelenség arra is. hogy nem használták ki a mellékfoglalkozásként folytatható iparűzés lehetőségeit sok helyen. ' Erélyesen fel fognak a jövőben lépni a hatóságok a kontárok ellen. Először figyelmeztetéssel, majd ismétlődés esetén, súlyosabb esetekben nagy összegű pénzbírsággal, a termelőeszközök elkobzásával. Nemcsak jogi, hanem erkölcsi alap is van erre, hiszen ma már legális lehetőség van a vállalati dolgozóknak, szövetkezeti szakembereknek iparűzésre mellékfoglalkozásként. A tsz-ek, mezőgazdasági tsz-ek iparosai is a legtöbb szakmában kaphatnak működési engedélyt mellékfoglal- kozásos iparűzésre, ha a vezetőségük ehhez hozzájárul. Állami vállalatoknál az igazgató hozzájárulására van szükség. Szóba került néhány jogszabály elavultsága, ezek megváltoztatására is szükség van. A kisiparosság tevékenységét fokozni kell, az eddiginél nagyobb támogatást kell adni működésükhöz. Ezt követeli a lakosság érdeke, tehát ez politikai kérdés. De politikai kérdés, része a párt szövetségi politikájának is. Az értekezlet részvevői egyetértettek a már ki- l adott és a közeljövőben hozandó , intézkedésekkel, azzal, hogy az eddiginél nagyobb támogatástól kell részesíteni a kisiparosokat, [ <L J, i ÉLETMENTŐK A múlt évben 16 304 liter vért adott a megye gyógyintézeteinek a megyei véradóállomás. Ezt a vérmennyiséget 9646 alkalommal adták a véradók. A véradók: az életmentők. Vércsoport-méghatározást végeznek a laboratóriumban. Bakó Jenő felvételei.
