Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-22 / 118. szám
Vonzó, korszerű járási könyvtár Pakson Van-e ok a megnyugvásra ? Megváltoznak a körülmények N agy erőfeszítésekkel Pakson méltó hajlékot építenek a kultúra egyik fontos intézményének, mégis sokan aggodalommal tekintenek a nyitás elé. Néhány éve megyénkben elsőnek vállalkozott arra a Paksi Jórási Tanács, hogy rendkívül szűk, korszerűtlen járási könyvtáruk méltó körülmények közé kerülhessen. Ezt kívánta a kétezernél több olvasó igényeinek megfelelő kielégítése is. Miután megvásárolták az izr. templomot, hamarosan elkészültek a célszerű átalakítás és berendezés tervei. Közel két éve fogtak hozzá az átépítéshez. A berendezéssel együtt kétmillió forintnál többet költöttek rá, hogy évtizedekre megoldják a sok ember által látogatott járási könyvtár elhelyezését. Sok olvasni szerető ember kérdezgeti, egyre többen kíváncsiak Pakson arra, mikor vehetik már birtokba a korszerű épületet. Érdeklődésüket fokozza, hogy a rendszeres könyvtárlátogatók a birtokbavétel több határidejéről értesültek már. Az elmúlt évi november 7-i ünnepélyes avatást elhalasztva, most július első napjaira tervezik a nagyközönség számára a könyvtár megnyitását. Ennek ellenére az építtetők aggodalmát még most sem sikerült eloszlatni: kérdés, meleg lesz-e telenként a járási könyvtár helyiségeiben? ♦ JEGYZET földszintre az ifjúságot, az eme-- létre a felnőtteket várják. A be-f. járatnál — tekintettel arra, hogyj; úgynevezett szabadpolcos kölcsön-J, Milyen lesz az új paksi járási zé.s lesz az olvasó a könyvál] - $ könyvtár? . vényről maga választhatja ki a* A változásért fanadozok jog- nekj tetsző irodalmat — jobbra♦♦♦♦♦♦ gal lesznek buszkék a sok-sok látható a keskeny szekrónykékvesződséggel és utánjárással léte- kej ^ kulccsal ellátott önkiszolsülő épületre. Benne a 2200 fő- gáló ruhatár Belépünk a tágas meghittség. Joggal lehetnek büsz- fűtötte az épületet. Előttem az nyi paksi olvasótábor hozzáférhet ifiásági kölésönzőterembe ahol kék a Paksiak a régivel össze általa vezetett nyilvántartás, a könyvekhez, itt mindenki meg- ezer kötetet tudnak elhe- sem hasonlítható könyvtárukra, Amikor január 3-án plusz három találhatja az ízlésének, igényének [ ni a könyvtárosok munká- mintát találhatnak a többi já- fok volt a kinti hőmérséklet, az megfelelő, közszemlére kirakott iának" gyorsítására házi lift mű- rási székhelyek is a korszerűsí- emeleten a fűtés ellenére is csak olvasmányt. . _ ködik majd, a raktár és az eme- tűshez. plusz 13 fokot mértek. Mínusz 10 A járási könyvtár igazgatója- lefen levő felnőtteknek kölcsön- — Úgy értesültünk, hogy már fokos külső hidegnél jégvirágok niaik távolletében, Glósz Lajosné terem között Szőnyegek fote- korábban is megnyithatták volna virítottak a galéiia ablakain és könyvtárossal tekintjük meg az lok kisebb-nagyobb méretű pol- a könyvtárat. Mi volt az oka a bent csak 6—7 _ fokos meleget épületet. Még dolgoznak az asz- j^k és kölcsönzőpultok láthatók, halasztásnak? — kérdezzük Glósz mutatott a hőméi ő. ^ tálasok a pótmunkákon, de már uiindon helyiségben itt a teljes Lajosné könyvtárost. Intézkedett a járási tanács, ők is az utolsó simításokat végzik, berendezés — Kezdhettünk volna tavaly Építési és közlekedési csoportja — Jelentősen gyarapítottuk a ^ kntatinvi november 7-én, noha akkor még révén felülvizsgálat céljából megkönyvállományt, hosszú ideje SZSZJTZ! hiányzott néhány bútordarab. Ki- kérte a megyei tervezőirodától a gondosan készülődünk. Tapasztó- az úsvnevezett