Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-20 / 92. szám
1968. április 20. we** wrr.TEi tveftjsa« 3 902 millió forint volt tavaly a tsz-ek jövedelme Tegnap, a délelőtti órákban dr. Vígh Dezső vb-elnökhelyettes elnökletével ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett és a napirendi pontokhoz hozzászólt dr. Fórján Gyula, a Miniszter- tanács Tanácsszervek Osztályának csoportvezetője. A tanácsülés először a termelőszövetkezetek múlt évi termelésének és gazdálkodásának értékelésével, a gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetek helyzetének alakulásával foglalkozott. Az anyagot, amelyet Somorjai Sándor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető terjesztett a vb elé, Ördög Árpádné, dr. Braun Mihály és Keresztes András, a megyei tanács mezőgazda- sági állandó bizottságának tagjai állították össze. A beszámoló első részében megállapítja, hogy a múlt év végén 117 mezőgazdasági, két halászati termelőszövetkezet, három tsz-közi termelési és négy tsz-közi építőipari vállalkozás készített zárszámadást. Az előzetes és helyi összesítésből megállapítható, hogy a megye tsz-elnek évek óta tartó törés nélküli fejlődése 1967-ben is folytatódott. Tavaly a tsz-ek termelési értéke 9,5 százalékkal emelkedett. Ezt elsősorban a magasabb terméshozamokból, másrészt pedig az árak változásából tudták elérni. A tsz-ek 324 millió forintot fordítottak beruházásra, amiből 141 millió forint hitelt vettek igénybe. Az év folyamán többek között 5776 férőhely szarvasmarha-istálló, 3792 sertésférőhely, fiaztató, 64 vagon befogadóképességű magtár, 9 szolgálati lakás, 50 holdnyi halastó és 7 hidroglobus készült el. A megyében a szövetkezeti bruttó jövedelem évek óta erőteljesen növekszik, az 1965 évi 695 millió forinttal szemben a múlt évben 902 millió forintra emelkedett. A tagok összes részesedése a múlt évben 528 millió forint volt. Az egy munkanapra jutó részesedés megyei átlagban 86 forint. A szép eredmények mellett azonban a beszámoló hangsúlyozottan beszélt arról, hogy a megye egyes termelőszövetkezeteinek eredményei között nagy szélsőségek jelentkeznek. S külön részletesen foglalkozik a gyenge termelőszövetkezetek — a múlt évben 12 ilyen volt a megyében — helyzetének alakulásával. A részletes és elemző beszámolót élénk vita követte. A vb-tagok közül sokan mondták el tapasztalataikat, véleményeiket a témával kapcsolatban. Ezután dr. Gyugyi János vb-elnökhelyettes előterjesztésében, a járási tanácsok gazdálkodásáról beszélt a vb, az új gazdaságirányítási rendszer reformjának követelményei alapján. A szocialista verseny legjobbjai a megye szövetkezeti iparában A szövetkezeti ipar irányító- szervei — az OKISZ és a KISZÖV — döntöttek az elmúlt évi munkaverseny legjobb szövetkezeteinek erkölcsi és anyagi elismeréséről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulója tiszteletére indult jubileumi verseny díjainak, valamint a „Kiváló kisipari szövetke- kezet” cím odaítéléséről. Országosan több mint ezer kis. ipari szövetkezet vett részt a jubileumi versenyben Az OKISZ vezetősége a szövetkezeti ipar különböző ágaiban összesen öt ktsz-t tüntet ki a jubileumi ver- senyzúszlóval. Az öt között: van egy Tolna megyei is, mégpedig a Bonyhádi Ruházati Ktsz, amely az ország ruházati szövetkezetei közűi bizonyult a jubileumi verseny legjobbjának. A szövetkezetnek nem ez az első kiemelkedő munkaversenyeredménye. Folytatólagosan már három éve a „Megye kiváló