Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-16 / 113. szám

Vastagon fog a ceruza

Öt az egyhez — Címzett a területi tsz-szö vétség — Nem lehet belelátni

Vannak vélemények, amely szerint jelenleg teljes és maradéktalan a termelőszövetkezetek kiszolgáltatottsága a beruházások terén. E megállapításokat valószínűleg fenntartással kell fogadni. Maga a kérdés azonban mégis figyelmet érdemel, hiszen napjainkban egy-egy mezőgazdasági beruházás esetében 20—30 millió forintról van szó. Erről a témáról ezúttal Fenyvesi Ferenccel, a MEZÖBER Tolna megyei Kirendeltsége forgatójával beszélgetünk. Annál is inkább vele, mert bizonyos területen a MEZÖBER is a közös gazdaságok érdékeit van hivatva képviselni.

— S20 sincs róla, Fenyvesi elvtárs, ez a mi fogalmazásunk.

— Kérdés, támadható-e az, ami, hangsúlyozom, törvényesen is megengedett egyezkedés tárgyát képezi. Mondok erre még egy példát: A tervezőiroda a 100 férőhelyes tehénistálló költség- vetésének átárazását 13 ezer fo— Fenyvesi elvtárs, szá- — Nem tudom, nem lehet belemunkra úgy tűnik, a termelő- látni. Legfeljebb néhány példát . szövetkezetek vezetői a bem- mondok. A közelmúltban elvé- rintert vallatja, alabb nem. Ezeu házások területén harapófogó- geztük a hátai létesítmény ügyé- a munkáért azonban kb. 3400 fo- ba kerülnek. ben az állami építőipari vállalat- rintot lehetne csak kérni. De miUd. az úgynevezett organizációs szabad v411alkozásról van

bejárást. Abban kellett megálla- ; . , .. , ,

podni, hogy a vállalat honnét s«>, a tervezőiroda annyit kér.

majd az építkezéshez amennyit akar, a termelőszovet- a szükséges anyagokat. Mi azt kezet viszont azzal végezteti el kézenfekvő, hqgy Báta- az átárazáát, akivel akarja. Eze— Miből gondolják?

— A képtelenségek sokasá- ,

gubái. Indul egy beruházási szállítja program azzal, hogy az összes ,. ,

költség f9 millió forint lesz ök azonban

Azután még el sem kezdődik szénről szántsák, ük azonban 02 építkezés, de már 28 millió, ragaszkodtak Mohácshoz. Lehet ról beszélnek. A pincehelyi az építőipar szamara ez így

állattenyésztési teleppel 27 l°bb’ bizonyos hogy

millióval indultak, jelenleg 30 a termelőszövetkezet szamára ez milliónál tartanak és lehet, a kolsegeimtnovei. J? - Van, A hogy mire a telep elkészül, 36 Kivitelező Mohácsot jelölte meg.

millió forintba kerül. — S mit

— Ne feledjék az árváltozáso- MEZÖBER? kát

— Most akkor a drágulást kizárólag az árváltozások szám- let nagy.

Iájára kell írni?

szólt ehhez a

Elárultak valamit: a keres- a kínálat kicsi. Az arány 5 az 1-hez. Gondolom, most már teljesen világős. Nem nagyon rugdalózhatunk. ha lát- Sfe fi&á.'SSSkISvetes készül, mellékelik hozza. , T T,,

á i 7 21 rt/v. j' í■ 7. úfíy tűnik , minden ok nélficüi.

&*ätssä!K5 jfe-srtuí?

termelőszövetkezeti vezetői, ceruzájuk. ívn viszont egyez

két a dolgokat nem lehet támadni.

— De feltárni igen. S valószínűnek tartjuk, hogy ezekhez a dolgokhoz lesz néhány megjegyzése a megye politikai vezetésének is. Köszönjük a részletes tájékoztatást, Fenyvesi elvtárs.

