Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

*»68. április T

TOLNA MEGYEI *VEPÜJSA€)

s

„ ... az intézkedések a törvényes keretek és előírások alapján történnek, egybeesnek a lakosság, a társadalom nagy többsége érdekével, igazságérzetével, ezért az emberek többsége segít és támogat bennünket...”

(Benkei András belügyminiszter országgyűlési felszólalásából)

A megye igazságügyi szerveinek munkája megnyugtató

— Az országgyűlés legutóbbi ülésén elhangzott két beszámoló rendkívül jelentős igazságügyi és törvényességi kérdéseket tárgyalt, és megvitatott egy nagyon fontos új törvényt, a szabálysértési kódexet Ez a két beszámoló a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjének egyik legfontosabb eseménye volt — mondja dr, Szilcz Ákos, megyei főügyész, aki maga is jelen volt a parlament legutóbbi ülésén. — A legfőbb ügyész eddig is rendszeresen beszámolt az országgyűlés előtt, de soha ilyen széles körű vita nem követte szavalt.

— Már az országgyűlés összehívása előtt a megyei képviselő- csoportok kézhez vették a legfőbb ügyészi beszámoló téziseit. Ez a körülmény alkalmat adott arra, hogy a csoport tagjai tájékozódást kérjenek a tézisek alapján a megyei ügyészségek munkájáról. így történt ez nálunk is, Tolna megyében. Konkrét megyei adatokról tájékoztattuk a megyei képviselőcsoport iagjait.

— A megyei főügyész milyen

helyi eredményekről számolHatékonyabb és egyszerűbb lesz az eljárás

Az országgyűlés megtárgyalta és megfelelő módosításokkal elfogadta a szabálysértésekről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlésen elhangzott javaslatokról, s alkalmazásuk jelentőségéről beszélgettünk dr. Wéner Jánossal, a szekszárdi járási tanács igazgatási osztályának vezetőjével és Szűcs Györgynével, a szabálysértési előadóval, akit közvetlenül is érintenek az országgyűlés által elfogadott törvényjavaslatok.

— Szemléltetésül elmondanék egy példát: ha egyik községben valaki nem söpörte el a háza előtt a havat, a községi tanács figyelmeztette, s ha ez sem bizonyult eléggé hatásosnak, szabálysértésért feljelentették. Az ügy közvetlenül a járási tanács szabálysértési előadójához került. Mire beszerezte a szükséges okmányokat, s kirótta a bírságot, sokszor már a hó is elolvadt. Lényegesen egyszerűbb lesz majd a dolog az új törvény alkalmazásával, mert a községi tanácsok saját hatáskörükben járhatnak el ilyen esetekben. Minden ügyet ott tárgyalnak, ahol a szabálysértést elkövették.

— mondta dr. Wéner János.

— A községekben elkövetett szabálysértések mindegyikének elbírálása a helyi tanács feladata lesz?

— Nem, körülbelül a szabálysértési ügyek harminc százalékában döntenek majd helyben. A legfontosabbakat említem: egyes tulajdon elleni vétség — természetesen az ügy súlyától függően

— a vásárlók megkárosítása — mezéi, erdei — és a köztisztasággal kapcsolatos szabálysértések ügyében járnak majd el. így egyszerűsödik, gyorsabb lesz a folyamat, hatékonyabb a bírság. Elég talán annyit említenem, hogy a tanúk és a szabálysértők beutazása mennyi munkaidőt rabolt el. De véleményem szerint nagyobb lesz az erkölcsi nevelőhatás Is, ha helyben vizsgálják, tárgyalják az ügyet.

— Nem állítja ez túlságosan nehéz

helyzet elé a tanácsokat?

— A kezdeti Időszakban biztosan lesznek problémák, hiszen a községi tanácsoknál nem dolgoznak szakképzett szabálysértési előadók. De azt hiszem, ez nem jelent különösebb problémát, mert 1962 előtt a tanács hatáskörébe tartozott az iskolamulasztási bírságolás, és egyéb bírságolási ügyekben is jártasak. Természetesen azi új törvény életbe lépéséig megfelelően felkészítjük őket.

— Ezek szerint a járási tanácsok igazgatási osztályának könnyebb lesz a munkája?

— Részben igen, mert mint említettem, a szabálysértési ügyek harminc százalékában nem nekünk kell döntést hoznunk. Bizonyos fokig viszont megnőtt a feladat, mert mi leszünk hivatottak másodfokon dönteni, és a községi tanácsok által lefolytatott eljárá-. sok felett törvényességi felügyeletet gyakorolni. Számítanunk kell anra> hogy amíg a tanácsok vezetői nem rendelkeznek kellő gyakorlattal a szabálysértési ügyek nagy százaléka másodfokon hozzánk kerül. Távlataiban viszont feltétlenül könnyebb lesz a munka ...

— Mi a véleményűn arról a törvény, javaslatról, hogy a Község1 tanácsol* által Kiszabott büntetések összegé. neK felső határát az eddigi ZOO helyett 500 forintban állapífsáK meg?

