Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-16 / 113. szám

Vastagon fog a ceruza Öt az egyhez — Címzett a területi tsz-szö vétség — Nem lehet belelátni Vannak vélemények, amely szerint jelenleg teljes és maradék­talan a termelőszövetkezetek kiszolgáltatottsága a beruházások terén. E megállapításokat valószínűleg fenntartással kell fogadni. Maga a kérdés azonban mégis figyelmet érdemel, hiszen napja­inkban egy-egy mezőgazdasági beruházás esetében 20—30 millió fo­rintról van szó. Erről a témáról ezúttal Fenyvesi Ferenccel, a MEZÖBER Tolna megyei Kirendeltsége forgatójával beszélgetünk. Annál is inkább vele, mert bizonyos területen a MEZÖBER is a közös gazdaságok érdékeit van hivatva képviselni. — S20 sincs róla, Fenyvesi elvtárs, ez a mi fogalmazá­sunk. — Kérdés, támadható-e az, ami, hangsúlyozom, törvényesen is megengedett egyezkedés tár­gyát képezi. Mondok erre még egy példát: A tervezőiroda a 100 férőhelyes tehénistálló költség- vetésének átárazását 13 ezer fo­— Fenyvesi elvtárs, szá- — Nem tudom, nem lehet bele­munkra úgy tűnik, a termelő- látni. Legfeljebb néhány példát . szövetkezetek vezetői a bem- mondok. A közelmúltban elvé- rintert vallatja, alabb nem. Ezeu házások területén harapófogó- geztük a hátai létesítmény ügyé- a munkáért azonban kb. 3400 fo- ba kerülnek. ben az állami építőipari vállalat- rintot lehetne csak kérni. De mi­Ud. az úgynevezett organizációs szabad v411alkozásról van bejárást. Abban kellett megálla- ; . , .. , , podni, hogy a vállalat honnét s«>, a tervezőiroda annyit kér. majd az építkezéshez amennyit akar, a termelőszovet- a szükséges anyagokat. Mi azt kezet viszont azzal végezteti el kézenfekvő, hqgy Báta- az átárazáát, akivel akarja. Eze­— Miből gondolják? — A képtelenségek sokasá- , gubái. Indul egy beruházási szállítja program azzal, hogy az összes ,. , költség f9 millió forint lesz ök azonban Azután még el sem kezdődik szénről szántsák, ük azonban 02 építkezés, de már 28 millió, ragaszkodtak Mohácshoz. Lehet ról beszélnek. A pincehelyi az építőipar szamara ez így állattenyésztési teleppel 27 l°bb’ bizonyos hogy millióval indultak, jelenleg 30 a termelőszövetkezet szamára ez milliónál tartanak és lehet, a kolsegeimtnovei. J? - Van, A hogy mire a telep elkészül, 36 Kivitelező Mohácsot jelölte meg. millió forintba kerül. — S mit — Ne feledjék az árváltozáso- MEZÖBER? kát — Most akkor a drágulást kizárólag az árváltozások szám- let nagy. Iájára kell írni? szólt ehhez a Elárultak valamit: a keres- a kínálat kicsi. Az arány 5 az 1-hez. Gondolom, most már teljesen világős. Nem nagyon rugdalózhatunk. ha lát­- Sfe fi&á.'SSSkIS­vetes készül, mellékelik hozza. , T T,, á i 7 21 rt/v. j' í■ 7. úfíy tűnik , minden ok nélficüi. &*ätssä!K5 jfe-srtuí? termelőszövetkezeti vezetői, ceruzájuk. ívn viszont egyez két a dolgokat nem lehet támad­ni. — De feltárni igen. S való­színűnek tartjuk, hogy ezek­hez a dolgokhoz lesz néhány megjegyzése a megye politi­kai vezetésének is. Köszön­jük a részletes tájékoztatást, Fenyvesi elvtárs. SZEKVUTV PÉTER Gemenci túrák Világhírű vadrezervátumunk, a hatnak a kirándulók, s mindkét gemenci erdő ismét megnyílt a túrán lehetőség kínálkozik őzek, kirándulócsoportok előtt A tava- szarvasok. vaddisznók, sőt lyihoz képest, ebben az idény- szarvasfalka látványára is, mert ben egy hónappal tovább: má- a vad már megszokta.a kisvasút jus J5-e és augusztus 15-e között zaját. Sajnos, a nagytúra bein- tekinthető meg csoportosan a dítása jelenleg akadályba ütkö- nagyvadban