Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
ßijwekeknek QYEREI<EI<NEI< QYERE1<EI<NEI< Kínrímek Városunkban lakó dalmát Most tartja a lakodalmát. * A doktor csak, íra, íra — Fütyülök az íróira. * Ne hallgasd e maradit, Ez csak egyre mar Adyt S egyre alulmarad itt! * Balatoni fogasokat Bállá Tóni foga sokat. * Egy kis pesti vendéglőbe. Egy kispesti vendég lő be. * Ha az ebéd lelke siilt tök. Egész biztos lelkesültök. * Jön egy török Mekkábul, Elesik és megkábul. A harkály műhelyében Kip-kop, kip-kop kalapács Működik a kicsi ács. — Véső, fúró jer elő! Te is gyalu, reszelő! „Kip-kop, kip-kop csak vígan! Megélek, míg munka van.” Csattog, zeng a kalapács. Dolgozik a fakopács. GAZDAG ERZSI Sátidrof Vannak a nyelvben apró titkok, amiket sokáig nem veszünk észre, mígcsak egy jó fülű és jó fantáziájú ember fel nem fedezi. Játékos kedvű íróik és nyelvművelők jöttek rá, hogy a magyar nyelvben számtalan olyan szó van, amelynek visszafelé olvasva is van értelme. Ez a szó: lő, visz- szafelé annyit jelent: öl. Arra viszont már Babits Mihály bukkant rá, hogy ez a szó: erőiszakos: sok a szőre; meg arra is. hogy római fővezér, annyi mint Rézevő fia, Mór. Karinthy Frigyes persze, így sem tűrhette, hogy lefőzzék és a következőképpen vágott vissza: Integetni = integetni Gárdanadrág = gárdanadrág Az írótársaság tréfás vetélkedése nyomán (melynek színtere a Hadik kávéház volt, Karinthy későbbi törzshelye) hamarosan megszületett nálunk is a játék, a „Sátidrof”, ami a fordítás szó fordítottja — kialakultak szabályai, és felnőt tek bajnokai. Azért mondjuk, hogy nálunk is megszületett ez az időtöltés, mert másutt már megvolt. É nyelvi játék őse ugyanis a palindrom, amely Róma napjai óta él, s amelynek lényege: visszafelé is olvasható sorokat írni. A Hadik kávéház asztaltársasága vidám nyelvújításba kezdett. Az alapmondat a következő oda-viseza olvasható sor volt: Indul a kutya s a tyú'k aludni. S egyre több ilyen néhány szavas mondat született. Mutatóba soroljunk fel néhányat: Kell-e sör, erős Elek? A bársonyos Rába és a laza Zala. Te mező neveled eleven őzemet. Keresik a tavat a kis erek. Az első teljes sátidrof költemény pedig így kezdődik: Lola dalol, nyara arany, Tele kikelet... « 05 1, ! *t a Arany János rejtvénye A lenti képrejtvényt Arany János készítette. Akinek kedve van rá, fejtse meg. Ez a rejtvény a felső tagozatos általános iskolásoknak szól. A megfejtés eredményét, küldjétek be levelezőlapon legkésőbb június elsejéig a szerkesztőség címére. A legjobb megfejtőik között öt új ifjúsági könyvet sorsolunk ki. A nyertesek Gergely Márta: Többsincs osztály című regényét kapják. Ki emlékszik többre? Ez az eredeti — angol — játék. Egy asztalra kirakunk 15—20 hétköznapi tárgyat: kulcsot, dugót, kavicsot, zsebkendőt, órát, gyufát, bélyeget stb. Az asztalt kendővel lefedjük. s csak akkor hívjuk be a játékosokat. Mikor mindenki elhelyezkedett az asztal körül, a kendőt levesszük, s a tárgyakat 30 másodpercre megmutatjuk a társaságnak. Fél perc után a kendőt visszatesszük, a játékosoknak papirost és ceruzát adunk, s ki- nefc-kinek le kell írnia, mi mindent látott. (Nem lesz könnyű!) Aki a legtöbb tárgyat megjegyezte, s a legkevesebb „hamis” adatot írta le. az nyert. Ha a játék e formában már jól megy, nehezítésül megszabhatjuk azt hogy az egyes tárgyak helyét is meg kell határozni a felsorolásban. (Például az óra a bicska mellett volt stb.) A macska meg a róka Könnyen fölsül. aiki hetven- kedik, ahogy a macska, meg a róka története tanúsítja. Együtt sétáltak egyszer, a macska, meg a róka. A róka, a miaga nagy tudományára terelte a szót és korholta a macskát, hogy olyan, műveletlen. A macska azonban oda sem figyelt. — Mégis csak illetlenség — fakadt ki végül a nagy tudo- mányú róka. — Én itt magyarázok neked, te pedig elengeded a füled mellett az oktatásomat! — Bocsáss meg — mondta a macska —, de most valami másra kell figyelnem. Nem hallod? — Hallom, hallom — mondta kedvetlenül a róka. — Valami recseg a közelben, ennyi az egész. Mit törődő 1 vele? — Recseg ám a vadászkürt1 — mondta a macska, de már nem a róka mellett: hanem egy fa tetejéről. A sűrűből ugyanis két agár rontott elő: neki a macskának! — a cirmos azonban résen volt, s mielőtt elkaphatták volna, fönn termett a fán. A róka majd hanyatt esett a rémülettől. .Fordult volna, hogy eliszkoljon: de hová, mikor újra megszólalt a vadászkürt, közvetlenül a közelében, s hangjára egy falka vizsla tört ki a sűrűből? A macska biztonságban volt odafönt. s leszólt a fáról a rókának: — No, koma, rajta, most vedd elő valamelyik tudományodat a sok közül, hogy megszabadítson! Ilyen tudománya azonban nem volt a hetvenkedő rókának. * A fenti mese Rónay György: A holló és a róka című mese- könyvéből való. Ebből kap egy-egy példányt majd az öt szerencsés nyertes. Csalafinta kérdések y. Hol kaszálják a szénát? 2. Hat lába van, mégis négyen jár. Mi az? 3. Milyen vár lehet a vfe alatt? 4. Minél többet veszünk el belőle, annál nagyobb lesz. Mi az? 5. Bármire válaszol, a világ bármely nyelvén. Mi az? 6. Melyik bort szeretik az úttörők? 7. Mi hordja hátán a fülét? 8. Milyen karó alatt pihenünk? 9. Se hárfája, se gitárja, mégis szól a muzsikája. Mi az? 10. Mikor van az ember fej nélkül a szobában? Kispajtások! Válaszoljatok a fenti kérdésekre és a válaszokat megszámozva, sorrendben küldjétek be egy levelezőlapon legkésőbb június elsejéig aI szerkesztőség címére. A hat és tíz év közötti pajtásoknak csak ezt kell beküldeniük. A legjobb megfejtők közül öt mesekönyvet sorsolunk ki, amit postán küldünk el. Ezért ne felejtsétek el a levelezőlapra a neveteket és a címeteket sem felírni. Gesztenyéből készült ennek : kislegénynck a feje, a törzse meg a cipője. Falevél a sapkája, meg a palástja. Drót a keze, meg £ lába. Gesztenye csomagot cipel az egyik kezében, a drótból meg falevelekből csinos kis napernyője Ls van. Tetszik? Csináld meg te is! TŰMDÉRE Ismeritek Katit? Igen? Hát akikor most figyeljetek ide! Róla mondok egy kis történetet, amit bizony érdemes meghallgatni, s megszívlelni. Ez a Kati kedves, okos kislány. de nem szeretett fogat mosni. Hiába figyelmeztette őt az anyukája, hiába szidta a nagymama, nem ég nem! Fogat azt nem mosott soha! — Minek?! — durcáskodott. — A Bodrit én még sohsem láttam fogat mosni, s még a csontot is elrágja. Igen ám! De Kati akkor még nem tudta, hogy a kis gyerekek minden fogában egy- egy tündér lakik, akinek a rossz gyerek fájdalmat oikoz. No, Kaiti fogtündérei is egy szép napon megelégelték a dolgot. — Tegnap egész éjjel nem tudtam aludni — panaszolta az egyik — Kati megint csokoládét evett elalvás előtt. És én csokis maradtam. Hát lehet piszkosan aludni?! — Hagyd el! — szólt közbe a másik. — A múltkarában diót kapott a nagymamájától. Még most is fáj bele minden porcikám, ahogy velem törte fel annak kemény héját. — Amit elmondtatok, mind csúnya dolog, de amit velem tett! — sopánkodott a harmadik. — Egy kezeügyébe akadt kulccsal veregetett. Már azt: hittem, hogy lepattan a zománcom alig bírtam visszatartani ! És így panaszolta el a többi tündér is Kati csínytetteit. Azután összedugták a fejüket, s elhatározták, hogy megleckéztetik Katit. Hogy mirő] sugdoKis mese Volt egyszer egy görbe hátu-lábu törpe. Sokat nézte magát a hideg tükörben. — Miért legyek örökre Görbelábu törpe Szegény kicsi törpe tükrét összetörte. RÓZSA IMRE lóztak, azt nem tudom, csak azt, ami pár nap múlva történt. Másnap este Kati ismét elkezdett csokoládét majszolni, amikor már- ágyban volt. Azután, mint aiki jól végezte dolgát, szépen elaludt. Azaz, elaludt volna! Ugyanis nagyon kezdtek fájni a fogai! Sírt, jajgatott, felverte az egész házat. De a tündérek nem könyörültek meg rajta. Mert ugye már kitaláltátok, hogy ők okozták Kati fájdalmát. — Csak szenvedjen! — mondogatták. — ű sem törődött velünk évekig! Nagyon fájt Katinak, még aludni sem bírt. Másnap a nagymama elvitte a doktor bácsihoz, aki kihúzta az egyik fogát. Azóta Kati nagyon megváltozott. Minden este és reggel fogat mos. Nem is okoz neki fájdalmat egy fogtündér sem!
