Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-11 / 85. szám
1968. április 11. TOT,If A HTFfTTKT TTpTXWAO 3 AKIKNEK NEM KELL a tízmillió forint Építkezés nélkül növelik a termelést, a létszámot a műszergyárban Ha öt évvel ezelőtt ajánlják fel csökkenti. Viszont, ha fokozaté- vés, rugóelemes műszereiket és egy gyárigazgatónak, hogy tíz- san, évről évre növeljük a lét- hegesztőkészülékeket gyártanak, millió forintot kaphat üzembőví- számot, a betanulási veszteség Előrehaladott stádiumban, aJLá- tésre, kétféleképpen válaszol: minimálisra csökkenthető. Aztán írás előtt áll a megállapodás a vagy azonnal, gondolkodás nél- itt van az eszközlekötési járulék, szovjet „FIAT”-programba való kül igent mond, vagy — ha gon- amit mindenképpen — akár nye- bekapcsolódásra is. Ezek szerint dolkodik egy kicsit — azt kér- peséggel akár veszteséggel ter- a szekszárdi gyár szállít majd a dezi, hogy nem kaphatna-e in- mel egy üzem — be kell fizetni. Togliatti-i autógyár részére évi kább húszat, vagy harmincat. Tízmillió után ez évi félmillió háromszázezer tömiőfeszmérőt, Természetesen milliót. Bizonyára forint, ha csak a beruházás ősz- — 1970-ben már százötvenezret bolondnak nézték volna, ha el- szegét nézzük. A bővítésre tehát — az MMG szállítja a műszerfa- utasítja az ajánlatot. A beruhá- járhatóbb utat kellett keresnünk, lat az új szovjet FIAT-autókhoz zási pénzeket Ugyanis „ingyen” fis úgy Vélem, meg is találtuk. és a műszerfal egyes részeit is adták, és ugyancsak az állam- , . Szekszárdon állítják elő. Az átkasszából fedezték a milliókat, liibb gép Is el fér szervezéseket, a belső bővítéseket amiket az üzembe helyezés utáni tehát már ismert termelési progelső évek, a betanulási idő alke- — Hogyan? ram birtokában határozhatták el. rülbetetlen veszteségei igényel- — Felülvizsgáltuk az 1963-ben A tízmilliós beruházást megtaka- tek. elfogadott beruházási programot rítják, azt, illetve az ötmillió foNem is öt, hanem másfél év- és a technológiai terveket, a gépek rirrt itt felszabaduló ipayfejlesz- vel ezelőtt került napirendre a elrendezését, a gyártmányprofil tósi alapot másutt lehet felhasz- szekszárdi muszergyár bővítése, alakulását. Kiderült, hogy annak- hálni. Ott, ahol csak ezzel érhető A megállapodást — a szükséges idején túlságosan bőkezűen, nagy el a foglalkoztatottság növelése, előtanulmányok egészülte után ráhagyásokkal” terveztek. A Nincs szegük a műszergyá- — 1967. januar 26-an foglaltak forgacsolouzemben például mm- ... .. ..... . , jegyzőkönyvbe az MMG vezetqi, den további nélkül újabb 16—18 rialQnak a tízmillióra. A változás a KGM műszeripari igazgatóságé, gépet él lehet helyezni anélkül, több tényező következménye, valamint a megyei tanács vb hogy ez zsúfoltságot okozna. Ki- ezek közt azonban a legnagyobb képviselői. Ezek szerint a ta- alakíthatjuk a zárt ciklusokat, ozereDe annak van ho<*v ianulr nács az Országos Tervhivatalai- csökkentve ezáltal a belső anyag- , . . .. tál rendelkezésére bocsátott ke- mozgatást, annak helyszükségle- elseje , UJ moüon gazoalKOd rétből tízmillió forintot juttat a tét. Növelhetjük a műÁzakszámot az ország, gyárnak egy négyezer négyzet- az eredeti tervhez képest. A for- méienes üzemcsarnok építésére, gácsolóban áttérhetünk a teljes A vállalat berendezi az üzemet, három műszakra, a szereidében, biztosítja újabb 6—800 dolgozó ahol egyműszakos termelést vet- foglalkozlatáeát. Rögzítették a tek figyelembe a progjramkészí- felhasználás ütemezését is. 1967- téskor, bevezethetjük a két műben félmillió forintot, 68-ban szakot. így anélkül, hogy a je- négymilliót, 69-ben pedig 5,5 mii- leni égi falakon kívül mennénk A hatósági jogkörön túl JANTNER JÁNOS Ismerünk tsz-elnök öt, aki üzíer ügyek miatt oly gyakran van távol gazdaságától, hogy a tagok már lassan meg sem ismerik. A másik elnök még mindig annak a gondolatnak a megszállottja, hogy összeköttetésekkel, jó kapcsolatokkal minden elintézhető, minden megszerezhető. A* esztendő háromszázhatvanöt napjából százötvenet tehát a jó kapcsolatok kiépítésére, az összeköttetések megteremtésére fordít. Nem riad vissza még az anyagi áldozatvállalástól sem. Nyilvánvaló természetesen, hogy időnként egy több ezer holdas mezőgazdasági üzem vezetőjét üzleti ügyek is elszólítják a termeléstől, de a* sem vitás, hogy amelyik elnök Örökké ezen a címen van úton, az a gazdaságát is, saját magát is előbb-utóbb zsákutcába viszi. Miért? Azért, mert alapvetően hibás az a szemlélet, amely még mindig csak az összeköttetésekre, a jó kapcsolatokra épít, s amely . az új lehetőségekben kizárólag üzleti, értékesítési lehetőségeket lát, erre koncentrál, nem pedig a leg- íontosabhra, a termelésre. Hiba ez. De vajon az ilyen és az ehhez hasonló torzulásokat illik-e észrevenni, szóvá tenni, kifogásolni? A vélemények erősen megoszlanak. Vannak, akik azt mondják: óvakodni kell attól, hogy egy-egy tsz elképzeléseibe bárki is beleszóljon, mert még a legjobb szándékú beleszólás is sérti a termelő- szövetkezet önállóságát» akadályozza az új gazdasági mechanizmus helyi kibontakozását. A passzív szemlélődés hívei úgy vélik, tanulják meg a közös gazdaságok saját kárukon, hogy mi a jó, vagy mi a rossz A járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán elsősorban azért óvakodnak a hatósági jogkörön túl a termelőszövetkezetekben bármit is kifogásolni, mert attól tartanak, a jó szándék visz- szaüt. Esetleg azzal vádolják meg az osztályt, hogy ismét beleavatkozik a termelőszövetkezetek belügyeibe. De talán nem lesz belőle félreértés, ha itt most azt mondjuk: napjainkban a termelőszövetkezetek nem a beavatkozást kifogásolják, hanem inkább azt, hogy a segítségadás minden átmenet nélkül megszűnt, s jóformán kizárólag a hatósági jogkör keretei közé egyszerűsödött le az ütemek, és a „mező” osztályok együttműködése, kapcsolata. Az utóbbi időben gyakran adnak ennek hangot a termelőszövetkezetek vezetői. „Valahogy nyugodtabb az ember, ha munkáját megerősítik, arról véleményt mondanak” — mondta a minap Losonczi Fáinak, az Elnöki Tanács elnökének a bonyhádi Petőfi Tsz főkönyvelője. Ne feledjük, azért sem lehet minden átmenet nélkül „megkímélni” a tsz-eket a javaslatoktól, az ajánlásoktól, vagy éppen az elvtársi bírálattól, mert a tanácsok mezőgazdasági apparátusának, és, a termelőszövetkezeti mozgalomnak összeforrott múltja van. Letagadhatatlan például, hogy a negatív irányba ható utasítások mellett. rengeteg pozitív irányba ható intézkedésekkel segítették a mező- gazdasági osztályok dolgozói a közös gazdaságokat. Csak a rosszindulatú elfogultság tagadhatja ezt, a józan tárgyilagosság viszont restellkedés nélkül vallhatja, hogy a mezőgazdasági osztályok dolgozói rengeteget fáradoztak a tsz-ek megszilárdításán. Már a hagyományos kapcsolatok jogán is elvárják a tsz-ek a beavatkozástól nagyon messze eső elvtársi, baráti tanácsokat azoktól a járási emberektől, akik gyakran úgy ismerik a tsz-t, mint maguk a gazdák, s akik kívülről esetleg hamarabb észreveszik a termelési szerkezet, a terv, a pénz- és hitelgazdálkodás, a termelés, a munkaszervezés stb. fogyatékosságait, mint azok, akik „belül” dolgoznak. Most az átállás időszakában nem a segíteni akarás, inkább a túlzásba vitt passzivitás kifogásolható. liót fordítanak a beruházásra. — újabb épületet létesítenénk — négyszáz fővel növelhetjük a létszámot Van jó néhány olyan gépünk, ami nincs eléggé leterhelve, csak foglalja a helyet. Ha az e gépeken végzendő munkákat Nemrég hivatalosan értesítette kooperációban végezteta Mechanikai Mérőműszerek Gyá- ez oíosobb lesz, a gepeket Elkezdtünk számolni.-“ ra a megyei tanács vb-t, hogy nem tart igényt a tízmillióra, a tavaly átutalt félmilliót is visz- szaaclja — főképp tervezési mun- kákra irányoztak elő ezt a pénzt és részben fel is használták — a szükséges bővítést megoldja anélkül, hogy fel kéne építeni a négyezer négyzetméteres csarnokot. Az elkészült terveik egyelőre tér pedig eladhatjuk — már el is adtunk néhányat — és helyükbe olyanokat állíthatunk be, amelyeket teljesen ki tudunk használni. Minden különösebb befektetés nélkül növelhetjük az öl- tpző befogadóképességét. A napokban jártunk Pakson, megnéztük a konzervgyár új, modem öl. tözőjét. Ha nálunk is áttérünk a vek maradnak, ha majd később szekrényesről a fogasos rendszerszükség lesz rájuk, felhasználják 1-3 ~ J32 °tozoszakrenyeket él- őke, adjuk es az így szerzett pénzből _ , , , ,, .. megvalósítjuk az átalakítást — ,. _E&yszovah .aem a tizmil- jclenlegi öltözőink negyven szálló forint. Miért? zalékkal több dolgozót ..szolgál—r Mert elkezdtünk számolni — hatnak ki”, válaszolja Magyart László igjazgató. — És kiderült, hogy ez a be- Az eddig elhatározott intézke- ruházás nagyon rossz üzilet len- ecsekkéi tehát 400 új dolgozó ne nekünk. De főképp azért lép- foglalkoztatását tudjuk megoldatunk vissza, mert e beruházás ni. Van azonban még tartalék nélkül is, a jelenlegi adottságaink ezenkívül is. Később sor kerül- jobb kihasználásával is elérhet- hét arra, hogy kitelepítjük az jük azt a célt — a termelés, a üzemcsarnokból_ a nyersanyag- foglalkoztatottság növelését — raktárt. Van előnye is annak, ha amit a tavalyi megállapodásiban a raktár közvetlenül az üzemelő irányoztunk. Erre az „utána- épületben van, ez az épület azon- számolásra” egyébként az új ban él van látva minden olyan mechanizmus késztetett bennün- hálózattal — erős- és gyengéket, Először is: Áz új rendelke- áramú_ vezetékek, víz, csatorná- zések szerint az iparfejlesztési zás, gőz, préslevegő, ami a mun- alapból az ilyen beruházások- kahelyekhez keli. Világítása is nak legfeljebb 50 százalékát le- megfelel a munkahelyi követelhet fedezni. A másik ötmillióra menyeknek. Márpedig, raktároz- hitalt kellett volna igénybe ven- ni lehet olyan épületben is, ami ni. Magyarán mondva, adósságba nem ilyen összkomfortos. Ha az vertük volna magunkat. A pénzt üzemépületet megtoldjuk egy minden bizonnyal megkaptuk előregyártott elemekből készült, volna, de annak felét a követke- viszonylag egyszerűbb, olző években kellett- volna vissza- esőbb — raktárral, a felszabaduló fizetni. Ha egyszerre több száz helyen termelésre remdezkedhe- dolgozót kell felvennünk, beta- tünk be. Ez újabb százötven fő nítanunk, óriási megterhelést jelent. Kiszámítottuk, hogy ez a veszteség az első évben ötmillió, a másodikban hárommillió forint! esetleg csak a harmadik évben sikerül egyenesbe jönni. A nyolcmilliót 1068. január 1-e óta nem téríti meg senki, az mindenképpen a már m" és az anyavállalat foglalkoztatását teszi lehetővé. Alkatrészek a szovjet autóiparnak A gyár profilját — termei ködő gyár összetételét — már nAgy-öt évre nyereségét előre ismerik. Főleg burdoncsöNagy borhamisítás Szekszárdim I Harminc termelőtől nem vették át a bort Ssínezőanyagokt ételfesték, ruhafesték és valószínűleg tinta Igen nagy kárt okoznak a vá- nem üti meg minden esetben a Szerencsére nem minden bor ros hűének az utóbhi időben kívánt mértéket. Már Budafok is hamisított, illetve szennyezett, egyes bortermelő gazdák. Sajnos vonakodott az átvételtől, export amit eladásra szánnak az államelég sokan vannak. Korábban is minőségben. A bortörvény előír- nak a szekszárdi egyéni és ház- megtörtént, hogy néhányan ha- ja: a védett bornak minden ide- táji termelők. A vizsgálat híré- misították a vörös bort, például gén festékanyagtól mentesnek nek elterjedése után megfordult bodzának, illetve esetének a le- kell lennie, tehát direkttermő faj- a helyzet sokkal több tiszta bort vével színezték, de ami a tava- ta. például otelló sem lehet ben- szállítanak, mint szennyezettet, lyi szüret óta történik, egészen ,*=. az utóbbi esettet amikor di- elképesztő: amikor megkezdte a rekttarm6vel ígérik, festik a vörös bor felvásárlását a Magyar fajbort szennyezésnek nevezik. Állami Pincegazdaság szekszárdi pincészete, az első napon alig akadt olyan bor, amihez ne adtak volna a termelők kátrány- kivonatú festékanyagot, hogy „jobb színe” legyen. Sajnos valószínű, hogy a már említett hamisításokon kívUI szennyezés is történt ugyancsak nagyobb mennyiségben. A vörös borok festegetésével azért spekuláltak a termelők, ment a tavalyi termés a rothadás miatt színanyagokban eléggé szegény. A vörös bor felvásárlási ára nagyban függ a szín minoségéFe-vdőre mér ezt nem tudták tőL Mindenesetre okulnak a VÍZSEgy g gálát eredményeiből, hiszen nagv A vállalat vezetősége elrendelte kimutatni a pincészetnél, de a tételeket „dobott” vissza a pincea borok vizsgálatát és összesen közeljövőben kapnak egy drága gazdaság és az illetők kénytelekülföldi műszert, amelynek se- n,e^ lesznek literezgetni, illetrve 1™‘- SkPSÄ® &££ tográfiai vizsgálattal az otelló je- tét arra, hogy a vizsgálatok nem leniedét is tökéletesen meg tudják szűnnek meg sem most, sem a majd állapítani. Azt mindeneset- későbbi időben, a következő évekkörülbelül 30 egyéni, illetve háztáji termelő nem éppen erkölcsös borkezelése leple- ződött le. Egészen biztosan kimutatható a re tudja a pincészet, hogy Duna- vörös bor színének idegen fes- földvárról igen sok otelló szőlőt tékanyaggal való hamisítása. Saramé Jenő, a pincészet vezetője elmondta, a legtöbb esetben kát- ránykivonatú festékanyagok színét mutatta ki a vizsgálat, különböző ételfestékek és ruhafesté- kek jelenlétét a borban. De még az is megtörtént, hogy a vizsgált borminta kék színű, úgynevezett berlini kék elváltozást adott a tökéletesen zsírtalanított gyapjúszálon. Ez minden valószínűség szerint tinta volt. vettek a szekszárdi termelők. A vizsgálat nemcsak Szekszárdán történik, hanem Budapesten is, az Országos Borminősítő Intézetben. Ha a termelő nem nyugszik bele abba, hogy a bóráit nem fogadják el, akkor közösen mintát vesznek a hordóból, lepecsételik a palackot és fölküldik Buben. Rendkívül sajnálatos, hogy éppen mo&t kell őzekről a lesújtó dolgokról beszélni, amikor a városi borverseny bíráló bizottsága azt állapította meg, Szekszárdon sok a jó bor. Igaz, a kettő nem zárja ki egymást, hiszen nem mindenki hamisítl Másrészt megtörténhet, hogy akinek kiváló bora termett kisebb mennyiségdapestre. A hordó ott is maradhat ben- aat kellö^ppen népszerűsíti, a többi borát pedig „csinálja”. De nem ezeik a legjobb bortermelők Szekszárdon. az eredmény megérkezéséig a pincészet átvevőhelyéri, biztosítani tudják, hogy nem történik A pincészet vezetőjének tájé- semmi a tartalmával. Lefűrésze- koztatása szerint már évek óta Ilk a dugó végét, és a termelő rá- , rebesgetik különböző helyeken, írhatja a nevét, kézjegyét a dugó tiszta bort szai'itotfak a j hogy a szeksaárdi vörös bor, ép- meg a hordómTlás peremére, te- • •zz, eladásra. * pen az, ami itt a leghíresebb, hát ezt is „lepecsételik”. (gemenczi) Egyébként megnyugtató, hogy a szövetkezetek kivétel nélkül pince-