SZEKVUTV PÉTER

Gemenci túrák

Világhírű vadrezervátumunk, a hatnak a kirándulók, s mindkét gemenci erdő ismét megnyílt a túrán lehetőség kínálkozik őzek, kirándulócsoportok előtt A tava- szarvasok. vaddisznók, sőt lyihoz képest, ebben az idény- szarvasfalka látványára is, mert ben egy hónappal tovább: má- a vad már megszokta.a kisvasút jus J5-e és augusztus 15-e között zaját. Sajnos, a nagytúra bein- tekinthető meg csoportosan a dítása jelenleg akadályba ütkö- nagyvadban és ma dárf ajtókban zik, mert a téli jegesár lerom- gazdag Duna-ártóri őserdő. holta az egyik kisvasúti hidat,

A kirándulócsoportöjcpah a amelynek felépítése _ előrelátha* Tolna megyei Idegenforgalmi Hi- tólag csak június második felé- vgtal szekszárdi irodájában kell ben fejeződik be. írásban bejelenteni látogatási a turistacsoportok megrende- szándékukat, s esetleges szállás- jóg^re a magasparti vadásztanyán igényüket, s képzett túraveaetot kiad6s vadpörkölt ebédet főznek, adnak kalauzolásukra. A látoga- kivü 1 üdítő- és szeszes itatok most két túra közül választ- konkn a- tr.,fjkAnlrf->i

hatnak: a mintegy hat kilométer lotaol- cukorka- es trahkärurol

távolságú kistúrán a Szekszárd- az fmsz megbízottja gondosko- tói 12 kilométerre levő és köves- dik. Szállást a szekszárdi 70 sze- úton megközelíthető keselyűsi mélyes turistaszállóban, vagy a

Sió-parttól az erdei kisvasút nyi- Garav_szállodában esetleg maaán- tott kocsijain viszik a csoporto- ~aray szabóba ban, esetleg magan

kát a szálfaerdőn és irtásokon hazaknal, s külünautobuszon er- keres?tül a Duna melletti Ma- kezők a dombon új, 32 férőhe- gaspartig, ahonnarj néhány kilo- lyc*» motelben kaphatnak, méteres gyalogsetát tehetnek a az jdej gemenci kirándulások* Sió torkolatáig, vagy a Forgó- ra 1Tl4r. ;s sok üzemi, intőig, az Ösduna medréig. tézmónyi ós sportegyesületi terAz idén először beiktatott mészetjáró turistacsoport jelent- nagytúrán a részvevőket ugyan- kezett a fővárosból, s az ország csak Keselyűstől — érintve a más vidékeiről. Május 19-én, va- kistúra útvonalát is — 22 káló- sárnap például a SZOT — a főméteren át utaztatják a pörbölyi városi SZTK-dolgozÓk — szgzöt- vasútállomásig, s ez oda és visz- ven főnyi turistacsoportja érke- sza negyvennégy kilométeres út- zik különautóbuszokon Szek- vonal. A nagytúrán a vedreaer- szárdra és látogat a gemenci er- vátum nagy részébe bepillant- dőbe. (B—L.)

Nem, ezt ón nem állítom.

vezetők

ktdni próbálunk velük, vagy siegyáltalán nem alapozhatnak. . y ‘

Egyetért űzzél, Fenyvesi elvtárs? Kerul- a8y e

Influenzásak a libák

— A költségvetés irányárak szerint készül. Hogy azután egy- egy létesítmény a végén mennyibe fog kerülni, azt az egyezkedés elönti el, mert ez most egyezkedés tárgyát képezi.

— Ki, kivel egyezkedik?

— Jelen esetben a MEZÖBER, mint lebonyolító egyezkedik az építőipari vállalattal. Első fokon. Később a termelőszövetkezet vezetői is részt vesznek az egyezkedésben. A gyakorlatban ez a következőképpen néz ki. A ko- csolai 212 férőhelyes tehénislálló a régi áron 3 millió 400 ezer forintba kerül, a tervhez .csatolt költségvetés szerint. Uj áron technológiával együtt 3 milljó 700 ezer — 3 millió 800 ezer forintba kerülne. Az építők viszont technológia nélkül, — hangsúlyozni, technológia nélkül —, rpäris 4 millió 300 ezer forintról beszélnek. És, hogy mennyi lesz a végén, azt majd az egyezkedés fogja eldönteni.

— Nos, hát itt van máris félmillió forint többlet, a tervhez csatolt költségvetéshez képest. Nem más ez, mint teljes bizonytalanság egy tsz-vezető számára.

— A kivitelező a saját, tényleges árait számolja.

— Olyan még nem fordult elő, Fenyvesi elvtárs, hogy kevesebbet számolt volna?

— Még nem.

— Van akkor értelme egyáltalán a tervhez költségvetést csatolni, ha ez a költségvetés meg se közelíti a kivitelező által feltüntetett árat?

— Nézze, ez egy dzsungel. Itt majdnem mindenki azt csinál most, amit akar.

— Sajnos, az állam és a termelőszövetkezet bőrére csinál mindenki azt, amit akar. Érdemes volna tudni, Tfúl szól mindehhez Tolna megyében a két területi tsz-szövetség? Valószínűleg itt volna nagyon sok keresnivalójuk, ha helyesen értelmezik a közös gazdaságok érdekképviseletét. Végül is. Fenyvesi elvtárs, mi növeli meg a költségeket?

— De milyen erkölcsök ezek, Fenyvesi elvtárs?

— Mondom mi van, 5 az 1- hez. És egy vaskos költségvetésben sok mindent el lehet rejteni. Egy érvényben lévő rendelkezés kimondja, a mezőgazdasági épületeknél az építmény alapösszegére 8,5 százalékos haszon számolható el. A kocsolai tehén- istálló esetében mégis 9,5 százalék hasznot számoltak. Ez már maga 36 ezer forint. Egyébként két oldalas listát készítettünk az általunk indokolatlannak tartott felárakról.

— És mi van akkor, Fenyvesi elvtárs, ha a vállalat makacsul ragaszkodik a vastag ceruzával megjelölt felárakhoz?

— Az van, hogy vagy elfogadjuk a feltételeit, vagy nem. Ha nem enged, lehet keresni egy másik vállalkozót, csak az; a kérdés, hogy hol találunk? A termelőszövetkezetek ezt nagyon jól tudják, és miután mát, választás nincs, egyszerűen elfogadják a vállalat feltételeit. Kényszerhelyzetben vannak. Úgy van ez, hogyha kicsi a kínálat és nagy a kereslet, akkor rendszerint a vevő fizet rá. Ebben az esetben a termelőszövetkezet a vevő.

— És éppen ez az a terület, ahol nem lehet eldönteni, hol végződik q tisztességes üzleti ajánlat és hol kezdődik az erkölcstelen haszonszerzésre való törekvés, a kiszolgáltatottsággal való visszaélés?

— Egy újságíró felteheti ezt a kérdést, nekünk azonban nehéz a helyzetünk. A termelőszövetkezet rendszerint azért is belemegy a dologba, mert a szóban forgó nagy beruházások esetében a költségek 70 százalékát az állam fedezi. De ha ez nem volna, akkor valószínűleg másképt gondolkodnának.

— Szóval folyhat a pénz, mert az állam fedezi?

— Bocsánat, én nem így fogalmaztam.

De lehet-e

Országos méretű jelenség, hogy influenzában tömegesen hullanak el a kislibák, két-három hetes korban.

„A kórokozót számos állomány hulláiból kitepyésztettük és az eddigi tapasztalatok szerint a betegséget okozó vírus nem egységes:_ eltérő és egymás ellen nem védő változatai varrnak’'. „Egyfelől a vevő joggal kifogásolja a vásárolt libák súlyos veszteséget okozó fertőzöttségét. Másfelől a törzslibát tartó gazdaságoknak nem áll módjában állományukat a fertőzéstől mentesíteni. A törzs- libatartás gazdaságosságát alapjában rendítené meg, ha ezeket a gazdaságokat ismételten kártérítésre’köteleznék. Jelenleg is több intézet foglalkozik a betegség elleni védekezés különféle lehetőségeivel. Teljesen új, és az eddig ismertektől jelentősen eltérő fertőző betegségről lévén szó, nem lehet előre látni, hogy mikorra végződnek gyakorlatban hasznosítható eredménnyel ezek a kísérletek.” (Dr. Derzsy Domokosnak, az MTA Állategészségügyi Kutató Intézete igazgatójának a Magyar Mezőgazdaság 1968. évi 19. számában megjelent cikkéből.)

A szekszárdi járási tanács mezőgazdasági termékforgalmi

egyeztető bizottságának is liba-, jobban mondva tojásügyben kellett dönteni szerda délelőtt.

Az előzmények; a megyében a naposlibát a dunaszentgyörgyi keltetőállomás kelteti, a tenyósz- tojást elsősorban a faddi Lenin és kisebb mértékben a bátai November 7. Tsz szállítja. A faddi termelőszövetkezet és a Paks és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a múlt év augusztusában kötött értékesítési szerződést 70 000 tenyésztojásra. A termelőszövetkezet kötelezettsége; vállalt a szabványnak megfelelő minőségű tenyésztojás meghatározott időszakonkénti szállítására, a technológiai követelmények betartására. A paksi szövetkezet viszont az átvételre, darabonként tizenöt forintos álon. A szerződéskötést a paksi szövetkezetnek a Baromfiipari Országos Vállalat ajánlotta, a megs."üvegezés is a paksiak nevéhez fűződik.

ez alap a szerződésszegéshez?

A faddiak február elején meg is kezdték a tenyésztojás szállítását, a dunaszentgyörgyi keltető pedig a folyamatos keltetést. Miután a tenyésztőkhöz már kiadott, értékesített naposlibáknál fellépett az influenza, és jelentkezett a tömeges elhullás.

a paksi szövetkezet levélben közölte április 26-án, hogy a még le nem szállított tojás átvételétől a nem szerződés szerinti teljesítés miatt eltekint.

Ez a mennyiség közel 30 000 tojás.

A termelőszövetkezet ezek után kártérítési és kötbérigényt jelentett be, azzal a megokolással, hogy a paksi szövetkezet egyoldalúan felbontotta a szerződést, szerződésszegést követett el.

A szövetkezet viszontkeresetet nyújtott be, azzal a megokolással, hogy a háztáji gazdaságoknak eladott, és a baromfiipari vállalatnak átadott naposlibák — főleg az influenzás megbetegedés miatt — elhullottak. Emiatt 292 770 forint kötbért és 350 624 forint kártérítési igénnyel lépett fel.

Az egyeztető bizottság előtt állt egyfelől a paksi szövetkezet szerződésszegésének ténye, másfelől pedig az, hogy a tenyésztojást szállító faddi termelőszövetkezet felelős-e 3 nagymérvű elhullásért. (A 2500-as tojó-törzs abból az ötezer naposlibából származik, amelyet a tsz tavaly a baromfi- ipari vállalaton keresztül, nemesítő telepről kapott, és amelyet 6 százalékos ei hull ássál nevelt fel.)

A tárgyalás során tisztázódott az, hogy a már átadott tojás a szabvány szerinti tenyésztési céloknak megfelel,

a 70 százalékos kelési arány is ezt bizonyítja. Viszont nem tisztázódott az a kérdés, amelynek alapján a paksi szövetkezet felbontotta a szerződést: éspedig az. hpgy a termelőszövetkezetre há rítha'.ó-e a felelősség az influenzás pusztulásért. De nem is tisztázódhatott. hiszen a fertőzés terjedését illetően még nincs egyértelműen elfogadott tudományos álláspont.

Az egyeztető bizottság egész délelőttön tartó vita után hozott határozatában végül is

helyt adott a faddi Lenin Tsz keresetének, és 118 000 forintos jogos kárigényének.

A határozatot azzal indokolta meg, hogy a Paksi Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet szerződésszegést követett el, amikor egyoldalú bejelentéssel megtagadta a további átvételt. Megállapította, hogy

a termelőszövetkezet a libák influenzás elhullásában vétlen. ezért nem terheli kártérítési kötelezettség.

Az egyeztető bizottság döntésével az úgy koránt sem zárult le, mert a paksi szövetkezet képviselői közölték: továbbviszik, bírói útra. Előreláthatóan a bíróságokat is nehéz döntés elé állítja az ügy. A termelőszövetkezet a baromfiipartól kapott nemesített törzsállománnyal kelteti a tojást: a fogyasztási szövetkezet felvásárolja, kelteti; a baromfiiparon, illetve saját hálózatán keresztül értékesíti a naposlibát. A termelő felneveli... Kit terheljen az elhullásból származó kár?

Ismét dr. Derzsy Domokos véleményét idézzük — bár az is nehezen oldható meg —: „A szavatossági biztosításnak talán valamilyen formája megoldaná átmenetileg azt a nehéz kérdést, hogy a vásárló ne károsodjék, de a törzslibát tartó gazdaságok gazdasági egyensúlya se boruljon fel”. BI.

Népújság 3

1968. májas 16.