és ma dárf ajtókban zik, mert a téli jegesár lerom- gazdag Duna-ártóri őserdő. holta az egyik kisvasúti hidat, A kirándulócsoportöjcpah a amelynek felépítése _ előrelátha* Tolna megyei Idegenforgalmi Hi- tólag csak június második felé- vgtal szekszárdi irodájában kell ben fejeződik be. írásban bejelenteni látogatási a turistacsoportok megrende- szándékukat, s esetleges szállás- jóg^re a magasparti vadásztanyán igényüket, s képzett túraveaetot kiad6s vadpörkölt ebédet főznek, adnak kalauzolásukra. A látoga- kivü 1 üdítő- és szeszes ita­tok most két túra közül választ- konkn a- tr.,fjkAnlrf->i hatnak: a mintegy hat kilométer lotaol- cukorka- es trahkärurol távolságú kistúrán a Szekszárd- az fmsz megbízottja gondosko- tói 12 kilométerre levő és köves- dik. Szállást a szekszárdi 70 sze- úton megközelíthető keselyűsi mélyes turistaszállóban, vagy a Sió-parttól az erdei kisvasút nyi- Garav_szállodában esetleg maaán- tott kocsijain viszik a csoporto- ~aray szabóba ban, esetleg magan kát a szálfaerdőn és irtásokon hazaknal, s külünautobuszon er- keres?tül a Duna melletti Ma- kezők a dombon új, 32 férőhe- gaspartig, ahonnarj néhány kilo- lyc*» motelben kaphatnak, méteres gyalogsetát tehetnek a az jdej gemenci kirándulások* Sió torkolatáig, vagy a Forgó- ra 1Tl4r. ;s sok üzemi, in­tőig, az Ösduna medréig. tézmónyi ós sportegyesületi ter­Az idén először beiktatott mészetjáró turistacsoport jelent- nagytúrán a részvevőket ugyan- kezett a fővárosból, s az ország csak Keselyűstől — érintve a más vidékeiről. Május 19-én, va- kistúra útvonalát is — 22 káló- sárnap például a SZOT — a fő­méteren át utaztatják a pörbölyi városi SZTK-dolgozÓk — szgzöt- vasútállomásig, s ez oda és visz- ven főnyi turistacsoportja érke- sza negyvennégy kilométeres út- zik különautóbuszokon Szek- vonal. A nagytúrán a vedreaer- szárdra és látogat a gemenci er- vátum nagy részébe bepillant- dőbe. (B—L.) Nem, ezt ón nem állítom. vezetők ktdni próbálunk velük, vagy si­egyáltalán nem alapozhatnak. . y ‘ Egyetért űzzél, Fenyvesi elvtárs? Kerul- a8y e Influenzásak a libák — A költségvetés irányárak szerint készül. Hogy azután egy- egy létesítmény a végén mennyi­be fog kerülni, azt az egyezke­dés elönti el, mert ez most egyezkedés tárgyát képezi. — Ki, kivel egyezkedik? — Jelen esetben a MEZÖBER, mint lebonyolító egyezkedik az építőipari vállalattal. Első fokon. Később a termelőszövetkezet ve­zetői is részt vesznek az egyez­kedésben. A gyakorlatban ez a következőképpen néz ki. A ko- csolai 212 férőhelyes tehénislálló a régi áron 3 millió 400 ezer fo­rintba kerül, a tervhez .csatolt költségvetés szerint. Uj áron technológiával együtt 3 milljó 700 ezer — 3 millió 800 ezer fo­rintba kerülne. Az építők viszont technológia nélkül, — hangsúlyo­zni, technológia nélkül —, rpäris 4 millió 300 ezer forintról beszélnek. És, hogy mennyi lesz a végén, azt majd az egyezkedés fogja eldönteni. — Nos, hát itt van máris félmillió forint többlet, a terv­hez csatolt költségvetéshez ké­pest. Nem más ez, mint teljes bizonytalanság egy tsz-vezető számára. — A kivitelező a saját, tényle­ges árait számolja. — Olyan még nem fordult elő, Fenyvesi elvtárs, hogy ke­vesebbet számolt volna? — Még nem. — Van akkor értelme egyál­talán a tervhez költségvetést csatolni, ha ez a költségvetés meg se közelíti a kivitelező által feltüntetett árat? — Nézze, ez egy dzsungel. Itt majdnem mindenki azt csinál most, amit akar. — Sajnos, az állam és a termelőszövetkezet bőrére csi­nál mindenki azt, amit akar. Érdemes volna tudni, Tfúl szól mindehhez Tolna megyében a két területi tsz-szövetség? Va­lószínűleg itt volna nagyon sok keresnivalójuk, ha helye­sen értelmezik a közös gazda­ságok érdekképviseletét. Végül is. Fenyvesi elvtárs, mi növeli meg a költségeket? — De milyen erkölcsök ezek, Fenyvesi elvtárs? — Mondom mi van, 5 az 1- hez. És egy vaskos költségvetés­ben sok mindent el lehet rejteni. Egy érvényben lévő rendelkezés kimondja, a mezőgazdasági épü­leteknél az építmény alapössze­gére 8,5 százalékos haszon szá­molható el. A kocsolai tehén- istálló esetében mégis 9,5 száza­lék hasznot számoltak. Ez már maga 36 ezer forint. Egyébként két oldalas listát készítettünk az általunk indokolatlannak tartott felárakról. — És mi van akkor, Feny­vesi elvtárs, ha a vállalat ma­kacsul ragaszkodik a vastag ceruzával megjelölt felárak­hoz? — Az van, hogy vagy elfogad­juk a feltételeit, vagy nem. Ha nem enged, lehet keresni egy másik vállalkozót, csak az; a kérdés, hogy hol találunk? A ter­melőszövetkezetek ezt nagyon jól tudják, és miután mát, választás nincs, egyszerűen elfogadják a vállalat feltételeit. Kényszerhely­zetben vannak. Úgy van ez, hogyha kicsi a kínálat és nagy a kereslet, akkor rendszerint a vevő fizet rá. Ebben az esetben a termelőszövetkezet a vevő. — És éppen ez az a terület, ahol nem lehet eldönteni, hol végződik q tisztességes üzleti ajánlat és hol kezdődik az er­kölcstelen haszonszerzésre va­ló törekvés, a kiszolgáltatott­sággal való visszaélés? — Egy újságíró felteheti ezt a kérdést, nekünk azonban nehéz a helyzetünk. A termelőszövet­kezet rendszerint azért is bele­megy a dologba, mert a szóban forgó nagy beruházások esetében a költségek 70 százalékát az ál­lam fedezi. De ha ez nem volna, akkor valószínűleg másképt gon­dolkodnának. — Szóval folyhat a pénz, mert az állam fedezi? — Bocsánat, én nem így fo­galmaztam. De lehet-e Országos méretű jelenség, hogy influenzában tömegesen hullanak el a kislibák, két-három hetes korban. „A kórokozót számos állomány hulláiból kitepyésztettük és az eddigi tapasztalatok szerint a be­tegséget okozó vírus nem egysé­ges:_ eltérő és egymás ellen nem védő változatai varrnak’'. „Egyfe­lől a vevő joggal kifogásolja a vásárolt libák súlyos veszteséget okozó fertőzöttségét. Másfelől a törzslibát tartó gazdaságoknak nem áll módjában állományukat a fertőzéstől mentesíteni. A törzs- libatartás gazdaságosságát alapjá­ban rendítené meg, ha ezeket a gazdaságokat ismételten kártérí­tésre’köteleznék. Jelenleg is több intézet foglalkozik a betegség el­leni védekezés különféle lehető­ségeivel. Teljesen új, és az eddig ismertektől jelentősen eltérő fer­tőző betegségről lévén szó, nem lehet előre látni, hogy mikorra végződnek gyakorlatban haszno­sítható eredménnyel ezek a kísér­letek.” (Dr. Derzsy Domokosnak, az MTA Állategészségügyi Kutató Intézete igazgatójának a Magyar Mezőgazdaság 1968. évi 19. szá­mában megjelent cikkéből.) A szekszárdi járási tanács me­zőgazdasági termékforgalmi egyeztető bizottságának is liba-, jobban mondva tojásügyben kel­lett dönteni szerda délelőtt. Az előzmények; a megyében a naposlibát a dunaszentgyörgyi keltetőállomás kelteti, a tenyósz- tojást elsősorban a faddi Lenin és kisebb mértékben a bátai No­vember 7. Tsz szállítja. A faddi termelőszövetkezet és a Paks és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a múlt év augusztusában kötött értékesítési szerződést 70 000 tenyésztojásra. A termelőszövetkezet kötelezettsége; vállalt a szabványnak megfelelő minőségű tenyésztojás meghatáro­zott időszakonkénti szállítására, a technológiai követelmények betar­tására. A paksi szövetkezet vi­szont az átvételre, darabonként tizenöt forintos álon. A szerző­déskötést a paksi szövetkezetnek a Baromfiipari Országos Válla­lat ajánlotta, a megs."üvegezés is a paksiak nevéhez fűződik. ez alap a szerződésszegéshez? A faddiak február elején meg is kezdték a tenyésztojás szállítá­sát, a dunaszentgyörgyi keltető pedig a folyamatos keltetést. Mi­után a tenyésztőkhöz már kiadott, értékesített naposlibáknál fellé­pett az influenza, és jelentkezett a tömeges elhullás. a paksi szövetkezet levélben közölte április 26-án, hogy a még le nem szállított tojás át­vételétől a nem szerződés sze­rinti teljesítés miatt eltekint. Ez a mennyiség közel 30 000 to­jás. A termelőszövetkezet ezek után kártérítési és kötbérigényt jelen­tett be, azzal a megokolással, hogy a paksi szövetkezet egyol­dalúan felbontotta a szerződést, szerződésszegést követett el. A szövetkezet viszontkeresetet nyújtott be, azzal a megokolással, hogy a háztáji gazdaságoknak el­adott, és a baromfiipari vállalat­nak átadott naposlibák — főleg az influenzás megbetegedés mi­att — elhullottak. Emiatt 292 770 forint kötbért és 350 624 forint kártérítési igénnyel lépett fel. Az egyeztető bizottság előtt állt egyfelől a paksi szövetkezet szer­ződésszegésének ténye, másfelől pedig az, hogy a tenyésztojást szállító faddi termelőszövetkezet felelős-e 3 nagymérvű elhullásért. (A 2500-as tojó-törzs abból az ötezer naposlibából származik, amelyet a tsz tavaly a baromfi- ipari vállalaton keresztül, neme­sítő telepről kapott, és amelyet 6 százalékos ei hull ássál nevelt fel.) A tárgyalás során tisztázódott az, hogy a már átadott tojás a szabvány szerinti tenyésztési céloknak megfelel, a 70 százalékos kelési arány is ezt bizonyítja. Viszont nem tisz­tázódott az a kérdés, amelynek alapján a paksi szövetkezet fel­bontotta a szerződést: éspedig az. hpgy a termelőszövetkezetre há rítha'.ó-e a felelősség az influen­zás pusztulásért. De nem is tisz­tázódhatott. hiszen a fertőzés ter­jedését illetően még nincs egyér­telműen elfogadott tudományos álláspont. Az egyeztető bizottság egész délelőttön tartó vita után hozott határozatában végül is helyt adott a faddi Lenin Tsz keresetének, és 118 000 forintos jogos kárigényének. A határozatot azzal indokolta meg, hogy a Paksi Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szövet­kezet szerződésszegést követett el, amikor egyoldalú bejelentéssel megtagadta a további átvételt. Megállapította, hogy a termelőszövetkezet a libák influenzás elhullásában vét­len. ezért nem terheli kárté­rítési kötelezettség. Az egyeztető bizottság döntésé­vel az úgy koránt sem zárult le, mert a paksi szövetkezet képvise­lői közölték: továbbviszik, bírói útra. Előreláthatóan a bíróságokat is nehéz döntés elé állítja az ügy. A termelőszövetkezet a ba­romfiipartól kapott nemesített törzsállománnyal kelteti a tojást: a fogyasztási szövetkezet felvásá­rolja, kelteti; a baromfiiparon, il­letve saját hálózatán keresztül ér­tékesíti a naposlibát. A termelő felneveli... Kit terheljen az elhul­lásból származó kár? Ismét dr. Derzsy Domokos vé­leményét idézzük — bár az is ne­hezen oldható meg —: „A szava­tossági biztosításnak talán vala­milyen formája megoldaná átme­netileg azt a nehéz kérdést, hogy a vásárló ne károsodjék, de a törzslibát tartó gazdaságok gaz­dasági egyensúlya se boruljon fel”. BI. Népújság 3 1968. májas 16.

Next

/
Thumbnails
Contents