Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-14 / 62. szám
I március 14. TOT,Ti A IWFOTET VEPT1J8ÄC Hozzá merjenek nyúlni ? A döbröközi közös gazdaság anyagi helyzete . kifogástalan, mégis, enyhén szólva, a tagok hangulata nem a legjobb. A megye egyik leggazdagabb termelő- szövetkezetében most, zárszámadás után a hangulat koránt sincs olyan, mint amilyet az osztás eredménye alapján feltételezhetnénk. A tagok egy része kedvetlen, — sőt, dühös.' S hogy az üzemi légkör megromlott, annak az a következetlen és elvtelen kettős játék az oka, amely a jövedelem elosztásában érvényesült. Az igazgatóság, hogy növekedjék a munka termelékenysége, időről időre szigorította a normákat, s ezzel nagyobb követelményeket támasztott, a tagokkal szemben. Gyorsan leszögezhetjük, hogy a 'normarendezés nem kifogásolható, sőt a munkakörülmények javulása, az anyagid technikai bázis növekedése szükségszerűen írja edő, ha mégoly népszerűtlen feladat is, az új, magasabb munkateljesítményeket:. Csakhogy amit a vezetők teljes joggal írtak elő a tagoknak, ugyanazt arányosan nem 'írták élő q fix-munkaegységgel dolgozó tisztségviselőknek. A jövedelem- elosztás terén ennek következtében előállott az a furcsa kettős helyzet, hogy a munkakörülmények javulása címén a tagok munkaegységnormáiból néhány tizedet itt is. ott is lefaragtak, ezzel szemben a tisztségviselők havi járandóságát, 10—20, vagy éppen 30 munkaegységgel megemelték. Meglepő következetlenség, mert ha egyszer a tehenész munkakörülményei javultak, nyilvánvaló, hogy a brigádvezető, vagy a főállattenyésztő munka- körülményei is javultak. Mi indokolja tehát, hogy a brigádvezető, vagy a főállattenyésztö nemcsak kimarad a normarende- zésből, hanem még nő a számára jóváírt havi munkaegység. E tsz szélsőséges példa. Hatásosan figyelmezteti a közös gazdaságok tagjait és vezetőit arra, hogy a munkadíjazás. a jövedelemelosztás helyileg elfogadott és kialakult formáját csak a legnagyobb körültekintéssel szabad megbolygatni, s a „jót” kizárólag akkor váltsa fel a „még jobb”, ha a helyzet megérett a változtatásra. Kellő politikai érettséggel, mindenütt a helyi termelőszövetkezeti közösség tudja legjobban eldönteni és megválasztani a munkadíjazásnak, a jöveAzonnali belépéssel felveszünk egyműszakos munkaidőben dolgozó vasszerkezeti lakatosokat, általános lakatosokat, betanított lakatosokat betanított gépmunkásokat (nőket is) fúrógépre, targoncavezetőket, hegesztőket, festőket, dukkózókat, férfi és női segédmunkásokat, kétműszakos munkaidőben dolgozó esztergályosokat, villanyszerelőt. A felsorolt szakmákra kezdő szakmunkásokat is felveszünk. Férfiak részére munkásszállás biztosítására lehetőség van. Jelentkezés: Építőgép-javító és Gépgyártó Vállalat 4. sz. Gyár Budapest, X. Gyömrői út 63. Munkaügy. (142) delemelosztásnak azt a formáját, amely náluk a leghaladóbb. Az erőszakos beavatkozásnak semmi helye. Igaz, a megye termelőszövetkezetei azt mutatják, kellő átmenettel, a jövő, a garantált munkadíjazásnak, a végtermékbérezésnek kedvez, s a klasszikus munkaegység szerinti, részes, százalékos jövedelemelosztási forma el fog sorvadni, de az is igaz, hogy minden túlbuzgóság és meggondolatlanság káros. A termelőszövetkezetek nagy többségét a részes művelés billenthette ki a holtpontról, mégis kár volt a munkaegység szerinti jövedelemelosztási formát maradéktalanul elítélni. Rájöhetünk, hogy itt most a sémák csődjéről van szó. Miért? Azért, mert beigazolódott, hogy egyik-másik termelőszövetkezetben még ma, 1968-ban is a munkaegység szerinti jövedelemelosztás a leghaladóbb forma, függetlenül attól, hogy más termelőszövetkezetben már a részes művelés is elavult. Hogy mennyire a helyi közösség a legilletékesebb, most a tarvtárgyaló közgyűlések • időszakában, a forma megtartáséra, vagy elvetésére, arra tipikus példa lehet a dunakömlődi Szabadság Tsz. Annak idején, rosszul értelmezett segíteniakarásból erre a közös gazdaságra még a Népújság is nyomást gyakorolt. Uhrin Vendel elnököt ég vezető társait maradi sággal vádoltuk, mert a részes művelés helyett változatlanul a munkaegységhez ragaszkodtak. Az élet Uhrin Vendelt igazolta, ég azokra cáfolt rá, akik jobban akarták tudni, hogy mi a helyes Dunakömlődön, mint a termelőszövetkezet elnöke. Az a helyzet ugyanis, hogy jelenleg a dunakömlődi Szabadság Tsz a megye legjobb közös gazdasága, annak ellenére, hogy végeredményben a „legelavul- tább” jövedelemelosztási formával dolgozik. Pontosabban, egy olyan jövedelemelosztási formával, amely1 a gazdaságok többségében már fék, de náluk még hajtóerő. De ha ennyire kiszámíthatatlan a formamegválasztás következménye. akikor egyáltalán szabad-e a jól bevált módszerhez hozzányúlni, s ezzel a termelőszövetkezetet a megrázkódtatás veszélyének kitenni? Ez a kérdés így nem vetődhet fel. Ismét példával próbálunk bizonyítani. A nagymányoki Jószerencsét Termelőszövetkezet 1964-ben vezette be a részes művelést, s a gazdaság vezetői még ma is félreérthetetlenül vallják; a részes művelés bevezetésének köszönhetik jórészt, hogy a tsz megszilárdult, megerősödött. Most, 1968-ban viszont a részes művelést megszüntették, és a garantált munkadíjazás, valamint a vég- termékbérezés egyik kombinációját alkalmazzák. De nem azért nyúltak hozzá a népszerű részes műveléshez, hogy csak úgy öncélúan új íilsanak, hanem azért merték kiiktatni, mert megítélésük szerint a tagok többsége pontosan érti. hogy a részes művelés ma már lassítja a gazdaság fejlődését. Ez a dolog lényege. Az, hogy Nagymányokon érett a helyzet arra, hogy a jót egy feltételezett még jobb váltsa fel. A vezetők ezzel érvelnek: 1968-tól kezdve a végzett munka alapján igazságosabban oszlik meg a tagok között a közösből származó jövedelem, méltányosan mérséklődik a különbség az állattenyésztők és a növénytermesztők egy munkanapra jutó átlagbére között, és végül nem állja útját semmi az állattenyésztés fejlesztésének, mert a részes művelés felszámolásával a gazdaságban a krónikus takarmányhiány megszűnik. Ezeket az érveket a részes művelés ellen természetesen más közös gazdaság is feq tutt'3 sorakoztatni — helyenként kész örömmel —, de mégsem biztos, hogy más gazdaságban ís eljött a változtatás ideje. Mág aspektusból ugyanis, az érvek mindegyike támadható, mert például, amennyire igazságtalan, hogy a közös gazdaság a növénytermesztésben dolgozó tagjának napi 121 forint átlagbért fizet, az állattenyésztőjének viszont csupán 76 forintot, annyira igazságos is ez, hiszen a növénytermesztő csak az év meghatározott időszakában dolgozhat, az állattenyésztő meg mindennap. S az idénymunkát mindig jobban meg szokták fizetni. Ha a nagymányoki tsz vezetői érveik támadhatóságától mégsem félnek, akkor valószínűleg nagyon biztosak a dolgukban, és politikailag is jól előkészítették az átállást. Valóban sóikat ígérő és nagy jelentőségű náluk a részes művelés megszüntetése, a gazdaságnak új perspektívákat ad, de ugyanolyan baklövés lenne ezen az alapon a többi gazdaságot is erre a lépésre buzdítani, mint amilyen baklövés volt annak idején támadni a részes művelés virágkorában, a munkaegységhez ragaszkodó termelőszövetkezeteket. Soha még nem igényelt a termelőszövetkezetekben az irányító munka oly nagy politikai széleslátókörűséget. mint jelenleg, az új gazdasági mechanizmus gyakorlatában. Beláthatjuk, hogy ez maradéktalanul érvényes a • munkadíjazási és a jövedelemelosztási forma megválasztásánál is. Sz. P. Meglepő bejelentés Martonvásár évek óta rendelkezik intenzív kukoricafajtákkal Amikor a jugoszláv kukoricafajták nagy termésének híre elterjedt tavaly a szakemberek körében. lehetett hallani olyan meg- ' jegyzéseket, mi van Martonvá- sárrai, mit csinálnak a magyar kutatók. Az akkori helyzetből arra következtettek, hogy alaposan elmaradtunk a világszínvonaltól, lehetőség sincs mostanában külső segítség, nélkül nagy hozamokat elérni Magyarországon. Tegnap tisztázódott a megye 50 közös gazdaságának agronómu- sai, illetve elnökei előtt, hogy tévedés Martonvásár elmaradása, a hibrid kukorica előállításában. Már évekkel ezelőtt rendelkezésre álltak egyszeres keresztezésű