Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-14 / 88. szám
Í968. április II. TOLVA MEGYEI NEPŰJSA0 3 Tolna megye mezőgazdasági termelésének fejlődése a III. ötéves terv első két évében 92 borminta a szekszárdi járás borversenyén Kadarka — rizling — szürkebarát — aszú A megye harmadik ötéves tervében a mezőgazdasági termelés növelését az 1965. évi tervfeladatokhoz viszonyítva 13—15 százalékkal irányozza elő. Ez az előirányzat magasabb az országos átlagnál és a teljesítése is nagyobb erőfeszítéseket követel, mivel a megye mezőgazdasági termelésének a színvonala a második ötéves terv végén is az országos szint felett volt, és az össztermelési érték növekedésénél a megyében kisebb szerepet játszik az új ültetvények belépése, mint országosan. A TERVFELADAT TELJESÍTÉSÉT a megyében elsősorban a termésátlagok növelésével, a terméshozamok fokozásával, a gazdálkodás belterjesebbé tételével, bizonyos szerkezetváltoztatással lehet biztosítani. Tartalékként szerepel még a megyében a rétlegelőgazdálkodás javítása, e területek egy részének értékesebb kultúrákkal való hasznosítása, az öntözés, a talajvédelem és javítás fokozása, az elhagyott területek hasznosítása, a háztáji és egyéb gazdaságok termelési értékcsökkenésének megállítása e területeken is a lehetőségek maximális kihasználása. A 13—15 százalékon belül a növénytermesztés területén valamivel kisebb, az állattenyésztés termelésében nagyobb arányú fejlődést kell elérni. Különösen a növénytermesztés tervfeladata feszített, mivel a megyei átlagtermések 1965-ben elég magasak voltak, és az elmúlt két évben 3—4 növényen kívül nem emelkedtek. Legjelentősebb emelkedés a búzatermelés területén volt változatlan áron számolva, mintegy 60 millió forint értékben. Lucematermelésnél 4i millió forint, borsó (mag) termelésnél 10 millió forint. Csökkent viszont a burgonya, kukorica, napraforgó, cukorrépa, silókukorica termelési értéke. A fentiek alapján a növénytermesztés 1967. évi össztermelési értéke 7,6 százalékkal volt nagyobb az 1965. évi termelési értéknél és 15 százalékkal a IL ötéves terv átlagánál. Az 1967. évi növénytermesztés össztermelési értéke viszont csak 95,7 százaléka az 1966. évinek. A visszaesés 1966. évhez a taná esi szektorban történt, mintegy 85 millió forint értékben. Az állami gazdaságok fejlődése a növénytermesztés területén egyenletesebb, mint a tanácsi szektoré. az Állattenyésztés termelési értéke egyenletesebben és állandó jelleggel növekszik. Az 1967. évi termelés változatlan áron számolva 17 százalékkal volt nagyobb az 1965. évinél és 21,9 százalékkal a II. ötéves terv átlagánál. Az állattenyésztés termelése — a növénytermesztéssel szemben — magasabb volt 7,8 százalékkal az 1966. évi termeléstől is. Az állattenyésztés a tervidőszak első két évében a tervezettet hozta és a további növekedéshez az alapok biztosítottak. A mezőgazdaság össztermelési értéke 1967-ben 18,1 százalékkal volt nagyobb az 1961—65. évek átlagánál, 11,7 százalékkal az 1965. évi és 0,9 százalékkal az 1966. évi termelési értéktől. Ez a termelésnövekedés az össz.- felvásárlásban 1961—65. évek átlagához 24 százalékos, 1965. évhez 7,9 százalékos, míg 1966. évhez 4,3 százalékos emelkedést eredményezett. Az össztermelési érték növekedése a tervidőszak első két évének átlagában 5,8 százalék, mely valamivel nagyobb az időszakra tervezett ütemtől. Az első két év viszonylag jó gazdasági évnek számít, az eredmények kimagaslóak, nagyban segítik a tervfeladat teljesítését. A NÖVÉNYTERMESZTÉS TERÜLETEN az előző ötéves tervhez viszonyítva jelentős szerkezetváltozás nem történt, az egyes növények értékvolumenének változását a termésátlagok növekedése, illetve csökkenése okozta. Jelentősebb szerkezetváltozás az őszi árpa vetésterületi arányának csökkenése a takarmánybúza javára. Csökkent valamelyest a silókukorica és a csalamádé vetés- területe és nőtt a takarmánykeverékek és az évelő pillangósok aránya. A növénytermesztés össztermelési értékén belül igen nagy arányban nőtt a szőlőtermesztés termelési értéke. A második ötéves terv átlagához 1966-ban több mint 26 millió forint, 1967-ben pedig közel 83 millió forint volt a növekedés. Májusban szolidaritási hónap Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Tegnap délelőtt Hunyadi Ká- ügyeket terjesztett elő. Az elnök- joly elnökletével megtartotta el- ség állást foglalt személyi és más ső ülését a március 22-én vá- kérdésekben. Részt vett a Haza- Hazafias Népfront me- flas Népfront elnökségi ülésén gyei elnöksége. Csajbók Kál- Tolnai Ferenc elvtárs, az MSZMP mán, a népfront megyei titkára megyei bizottságának titkára, ismertette az elnökség tagjaival A népfront kongresszusára áp- az Országos Bóketanács rendez- rilis 17-én utaznak a Tolna me- vénysorozatába tartozó májusi gyei küldöttek, majd hazatéré- szolidaritási hónap programját, sük után a szolidaritási hónap ke- Az elnökség tagjai javaslatai rétében tartandó rendezvényéken nyomán bővítették a programot, és békegyűléseken éfcnénybeszá- Ezután Csajbók Kálmán személyi mólókat tartanak. ______ A megyében rendezik meg a vízügyi technikumok országos tanulmányi versenyének döntőjét Az ország vízügyi technikumai szárdi szakaszmérnökségét bízták Végzős diákjainak országos te- meg a verseny lebonyolitasavaL nulxnányi versenyében tizenöt A döntőt április 24-én rendezik fiatal jutott a döntőbe. A döntőt meg a szakaszmérnökség terule- minden évben másutt rendezik tén, itt kell majd megoldamok a meg Egy évvel ezelőtt Debre- különféle elméleti és gyakorlati cen látta vendégül a technikus- versenyfeladatokat a négy víz- jelölteket, az idén a Közép-du- ügyi technikum tizenöt legkivá- aántüli Vízügyi lóbb végzős tanul^áagfo Az állattenyésztés termelésénél szintén nem történt jelentősebb szerkezeti eltolódás. Némileg nőtt az aránya a baromfinak, itt is elsősorban a tojásnak. A TEJTERMELÉS EMELKEDÉSE több mint hétmillió liter, amely változatlan áron is több, mint 17 millió forint termelési értéknövekedést jelent. A marhahús termelése az első két évben fokozatosan nőtt, 1966-ban 37 vagonnal, 1967-ben 110 vagonnal. A sertés- hústermelés növekedése 1966-ban 492 vagon, 1967-ben 228 vagon, összességében az állattenyésztés termelési értéke közel 200 millió forinttal volt nagyobb 1967- ben, mint 1'965-ben, de a valóságban nagyobb árbevételi növekedést jelentett, mert az áremelkedés ezen a területen nagyobb arányú volt. A megye mezőgazdasági üzemei a IIL ötéves terv számainak megfelelően fejlődnek és az eddig elért termelésnövekedés a lehetőségek jó kihasználását mutatja. A tervidőszak visszalévő három évében az eddigi fejlődési ütemtől elsősorban a növénytermesztés területén kell nagyobb ütemű növekedést biztosítani, hogy a kitűzött célt elérjük. BUCSI ELEK mg. mérnök, a megyei pártbizottság munkatársa Sióagárdon rendezték meg a szekszárdi járás borversenyét, amelyen méltóképpen képviselték a járás bortermelő vidékeit a mezőgazdasági üzemek, egyéni termelők, összesen 92 minta gyűlt össze, ebből hetvenkettőt képviseltek a különböző fehér borok. A fajtáknak igen széles skálája vonult fel; olaszrizling, bánáti rizling, ezerjó, rizlingszilváni, szürkebarát, ezeréves, zöldszilváni, csemege fehér, és több éves érlelésű fehér aszú. A borok zömét a rendező község, Sióagárd adta, azonkívül, bátaszéki, őcsényi, decsi. tolnai, sárpilisi, alsónánai, kölesdi. medinai, szedresi termelők küldték el legjobb boraikat. A bírálatot három bizottság végezte; kettő a fehér, és egy a vörös borokét, majd a végső bírálatot külön bizottság végezte. A fehér borok versenyében aranyérmet nyert Tóth György, sióagárdi termelő 18,75 pontszámot kapott olaszrizlingje, a bátaszéki Frey Mihály oiaszrizling- je, 18,52 ponttal, a decsi Rácz János fehér aszú bora 18,62 ponttal, az őcsényi Andics János olaszrizlingje. 18,57 ponttal. Ezüstérmes lett az alsótenge- Lici kísérleti gazdaság olaszrizlingje 18,21 ponttal, a szedresi Zöld Gyula szürkebarátja 17,64, a bátai ifj. Lukács Lstván olaszrizlingje 18,28, a sárpilisi Uj Március Tsz olaszrizlingje 17,92, a decsi Rácz János csemege fehér bora 18,3, a tolnai Aranykalász Tsz ezerjója 17,8 ponttal. Bronzérmet kapott, ezenkívül nyolc termelő bora. A vörös borok közül aranyérmes a bátaszéki Búzakalász kékfrankosa, 18,9, az őcsényi Andics István kadarkája 18,9 ponttal. Ezüstérmes a decsi Rácz János kadarka siller bora 17,52, a sió- agárdi Tornóczki István kadarka I. bora 17,6 ponttal, az őcsényi Molnár Albert 1965-ös évjáratú kadarka bora 18,5 ponttal. Bronzérmet nyert a sióagárdi Bertha János kadarkája 16,7 és a sióagárdi Breznyeczki László kadarka siller bora 16,3 ponttal. A bíráló bizottságok egyöntetű véleménye az volt, hogy a verseny méltóan reprezentálta a szekszárdi járás bortermelését, a fehér borok a tavalyinál is jobb minőségűek, testesebbek, ezért a díjazott bonokon felül — hiszen a végső sorrend csak tized pontokon dőlt el — még mintegy 20 bor a megyei borversenyen is szerepelhet. Ez a megállapítás a vörös borokra is vonatkozik. Tettre kész tömegekre támaszkodhatunk Interjú a kongresszusi küldöttel N éhány nap választ el bennünket a Hazafias Népfront IV. kongresszusától. Az idei tavaszi seregszemle az alkotó, a teremtő egység, a népi-nemzeti ösz- szefogás erőteljes fokozatának jelentős állomását és forrását Ígéri. A háromnapos társadalmi eseménynek egyik Tolna megyei résztvevője Szenczi László, aki huszonegy küldött-társával együtt képviselj a kongresszuson a Tolna megyei népfrontmozgalmat. Tevékenysége nemcsak a tolnai gimnázium igazgatójának munkásságaként ismert. A. népfront megyei bizottsága február 23-i ülésére őt kérte fel a vitaindító előadásra, „Az ifjúság és a társadalom néhány kérdése” című napirendjéhez. Kérdéseinkkel kerestük fel a fálvaink lakosságának tájékoztatása terén oroszlánrészt vállaló, új módszereket kutató és alkalmazó kongresszusi küldöttet. — Kérjük, tájékoztasson a megyénk községeiben kifejtett tevékenységük lényegéről. — Három éven át a megye tizennégy községében rendszeresen találkoztunk a népfrontbizottságok tagjaival, a szülőkkel. Ezernyolcszáz lakos vett részt ezeken, az évente megtartott beszélgetéseken. Témáink: ifjúság és társadalom, felkészülés a pályaválasztásra, a szülői ház sokoldalú felelőssége. Célunkat jól szolgálta az a harminchét magnófelvétel, melyeken a témának megfelelően, diákok szólnak a szülőhöz, a felnőtthöz. Élénk visszhangot váltottak ki a hasznos összejövetelek. A résztvevők szívesen foglalkoztak ezekkel a gondolatokkal, találkozásaink elősegítették az egységesebb, helyesebb látásmódot és az ifjúság jobb felkészítésének nemzeti gonddá válását. — Volt már kongresszuson, Szenczi elvtárs? — Nem, még semmilyen kongresszusnak nem. voltam küldötte. Ez lesz az első. Megtisztelő kötelességemnek tartom, hogy ott jól képviseljem megyénk mozgalmát és híven tolmácsoljam a megyei küldöttértekezlet megbízatását. — Mii mondana el, ha felszólalna? — Megkaptuk a közös programot és a szek- ciónkénti tanácskozások témavázlatait. Nem kell szégyenkeznie a Tolna megyei népfrontmozgalomnak. Véleményem szerint mindegyik szekció munkájához teljes felelősséggel hozzá tudjuk adni a nálunk elért konkrét eredményeket. — Én, az elmúlt időszakban végzett munkám és tapasztalataim alapján szólnék. Beszélnék egoik össznemzeti tennivalónkról, az ifjúság és a felnőtt társadalom helyes kapcsolatáról. Elmondanám, hogy mennyire szükséges — és ehhez nálunk, falun vitafórumokat biztosított a mozgalom —, tartalmas pedagógiai segítséget adni a szülőknek. Igénylik, hálásak érte, és így kovácsolódik a gyakorlatban a nemzeti egység. Szedresen például az idei év legnagyobb hóviharában telt ház fogadta a népfront égisze alatt érkező előadókat. Tengeücen hat kilométerről is odagyalogoltak, mert érdekelte őket. Hangot adnék annak, hogy nálunk, far lun nagyon bevált a szülők és ifjúság együttes nevelése. Elmondanám azt is, hogy nálunk hallgatnak a népfrontbizottságokra, tekintélyűid tömegbázisuk a községeinkben növekedett. — Miben látja a küldött a mi megyénk népfrontmozgalmában elért legfőbb sikereket? — Terebélyesedik, bővül a jól értelmezett> cselekvő nemzeti egység. Kertelés nélkül, őszintén jelzik a hibákat, de ugyanakkor részt váh lalnak a változtatás munkájában is. Ez nagyon nagy eredmény. Ha megértetik velük a fáradozás hasznosságát, ma már nem nehéz rábírni a lakosságot az építésre, az összefogásra. Bizonyítják ezt a mozgalom kezdeményezésére tömegesen létesített törpevízművek, a falu kulturálódási fettételeit fokozatosan megteremtő fáradozások. Tettre kész tömegekre támaszkodhat ma Tolna megyében a népfrontmozgalom. — Végül megkérdezem: mit vár a kongresz- szustól, Szenczi elvtárs? — Gondolom, a többi küldöttel együtt élénken fogunk figyelni és lemérjük a mi megyénkben végzett munkát. Mi, Tolna megyeiek azt várjuk, hogy a megyei küldöttértekezlet által jónak ítélt munka folytatásához adjon erősítést a kongresszus. Fontosnak tartom, hogy erőt, bíztatást és újabb ötleteket adjon a szerteágazó, sokoldalú munkához. Áttanulmányoztam a vitaanyagokat. Annak tükrében nézve is mondhatom: elismerést érdemelnek válunk a falusi népfrontbizottságok, mert van mit vinnünk a kongresszusra. — Várom, hogy még jobban, még nagyobb tömegekben keltse fel a kongresszus a cselekvő felelősségérzetet. Meggyőződésem és vallom: ma a Hazafias Népfront-mozgalomban minden egyes ember, mindenki tud tenni valamit annak érdekében, hogy fejlődésünk meggyorsuljon. Ezzel a meggyőző, szép gondolattal fejezte be nyilatkozatát Szenczi László elvtárs, a kongresszusra készülő Tolna megyei küldött. SOMI BE NJ AMIN NÉ
