Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-11 / 85. szám

TOLNA MEGYEI NF.FriSAG 1968. április fi. üz eddigi legnagyobb amerikai offenziva Dél-Vietnamban A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok főparancsnok­sága szerdán bejelentette, hogy a Saigont körülvevő 11 tartomány­ban megindították a „Taoan Thang” („Teljes győzelem”) fedő­nevű akciót. Az offen zívában, amely a vietnami háború eddigi legnagyobb szabású amerikai vál­lalkozása, az amerikaiak a dél­vietnami kormánycsapatok és a csatlós országok mintegy 100 ezer emberrel vesznek részit. Hírügy­nökségek felhívják a figyelmet arra, hogy az általános támadást ezen a héten határozták el, azt követően, hogy Johnson elnök bejelentette a vietnami háború fokozatos leépítésére vonatkozó állítólagos szándékát és a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság közölte, hajlandó kapcsolatba lépni az Egyesült Államokkal a tárgyalások lehetőségeinek meg­vizsgálására. Az offenziva hivatalos célja az amerikai főparancsnokság szerint „az ellenséges erők felszámolása a harmadik hadműveleti övezet 11 tartományában”. Mindeddig nagyobb összecsapásokról nem érkezett jelentés. Johnson megbeszélései Johnson elnök kedden Camp David elnöki nyaralóhelyen egész napos tárgyalásokat folytatott, a vietnami helyzetről Bunker sai- goni nagykövettel, valamint leg­főbb katonai és politikai tanács­adóival. A megbeszélésről nem adtak ki közleményt, Johnson azonban a nap folyamán közölte az újság­írókkal, hogy Bunker részletesen beszámolt a vietnami helyzetről Az elnök azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok és a VDK képviselői között kapcsolat áll fenn, hogy meghatározzák az első, nagyköveti szintű találkozás he­lyét. és időpontját. Johnson szerdán is folytatta tárgyalásait a vietnami helyzet­ről. Magyar közlekedési szakemberek látogatása a VDK-ban A Vietnami Demokratikus Köz­társaság közlekedés- és szállítás­ügyi minisztériumának meghívá­sára magyar közlekedési szak­emberek nagyobb csoportja tett háromhetes látogatást a VDK- ban. A delegációt Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi minisz­terhelyettes vezette. ak> a kül­döttség hazautazása előtt nyilat­kozatot adott az MTI és a Nép- szabadság hanoi tudósítójának. Elmondta, hogy utazásuk célja a VDK közlekedési viszonyainak megismerése volt, egyebek kö­zött azért is, hogy a helyszínen tanulmányozzák a VDK közleke­désének anyagi szükségleteit. A magyar Közlekedésügyi Miniszr térium ugyanis felajánlotta, hogy az államközi megállapodásokban rögzített szállítmányokon felül mintegy 30 millió forint értékű járművet és közlekedési felsze­relést bocsát a VDK rendelkezé­sére. E szállítmány cikklisfaját Hanoiban egyeztette a magyar' és a vietnami szakértőgárda. Mint Kis® Dezső miniszterhe­lyettes elmondta, rendkívül ér­dekes volt szakmai szempontból is a bombázott átkelőhelyek és hidak megtekintése, a híre®, több százszor támadott, de mégis mind a mai napig üzemképes állapot­ban levő Ham Rong-i híd bejá­rása. Szakembereink találkoztak a dzsungelekben telepített autójaví­tó üzemek dolgozóival, hídépít- kezósek önkéntes milieistáival, s ezek a találkozások a szakmai tapasztalatszerzésen túlme­nően minden egyes alkalom­mal politikai eseménnyé nőt­tek, a barátság, a teljes szo­lidaritás, a testvéri együvé­(artozás ünnepségeivé emel­kedtek. Ami a delegáció szakmai ta­pasztalatait illeti, ezekről Kiss Dezső a következőket mondotta: — A közlekedés és a szállítás szervezésében és lebonyolításá­ban nemcsak az arra illetékesek, hanem a szó legszorosabb értelmében az egész nép részt vesz. A legveszélyesebb helyeken dol­gozó közlekedési emberek is tel­jes erőbedobással és önfeláldo­zással végzik munkájukat, mi­közben szerényen csak annyit mondanak: töredéke ez annak az erőfeszítésnek, amit délen har­coló honfitársaink fejtenek ki az ellenséggel vívott küzdelem­ben. Külön fejezet a harcoló Viet­nam közlekedésében a nők sze­repe, akik a közlekedési építke­zéseken éppúgy oroszlánrészt vállalnak a legnehezebb fizikai munkából is. mint a szállítások, átrakodások lebonyolításában. Mély benyomást gyakorolt a delegációra az is, hogyan alkal-. mázzák sokszor egyidejűleg és egy helyen a legrégibb népi el­járásokat és a legkorszerűbb tu­dományos módszereket egy-egy műtárgy felépítésekor, vagy az elpusztított objektum pótlására tervezett ideiglenes berendezés el­készítésénél. Talán azt lehetne mondani t— mutatott rá Kiss Dezső — hogy ebben az országban hatalmas ver­senyfutás indult meg a legkorsze­rűbb amerikai haditechnika és a Vietnami közlekedésben dolgozó emberek között, s ezt a csatát a vietnamiak nyerték meg, mert minden körülmények között szállítot­tak, szállítanak és a jövőben is biztosítani tudják a köz­lekedés folyamatosságát. Befejezésül a magyar delegáció vezetője elmondotta, hogy a KPM által felajánlott 30 milliós szál­lítmányban — a vietnami ely- társakkal történt egyeztetés alap­ján — 200 darab felújított teher­gépkocsi, garázsállításhoz szük­ségess berendezések, búvárfelsze­relések, munkaruhák, közleke­désbiztosító eszközök és kézi szer­számok lesznek. A magyar közlekedési szakem­berek vietnami útját mindvégig a legmelegebb elvtársi egyetér­tés, a testvéri segítségnyújtás szelleme övezte. A delegációt el­utazása előtt fogadta Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettes is. (MTI) Áz NDK új alkotmányának külpolitikai jelentősége Kedden életbe lépett a Német Demokratikus Köztársaság új al­kotmánya, amelyet szombaton népszavazás útján fogadott el az ország lakossága. Az NDK vezető politikai körei­ben most arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy az új szocialista alkotmány belpolitikai jelentő­sége mellett csaknem ugyanakko­ra jelentőségét kell tulajdonítani az alkotmány külpolitikai vonat­kozásainak, elsősorban a két né­met állam viszonya, továbbá az európai helyzet alakulása szem­pontjából. A szuverén Német Demokrati­kus Köztársaság alkotmányának megszavazása kihúzta a talajt a szövetségi köztársaság kifogásai alól, amelyekre hivatkozva eddig megtagadta az NDK elismerését. A népakarat szombaton az önálló Német Demokratikus Köztársaság mellett döntött. Politikai körök hangsúlyozzák, hogy Bonn szá­mára már nincs más út. mint az NDK elismerése. Politikai körökben egyidejűleg rámutatnak: a népszavazást az elmondottakon túlmenően úgy ér­tékelik, hogy az európai politi­kában sem történhet lényeges döntés a Német Demokratikus Köztársaság bevonása nélkül. Áz ország nem átmeneti, hanem ál­landó és szilárd európai tényező, s ezt tudomásul kell venni. Hang­súlyozzék, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság más államok által történő elismerése nem za­varja, sőt inkább elősegíti a két német állaim kapcsolatainak nor­malizálását és egy hosszabb idő­szak után a német egyesítésit. Humphrey is csatasorba áll Washington (MTI) Hubert Humphrey alelnök hamarosan csatasorba áll, hogy felvegye a versenyt Robert Kennedy és Eu­gen McCarthy szenátorokkal a demokrata párt elnökjelölti tiszt­ségének megszerzéséért. Az al~ elnökhöz közelálló körök szerint Humphrey végleg eldöntötte, hogy indul a választási küzdelemben és már csak az időpontot meg a helyet kell megválasztania e szán­dékának bejelentiésére. Az amerikai szakszervezetek is támogatásukról biztosították Humphrey alalnököt. George Me. any, az AFL—CIO szakszervezeti egyesülés elnöke és I. Abel, az amerikai egyesült acélipari szak- szervezet elnöke máris intenzív propagandahadjáratot indított Humphrey javára. Tanácskozik a lengyel parlament Varsó (MTI) A lengyel parla­ment (szejm) szerdán délelőtt folytatta munkáját s a napirend szerint Jozef Cyrankiewicz mi­niszterelnök válaszolt a haladó katolikus képviselőcsoport inter­pellációjára a lengyel egyeteme­ken és főiskolákon március hó­napban lejátszódott eseményekkel kapcsolatban. A lengyel kormány­fő másfél órás nagy beszédben ismertette kormánya álláspontját az említett események okairól, szervezőiről és a nemzetközi re­akcióval összefüggő szálairól. A miniszterelnök beszéde után képviselői felszólalások következ­tek. Bonni emlékirat a Szovjetunióhoz Bonn (MTI) Kedd délután Duckwitz bonni külügyi állam­titkár átnyújtotta Carapkin szov­jet nagykövetnek az NSZK kor­mányának válaszát a Szovjet­unió január végi emlékiratára az erőszakról való lemondás kérdé­sében. A hosszú, mintegy 11 ol­dalra terjedő okmány szövegét — kölcsönös megállapodás alapján -r nem hozzák nyilvánosságra, tartalma azonban ismeretessé vált Bonnban. Az NSZK kormánya azt a szán­dékát fejezj ki, hogy először a Szovjetunióval kössön kétoldalú megállapodást, amelyben a fe­lek kölcsönösen lemondanak az erőszak alkalmazásáról és az erő­szakkal való fenyegetésről is. Bonn tudtul adja, hogy később hajlandó lenne más szocialista országokkal is hasonló egyez­ményt kötni. Bonn kész az NDK- val is tárgyalni, de hozzáfűzi, hogy e tárgyalások nem vezet­hetnek ahhoz, hogy „Németor­szág két része” külföldnek te­kintse egymást. Ezzel a formu- lázással Bonn igyekszik az NDK elismerésének problémáját meg­kerülni. Az Odera—Nedsse határ kérdé­sébei) Bonn újra kifejti ismert álláspontját: szerinte ezt csak bé­kaszerződésben lehet véglegesen rendezni. Bonn ismét hozzáfűzi „kibékülési szándékát” Lengyel- országgal. Az NSZK kormánya bejelenti, hogy a müncheni egyez­mény érvénytelenségének prob­lémájáról hajlandó Prágával köz­vetlenül tárgyalni. Nyugat-Berlin ügyében Bonn álláspontja tovább­ra is ragaszkodás a négyhatalmi státuszhoz. A szélsőjobboldal erő­södésével kapcsolatban az NSZK kormánya hivatkozik korábbi jegyzékére, amelyben visszauta­sította Moszkva „beavatkozását” ebbe a kérdésbe. Az emlékirat megszövegezését hosszú vita előzte meg Kiesinger kancellár és Brandt külügymi­niszter között. Politikai megfigye­lők szerint előreláthatólag hosz- szabb tárgyalásokra és okmány- váltásokra van kilátó® Moszkva és Boán között. Külkereskedelmi forgalmunk 1967-ben Magyarország külkereskedelmi for­galma 1967-ben 40 813,6 millió devi­zaforintot (Dft.) tett ki összesen. Eb­ből a kivitel 19 971,2 millió Dft-al a behozatal pedig 20 841,4 millió Dft-al részesedett. A növekedés 1966- hoz viszonyítva 1 266,1 millió, illet­ve 2 462,9 millió devizaforint volt. Behozatalunk 1967-ben emelkedett először húszmilliárd Dft fölé és ez­zel majdnem kétszerese volt az 1960. évinek. Kivitelünk is hasonló arányt mutatott 1960-hoz viszonyít­va. Külkereskedelmi partnereink kö­zül változatlanul a szocialista or­szágok járnak az élen. A KGST-or- szágok (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK. Románia, Szov­jetunió és Mongólia) behozatalunk­ból 13 282,4 millió, kivitelünkből pe­dig 12 963,8 millió Dft-al részesedtek. Az elmúlt évben is a Szovjetunió volt a legnagyobb kereskedelmi partnerunk; külkereskedelmi forgal­munknak kb. egyharmada innen származott, illetve ide irányult A szocialista országokon kívül lé­nyegében a világ majdnem vala­mennyi országát megemlíthetjük külkereskedelmünkkel kapcsolatban Kiemelkedő szerepet természetesen elsősorban az európai országok ját­szottak. Térképünkön csak azokat az országokat ábrázoltuk, amelyek kel az 1967-es export- vagy import- forgalmunk meghaladta a 100 millió Dft-ot, /

Next

/
Thumbnails
Contents