kisipari szövetkezete”, de a tavalyi eredményei alapján a jubileumi versenyzászló feljogosítja az „Ország kiváló kisipari szövetkezete” cím viselésére is. A ktsz-nek — egyéb eredményei mellett — külön érdeme, hogy nagymértékben elősegítette az egykori bányavidékek foglalkoztatási problémáinak megoldását. Termelését tavaly — az 1966-os 21 millióról — 39 millió forintra emelte export- termelése pedig több, mint duplájára nőtt. Egy év alatt — főképp új részlegek beindításával — kereken kétszáz fővel növelte létszámát. A megyei KISÍ5ÖV vezetősége is értékelte a jubileumi versenyt. Az elbírálásból a bonyhádi szövetkezet már kiesik, miután az ország legkiválóbbjai közé került. így a megyei első helyezett a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz. A szövetkezet a jubileumi serleget kapja meg. A következő, a „Földvár” Gumiipari Ktsz versenyzászlót kap, a harmadikat, a Tolna megyei Festő és Lakás- karbantartó Ktsz-t oklevéllel jutalmazzák. Oklevelet kap a Dombóvári Vegyes és a Gyönki Építőipari Ktsz is. A KISZÖV két szövetkezetét tüntet ki a „Megye kiváló kisipari szövetkezete” címmel. A Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz főkép exporttermelésének fejlesztésével érdemelte ki az ,elismerést. A „Kövendi Sándor Tolna megyei Cipész Ktsz — egyéb eredményei mellett — a megyei lábbelijavító és méretes hálózat jó megszervezéséért részesül a kitüntetésben. A kitüntetett szövetkezetekben a május elseje előtti napokban tartják meg az ünnepi közgyűlést. Ezeken adják át az okleveleket, versenyzászlókat, valamint a kitüntetéssel járó pénzjutalmakat. Thomas Mann Szekszárdion Átadták a Babits Mihály versmondóverseny díjait — Irodalmi est Szekszárdon Csütörtökön délután a szekszárdi művelődési házban fogadást adott a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya és a rendező szervek a Babits Mihály ifjúsági versmondóverseny résztvevőinek tiszteletére. Ez alkalommal került sor a díjak, jutalmaik átadására is. Az első hat helyezett 1. Lőkös Margit (Garay gimnázium), 2. Dobrovolni Éva (Garay gimnázium), 3. Nácsa Margit (megyei kórház), 4. Antal Franciska (Lapkiadó Vállalat), 5. Zwir- zsina Mária (Garay gimnázium), és 6. Székely Anikó (Paksi gimnázium) — értékes tárgyjutalmat kapott, a többi versenyzőt pedig könyvekkel jutalmazták. A díjkiosztás után a szavalok elbeszélgettek a rendező szervek képviselőivel és az időközben megérkezett sizínművészekkel, akik A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára (Textilművek) felvesz 16—36 éves korig női átképzős tanulókat Naponta háromszori étkezést térítés ellenében és szállást női munkásszállásunkon biztosítunk. Megbízható helyen albérletet is tudunk javasolni. (137) az esti órákban megtartott Irodalmi esten léptek fel. A Babits Mihály ifjúsági vers- mondóverseny záróaktusa este nyolc órakor volt a régi megyeháza nagytermében, ahol a jelenlévőket Kárpáti Gábor, a városi művelődési ház igazgatója köszöntötte. A verseny jelentőségét dr. Szendéi Imre méltatta és a hat első helyezettnek emléklapot adott- át. A helyezettek egy-egy kedvenc költeményük elmondásával mutatkoztak be a közönségnek. Ezután került sor a megyei könyvtár rendezésében megtartott irodalmi estre, amelynek keretében Szécsi Lajos rendező összeállítását adta elő Csemus Mariann. Bánffy György és Budai István. „A kiválasztott“ című műsor Thomas Mann műveiből — A királyi fenség-bői, A varázshegy-ből, az Egy szélhámos vallomásai-ból, a Lotte Weimarban