Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-26 / 122. szám

JEGYZET Rendelet van, f de nem tartják be Azt hiszem, nem túlzók amikor azt mondom: napjaink egyik leg* izgalmasabb üzemi témája a mun­kaidő-csökkentés. Ez a mindenkit áfrdeklő téma, amelyet a vállalatok­nak önállóan kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk nem kis feladatot jelent. A legtöbb vállalatnál, üzem­nél már konkrét elképzelések van­nak, sőt az arra kijelölt egységek már csökkentett munkaidőben is dolgoznak. Mint ismeretes az or­szágban különböző iparágakban • üzemben egyelőre csak kí­sérleti jelleggel már csökkentett munkaidővel dolgoznak. Az 1021/1967. számú kormány- határozat kimondja, hogy az ipa­ri és építőipari ágazatokban ter­melő vállalatok, szövetkezetek 1968. július 1-től fokozatosan 44 órára csökkenthetik a heti munkaidőt. A csökkentést azonban saját erő­ből kell végrehajtani, ami egyben azt is jelenti, hogy ennek követ­keztében nem csökkenhet a ter­melés, de nem csökkenhet a dol­gozók keresete sem. A határozat értelmében a csök­kentett munkaidő bevezetésére készülő vállalatoknak, üzemeknek felkészülési tervet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell mindazo­kat az intézkedéseket, amelyek segítségével biztosítják á termelés, illetve a dolgozók keresetének ko­rábbi színvonalát. Sajnos a vállalatok döntő több­sége ezt a felkészülési tervet „el­felejti” megküldeni az arra terü­letileg illetékes megyei tanács­hoz véleményezésre. Pedig a ren­delet értelmében csak a megyei tanács véleményével, észrevételé­vel ellátott felkészülési tervet le­het megküldeni a felügyeleti szerv­nek és a felettes szakszervezet­nek. Sőt az előírt háromhónapos határidőt sem tartják be a válla­latok. Egy-két esettől eltekintve — DÉDASZ, Pécsi Kesztyűgyár r— figyelmen kívül hagyják a kor­mányhatározat ezen pontjait. Pedig a munkaidő-csökkentésnek számos olyan egyéb körülmény­re is tekintettel kell lenni, mint például az üzletek nyitva tartása, a közlekedés biztosítása', a szol­gáltatások zavartalansága, bölcső­dék, óvodák nyitva tartása és még sorolhatnám tovább. Az viszont bizonyos, bogy ezekben a kérdé­sekben a megyei tanácsnak kell döntenie. Tehát éppen ezért fel­tétlen szükséges, hogy betekintést nyerjenek a vállalatok, üzemek ilyen irányú elképzeléseibe, ter­veibe. ügy, ahogy azt egyébként a kormány határozata ki is mond­ja. Hogy mennyire figyelmen kívül hagyják a vállalatok, üzemek a kormány határozatának erre vo­natkozó előírásait, mi sem bizo­nyítja jobban, mint a Bonyhádi Cipőgyár esete. Mint arról már korábban beszámoltunk a gyárban május 13-tól — egyelőre kísérleti jelleggel — csökkentett munkaidő­vel dolgoznak. Figyelmeztetésre, csak utólag küldték meg a fel­készülési tervüket a megyei ta­nácsnak. Ezzel szemben megküld­ték a községi és a járási tanács­nak. Pedig ha az átállással kap­csolatban intézkedésre kerül sor nyilvánvaló, hogy azt a megyei ta­nács fogja megtenni. Éppen ezért szükségesnek tart­juk felhívni azoknak a vállalatok­nak, üzemeknek a figyelmét, ame­lyek a közeljövőben állítják ösz- sze a csökkentett munkaidőre való áttérés felkészülési tervét, ne mu­lasszák el azt megküldeni a me­gyei tanácsnak. Az itt kapott vé­lemény, javaslat elősegíti az át­térés körüli problémák mielőbbi megoldását. Erre pedig szükség ITT IS varjak AZ ESŐT (Ebben az egyemeletes épületben kora reggeltói ké­ső estig és mindennap nagy az élénkség. Uborkaszezon nincs. Az épület mintegy össze­gezi a politikai, a gazdasági élet egészséges Tolna megyei lükteté­sét és erős sodrását. Elképzelé­sek, törekvések, józan becslések, időnként gigászi erőfeszítések, avagy nyomasztó gondok sűrű­södnek össze a szőnyeggel borí­tott folyosókon és az irodahelyi­ségekben. Ebben az épületben egyetlen dolgozónak sincs birto­ka, búzája, kukoricája, mégis oly lehangoló itt a mostani aszály mint a szövetkezeti gazdák kö­rében. Esetenként jobban várják az esőt, mint egyik-másik tsz- tag. Ezen túlmenően ugyanúgy foglalkoztatja a pártházban dol­gozó embereket a várható ter­méskiesések lehetséges pótlása, akár a mezőgazdasági üzemek vezetőit. A termelőszövetkezeteké­ben — érthető módon — a gaz­dák kizárólag saját káraikat ér­zik, itt azonban át kell érezni valamennyi üzem várható vesz­teségének a következményeit. Nincs a megyében egyetlen olyan középület, ahol oly nagy számban fordulnak meg dolgo­zók, politikusok, magas rangú külföldi személyiségek, minisz­terek, főtisztek, tudósok, diplo­maták, mint ebben a házban. Hazánk pekingi nagykövete itt tartott, nagyszámú hallgatóság előtt, tájékoztató előadást a kí­nai helyzetről. Sághy Vilmos MÉM-miniszterhelyettastől az el­ső emeleti nagy tanácsteremben, a megye különböző szinten dol­gozó vezetői itt kaptak legelő­ször részletes útbaigazítást az új gazdaságirányítás rendszeré­ről. Ez az épület köti össze a megyét a pártközponttal, ebből az épületből közvetítik a Köz­ponti Bizottságban dolgozó veze­tő elvtársaknak az itteni dolgo­zók örömeit, gondjait és innét közvetítik lefelé a járási székhe­lyekbe, a községekbe a párt ha­tározatait, útmutatásait. A megyei pártház épületéből indult ei egy sáros őszi napon Duna-menti portyára az az ex­pedíció, amelynek feladata volt kijelölni az atomerőmű helyét Egyszer ez az epizód majd tör­ténelem lesz. Gumicsizmákat húz­tak. esőköpenyeket szereztek és terepjárókkal „célozták” meg Bogyiszlói. A dél-amerikai szak­szervezeti küldött, az ukrán párt első titkára, a német közgazdász, a bolgár újságíró, az afrikai diák, a jugoszláv agronómus, itt is­merkedett legelőször a megye helyzetével, hogy utána a terü­leten is meggyőződjön arról az alkotó munkáról, ami Magyaror­szág egyik legkisebb, de leggaz­dagabb megyéjében folyik. A HÁZ VENDÉGEI Vannak ha­gyományosan ismétlődő események. November 7-én min­dig fogadást adnak a megyében élő veteránok tiszteletére. Saj­nos múlik az idő. s egyre keve­sebb veteránt láthatnak vendé; van. se. fc. Felhívás 1 Szekszárd, Városi Tanács VB mint a szekszárdi temetők kezelője felhívja az alábbi kriptákba temetettek hozzátar­tozóit, hogy a kriptákat (sírboltokat) 1968. július hó 31-ig hozassák rendbe, mivel e kripták jelenleg nem gondozott, romladozó állapotúak. Újvárosi temetőben: Pesthy Ferencné, szül. Tarr Etelka megh. 1932, Tarr Antalné szül. Bartos Rozália, Szendróti Sarolta megh. 1905. özv. Kelemen Lászlóné szül. Till Er­zsébet, megh. 1920. Hauk Antal megh. 1931. Marosy Lipót megh. 1931. Balázs Ferencné szül. Czéh Rozália megh. 1932. Dörnyei Ferencné szül. Babits Róza megh. 1930. Ka-, jári Istvánná szül. Vaszari Éva megh. 1935. Szikora Já- nosné megh. 1896. Halász Géza megh. 1925. Egyed János- né megh. 1936. Bán Zsigmond megh. 1908. Hilbert Jenő megh. 1908. dr. Máskis Ferenc megh. 1910 Nagy József né megh. 1910. Merwerth Ferenc megh. 1912. özv. Darin Jö- zsefné szül. Tótpál Éva, megh. 1907. Alsóvárosi temetőben: Knor Nándor megh. 1901. Tóth An­na megh. 1923. Zvonicsek József megh. 1904. Amennyiben jelen felhívás a határidőig eredményre nem vezet, a 2/1965. számú tanácsrendelet 15. § (5). bek. alap­ján a kripták felett a temető kezelője szabadon rendel­kezik. Ügyintéző: Tolna megyei Temetkezési Vállalat igazgatója Szekszárd. (249) gül. Április 4-én, március 15-én, november 7-én, a megyei párt­ház elől indul ej a koszorú zási menet- Előtte a reggeli órákban a tágas előcsarnok mindig tele van koszorúkkal és fűszeres il­lattal. A Palánki Felsőfokú Tech­nikum végzős növendékei sár- guláskor hintókkal járják be a várost, de utána a megyei párt- házban fejezik be délelőtti prog­ramjukat. Most legutóbb a KISZ vendégei voltak. A Vőröis Újság emlékére a pártbáz hagyományos rendezvénye minden év decem­berében a sajtónapi fogadás. A megye politikai vezetői az , első emeleti kis tanácsteremben fo­gadják az újságírókat, hogy be­szélgessenek velük, A magasrangú vendégeket egy­szerűen, formaságok nélkül fo­gadják. Nincsenek előírások, pro- tokollszabályok, a vendégek és a vendéglátók kézfogással üdvözlík