derült, hoSY baj van a központi központi fut® tervdokumentalatszerző körúton jártunk a fo- ™iTrtknn Érdeké meg- fűtéssel és emiatt nem nyitha- ciojat es a hovesztesegi szamivárosban, tervezzük a gyermek- szabaid polcokon. ^Erdetkes meg tun|k Ha megakadtunk, mindig fásokat. Ezt követően a Dunauj- foglalkozásokat. Javában válogat- oldás itt, az ut^ telol a homlo - sea járási tanács. Ez eset- városi Víz- és Csatomaműveket juk az ifjúsági irodalmat, és a felett elhelyezett galéria. Ne- _ ■ f j jj a könyvtáros. kérték fel ’ arra, hogy adjanak felnőtteknek a szabad polcra, a han7. ,!epcs° Y,ezet « felk?ros 5 szakvéleményt. A vállalat távkéziikönyvtárba kerülő műveket, galoriara, itt helyezik el az oiva- Hercehurca fűtési részlege a helyszíni szemle — tájékoztat Glósz Lajosné. Vál- sóitermet a megfelelő folyóiratok- t" ' o-el és a tervdokumentáció tanulmálalkozik az ^idegenvezetői” fel- kai és (kézikönyvekkel. a lUtuetOSeggei nyozása alapján megáilapítottó, adatra. ... , , , TT , , ,,. „ hogy a felső szinten a szükségesKívülről kevéöbé látszik, két- ízléses a berendezés. Uiaiko- Eg>ész__ télen dolgozott a néi rövidebbek a bordás fűtőtesszintes lesz a járási könyvtár. A dik a színek harmóniája és a ponti fűtés kezelője, ejje , pp ■ így 6000 Kcal/ó hőteljesítmény hiányzik. Javaslatukat megfogadva elrendelték a fűtőtestek mennyiségi pótlását és a padlásfodém hőszigeteléssel való ellátását. Mi történt azóta ? Közvetlen járatot terveznek Szekszárd és Szeged között — Az aranykorona és a csend — Valóban vastagon fog a ceruza? A közelmúltban Forogjon az idegen című írásunk Szekszárd idegenforgalmi lehetőségeinek fokozottabb (kihasználásával foglalkozott. Elsősorban azzal, hogy Bajáról, Mohácsról, Pécsről feljebb kellene hozni egészen Szekszárdig a jugoszláv kirándulókat, turistákat, akik a nyári hónapokban százával, ezrével .ruccannak” át Magyarországra. E felvetéssel kapcsolatban érdekes és igen figyelemreméltó nyi- latokzatot tett lapunk munkatársának Piegl Ferenc, a 11-es számú AKÖV igazgatója. Elmondotta, közvetlen autóbuszjáratot terveznek Szekszárd és Szeged között.. Innét Szekszárdról indulna egy autóbusz Szegedre, majd ennek ellenpárjaként Szegedről Szekszárdra. Egy ilyen új járat beindítása természetesen azt is lehetővé tenné, hogy a jugoszláv turisták különösebb közlekedési nehézség nélkül látogathatnának el Tolna megye székhelyére. De más szempontból is figyelmet érdemel az Autóközlekedési építkezők FIGYELEM! B—30-as kevés lyukú tégla korlátlan mennyiségben kapható a szekszárdi TÜZÉP-telepen. 1 db B—30-as tégla 3,9 db normál téglának felel meg. Ara 1000 db 2T50,— Ft. Szekszárdi TÜZÉP-telep. (257) Vállalat terve. Eddig .gyakorlatilag ugyanis az volt a helyzet, hogy Dél-Dunántúl felső része közvetlen autóbuszjárattal nem volt összekötve a Duna—Ti.sza- közével és Tiszántúllal. Csupán az a (kérdés, hogy mikor valósul meg a szóban forgó autóbusz- járat Szeged és Szekszárd között, „Egyelőre várni kell nem másért, kizárólag a bajai Duina-hídon folyó építkezések miatt ” — mondotta az AKÖV igazgatója. Ebből a megállapításból arra lehet következtetni, hogy amint a bajai Duna-hídon a munkálatok befejeződnek, a szóban forgó járat megindul. Más módon is foglalkozik az AKÖV az idegenforgalmi lehetőségek jobb kihasználásával. Egyebek, között, mint ahogyan erről már hírt adtunk, kereskedelmi és piackutató irodát létesít, jórészt idegenforgalmi jellegű feladatok elvégzése érdekében. Az érdekelt mezőgazdasági üzemek érdeklődéssel és értesüléseink szerint