— Feltétlenül indokoltnak tartjuk, a felső határ felemelését. Erre is egy példát mondanék: ha egy kereskedő ellen a vásárlók megkárosítása miatt szabálysértési eljárás indul, a községi tanács csak kétszáz forintra büntethetné. Ha ugyanezt a kereskedőt mondjuk az ÁFK ellenőrei leplezik le. az ő tarifájuk szerint magasabb büntetést is kaphat. így tulajdonképpen a boltos szerencséje múlna azon, hogy ki „kapja el”.

— Szó esett arról is hogy az 1953-ban megállapított háromezer forintos legmagasabb bírságot, ötezerre emelnék fel. Mit jelent ez az önök gyakorlatában?

— A pénzbiintitíit elsősorban természetesen nevelő célzattal szabjuk ki. Arra ritkán volt példa, hogy a legmagasabb bírságot alkalmazzuk, legfeljebb abban az esetben, amikor javulás nem várható. Egyébként tavaly 793 iktatott szabálysértési ügyünk volt, és átlag kétszáz forint volt a büntetési összeg.

r

Uj törvény született

— Amint az országgyűlési expozéból és a vitákból is kicsendült, az új törvény megalkotásának szükségessége kettős — mondotta dr. Szily László, a Tolna megyei bíróság elnöke. — önmagában is indokolja az új törvény megalkotását, hogy a magyar országgyűlés 90 évvel ezelőtt fogadott el törvényt e tárgyban.

— Lényeges érv az új törvény szükségessége mellett az, hogy alapvetően megváltoztak a mintegy évszázaddal ezelőtti viszonyok. Megértek a korszerű szabályozás társadalmi feltételei.

— Arról is kell beszélni, hogy az utóbbi időben — éppen mert csak javítgattuk a régi törvényt — igen bonyolult szabályozás alakult ki. Ezt nehéz volt áttekinteni és a joganyag nem egyszer sok ellentmondást is rejtett magában.

— A törvényalkotás legfontosabb jellemzőjét miben látja?

— Véleményem szerint, abban, hogy a legszélesebb demokratizmus jegyében született. Az előkészületi munkában mi is részt vettünk. Mi is elmondtuk, és továbbítottuk ezzel kapcsolatos véUeményünket.

— Úgy gondolom, hogy egy törvény, amelyet ’ilyen széles körű segítséggel és felelősségtudattal alkottak meg, megfelelően erősítheti jogrendünket, hathatósan hozzájárulhat szocialista építésünk meggyorsításához.

— A törvény demokratizmust kiszélesítő hatását jellemzi az Is,

— mondotta befejezésül dr Szily László —, hogy a törvény végrehajtóiként elsőfokon — számos esetben — az alsóbb, községi, városi szakigazgatási szervet jelöli meg. Nyilvánvaló, hog> a kisebb esetekben könnyebb, gyorsabb

— és olcsóbb is — a szabálysértések helybeli elintézése. A gyorsasággal viszont hatékonyabb az intézkedést követő hatás.

— Csak egyetérthetünk azokkal a megnyilvánulásokkal, amelyek azt hangsúlyozzák; az országgyűlésben lezajlott demokratikus vita után megszülető törvény megalkotásánál nagy felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot a képviselők. így e törvény alkalmas lesz a közrend és köz- biztonság további megszilárdításának elősegítésére.

hatott be a képviselőcsoport tagjainak?

— A bűnözés és magának a bűnüldözésnek a helyzete a megyében az országos átlagnál kedvezőbb. Beszéltünk a társadalmi tulajdont károsító ügyekről is. Mindig újabb és újabb esetek tanúsítják, hogy kapzsi és harácsoló emberek módszeresen és rendszeresen dézsmálják a társadalmi tulajdont. Ezeknek a leleplezésére egyre szélesebb körű társadalmi segítségre van szükség.

— A legfőbb ügyész szavai nyomán miként látja az új gazdasági mechanizmusban a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét?

— Nem célunk, hogy a kezdeményezéseket, törekvéseket, amelyek gazdasági eredményekhez vezetnek, csirájukban visszatartsunk. Ez a körülmény a gazdasági vezetőkre ró nagy feladatot. Nagy gondot kell fordítaniuk arra, hogy a gazdasági kezdeményezések valóban megalapozottak legyenek, s olyan belső ellenőrzési rendszert kell kialakítanunk, amelyek a társadalmi tulajdon maximális védelmét biztosítják. A felelőtlenség-isemmlképpen nem válhat az új gazdasági mechanizmus jellemzőjévé. Ahol ilyen esetet tapasztalunk, természetes, a népgazdaság érdekeit figyelembe véve, közbelépünk. E tekintetben — pmint azt egv felszólaló képviselő is hangsúlyozta —, sok tennivalójuk akad az általános értékesítési és fogyasztási szövetkezeteknek, — köztük a megyei szövetkezeteknek is.

— A legfőbb ügyész beszélt az új tsz-törvénnyel kapcsolatos problémákról is. Milyenek az eddigi megyei tapasztalatok ezzel kapcsolatban?

— Az új törvény körül még nem alakult ki a kellő tapasztalat. Jelenleg az a legfontosabb, hogy helyesen értelmezzék, az életnek és a törvény céljának megfelelően alkalmazzák mindenütt, úgy, ahogy az a tsz működését, gazdasági fejlődését szolgálja. Fontos, hogy maguk a tsz-tagok is megismerjék. A beszámolóban elhangzott olyan, törvénysértésekről, hogy idős tsz-tagakat Igyekeznének a tsz közösségéből kiszorítani, a megyében nem értesültünk.

— Mi a helyzet a megyében a munkaügyi és munkavédelmi törvényesség helyzetével, a baleset-elhárítási problémák- kai?

— Sok a munkaügyi panasz* a vállalatvezetők és a munkaügyi döntőbizottságok határozatai ellen. S ezek a panaszok gyakran helytállók. Ez abból ered, hogy a törvények teljes ismerete nélkül és a méltányossági szempontok elhanyagolásával hoznak döntéseket. A megyében azonban jelenleg a leg* rosszabb a törvényesség helyzete a balesatelhárítás körében. A gazdasági vezetők gyakran feleslegesnek tartják a balesetelhárítási intézkedésekét, a dolgozók nincsenek kellő mértékben tájékoztatva, hogy milyen jogaik vannak, milyen kártérítést követelhetnek. A szakszervezeti bizottságoknak, amelyek érdekvédelmi szervek, feladatukat erőteljesebben kellene teljesíteniük. Különösen rossz a helyzet a tsz-ekben. Az ügyészi vizsgálatok és tapasztalatok, a kétségtelenül meglévő fejlődést is látva, azt veszik észre, hogy sok egyéni tragédia, jelentős népgazdasági kár elkerülhető volna gondos elővlgyázáttal, körültekintéssel.

— Az országgyűlési vitában tizennégyen szólaltak fel. A vita azt bizonyította, hogy az igazságügyi szervek a közbiztonsággal kapcsolatos feladataikat igyekeznek jól végrehajtani. Az országos tükörkép ismerétében — fejezte be szavait dr. Szilcz Ákos — nyugodtan megállapítható, hogy Tolna megyének, az itt működő igazságügyi szerveknek nem kell szégyenkezniük. Munkájuk eredményes.

FIGYELTÜNK,

Bolvári Józsefűének, a selyemgyár képviselőasszonyának ha lehetősége nyílik, egy-két munkatársat, ismerőst meghív Budapestre, mikor az országgyűlésre utazik. Engedélyt kér számukra a látogatásra. Szünetekben sorra járja velük az épület minden zegét-zugát. Megmutatja a Vadász-termet,' a szobrokat, freskókat, kívül-belül minden szépséget.

— Évek óta járok ide, de minden alkalommal összeszorul a szívem, amikor belépek a vörös szőnyeggel borított folyosókra, végigmegyek a márvány burkolatú falak közt. Nem vagyok köny- nyen elérzékenyülő természet, de itt nem tudok úrrá lenni, a meghatottságomon. Mindig újból és újból csodálkozom: én. ülök itt? Ezért viszek magammal, ha tudó.:, érdeklődőket is, hogy megosszam az örömét amit ilyenkor érzek.

Délelőtt 10 órakor kezdődik az országgyűlés, a kora reggeli órákat is hasznosítja a képviselőasszony. Legutóbb a n\özsi termelőszövetkezet elnökével az asszonyok téli foglalkoztatásának ügyében keresték fel az illetékes minisztériumot. Előfordul, hogy szünetekben sor kerül arra is, hogy vállalati gondokról ejtsen szót egy felettés szerv képviselőjével, vagy egy másik megye képviselpasszonyával. Rádióinterjút is készítettek már' vele egy Ilyen alkalommal. A másfél óránkénti szünetek egyébként jól oldják az este nyolc óráig tartó tanácskozások idegfeszültségét.

Ilyenkor jut idő arra is, hogy az elhangzottakat szűkebb körben vitassák meg. A legutóbbi országgyűlés témája ilyen emlékeket idézett fel Bolvári Józsefnében:

— Budapesten, de a megyében is, akivel csak beszélgettem, úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi módosításokra nagy szükség volt. mert nem közömbös a közvélemény szempontjából sem, hogy egy bűncselekményben milyen gyorsan ás milyen hatással jártak el. .. Sokszor fordulnak hozzám személyes problémákkal a községben is, ilyenkor a törvényeinkre támaszkodhatom. Úgy adhatok csak helyes választ, ha azoknak az igazságát belülről is átérzem.

Alaposan meg kell jegyeznem, amit az országgyűlésen hallok, mert alig jöttem vissza, elárasztottak a. kérdésekkel. Mi volt? Hogy volt? Az emberek nemcsak az újságot olvassák, a televízió képernyőjén is figyelemmel kísérik az eseményeket. Nagyon közvetlen kapcsolat alakul így ki. Jóleső érzés, hogy nemcsak a roktmok, a távoli ismerősök is üdvözölnek:

— Figyeltünk Katókám! A Tv-híradó második kiadásában egészen jól látszottál a padsorokban.