Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-17 / 89. szám
1 |*?8. április n. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A bájos tündér és a mechanizmus ANNAK ALAxAMASZTAsA- UA, hogy gazdasági életünkben új szelek fújnak, a Népszabadság egyik vezércikkírója említést tesz a bájos presszósnőről, aki a végállomáson várakozó utasokat feketekávéval lepi meg. Kétségkívül igaz, hogy e fejlett üzleti érzékre valló gesztus ’minden további nélkül az új gazdasági mechanizmus javára Írandó leleményesség. Annáit tehát még a szándéka is messze áll tőlünk, hogy az ilyen és az ebhez hason, ló fogásokat rossznak tartsuk. De azt sem' szabad elhallgatni, hogy sok minden teendő az első helyre, amikor az új mechanizmusról beszélünk, s nem mindegy hol, mit tesznek az első helyre. Hogy ez a bájos tündér kivitte a feketét a várakozó utasoknak, az a vendéglátószakmában új és dicsérendő dolog. Mintegy igazolás arra nézve, hogy a kereskedelemben és a vendéglátóiparban van még mit felfedezni, vagy éppen a múltból feleleveníteni. Ez azonban nem általánosítható lényege, inkább csupán tartozéka az új gazdasági mechanizmusnak.. Tartozéka az új mechanizmusnak az is, amikor a Buda környéki termelőszövetkezet az ésszerűség jogán jóformán kizárólag szolgáltatásokat végez és csak kis mértékben foglalkozik kimondottan A húsvéti nya táppénzes beteg, két hétre írta ki az orvos. — Anya, szeretnék valamit mondani — szólaltam meg egy csendes délutánon, amikor gondolatainkba merülve hallgattunk. — Tessék, fiam, mondd csak! — szólt anyám. Kapkodva beszéltem. — Igazán, igazán engedd meg, hogy a húsvétot én rendezzem. — Hogy gondolod, fiam? Elmondtam. A tejüzemből kaptam már régebben eQV üzenetet: a tavaszi szünetre mehetek dolgozni. Ennek alapján gondoltam, hogy a „nyuszitf’ én rendezem. Hétfőn megérkeztem az üzembe. Már vártak, vittek ruhát íratni. Beöltöztem, kiadták, hogy hol fogok dolgozni: az adagológépnél. A csomagolt vajakat 25-ös tételekben raktam egy nagyobb csomagba. Pista magyarázott, ezt igy, azt úgy. Két órán belül a kezem csak néha botlott meg. — Zoli, van valamilyen „svájci” sapkája? — kérdezte a műszaki tőlem. — Van. Szürke. Az jó lesz? — Jó. persze. Tudja, ellenőrzést kapunk, jönnek a minisztériumból, meg... Ezen nem múlik, gondoltam, elrohantam, s felvettem a sapkát. A gép kedves zakatolásával dobálta a csomagolt vajakat. Merészen, gyorsan csomagoltam és a sapkámmal a fejemen úgy néztem ki mint egy fagyis. Sokáig nem nyílt az ajtó, nem sokan járkáltak, zakatolás és tisztaság volt a vajasában, De lám, az ajtó megunta merevségét, kinyílt. Odanéztem: egy tucatnál több, fehér köpenyes ember jött be. Biztos mezőgazdasági termeléssel. A lehetőségek, az adottságok okos, jó kihasználása tehát nem bűn, ellenkezőleg, erény. De ami erény az egyik helyen az hiba lehet a másik helyen. S erről beszélni azért is időszerű, mert kezd terjedni az a torz szemlélet, ami az új mechanizmust arra egyszerűsíti le, hogy végre zöld utat kapott az ügyes üzleti szellem. Az tehát, hogy ki tud jobban eladni, s ki tud termékeire leleményes ötletekkel mind nagyobb vevőkört találni. Csakhogy ez még nem minden. Még akkor sem minden, ha tudjuk, hogy a melléküzemági tevékenységet folytató termelőszövet, kezetek végeredményben szükségleteket elégítenek ki, s tulajdonképpen ezzel a gazdasági tevékenységen túl fontos politikai munkát is végeznek. Ebből a szempontból a bonyhádi Petőfi Termelőszövetkezet vagy a duna- földvári Virágzó Tsz minden elismerést megérdemel. De az már baj volna, ha kitűnő termelési adottságaik ellenére kizárólag az adás-vétel foglalkoztatná a vezetőket és a tagokat. Egy-egy stand, elárusítóhely nyilvánvalóan a termelésre is ösztönzi a gazdaságot, de végső soron, ahol a termelés az elsődleges, ott hiba az üzletelést helyezni előtérbe hisnyusxi az ellenőrzés — gondoltam, és dolgoztam tovább. Megálltak a kis gépnél. Vizsgálták a munkámat, gyorsan járt a kezem. Szeretek dolgozni — a húsvéti nyuszit én rendezhetem! — Le is ragasztja a füleit? — kérdezte egyik fehér köpenyes ember a papírra mutatva. — Nem — szóltam és a csomag már röppent is a többi közé, s már pattant is a 0417-es számú bélyegző rajta. Fény villant, fényképeztek. Sietve, kerékpárral érkeztem haza. Az éjjeli alvás jólesett. Reggelre behavazott. — Húsvétra hó lesz — ez volt az első szavam. — Fekete karácsony, fehér húsvét — felelte édesanyám egyszerűen. Gyalog mentem ki dolgozni, csípős hideg volt. 11 óra tájban jött Éva néni. — Bent van az újságban. Elkapkodták tőle. nézték, tényleg bent voltam. No, nekem aztán mindegy. Bent vagyok, hát bent vagyok, a véletlen dolga. Haza autóstoppal mentem, de közben vásároltam egy Népújságot. Nem néztem meg hazáig. Édesanyám ezzel fogadott: — Bent vagy az újságban, az apu mondta. — Én is úgy hallottam — feleltem én. De azért mégis furcsa. Kimegyek dolgozni 6 napra, míg a szünet tart, hogy a „nyuszi”-gondokat magamra vegyem. Másnap a munkahelyen lefényképeznek, egy megye látja a képet. Vagy talán mégis „nyuszi” vagyok? Igen. Tiszta szívből, a húsvét az enyém, én adhatok. Kapni nem jó, adni jobb. Dicséretei is. SITKÉI ZOLTÁN, Szekszárd. Klapka-tetep A kereskedelemben, a vendéglátóiparban, hellyel-közzel már előrukkolnak néhány, a vevőket — valóban kellemesen — érintő ötlettel, ám más területen az üzleti vonatkozású elgondolások, ötletek túlhangsúlyozása, jelentőségük eltúlozása. csak növelheti azt a látszatot, hogy az új gazdasági mechanizmusban az üzlet körül forog minden a termelőüzemekben is. Ez így nem állja meg a helyét, mert a bájos tündérek rendelkezhetnek a pultok mögött még oly kifinomult üzleti érzékkel, áruból bőséges választékot nyújtani kizárólag akkor tudnak, ha van miből. S hogy legyen miből, ahhoz arra van szükség, hogy fogadjuk el és értsük meg: az új gazdasági mechanizmus elsősorban a termelés növeléséhez teremti meg a feltételeket. Ott dolgoznak tehát maradéktalanul az új gazdasági mechanizmus szellemében, ahol a legteljesebb mértékben kiaknázzák a termelés növeléséhez a rendelkezésre álló feltételeket. A FELFÚJT ÜZLETI LÄZ viszont félő, hogy helyenként éppen a termelést fékezi. Most arról van szó talán, hogy a termelőüzemekben a vezetők nem számolnak a józan realitásokkal és termelés helyett inkább mással foglalkoznak? A Tolna megyei tapasztalatok birtokában elmondhatjuk, hogy itt a mezőgazdasági üzemek döntő többsége első helyen adottságai ismeretében, változatlanul a termeléssel törődik. De az már elgondolkoztató, hogyha az új gazdasági mechanizmus szóba kerül, akkor helyenként a Isz-vezetők illendőbbnek tartják, hogy kizárólag üzleti vállalkozásaikról beszéljenek. Mintha restellni kellene a legfontosabbat, a termelést. Gyakran valóban úgy tűnik, hogy azt már nem is nézik új szellemben dolgozó elnöknek, vagy igazgatónak, aki munkatársaival ugyan megalapozta az idei 30 mázsás átlagtermést kukoricából, de még nem állított fel sem cementüzemet, sem egy valamirevaló pecsenyesütő bódét. Leszögezhetjük; sokkal inkább dolgozik az új gazdasági mechanizmus szellemében konstruktív módon a gerjeni, a lengyeli, az aparhanti, a evulaji, a szakályi tsz — és szerencsére a közös gazdaságok döntő többsége ide sorolható — elnöke, amikor a takarmánybázis megteremtésével másfélszeresére növeli a hízósertések számát, mint az az elnök, aki mondjuk cementipari kombinátról ábrándozik. NEM MINDEGY TEIIÄT, hogy az új gazdasági mechanizmus ürügyén, hol, mi körül forog a világ”. Elgondolhatjuk, mennyire kínos helyzet állna elő akkor, ha lenne figyelmes, előzékeny, vevőt fogó kiszolgálás, csak éppen nem nagyon volna mit kiszolgálni. Ebből következik tehát, hogy a nagynak és a hasznosnak látszó üzleti vállalkozások előtt sokkal inkább írhatjuk az új gazdasági mechanizmus javára azokat az elgondolásokat. amelyek a mezőgazdasági üzemekben a dolgozókat a többtermelésre ösztönzik, S ebből a szempontból a megye mezőgazdasági üzemeiben való. ban az új gazdasági mechanizmus szellemében munkálkodnak. Kifejezésre jut ez a bérezési formák helyes megválasztásában, a teljes körű amortizációs alap helyileg legcélszerűbb felhasználásában, vásárlásoknál az erő- és a munkagépek, a műtrágyák, az anyagok és eszközök legjobb hatásfokon történő igénybevételében stb., stb. S ezek az igazi nagy dolgok. S ha azt mondjuk, hogy az új gazdasági mechanizmus termékenyítő hatására a megye mezőgazdasági üzemeiben szintén új szelek fújnak, akkor itt elsősorban arra gondolunk, ami a termelésre vonatkozik. Tizenhárom mikronos pontossággal... Tolna megyében három forgácsoló kisiparos készít exportra kerülő műszerekbe alkatrészekét. A műhely nem nagy. Három eszterga, egy gyalu, meg köszörűgép a berendezése. A gépek körül a ládákban frissen készített alkatrészek. — Milyen gép alkatrésze lesz ez a brőnzöól készített? — Nem tudom — mondja Fáik László, szekszárdi kisiparos, — Én csak egy rajzot kapok. Ezen feltüntetik a méreteket, és csak . annyit írnak a rajz címéül: persely, vagy gyűrű. S nekem az a dolgom, hogy a kívánt minőségben, határidőre küldjem az alkatrészt. Szokatlan beszélgetés kezdődött a térniorgácsolás kitűnő mesterével. Fáik Lászlóval. Ha magán kisiparosokról hallunk, leginkább csak a javító-szolgáltató tevékenység jut eszünkbe. Fáik László azonban nemcsak új alkatrészt készít, sorozatban, hanem: — Négy év óta a KETI-n keresztül külföldre is dolgozom, ügy értem, hogy a Kisipari Exportra Termeltető Iroda megbízásából olyan alkatrészeket gyártok, amelyek külföldre kerülő híradástechnikai és más szerkezetekbe kerülnek beépítésre. Az országban mintegy 6záz olyan kisiparos dolgozik, . akik termékeikkel részt vesznek hazánk exportkötelezettségeirieik teljesítésében. Hasznos kezdeményezés ez a nagy üzemektől, hisz nincs lehetőség arra, hogy egy nagy híradástechnikai üzemben minden alkatrész gyártására felkészüljenek. Az egyes alkatrészek pontos, kiváló minőségű legyártására alkalmas a jó szak- képzettségű magánkisiparos, aki a néhány száz darabos kis szériát még gazdaságosan tudja legyártani. Lebontották a gyárkéményt A Paksi Konzervgyár harminchat méteres kéménye feleslegessé vált. Ma már az új kazánház látja el gőzzel a gyárat, a régit — a gyár rekonstrukciója keretében — irodává alakítják át. így nincs szükség a harminc évvel ezelőtt épített kéményre sem. A két öreg kazánra újsághirdetés útján találtak átvevőt, a salgótarjáni kórházat fűtik majd velük, ugyancsak újsághirdetésre jelentkezett kivitelező a kémény lebontására is. A dunaföldvári tsz-vállalkozás I brigádja végezte el a munkát. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, vállalatok FIGYELEM! Gépek, áruk, termények, megóvására, raktározási célokra építkezési munkához Terítőponyva 6x8 m napi 18,—Ft Pavilonsátor 5.10x5.10 m havi 620,—Ft Pavilonsátor/H 2 db összmerete 10x5 m havi 800,—Ft Házsátor 3x4 m havi 350,—Ft bérelhető a Belkereskedelmi KÖlcs&nzn MMtim Budapssl, IX., Közraktár u. 39, Teh: 332—493. A bérlő kívánságára és költségére vasúii szállítási is válhünuk• (190, — Hogyan lett exportőr Fáik László? — kérdezzük a fiatal mestert. — A KETI ajánlatot Lért, és természetesen mintát, hogy mit tudok. Az ajánlatom — az árra és a mintadarabra — megfelelt és megkaptam a pécsi irodától a megbízást. Azóta kapom a különböző és különleges anyagot, negyedévenként a rajzokat és küldöm rendületlenül az alkatrészeket. — Reklamáció? — Kérem, hogy tetszik Ilyent gondolni? Még selejt is alig van; Amikor átadom az árut, minden alkatrészt külön átvizsgálnak, Aláírom az átadást, munkaszerződést, a Faik-nevet nem lehet kockára tenni egy-két elcsúsztatható rossz, hibás alkatrész miatt. Készítettem már olyan különleges alkatrészt is, amely tizenhárom mikron pontosságú volt. Az igen szép munka volt. Csak rengeteg időt kellett ráfordítani. De még erre sem jött reklamáció. — Jelenleg melyik nagyüzemnek készít alkatrészt? — Ebben a negyedévben a La, borfelszerelések Gyárának szállítok. — És a jövő? — Ahogy dolgozom, úgy kapom a rendelést. Tehát, ha pontos időre szállítok jó minőségű árut, akkor a KETI ad rendelést. És ahogy szakosodik az ipar, ahogy mind gazdaságosabb munkára törekednek, számíthatunk, hogy egyes kis szériás alkatrészeket velünk, kisiparosokkal készíttetnek el. Mi örömmel vállalkozunk erre. — Pál kovács — Közfiletek, intézmények FIGYELEM! Raktárról szállítunk kézi pázsitnyíró gépet 655,— Ft-os fogyasztói áron, motoros pázsitnyíró gépet 4820,— Ft-os fogyasztói áron. Vas és Műszaki Nagyker. Vállalat, Szekszárd. (209)