egymást. Nemrég Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, majd Eo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke járt a pártházban. Ismerős­ként mentek fel a lépcsőkön a titkárságra, hiszen nem először fordultak meg Szekszárdon, és a legelső útjuk mindig a pártbizott­ság épületébe vezet. A megbeszélések során a for­maságok helyett mindig a tarta­lom a fontos. A miniszterek gyak­ran kerülnek izzasztóba, mert a megye párt- és tanácsvezetői so­ha nem engednek abból, ami Tolna megyének jár. Dombóvár, Tamási, Bonyhád, Paks vagy ép­pen a megyeszékhely fejlődése, az ütem meggyorsítása sokszor bizony valóban azon múlik, hogy a lehetőségek határán belül a megyét képviselő vezetők meny­nyire állnak sarkukra. A fonto­sabb, nagyobb horderejű megbe­széléseken rendszerint jelen van­nak a megyei tanács vezetői, to­vábbá az országgyűlési képvise­lők és más szakterületek képvi­selői. A nép szolgálata. Ez a szép és nemes fogalom ebben az épü­letben mindennap konkrét való­ság. A hivatásos pártmunkások ma már a gyúj­tó hatású szó­noklatokat, a kinyilatkozásokat nem alkalmazzák. A politika esz­köztárában ezek elavult, ósdi esz­közök. Itt inkább az alapos tár­gyi tudás, az elvi szilárdság és a hozzáértés dominál, a többség egyetemi végzettséggel rendelke­zik, elsősorban annak megfelelő­en, hogy milyen a munkaterülete. A pártmunkás hétköznapjait a prózaiság, a látványosság mellő­zése jellemzi. De főleg és leg­elsősorban az új munkastílus, amelynél az a követelmény, hogy ne legyen párhuzamosság. Régeb­A _ PÁRT HÁZ A megye legforgalmasabb épülete ben például ami egyszer elő­fordult, hogy a megyei pártbi­zottság mezőgazdasági osztálya pontosan azt csinálta, amit a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya. Most ez megszűnt: A pártbizottság osztályain elemző, értékelő munka folyik, a részle­tekbe a hivatásos pártmunkások nem szólnak bele, de nem is ve­szik át az államigazgatás, vagy mondjuk az S2MT jogkörét. Ea teljesen új dolog, viszont hasznos, mert a politikai vezetés az ed­diginél jobban tud koncentrálni, nagy felületeket áttekinteni, elvi útmutatást adni, a dolgozók köz« érzetével átfogóan törődni. A munka tervszerű és celtu« dalos. A megyei párt-vb ülésein mindig nagy hatósugarú, sok em­bert érintő napirendek szerepel­nek. Fél év tett el például a két Tolna megyei tsz-szövetség meg­alakulása óta, de a vb már érté­kelte a két érdekvédelmi szerv, munkáját. Reggelenként a garázsból vü dékre indulnak a gépkocsik. Sokszor csak késő éjjel térnek vissza. A megyei pártházban dol­gozó emberek a munka egy ré­szét a községekben, a dolgozók között végzik. A megye legfor­galmasabb épületében a nap min­den órájában találkozunk helybeB és vidéki vezetőkkel: orvosokkal, tsz-elnökökkel, állami gazdasági igazgatókkal, vállalatvezetőkkel, akik ügyes-bajos dolgaikkal ke­resik fel az osztályokat Időnként be-betéved a portára egy-egy idő­sebb bácsi és megkérdi a por­tástól, hol fizetik ki az útiköltsé­get. A megyei pártház szomszéd­ságában van ugyanis az SZTK: Az is növeli a forgalmat, hogy a Mártírok terén ebben az épü­letben kapott helyet a járási, a városi pártbizottság, a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyetem, a megyei, a járási, a városi KISZ- bizottság, a Munkásőrség, a Nép­újság Szerkesztősége és a Ma­gyar Távirati Iroda Szerkesztő­sége, REND­SZERES ÜGYELET A pártbizotf-f ság tagjai rend­szeres ügyeletet tartanak. Van olyan nap, amikor az ügyeletes reggeltől estig unatkozik, de elő­fordul, hogy alig győzi fogadni a panaszosokat. A megyei párt­ház ajtaja nyitva áll mindenki előtt. Többször előfordul, hogy a panaszok, a bejelentések közérde­kűek, de többnyire egyéni sérel­mekkel, gondokkal fordulnak az emberek a párthoz. Az ügyeletes akkor van nagyon nehéz hely­zetben, amikor lakás-, vagy állás­ügyben keresik fel... Ennek a középületnek az ese­ményeiből, hétköznapjaiból min­den erőfeszítés nélkül meg lehet­ne írni Tolna megye legújabb- kori történelmét. SZEKUUTY PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents