Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-15 / 112. szám

Gyógyszertár- avatás Szedresen Tegnap a délutáni órákban gyógyszertárat avattak Szedre­sen. A négy helyiségből álló gyógyszertár és a hozzá tartozó, kétszobás gyógyszerészi lakás az eredeti tervek szerint csak a harmadik ötéves tervben épült volna fel a községben. Miniszté­riumi és megyei tanácsi segít­séggel. valamint jelentős arányú társadalmi összefogással sikerült több évvel előbbre hozni az avatóünnepséget. Szedresen azért is nagy öröm ez az ünnepség, mert ez ideig a községnek nem volt gyógyszertára. JÖ HÍR AUTÓSOKNAK Itt n Multigrade Télen-nyáron egyránt hasz­nálható univerzális autóalaj fi­nomítását kezdték meg a Ko­máromi Kőolajipari Vállalatnál. Az. új olaj neve „Multigrade”. Több fokozatú kenő- és tapadó­képességét nagy hőmérsékleti különbségek között sem veszti el. Mínusz húsz fokos hidegben sem dermed meg és csak öt-tíz- ezer kilométer után kell cserél­ni. Az új termék a megküldött minták alapján a motorolaj- oldalékokat előállító, ismert nyu­gati cégektől is kitűnő minősí­tést kapott. A Multigrade literes fémdobozokban rövidesen forga­lomba kerül. „Mozisok" műszaki továbbképzése Domboriban rendezi meg a napokban a vidéki gépészek és üzemvezetők részére a megyei moziüzemi vállalat négynapos továbbképzési tanfolyamát. Az utóbbi időben sok volt a film- szakadás a keskenyfLimes vidéki filmszínházakban. A tanfolyam mintegy harminc résztvevőjé­nek a helyes filmkezelést, gép­karbantartást tanítják az elő­adók. Növekszik-e a hatáskör? Az aggályok még nem minde­nütt foszlottak szerteszét: nö­vekszik-e, vagy csökken az új gazdasági mechanizmusban a pártszervezetek hatásköre? Ha nő, akkor meddig terjed? Párt­titkári tanfolyamon, a pártveze­tőségi tagok továbbképzésén, egyéb értekezleten, sokszor el­hangzanak ezek a kérdések, több­ször észrevételekkel is tarkítva. Kétségtelen, hogy néhány hó­nap óta sokkal nagyobb önálló­ságot élvezhetnek az ipari üze­mek, az állami gazdaságok, nem beszélve az e téren korábban is előrébb lépett termelőszövetke­zetekről. Ha kisebb mértékben is, de nagyjából ennek jelei ta­pasztalhatók az önállóságot ugyan korlátozottabban élvező kisebb Tolna megyei üzemekben is. így van a gazdasági posztokon, de hogy „lent”, a párbmumka konk­rét viszonyai között mi a helyi­leg legdöntőbb, mely tartalmú helyi döntés biztosítja az adott szekszárdi vállalat, bonyhádi üzem, vagy dombóvári telep po ■ litikai fejlődését és gazdasági előrehaladását. A sokféle külön­bözőséggel számoló, általános ér­vényű, lemásolható recept nincs. Eligazítást jelentettek, a teendők kristályosítását szolgálták az utóbbi hetekben megyénkben le­zajlott pártvezetőségi továbbkép­zések, de nem bizonyulhatnak csodaszernek. Ismereteik birtoká­ban, a „helyileg legfontosabbat” mégis csak az alapszervezetek ve­zetőségeinek kell elvégezni. Beigazolt tény, hogy növekedett a hatáskör. Számtalan példáját adták megyénk pártalapszerve- zetei, hogy MI A HELYZET A PÁRTSZERVEZETEKNÉL? JÓL STARTOLTAK A korábbi bizonytalansággal el­lentétben fokozatosan csökken­nek pártszervezeteink útkeresé­sei, a módszereket próbálgató kí­sérletek. Túlnyomó többségük túljutott a kísérletezési stádiu­mon. Most már a határozott és konkrét elképzelések megvalósu­lása, az egész közösséget érintő gazdaságpolitikai tevékenység váltotta fel bizonytalanságukat. Okkal, ok nélkül hallani még pártvezetőségi tagaktól, hogy az alapszervezetek tevékenysége nincs eléggé körülírva, nincs any- nyira konkrétan meghatározva a reformban, mint a gazdasági ve­zető, vagy a szakszervezet tenni­valója. Ennek okai kézenfelcvőek. Igaz, kétségtelenül nehezebb, sok­kal összetettebb a kommunista kollektíva teendője, mint a többi vezetőé, vagy egyéb társadalmi testületé. A pártszervezetek teen­dőinek általános alapelvei és módszerei tisztázottak. Azonban nem mondhatják meg „fent”. a reform első hónapjaiban. Si­kereket könyvelhettek el a si- montomyai bőrgyár, a megyei gépjavító vállalat és jó néhány üzem pártszervezetében, amikor kezdeményezéseik megvalósultak. Vannak példák arra is, hogy kell még küzdeni egy-egy jelentős poszton álló ember értetlenségé­vel (gyönki gépjavító), de sike­rül megnyugtatóan lezárni az eszmecserét. Másutt ugyancsak a változást segíti, amikor kritikai­lag teszik szóvá, nem érthetnek egyet 'azzal, hogy csak akkor igénylik a pártvezetőség segítsé­gét, ha meg kell magyarázni egy nagyobb horderejű gazdaságve­zetői intézkedést. Megesik az is, hogy be kell bizonyítani a fő­mérnöknek az általa hirdetett „be nem avatkozás” közösségel­lenes mivoltát és elavultságát. Ha van ilyen probléma, ezt is rendezni kell. Nem véletlen, hogy a termelő­Elítéljük az OSI agresszióját Békegyűlés Dalmandon „Békét a világnak!” — Ez a felirat köszöntötte hétfőn este a dalmandi művelődési házban a népfront és a szövetkezet közös rendezésében megtartott békegyű­lés mintegy 400 résztvevőjét. A gyűlés díszelnökségében helyet foglalt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, ország- gyűlési képviselő. Cserép Imre, a dombóvári járási pártbizottság titkára. Továbbá a község párt-, állami, és gazdasági, kultúrális vezetői. A felszabadulás óta lett köz­ség Dalmand, azóta alakultak ki itf a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemek, állami gazdaság, termelőszövetkezet, majd a hibridüzem, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Ezek itt összegyűlt dol­gozói, figyelik most élénk érdeke lődéssel az előadást, Orbán Já­nost, a MÉSZÖV osztályvezetőjét. Beszéde első részében a háborús pusztításokról szólt, s arról, hogy a nagy világégés után az emberi­ség jobbik fele a tartós békében reménykedett. Az imperializmus — élükön az USA agressziós kö­reivel — azonban ezt a reményt hamar szertefoszlatta. Helyi há­borúkat kezdeményeztek azóta számos helyén a világnak. Nap­jaink egyik legigazságtalanabb, legvéresebb agressziójáról, a viet­nami nép elleni háborúról is so­kat beszélt az előadó. Ez is a vi­lág zsandárává előlépett amerikai háborús gyújtogatok lemoshatát- lan bűne. — Szerencséje az emberiség­nek — mondotta többek között Orbán elvtárs —, hogy létrejött a szocialista tábor, amely a Szov­jetunió vezetésével olyan erköl­csi, politikai, gazdasági és katonai erőt képvisel, amely képes meg­hátrálásra kényszeríteni az ag- resszort. Mélységesen igazságos és az egész emberiség javát szol­gálja ez a cél. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a vietnami agressziót szerte a világon, még az Amerikai Egyesült Államokban is elíté­lik, s követelik annak beszün­tetését a más népek ellen irá­nyuló elnyomással együtt. Befejezésül arról a sokoldalú támogatásról beszélt, amelyet né­pünk eddig is nyújtott a szabad­ságukért küzdő vietnamiaknak, s erre hívta fel továbbra is a dal- mandiak figyelmét. A dalmandiak már eddig is hi­tet tettek emellett. Az állami gaz­daság dolgozói nyereségrészesedé­sük egy százalékát juttatták el a hős vietnami népnek. Most a gyű­lésen az egyik hibridüzemi szo­cialista brigád ajánlotta fel egy napi keresetét erre a nemes cél­ra. Ezenkívül táviratot fogalmaz­tak meg, amelyben szolidaritásuk­ról biztosították a szabadságukért küzdő hős népet, mélyen elítélik az USA agresszióját és követelik a bombázások azonnali és felté­tel nélküli beszüntetését. Felszólalt K. Papp József elv­társ is. Részletesen elemezte, mit kell tennünk a béke megvédése érdekében. — A béke veszélyez­tetése bárhol is történjen a vi­lágon — mondotta többek kö­zött — legsajátabb nemzeti ügyünk. S mivel a háború és béke kérdése a i nemzetközi porondon dől el, ezért döntő internacionalista kötelességünk is. Azért leg­fontosabb kérdésünk a béke, azért kell róla sokat beszél­nünk, hogy mind többeket állítsunk csatasorba, olyano­kat, akik tettekkel is segítik ezt a harcot. I Megemlékezett a béke erőinek | nagy eredményéről is, amely tár­gyalóasztal mellé kényszerítette az amerikaiakat. Óva intett azon­ban bármiféle illú~'-*ó! a tárgya­lások kimenetelét illetően, amely lazíthatná erőfeszítéseinket. A gyűlés befejezésé után K. Papp elvtárs még ottmaradt, s a község vezetőivel a helyi prob- 1 lémákról tanácskozott. szövetkezetekben mutathatnak fel máris JELENTŐS EREDMÉNYEKET a pártszervezetek. Tehetik ép­pen azért, mert talán még ma is itt a legkisebbek a kötöttségek, és érett, megfontolt javaslataik­kal a mai mozgalmas szakaszban sokat tehettek. Jól szolgálták a termelőszövetkezeti közösség és a tagság érdekeinek egységbe öt­vözését. Az új alapszabályok ké­szítésekor sajátos egyensúlyozó, bizonyos mértékig érdekvédelmi szerepet vállaltak a kommunisták megyénk j ó néhány termel őszövet, kezetében. Németkéren a pártve­zetőség beható vizsgálata derítet­te ki, hogy összhangba kell hoz­ni , a szövetkezet munkaerő-szük­ségletét a tagok számára előíran­dó kötelező munkanapokkal. A gerjeni termelőszövetkezetben a pártvezetőség javaslatára tettek igazságot, amikor a tervezet el­készülte után. de még időben meg tudták változtatni a női és férfi tagok közé húzott helytelen egyenlőség! jelet. örvendetes, tapasztalat megye- szerte — elenyésző a kivétel —, hogy az elnökök, igazgatók, te­lepvezetőik . nem tekintik miagukat csalhatatlannak. Éppen az általuk vezetett termelői egység és jól felfogott érdeküket szem előtt tart­va, ém'tenek a pártvezetőségelrre, számítanak javaslataikra. Ahol még hiányzik, ott küzdeni, bi­zonyítani kell a pártszervezetek­nek. Ebben a törekvésükben ma­guk mögött tudhatják a Dárt egész közvéleményét, tagságukat, NEM EGYIK NAPRŐL A MÁSIKRA megvalósítható, vagy örök idők­re adott a pártszervezetek hatás­köre, vagy annak növelése. Fo­lyamatnak tekintendő, nemcsak a szó előbbi értelmében, hanem úgy is, hogy a helyi változások szerint, a holnap jobb termelése, a világnézeti fejlődés érdekében előrébb is kell látni a minden­napi teendők sokaságánál. Sok helyütt felismerték, hogy nem rekedhetnek meg itt, vagy az el­lentmondások feloldásánál, ha. nem konstruktív -javaslatokat is tudnak tenni ,az üzem fejlődésé­re. A Hőgyészi Állami Gazda­ságban. a megyei gépjavító vál­lalatnál. a mérőműszergyámál. néhány dombóvári üzemben ezt teszik. Az előrelátás joga és köteles­sége minden pártszervezetnek, akár kommunista, akár párton- kívüli a gazda«4ri vezető az adott területen. Döntően a kommunis­tákon múlik, hogv él'enok a nö- ve'hető, a gyaranodó lehetősé­gekkel, hoirv sehol ne lewen vi­tás. növeksrik-e hatáskörök. SOMI