helyesléssel’ fogadták azt az írást, amely nemrég „támadta” a földek aranykorona értékét, s kifejtette, hogy ez az értékmérő már rég elavult. Mi történt a cikk megjelenése után? Annyi csupán, hogy több termelőszövetkezet elnöke közölte: nagy érdeklődéssel várja a folytatást, pontosabban az Országos Földhivatal, • a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, Vagy a MÉM válaszát. Bízunk abban, hogy e felsőbb szervek állásfoglalását az aranykoronával foglalkozó cikkünkre megkapjuk. Egyelőre azonban Budapestről válasz még nem érkezett, A mezőgazdasági üzemek elsősorban a termelőszövetkezetek vezetői, az utóbbi időben hevesen és elég élesen kifogásolják a nagy beruházásokkal kapcsolatos pénzügyi helyzetet. Pontosabban azt, hogy még az építkezés meg sem kezdődik, de a’ forintösszeg egyre nő, gyakran milliós nagyságrendben. Az okokat kutatva, múlt héten Fenyvesi Ferenctől, a MEZÖBER Tolna megyei Kirendeltsége igazgatójától kértünk felvilágosítást, A MEZÖBER igazgatója elmondotta, jelenleg nehéz ezen a területen boldogulni, mert végeredményben egyezkedés tárgyát képezi, hogy azépí tők mit mennyiért vállalnak el. A nyilatkozat megjelenése után — értesüléseink szerint — Tarjául Lajos élvtárs, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, a megyei tanács vb- ülésén kijelentette, hogy a szóban forgó kérdésben szintén nyilatkozni kíván. Tarján! Lajos elvtárssal meg is állapodtunk abban, hogy még e héten közöljük nyilatkozatát. A beruházások pénzügyi problémáival a területi tsz-szövétségek is foglalkoznak. A SzeUszárdon működő területi tsz-szövetség közgazdasági bizottsága éppen ma, május 22-én tartja ülését, g itt egyebek között értékelik Fenyvesi Ferenc igazgató lapunkban megjelent nyilatkozatát is, s megkísérlik kialakítani a témával kapcsolatban a területi ts?-szövetséghez tartozó közös gazdaságok egységes álláspontját Ez valószínűleg sikerülni fog annál is inkább, mert a közgazdaság! bizottság ülésén a tsz-efc „pénzügyminiszterei”, a főkönyvelők is részt vesznek. Felül kell vizsgálni Hőszigetelték a padlásfödémet és az emeleti galérián pótlólag háronvnégy újabb fűtőtestet isze- reltek. be. Többet nem bírna el a vezeték. Készülődnek a könyvtár átköltöztetésére, de még mindig nem megnyugtató a helyzet. A fűtésszerelők szerint az újabb radiátorok csak néhány fokkal emelik a hőmérsékletet. Lesz-e elegendő meleg, vagy fagyoskodni kell? A fűtést, tervező mérnök eredetileg is, állította, hogy elegendő meleget ad az általa^ tervezett központi fűtés. A dunaújvárosiak szakvéleménye mást állapított meg. Most már elegendő lesz? Megbízhatóan kipróbálni a fűtést nem lehet ebben az évszakban. Megnyissák így a könyvtárat? És ha... Mi történik, ha decemberben kiderül, hogy nem tudják befűteni az emeletet? Ide fog járni több mint ezerhatszáz felnőtt olvasó... Lesz-e kedvük beülni a galériára, tanulmányozzák-e a hidegben a folyóiratokat és a kézikönyveket? Egy ilyen közművelődési intézménynél nem tehetik meg azt sem. hogy átmenetileg bezárják. Jelenleg nincs garancia. Az eddigi nehézségek bizonyítják, hogy máról holnapra nem oldható meg a fűtés. Bár messze még a téli évszak, már most hozzá kell fogni. Biztosítékot kell szerezniük. Indokolt és érdemes felülvizsgáltatni, hogy a pótlások után megfelelően fog-e működni télen a központi fűtés. A lappi? számításokkal kideríthetik a szakemberek, megelőzhetjük a kínos meglepődést. Igv lesz garantálható, hogy mindenkinek, maradandóan tel- ! les örömet szerezhessenek a von- • •'rak ígérkező, korszerű járási ] könyvárral. < SOMI BENJÁMIN NÉ 1A nemtudás ! nem mentesít A közelmúltban egy tanácskozáson általános derültséget keltőén felsült egyik termelőszövetkezet elnöke. A tanácskozás menete éppen a tagoknak járó fizetett szabadságnál tartott, és arról folyt a vita, hogyan, és miként tudja egy-egy isz a saját kebelében megoldani a szabadság kiadását. (A termelőszövetkezeti törvény ugyanis kimondja: a termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos értékű fizetett szabadság illeti meg. A törvényt kiegészítő miniszteri rendelet szerint folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot teljesített.) Az elnök viszont amellett kardoskodott, hogy a szövetkezetben nem adnak szabadságot senkinek, — Hogyhogy nem adtok? Elfelejtetted, hogy 3z alapszabályba is belefoglaltátok a törvény rendelkezéseit? — kérdezte egyik járási vezető. Erre a kérdésre támadt az általános derültség. Egy tsz-elnök nem ismeri az alapszabályt? Sajnos — ezt egy másutt elhangzóit megállapítás is alátámasztotta — egyik-másik szövetkezeti vezető nem ismeri kellően a gazdaság működésére vonatkozó, vagy az azzal kapcsolatos jogszabályokat. Úgy intézik el a kérdést: nem elég, ha egy vezető a gazdálkodáshoz ért, hanem még jogász is legyen? Azért van a jogtanácsos, foglalkozzon ő a jogszabályokkal ... Kétségtelen: nem szükséges hogy a gazdasági vezető — elnök, főagronómus, főkönyvelő — könyv nélkül fújja akár csak a szövetkezeti törvényt is. Szükséges viszont az, hogy az alapvető dolgokkal tisztában legyen, . mert azokra éppen a gazdálkodás érdekében van szükség. A múlt évben is több termelőszövetkezet elesett számos kedvezménytől, mert nem ismerte és nem alkalmazta a vezetőség a vonatkozó rendelkezéseket. Nem egy esetben több tízezer forintos tételekről volt szó. Számos jogvita keletkezett már abból, termelőszövetkezet és vállalat között, hogy a szövetkezet nevében az arra jogosulatlan tett nyilatkozatot, kötött megállapodást. Az külön szerencse volt, ha ebből eredően nem a szövetkezetre hárult az anyagi hátrány. A gazdaságirányítás új rendszeréből adódóan szükségszerű követelmény legalább az alapvető jogszabályokban való jártasság. Az ügyletkötésekben, kötelezettségvállalásokban nagyfokú önállóságot kaptak a szövetkezeti vezetők. Számolni kell azzal, hogy az esetleges vitás kérdéseket is önállóan kell tisztázni, a felsőbb szervek — a korábbi gyakorlatban lévő — segítsége nélkül. Ehhez pedig ismerni kell a rendelkezéseket. Igaz, rendelkezés nagyon sok van. Sok az új jogszabály, amelyek számos régit — vagy a régieknek csak egy részét — hatályon kívül helyeztek. A sokféle rendelkezés között nehéz eligazodni. De még nehezebb akkor, ha a hivatalos közlönyök elolvasás nélkül kerülnek valamelyik szekrény mélyére. Ettig László majosi szövetkezeti elnök, külön nyilvántartást vezet a szövetkezetét érintő rendelkezésekről, mondván: azok ismerete nélkül csak félkézzel tudná vezetni a gazdaságot. Másutt egyik arra alkalmas adminisztrátort bízták meg azzal, hogy a vezetők figyelmét felhívja az újonnan megjelent rendelkezésekre. Ezeket és hasonló más megoldásokat lehet jó példaként felsorolni. Tehát nem okvetlenül szükséges, hogy a tsz-vezető egyúttal „jogász”, is legyen — csupán tájékozott. Törvények, rendeletek változhatnak, viszont változatlanul áll és érvényes a szabály: a nemtudás nem mentesít a felelősség alól. Az új mechanizmus nem csupán több jogot adott a gazdasági vezetőknek, hanem egyúttal nagyobb felelősséget is rótt rájuk. BT. ♦ + *#♦ + + + + + + *4*.*^ + .* +
