Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
JEGYZET Rendelet van, f de nem tartják be Azt hiszem, nem túlzók amikor azt mondom: napjaink egyik leg* izgalmasabb üzemi témája a munkaidő-csökkentés. Ez a mindenkit áfrdeklő téma, amelyet a vállalatoknak önállóan kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk nem kis feladatot jelent. A legtöbb vállalatnál, üzemnél már konkrét elképzelések vannak, sőt az arra kijelölt egységek már csökkentett munkaidőben is dolgoznak. Mint ismeretes az országban különböző iparágakban • üzemben egyelőre csak kísérleti jelleggel már csökkentett munkaidővel dolgoznak. Az 1021/1967. számú kormány- határozat kimondja, hogy az ipari és építőipari ágazatokban termelő vállalatok, szövetkezetek 1968. július 1-től fokozatosan 44 órára csökkenthetik a heti munkaidőt. A csökkentést azonban saját erőből kell végrehajtani, ami egyben azt is jelenti, hogy ennek következtében nem csökkenhet a termelés, de nem csökkenhet a dolgozók keresete sem. A határozat értelmében a csökkentett munkaidő bevezetésére készülő vállalatoknak, üzemeknek felkészülési tervet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell mindazokat az intézkedéseket, amelyek segítségével biztosítják á termelés, illetve a dolgozók keresetének korábbi színvonalát. Sajnos a vállalatok döntő többsége ezt a felkészülési tervet „elfelejti” megküldeni az arra területileg illetékes megyei tanácshoz véleményezésre. Pedig a rendelet értelmében csak a megyei tanács véleményével, észrevételével ellátott felkészülési tervet lehet megküldeni a felügyeleti szervnek és a felettes szakszervezetnek. Sőt az előírt háromhónapos határidőt sem tartják be a vállalatok. Egy-két esettől eltekintve — DÉDASZ, Pécsi Kesztyűgyár r— figyelmen kívül hagyják a kormányhatározat ezen pontjait. Pedig a munkaidő-csökkentésnek számos olyan egyéb körülményre is tekintettel kell lenni, mint például az üzletek nyitva tartása, a közlekedés biztosítása', a szolgáltatások zavartalansága, bölcsődék, óvodák nyitva tartása és még sorolhatnám tovább. Az viszont bizonyos, bogy ezekben a kérdésekben a megyei tanácsnak kell döntenie. Tehát éppen ezért feltétlen szükséges, hogy betekintést nyerjenek a vállalatok, üzemek ilyen irányú elképzeléseibe, terveibe. ügy, ahogy azt egyébként a kormány határozata ki is mondja. Hogy mennyire figyelmen kívül hagyják a vállalatok, üzemek a kormány határozatának erre vonatkozó előírásait, mi sem bizonyítja jobban, mint a Bonyhádi Cipőgyár esete. Mint arról már korábban beszámoltunk a gyárban május 13-tól — egyelőre kísérleti jelleggel — csökkentett munkaidővel dolgoznak. Figyelmeztetésre, csak utólag küldték meg a felkészülési tervüket a megyei tanácsnak. Ezzel szemben megküldték a községi és a járási tanácsnak. Pedig ha az átállással kapcsolatban intézkedésre kerül sor nyilvánvaló, hogy azt a megyei tanács fogja megtenni. Éppen ezért szükségesnek tartjuk felhívni azoknak a vállalatoknak, üzemeknek a figyelmét, amelyek a közeljövőben állítják ösz- sze a csökkentett munkaidőre való áttérés felkészülési tervét, ne mulasszák el azt megküldeni a megyei tanácsnak. Az itt kapott vélemény, javaslat elősegíti az áttérés körüli problémák mielőbbi megoldását. Erre pedig szükség ITT IS varjak AZ ESŐT (Ebben az egyemeletes épületben kora reggeltói késő estig és mindennap nagy az élénkség. Uborkaszezon nincs. Az épület mintegy összegezi a politikai, a gazdasági élet egészséges Tolna megyei lüktetését és erős sodrását. Elképzelések, törekvések, józan becslések, időnként gigászi erőfeszítések, avagy nyomasztó gondok sűrűsödnek össze a szőnyeggel borított folyosókon és az irodahelyiségekben. Ebben az épületben egyetlen dolgozónak sincs birtoka, búzája, kukoricája, mégis oly lehangoló itt a mostani aszály mint a szövetkezeti gazdák körében. Esetenként jobban várják az esőt, mint egyik-másik tsz- tag. Ezen túlmenően ugyanúgy foglalkoztatja a pártházban dolgozó embereket a várható terméskiesések lehetséges pótlása, akár a mezőgazdasági üzemek vezetőit. A termelőszövetkezetekében — érthető módon — a gazdák kizárólag saját káraikat érzik, itt azonban át kell érezni valamennyi üzem várható veszteségének a következményeit. Nincs a megyében egyetlen olyan középület, ahol oly nagy számban fordulnak meg dolgozók, politikusok, magas rangú külföldi személyiségek, miniszterek, főtisztek, tudósok, diplomaták, mint ebben a házban. Hazánk pekingi nagykövete itt tartott, nagyszámú hallgatóság előtt, tájékoztató előadást a kínai helyzetről. Sághy Vilmos MÉM-miniszterhelyettastől az első emeleti nagy tanácsteremben, a megye különböző szinten dolgozó vezetői itt kaptak legelőször részletes útbaigazítást az új gazdaságirányítás rendszeréről. Ez az épület köti össze a megyét a pártközponttal, ebből az épületből közvetítik a Központi Bizottságban dolgozó vezető elvtársaknak az itteni dolgozók örömeit, gondjait és innét közvetítik lefelé a járási székhelyekbe, a községekbe a párt határozatait, útmutatásait. A megyei pártház épületéből indult ei egy sáros őszi napon Duna-menti portyára az az expedíció, amelynek feladata volt kijelölni az atomerőmű helyét Egyszer ez az epizód majd történelem lesz. Gumicsizmákat húztak. esőköpenyeket szereztek és terepjárókkal „célozták” meg Bogyiszlói. A dél-amerikai szakszervezeti küldött, az ukrán párt első titkára, a német közgazdász, a bolgár újságíró, az afrikai diák, a jugoszláv agronómus, itt ismerkedett legelőször a megye helyzetével, hogy utána a területen is meggyőződjön arról az alkotó munkáról, ami Magyarország egyik legkisebb, de leggazdagabb megyéjében folyik. A HÁZ VENDÉGEI Vannak hagyományosan ismétlődő események. November 7-én mindig fogadást adnak a megyében élő veteránok tiszteletére. Sajnos múlik az idő. s egyre kevesebb veteránt láthatnak vendé; van. se. fc. Felhívás 1 Szekszárd, Városi Tanács VB mint a szekszárdi temetők kezelője felhívja az alábbi kriptákba temetettek hozzátartozóit, hogy a kriptákat (sírboltokat) 1968. július hó 31-ig hozassák rendbe, mivel e kripták jelenleg nem gondozott, romladozó állapotúak. Újvárosi temetőben: Pesthy Ferencné, szül. Tarr Etelka megh. 1932, Tarr Antalné szül. Bartos Rozália, Szendróti Sarolta megh. 1905. özv. Kelemen Lászlóné szül. Till Erzsébet, megh. 1920. Hauk Antal megh. 1931. Marosy Lipót megh. 1931. Balázs Ferencné szül. Czéh Rozália megh. 1932. Dörnyei Ferencné szül. Babits Róza megh. 1930. Ka-, jári Istvánná szül. Vaszari Éva megh. 1935. Szikora Já- nosné megh. 1896. Halász Géza megh. 1925. Egyed János- né megh. 1936. Bán Zsigmond megh. 1908. Hilbert Jenő megh. 1908. dr. Máskis Ferenc megh. 1910 Nagy József né megh. 1910. Merwerth Ferenc megh. 1912. özv. Darin Jö- zsefné szül. Tótpál Éva, megh. 1907. Alsóvárosi temetőben: Knor Nándor megh. 1901. Tóth Anna megh. 1923. Zvonicsek József megh. 1904. Amennyiben jelen felhívás a határidőig eredményre nem vezet, a 2/1965. számú tanácsrendelet 15. § (5). bek. alapján a kripták felett a temető kezelője szabadon rendelkezik. Ügyintéző: Tolna megyei Temetkezési Vállalat igazgatója Szekszárd. (249) gül. Április 4-én, március 15-én, november 7-én, a megyei pártház elől indul ej a koszorú zási menet- Előtte a reggeli órákban a tágas előcsarnok mindig tele van koszorúkkal és fűszeres illattal. A Palánki Felsőfokú Technikum végzős növendékei sár- guláskor hintókkal járják be a várost, de utána a megyei párt- házban fejezik be délelőtti programjukat. Most legutóbb a KISZ vendégei voltak. A Vőröis Újság emlékére a pártbáz hagyományos rendezvénye minden év decemberében a sajtónapi fogadás. A megye politikai vezetői az , első emeleti kis tanácsteremben fogadják az újságírókat, hogy beszélgessenek velük, A magasrangú vendégeket egyszerűen, formaságok nélkül fogadják. Nincsenek előírások, pro- tokollszabályok, a vendégek és a vendéglátók kézfogással üdvözlík egymást. Nemrég Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, majd Eo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke járt a pártházban. Ismerősként mentek fel a lépcsőkön a titkárságra, hiszen nem először fordultak meg Szekszárdon, és a legelső útjuk mindig a pártbizottság épületébe vezet. A megbeszélések során a formaságok helyett mindig a tartalom a fontos. A miniszterek gyakran kerülnek izzasztóba, mert a megye párt- és tanácsvezetői soha nem engednek abból, ami Tolna megyének jár. Dombóvár, Tamási, Bonyhád, Paks vagy éppen a megyeszékhely fejlődése, az ütem meggyorsítása sokszor bizony valóban azon múlik, hogy a lehetőségek határán belül a megyét képviselő vezetők menynyire állnak sarkukra. A fontosabb, nagyobb horderejű megbeszéléseken rendszerint jelen vannak a megyei tanács vezetői, továbbá az országgyűlési képviselők és más szakterületek képviselői. A nép szolgálata. Ez a szép és nemes fogalom ebben az épületben mindennap konkrét valóság. A hivatásos pártmunkások ma már a gyújtó hatású szónoklatokat, a kinyilatkozásokat nem alkalmazzák. A politika eszköztárában ezek elavult, ósdi eszközök. Itt inkább az alapos tárgyi tudás, az elvi szilárdság és a hozzáértés dominál, a többség egyetemi végzettséggel rendelkezik, elsősorban annak megfelelően, hogy milyen a munkaterülete. A pártmunkás hétköznapjait a prózaiság, a látványosság mellőzése jellemzi. De főleg és legelsősorban az új munkastílus, amelynél az a követelmény, hogy ne legyen párhuzamosság. RégebA _ PÁRT HÁZ A megye legforgalmasabb épülete ben például ami egyszer előfordult, hogy a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya pontosan azt csinálta, amit a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya. Most ez megszűnt: A pártbizottság osztályain elemző, értékelő munka folyik, a részletekbe a hivatásos pártmunkások nem szólnak bele, de nem is veszik át az államigazgatás, vagy mondjuk az S2MT jogkörét. Ea teljesen új dolog, viszont hasznos, mert a politikai vezetés az eddiginél jobban tud koncentrálni, nagy felületeket áttekinteni, elvi útmutatást adni, a dolgozók köz« érzetével átfogóan törődni. A munka tervszerű és celtu« dalos. A megyei párt-vb ülésein mindig nagy hatósugarú, sok embert érintő napirendek szerepelnek. Fél év tett el például a két Tolna megyei tsz-szövetség megalakulása óta, de a vb már értékelte a két érdekvédelmi szerv, munkáját. Reggelenként a garázsból vü dékre indulnak a gépkocsik. Sokszor csak késő éjjel térnek vissza. A megyei pártházban dolgozó emberek a munka egy részét a községekben, a dolgozók között végzik. A megye legforgalmasabb épületében a nap minden órájában találkozunk helybeB és vidéki vezetőkkel: orvosokkal, tsz-elnökökkel, állami gazdasági igazgatókkal, vállalatvezetőkkel, akik ügyes-bajos dolgaikkal keresik fel az osztályokat Időnként be-betéved a portára egy-egy idősebb bácsi és megkérdi a portástól, hol fizetik ki az útiköltséget. A megyei pártház szomszédságában van ugyanis az SZTK: Az is növeli a forgalmat, hogy a Mártírok terén ebben az épületben kapott helyet a járási, a városi pártbizottság, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem, a megyei, a járási, a városi KISZ- bizottság, a Munkásőrség, a Népújság Szerkesztősége és a Magyar Távirati Iroda Szerkesztősége, RENDSZERES ÜGYELET A pártbizotf-f ság tagjai rendszeres ügyeletet tartanak. Van olyan nap, amikor az ügyeletes reggeltől estig unatkozik, de előfordul, hogy alig győzi fogadni a panaszosokat. A megyei pártház ajtaja nyitva áll mindenki előtt. Többször előfordul, hogy a panaszok, a bejelentések közérdekűek, de többnyire egyéni sérelmekkel, gondokkal fordulnak az emberek a párthoz. Az ügyeletes akkor van nagyon nehéz helyzetben, amikor lakás-, vagy állásügyben keresik fel... Ennek a középületnek az eseményeiből, hétköznapjaiból minden erőfeszítés nélkül meg lehetne írni Tolna megye legújabb- kori történelmét. SZEKUUTY PÉTER