és a Kiválasztott című művéből — adott ízelítőt. Az összeállítás nem törekedhetett egy olyan nagy alkotó egyéniség mint Thomas Mann írói munkásságának teljes bemutatására. Még az idézett néhány műnek is csupán egy-egy villanásnyi részletét tolmácsolhatták a művészek az alig kétórás műsorban. De a válogatás sokoldalúságában, a rövid jelenetek méltóságában. egy alkotó zseni sziporkázó szelleme, érzelmi világának gazdagsága, mély tartalmú filozófiája tündökölt, a bemutatott részek sziporkázásából, tág horizontot nyitva az egész életmű nagyszerűségére. A három művész pedig kulturált játékával, mély átélésével meggyőző tol mácsol ója az író művészetének. A megyei könyvtár dicséretes missziót teljesít az immár rendszeresen megrendezett irodalmi estjeivel. A csütörtöki telt ház lélegzetvisszafojtó csendjében Thomas Mann szellemi hagyatékának parányi részét szívta magába a közönség. S ha az összeállítás a nézőtér csupán néhány százalékának kezébe kényszerít egy-egy Thomas Mann művet, nem volt hiábavaló azok munkája, akik az est előkészítésén fáradoztak. Mert a megyei könyvtár megrendezésében színre kerülő irodalmi est — ismeretterjesztés. Szórakoztatva nyújtanak ízelítőt egy tartalmasabb művészet szféráiból. Ize. litőt, amely elég ahhoz, hogy a jelenlévőkben feléledjen a teljességre törekvés igénye. S a csütörtöki esttőd ez az a legtöbb eredmény, a Siker, _ — amit a megyei könyvtár, a műsor összeállítója és az előadó művészek várnak. MÉRY ÉWA Egymillió forintot visznek ei a táppéazcsaiék ? 'T'áppénzfizetésre immár * két esztendeje rendelet kötelezi a termelőszövetkezeteket, de a táppénzt a közös gazdaságokban betegségi segélynek nevezik. Pontosan körülhatárolt feltételekkel a közösség tagjai adják, folyósítják beteg társaiknak. Elő van írva, hogy ki meddig és mennyit kaphat. A segély összege általában a korábbi egy munkanapra jutó átlag- kereset 60 százaléka. Ebből következik, hogy a szövetkezeti gazda, ha állattenyésztő, vagy ha traktoros, akkor havonta akár 2000 forint táppénzt is kaphat Az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezet traktorosa, Csobot Ferenc naponta 90.48 forint betegségi segélyt kap a gazdaságtól. Mások ennél kevesebbet, de van rá eset, hogy többet. A szövetkezeti tagok döntő többsége természetesen nem megy el az orvoshoz, és nem íratja ki magát betegnek csak azért, hogy táppénzt kapjon, tehát, hogy munka nélkül pénzhez jusson. Tény azonban, hogy a kísértés elég nagy. Vannak %termelőszövet- kezetek, ahol a vezetők eskü alatt vallják, hogy a beteg- állományban lévő gazdák 10— 20 százaléka rendszerint álbeteg, jogtalanul veszi fel a betegségi segélyt. Ha ez igaz, akkor a táppénzcsalók évente csak Tolna megyében kb. egymillió forinttal károsítják meg a termelőszövetkezeteket. Erős fenntartással fogadhatjuk el, a táppénzcsalók helyenként becsült 10—20 százalékát, mivel jelenleg a közösségi életnek egyetlen területén eines ennyi ellentmondás, mint itt. Az orvosok elmondják: az S0-en felüli gazdák felét hosszabb-rövidebb időre bármikor betegállományba lehetne helyezni. Ebben az állításban csupán az az ellentmondás, hogy az átlagos életkor nő. Az is igaz azonban, hogy az idősebb szövetkezeti gazdák most, a rég szerzett nyavalyákkal fordulnak orvoshoz, és ezt nagyon jól teszik. Aparhanton januárban és februárban 47 tagnak, 37 484 forint táppénzt fizetett ki a tsz. Ezt az összeget a vezetők túl soknak tartják, és azt állítják, azért sok. mert az orvos túlságosan elnéző. „Felhívtam az orvost telefonon. Doktor úr, nem akarok beleavatkozni a munkájába, aki beteg, írja ki. De néhányon nem betegek, mert a háztájiban dolgoznak. Erre az orvos levágta a telefont.” — mondja Kerekes Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke. A gazdaság vezetői állítják, de bizonyítani csak mérsékelten tudják, hogy a körzeti orvos elnéző, hiszen ők a mezőgazdasághoz értenek. de a betegségek megállapításához nem. Néhány esetben azonban már lelepleztek táppénzcsalót, s ilyenkor a dolgozó nem kapta meg a segélyt. De egy kicsit véletlen műve volt a leleplezés. Máskülönben nem Aparhant az egyetlen, ahol a kötelező táppénzfizetés bevezetése óta idegesítő gyanakvás veszi körül a községi orvost, s közte, meg a tsz vezetői között a viszony megromlott. A szövetkezeti tagok átlagos életkora Aparhanton jóval 50 esztendő alatt van. Korösszetétel szempontjából szinte a legfiatalabb, tehát a megyében a Búzavirág Tsz. Tavaly mégis hatszor annyi segélyt fizetett, mint amsny- nyit a nagyjából hasonló iz- ményi Gábor Áron Tsz. ösz- szesen 314 ezer forintot hasz- náltak fel, jórészt betegségi, kisebb részt szülési segélyre. A nagy eltérés Izmény és Aparhant között természetesen meglepő, de arra nézve nem perdöntő, hogy az egyik körzeti orvos elnéző, a másik esetleg nem. Arról is szó lehet ugyanis, hogy Izmény egészségesebb, mint Aparhant. Ezzel, kapcsolatban vetődik fel a gondolat: a kötelező táppénzfizetés adatainak elemzéséből sokfajta következtetésre juthatnának azok, akik a megye egészségügyi problémáival hivatalból foglalkoznak. A mutatók célszerű kimunkálásával akár azt is meg lehetne állapítani, hogy melyek a legegészségesebb, és melyek a legbetegebb Tolna megyei községek. Ezt követően izgalmas vállalkozás lehetne, választ keresni a miértre. J~|e térjünk vissza a be- tegségi segélyhez. Pontosabban ahhoz, hogy ahol van, ott miként lehet meggátolni a táppénzcsalást? Induljunk ki abból, hogy a segélyt a közösség adja, és a rászorulóktól nem sajnálja. „Ma nekem, holnap neked”. De annak a közösségnek, amelyik ad. annak joga van az ellenőrzéshez is. S az ellenőrzés a termelőszövetkezetek többségében nincs megnyugtatóan megszervezve. Aparhanton még tavaly megalakították a betegellenőrző bizottságot, amely azonban egyáltalán nem dolgozik. „Nem szívesen mennek a bizottsági tagok ellenőrizni, restellik” — mondja a gazdaság főkönyvelője. Viszont más választás nincs. Ahol évente háromszázezer forintnál többet fizetnek ki segélyezésre, ott a közösség jól felfogott érdeke, tervszerűvé és rendszeressé tenni a betegellenőrzést. Más részről az indulatos, a gyanakvó és a feszült légkört az orvos és a tsz vezetői között azzal is enyhíteni lehetne. ha a megyei tanács vb. két illetékes osztálya, esetleg a Népi Ellenőrzési Bizottsággal közösen nézné meg a betegségi segély kifizetésével kapcsolatos gondokat, problémákat. Ezzel is közelebb lehetne kerülni a bajok felszámolásához. Javaslatokkal bőségesen ellátnák a megyei tanács két osztályát, az egészségügyit és a mezőgazdaságit. Sz. P. Jubileumi térzene Szekszárdion Fennállásának 10. évfordulója zenekara. Vezényel: Véghelyi alkalmából térzenét ad vasárnap Miklós zenetanár, karnagy. Á délelőtt 11 órai kezdettel a szék- műsorban kubai indulót, nép- szárdi Mártírok terén lévő Ság- (in. oporaegyvc-leget adnak vári sétakertben a Liszt Ferenc elő, s megszólaltatják a népek Állami Zeneiskola ifjúsági fúvós- zenéjét is.