BENJAMTNNÉ A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Szekszárd, Kese- lyűsi út FELVESZ esztergályos, lakatos szakmunkásokat, betanított segédmunkást, X’alamint női dolgozókat darabbéres munkára. Jelentkezés a fenti címen munkaügyi csoportnál. (155) t JEGYZET ♦ --------------­: : A hatósági 1 jogkörről X Az alapszabályt — mini ♦ ^ a termelőszövetkezet X működésének és gazdálkodá­♦ sának alapokmányát — a jog­♦ szabályok keretei között a «> termelőszövetkezet közgyűlése é állapítja meg és törvényessé- <> gi szempontból a járási vég­ét rehajtó bizottság vizsgálja fe- e, lül és hagyja jóvá. (1967. évi ó III. törvény 6 § (2). s ^ Nem a legrózsásabb hangú­éi latban volt az elmúlt napok­ét ban Lakos József, a pálfai 4> közös gazdaság elnöke. Tele­♦ fonon közölték vele; a járási O tanács végrehajtó bizottsága ¥ nem fogadta el a szövetkezet % alapszabályát. ♦ — Éppen az előbb szóltak X ki telefonon, hogy a végre­♦ hajtó bizottság nem fogadta % el. holnap reggel menjen be 4» valaki, mert át kell gépeltet- Jr ni. Hogv miért? Két hibát ta­láltak benne. Az egyik: szü­' letési segélyezést írtunk, és nincs benne, mennyi ideig fo­lyósítjuk. A másik: nem sze­repel benne a vezetőség bi­zottsága. Az első lényegében alaki, vagy még inkább nyelvtani, értelmezési hiba. A második ellentétes lenne a jogszabály­ival, ha... X IT a nem szerepelne a ♦ szövetkezet alapszabá­♦ lyában. Az alapszabály IV. f fejezetének B. pontja alatt T foglalkozik a vezetőség fel- X adataival. „A termelőszövet­kezet belső igazgatása köré­ben a vezetőség ... állandó, vagy eseti bizottságokat léte­sít . ..” „A fegyelmi jogkörben valamint a tagsági vitában (mindkét esetben a jogszabá­lyokban meghatározott kivéte­lektől eltekintve) a vezetö­J ség nevében első fokon a ve­tt, zetőség tagjaiból álló vezető- T ség bizottsága dönt”. És ben- X ne van a segélyezés 20 heti ♦ időtartama is. . . J — Tiszteljük a hatósági jog- X kört, de úgy érezzük, hogy az j eljárásnak ez a módja nem + más. mint froclizás — mondja Y az elnök. X — Akár úgy is vehetnénk: ♦ el sem olvasták az alapszabá- í lyunkat. csak itt-ott belenéz- ^ tek. ♦ i Ha az elnök kijelentéseit csupán indulat szülte kifaka­dt dásnak vesszük, akkor is iga- J . zat kell neki adnunk — anél­♦ kül, hogy a járási végrehajtó ♦ bizottság döntésének jogossá- gát vitatnánk. 2 Amit kifogásolunk, az in- kább a.z előkészítés és á ha­♦ tározat közlésének módszere. 5 A járási tanács szakigazgatási ♦ szervének — a mezőgazdasági ^ és élelmezésügyi osztálynak — : iesetleges kifogásait előzőleg kellett és lehetett volna kö- X zölni a szövetkezet vezetősé­: aével. mielőtt az alapszabályt jóváhagyásra a véarehaj*ó bi- X zot.tsáq elé terjesztette. Idő is 2 állt rendelkezőre hiszen a X szövetkezet már három hét- 4> tel előbb beküldte. Ez a mód- J szer — úny érezzük — a ható- ♦ sági igakor gyakorlásának túl- ♦ crtil,nlése. A törvényesség szempont­jából való felülbírálás nem lehet azonos az esetleges elírások felülbírálásával, hi­szen a pontatlan megfogalma­záson kívül az alapszabály nem tartalmaz a ioas~ríbályok- kal ellentétes kitételeket. A mezőgazdasági szakemberek nem magyar nyelvszakos ta­nárok — az esetleges pontat­lanságokat célszerűbb lett volna, velük egyetértésben előbb kijavítani, mint ezekre való hivatkozással viszautasí- tani a.z egyébként tartalmá­ban jó, a. törvénnyel meg­egyező alapszabályt. BI. 1968. május 15. Népújság 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents