Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-07 / 82. szám
Szabó Pál: Hófúvás a nyárban BENJÁMIN LÁSZLÓ: Hasonlatok Miért hívják ezt a meglehetősen magas, a síkságból kiemelkedő dombot Halál-dombnak? Valaha, a századforduló előtt, negyvenötig a Káptalan birtoka volt X|i^j ez a hely, valami nyolcszáz vagy ezer holddal, úgy hívták, hogy Be- gécs. Itt volt a tanya, a gulyás lakása. Egy szalontai nagyvásáron eladott a gulyás pár darab marhát, utána hazajött a családjához, este lefeküdtek. Reggelre őt is, családját is agyonverték a pénzéért. Nyilvánvalóan egy pásztor vagy környékbeli paraszt, a másik pásztort, a másik parasztot. így lett a domb dalban, emlékezetben Halál-domb. Kőműves koromban itt dolgoztunk egyszer Korniccsal, Dékány- nyal, két jóbarátommal egy nyáron. Makai Antal bátyám volt a gazda, intéző, meg minden, hiszen ez, annyi itten közel távol, s még távolabb a madár! Gólyák ezrei sütkéreznek, lábolnak csapatban nádas melletti tocsogókban, aztán gémek, bakcsók, kócsagok, libák, vadkacsák, mintha csak eljöttek volna ide, megszelídült rokonaik rengetegébe, látogatásra. Búvá rok, szarkák, bíbicek, sirályok, vöcskök és a nádas ezer más lakója. Nádiverebek, veresbegy, és fent, a magasban pacsirták. A madarak országa ez. Meg vizeké, meg a füzeké, halaké. És az embereké, akik éppen most is motorosbárkán jönnek erre. Igen emberek okos országa ez, ahol igen nagy a haszon, és ésszel élik ezt a hasznot. Itt se bú, se kár. Az is jó, ha rekkenő a nyári for- •óság, de az is, ha záporozva szakad az eső. És az se rossz, ha tél időben csákányozni kell a jégen aludtejet ád, hogy együk meg. S Kornics Jóska megfpgja két- marékkal a csupor derekát, mintha a gazdáné szép lányának a dereka volna, és táncol, hopszol a fazékkal a gyepen. a papok nagyon megbíztak azon a. csipkebogyó ter- a lékeket. ia°ben az ugrai magyarban. Szép meszt^s^t. Eddig 300 000 tövet ül- S télben, nyárban, bármikor, ha az’ tettek el, s minden tő egyre-más- Puska dörren, a madarak el se rajd i^ó s^rát ráevúra két kilót terem évenként- A akarják hinni, hogy jó lesz vigyáz- Antal bátyám feleséi mv cíuo^ citromnál “ dúsabb C-vitamin- ni, he! Persze, nem minden faj -5..!^ ^S-U?°i: forrás. tanak, csak annjtk, amelyiket enyMaga a halgazdaság teljesen gé- nyi vagy annyi ideig szabad pré- pesítve, még a halászat is elektro- dára ítélt a kalendárium, mos eljárással folyik. . . , , , , ,. tv j. _ ... A falukép teljes megvaltoztatá ^agrn érdekes meg- sával eleinte féltettem a gólyá.------------ yUnfií0' 11111161 koí"_ kat, hogy a kényelmes, és biztonD e ez is már régmúlt. Itt olyan SZ6r.llbb ez, a, gazdálkodás, annal ságos szabad kéményre épített fé- nagyon sok a múlt. Ellenben ez az ‘nkabb szükség van az ember er- szek helyett ezután majd hová épület merőben új, a bevégzés tel mere, szorgalmára, es két ke- rakják fészküket? És íme én eny- előtt áll, és olyan jó innen széjjel nyi gólyát egy csapatban soha nézni, a kis emelet ablakából! jtt állok most fenn, a Halál- nem láttam. Pedig nem elmenőre Az új rendezésű gazdaságban domb új épületének emeletén, s gyülekeznek. Hol fészkeltek ezek? hatvan kilométer hosszú útháló- a végtelenbe ívelő égtájak szinte Hol költöttek? Ki tudja? Annyi eat készül a tavak között. Persze, benyúlnak ide, hozzám, az abla- biztos, hogy itt aztán van élelem nem makadám, nem kövezett, er- kon át. Csodálatos égtájak jezek, a számukra. Békák, csiborok mii re nincsen is szükség. A szintnél mintha ennek a pompás, szaka- hói, ázalagok, moszatok. jóval magasabb út, ha földút is, szókra osztott tengernek, sehol, „Ég a napmelegtől, a kopár szik jól gondozva tökéletesen megte- sehol nem lenne határa, partja s sarja” — kedves jó bátyánk, szí a szolgalatot. Hiszen könnyebb vége. A szigetekkel tarkított, ten- Arany János így írt valaha e táj- es gyorsabb utazás esik motoros gernek tűnő vizekben millió és ról. De ki írja meg ezt, ami van? csónakkal,- de inkább bárka járat- millió húron zenél a véghetetlen Hol a költő, aki ír, hol a szem, aki ? Halál-dombi egyseg ég hulló, egyre hulló kékje. Odább lát? S a szervező, aki országosan JJf; Pl083,, gondozási, iva- betonládákon álló sziget, rajta bevégezheti ezt a nagy munkát, aékápolasi^ uaem, hanem fontos alakzatok, tetők, s körülötte, rajJ ami itt kezdődött? És aminek az es jól kiépített állomása, központ- ta fehértollú kacsák temérdeke, elvégzése, szinte a tenyerén kínálja, őrhelye a kacsatenyesztésnek Mintha a forró nyárban hófúvás ja önmagát? Meglesz megvan Is. Ami súlyban, és jövedelemben kavarogna. Mindenfelé nádasok, nyilván, csak a kellő alkalomra ugyanannyit jelent, mint maga a gyékényesek. A madarak országa vár. haltenyésztés. Tehát ez a 3363 __________________________ h oldas terület holdanként 16—18 mázsa húst ad! S dolgozik vele 32 műszaki, 12 irodai, 8 kisegítő, 130 évi alkalmazott, meg 111 hónapos, 6—7 hónapra szerződött időszaki munkás. Évi munkabér 5 410 000 forint. Olyan a viszony az emberek között ebben a gazdaságban, mintha az egész egyetlen nagy család volna. Ha van is néha egy kis egymás közötti zökkenő — mintha csak úgy, a családban történt volna. Nincsen kanál csörrenés nélkül. Fiatal, 19 éves halászlegény, most végzi a harmadik gimnáziumot, és a havi fizetése 1450 forint. Felnőtt, de még fiatal halász, brigádvezető, fizetése 1600 forint havonta. Idősebb, régebbi halász, aki mint napszámos kezdte, de most üzemegységvezető, fizetése 2300 forint. Meg aztán persze, a prémium, a tenyésztési évad végén. Az üzemi lakótelep teljesen modem; új lakások, kultúrház, fürdő, fürdőszobák, vízvezeték, villanyvilágítás, üzemi konyha. Ott, ahol a századforduló tájékán még csak egy kondásház volt, és disznókutricák! Ott, ahol gyermekkoromban libát őriztünk a Kórózugnál, — most: 17 lakásos lakótelep, klub, üzemi konyha és törpevízmű... S csak úgy „mellékesen” 130 000 kéve nádat és gyékényt vágnak le, az egyikből nádpalló lesz. exportra is kitűnő, a gyékényből meg a háziipari szövetkezetek készítenek értékes árukat. Azonkívül — Részlet a szerző „Szülőföldem Biharország” című most megjelent kötetéből, amelyet abból az alkalomból közlünk, hogy Szabó Pál kétszeres Kossuth-díjas író, számos regény (Lakodalom, Keresztelő, Bölcső; Isten malmai; Tiszán innen, Dunán túl: Szereposztás) és film (Talpalatnyi föld; Felszabadult föld) alkotója hetvenöt éves. FODOR ANDRÁS: Honvágy Minden úton felétek jöttem, tudtam, hogy rátok kell találnom. Szelíd saroglya: domboldal az égen, esteli fény a fákon. Fentről, a fakorlát mellől elindul valaki, integet. Szemében rejtett izgalom. ■Nem kérdez, csak vezet. Sürög az udvar. Hova is jöttem? Valami régi lakodalomba? Kezemet rázzák tisztes öregek, köszönnek sorba. Egy lány virágot ád, pirult arcát arcomon érzem. Most súgja meg, hogy vőfélye leszek. Karonfogva kisérjem. Szemek vigyázó tükre, bizalom 'körémsűrült parázsa. Talán így röppent föl a lélek ‘tekintetektől gyúlva lángra. Találkoztunk már. Ezek az arcok valahonnét mindig figyeltek. Minden kis részleten föleszmél bennem az elfelejtett. Egy ferde váll, egy sarlófeszülésű nyak büszke rajza. Emlékszem rá, a pilleívű szájra, mézszínű hajra. Cn jártam már ezen a tájon, abban a télben is jártam egyszer. Deres tarlóval homlokán szigorú szépen néz egy öregember. Rokonaimtól hogyan búcsúzzam? Mennék. Nem tudok mégse. Á halsiklású asszony derekán is marasztalás kötése. Már kél, ^nár visszasajog a honvágy: jövök még! — hirdeti váltig. Lombok alól a fénydclejes arcok bogárzó csendje világlik. Lódul velem az út, az ég megzendül érckorongja. Mi ez a bongás? Hová repülünk? Mesébe? Gyerekkoromba? Fekete bolyháit az éj ködök hamvába ejti. Lehet-e mámor csodálatosabb, min; céltalan örvény suhataga közt is egymást keresni? Csiszolt csavar-fejek a csillagok. Leszorítva velük egy fekete doboz műanyag fedele. A dobozban — De nem is csavarok: Világító halak a csillagok. Az óceán mélyén... De nem halak: Tojások, fekete kotlós alatt. Mégsem tojások. Szétszórt ékszerek. Zsákmányt leső tigris-szemek. Rajzó méhek. Gyermekláncfű-magok. Kovácsműhely szikrái. Csillagok. Mit nem beszélsz? Hogy mind, külön-külön, — saját helyén — irdatlan plazma-gömb? No: ott! De itt:’ hunyorgó csillagok. Pásztortüzek, gyöngyök, — hasonlatok. „Aquila" vagy a „Szíriát oszlopai"? Megjegyzések a sióagárdi helytörténeti pályázathoz A Siógyöngye Termelőszövetke- is könnyű végiggondolni, mennyezet, községe helytörténetének Jel- vei nagyobb felkészültségre, mun- dolgozására hirdetett pályázu.u. kára van szükség ahhoz, hogy a múlt év őszén. A pályázat valaki több száz éves múltban eredményhirdetése az alig két he- kutasson, mint egy év írásban te lebonyolódott sióagárdi napok rögzített anyagát a polcról le- ünnepségsorozatának egyik pont- vegye és egésszé dolgozza fel. ja volt. A termelőszövetkezet há- Igaz, a „Szíriát oszlopai”-ban a rom díjat tűzött ki (1500, 1000 és község helytörténetének minden 800 forint értékben) a legjobb évére, de még minden száz évére pályamunkák jutalmazására, sem jut 12—13 gépelt oldalnyi • .... munka, részletességében nem veHogy nem úgy sikerült a pá- tekedhet az egy évet felölelő dol- lyázat lebonyolítása, azt semmi- gozattal, de számos pontos é$ jó képpen nem lehet a sióagárdiak (olyant számítok csupán ide, amit rovasara írni. Nem, meg akkor a bíráló bizottság tagjai nem kér- sem, ha néhány pályázó a díjak dőjeleztek meg!) adattal szolgál, szerény összege miatt nem fogott Számossal és mindenképpen íöb- a község történetét kutató, való- bel, mint az „Aquila”. S vajon ban sok időt, gondos és fárad- a „hol?”, meg „honnan?” meg- hatatlan búvárkodott igénylő jegyzések a felsorakoztatott számunkába. v '< - mok, vagy adatok cáfolatai? Nem Ilyen előzmények után, mind- csupán annyit jelent, hogy a bí- össze két pályamű éfk,ezett,a:bí- fúló nem győződhet meg helyes, ráíó bizottsághoz. (Illetve egy har- avagy helytelen voltukról, mert madik is, amely a helyi népszó- nem tudja, mivel nincs forrás- kasokat dolgozta fel, s amelyet munkajegyzék — nem tudhatja a zsűri külön jutalomban — 300 bol kell hitelességükről meggyő- forintban! — részesített.) Az egyi- zodnie? két „Sióagárd község újjáépítésé- a díjazást visszavonni, megnek kezdete a II. világháború másítani nem lehet De érde- után” címmel „Aquila” jeligével mes Tóla szólni, men a pályá- küldték be, a másik munka a zatot a jövő esztendei sióagár- Szíriát oszlopai” jeligét és a di napok alkalmával is kitűzik, „Sioagard jelene és múltja” cí- s jó volna, ha az eredményhir- met viseli. Az Aquila 14 gépéit etetés akkor megnyugtatóbb vol- oldalas munka, a másik dolgozat na, Mert idén nem, volt az. Az 53 oldalra fért el. A „Szíriát ősz- „Aquila”, ha pontosabb is, jelen- lopai” a község 700 éves múlt- téktelenebb munka. A „Szíriát jába próbál betekintést nyújtani, oszlopai” minden vélt, vagy wait másik pályázat az 1945-ös év u>di hibája ellenére is többet eseményeit dolgozza fel. mond. Hiszen a pályázat célja A bíráló bizottság gondosan el- éppen az volna, hogy a beérke- olvasta a két munkát. A vaskó- ze^ lehetőleg minél több pá- sabbon sok a margóra írt kér- ^yamunkából — tisztán és világo- dőjel, meg „hol szerepel?", „hol san’ megcáfolhatatlanul és teljes található", „honnan”, „hol” jegy- bizonyosságában kerekedjék ki. zet olvasható, a másik munka Sióagárd története. S ha ily mö- megmaradt minden kétségtől dón ítélik meg a régmúlt kuta- mentesnek, hófehérnek, makulát- iásának fáradságát, nem érde- lannak. A 700 évet felölelő dől- mes fáradozni. Nem igazság, hogy gozat után lefelejtették a jegy- 02 üdvözüljön, aki a dolog köny- zetet, amely az elkészítés közben nycbbik végét választja. S az a felhasznált forrásmunkákat fel- visszás, hogy aki kezébe vette a tüntetné. Az „Aquila” (bár már Pályázati felhívást, nem is gon- kihirdették a pályázat eredmé- áolhatott arra, hogy csupán egyet- nyét, s a jeligék mögül előléptek Jfv, \s elegendő a dolgozat el- a szerzők, maradjunk a jeligénél, készítéséhez. A pályázat célja a hiszen nem személyeskedés a cél!) község történetének feldolgozása tizennegyedik oldala a forrás- volt, ncm a közelmúlt egy ese- munkák felsorolásával van tele. ménysorozatának (bár nem vitat- Eszerint a mű elkészítéséhez a ?a senki, jelentős esemenysoroza- Magyarországi Rendeletek Tára iának!) leírása, összegyűjtése, és a Tolna megyei Levéltár kü- Végezetül önként, mindenkit lönböző Sióagárddal foglalkozó megelőzve beismerem, hogy nem, irataira — rendeletek, földrefor- , .... mos könyv, a nemzeti bizottság vagyok ^ történész, muzeológus dokumentumai — »olt szükség.’ sem> s esi iratok között kutatva tudományos munkát sem végezAz első díjat a bíráló bizottság : „Aquila”-nak adta. Másodikat nem ítélték oda, a harmadikat szorgalmáért a „Szíriát oszlopai" szerzője nyerte el. A győztes a levéltár dolgozója, a harmadik díjat Sióagárd ‘egy a megyéből elszármazott fia kapta. tem. A két dolgozat elolvasása után azonban egy átlagos műveltséggel és átlagos olvasottsággal rendelkező embernek is észre kell vennie a kettő közötti jelentős különbséget, ami a témaválasztás bonyolultsága és szép számú használható adata miatt a A zsűrinek nem lehetett köny- mérleget minden zsűri ellenére nyű feladata. Amikor bíráskod- is a „Szíriát, oszlopai” javára bil- nia kellett, ki tudja milyen mér- lenti. léggel mért. Hiszen laikus ésszel MÉRV ÉVA