kukoricák, de a fajtaminősítő tanács nem engedélyezte ezek termesztését, azzal az indokkal, hogy a feltételek még nem értek meg ehhez. Dr. Horváth János, a Mar- tonvásári Kutatóintézet tudományos munkatársa, aki igen értékes előadást tartott tegnap Szek- szárdon, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint az intézet közös szervezésében létrejött tanácskozáson, elmondta: Ha úgy vesz- szük, a feltételek még most sem értek meg a holdanként 40 mázsás termést adó kukorica -termesztéséhez technikailag, de nem lehet várni mindig csak az optimális körülményekre. Külföldről is kell behoznunk vetőgépet és nincs elég nitrogén tartalmú műtrágya, de akkor is szükséges legalább a vetésterület egy kis százalékán termeszteni intenzív kukoricafajtákat. Dr. Horváth János elmondta, a jugoszláv kukorica nem jobb a magyar egyszeres keros ztezésű- nél. hiszen ezek a hibrid kukoricák potenciálisan, a fejlődési energiát tekintve egyforma tulajdonságokkal bírnak. Az älteres abban lehet, hogy a tenyész- idö rövidebb, vagy hosszabb, másrészt pedig a termesztési körülményektől függ végső soron a terméseredmény. Erősen hangsúlyozta a tudományos kutató; a korszerű agrotechnikai módszerek, a szükséges eljárások maradéktalan betartása nagyobb termésnövelést jelent, mint amit a fajta megválasztásával el lehet érni. A termés növelésének lehetősége tehát az agrotechnikában keresendő. Részletesen ismertette a Martonvásári Kutatóintézet munkatársa az egyszeres ke. resztezésű hibrid kukoricák igényeit. a termesztés optimális módját. Mindent meg kell adni ennek a kukoricának, a kellő adag műtrágyát, a jó talajelőkészítést, a megfelelő mennyiségű vetőmagot, illetve kellő tőszámot. mert csak ebben az esetben biztosítható a magas termés. De így, még mostoha időjárási viszonyok mellett is, szinte biztosra vehető a jó termés. Igen érdekes tapasztalatokkal rendelkeznek hazánk kutatói például a tavalyi száraz nyár hatásának vizsgálata alapján. Ahol jó talajon termesztették ezeket a kukoricákat és megfelelő mennyiségű műtrágyával, ott a szárazságot egyáltalán nem sínylette meg a növény. Mindenesetre erodált, lekopott talajon nem szabad vetni ezt a kukoricát.'A másik szabály. nem kukorica után kell vetni évekig, tehát fel kell hagyni a monokultúrás termesztéssel. Az állami gazdaságok lassanként áttérnek a kétéves váltásra. A Martonvásári Kutatóintézet felügyeletével már 1966-ban 42 mázsás holdankénti kukoricatermést értek el. Az idén 18 új hibridet jelentett be az intézet. Érdekeli a társadalom minden rétege Mire tanít a polgári védelmi oktatás ? | A megyei bíróság egyik tárgyalóterme úgy megtelt, mintha valami izgalmas bűnügy tárgyalása folyna. De a bírói emelvényen az akták helyén most vetítőgép áll — és peregni kezd a film. A címe is pontosan a helyhez, a környezethez illik; „Vádbeszéd”. A képen Rugyenkót látni, a nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróság szovjet főügyészét és a vádlottakat: Göringet, Ribbent- ropot, Keitelt. Jodlt. Schahtot," Funkot és a többieket, a náci birodalom huszonegy vezető személyiségét, háborús bűnösöket, a béke és az emberiség ellen elkövetett bűntettek elkövetőit. A huszonkét évvel ezelőtt elmondott vádbeszéd megállapításai azóta is élnek és éberen tartják az emberiség lelKiismeretét. Hiszen a bűntetteket, amelyek a náci gonosztevőket terhelték, azóta is elkövették és elkövetik újabb háborús bűnösök. A világ különböző részein azóta is háború folyik; és nem csupán a harctereken folyik a vér. Bombák, a második világháborúban használtaknál pusztítóbb bombák hullanak védtelen, ártatlan polgári lakosságra, üzemekre, iskolákra, kórházakra, családi otthonokra. Olyan embertelenül hulltak a bombák Koreára, és hullnak Vietnamra, mint ahogyan a fasiszták gyilkolták az embereket, és ahogyan lehullott a két atombomba Hirosimára és Nagasakira. Ma Vietnamra —- és holnap. . Az első világháború tízmillió halottjából ötszázezer volt a polgári lakos. A második világháború ötvenötmillió áldozatából már 28 millióan a hátországban estek a pusztítás áldozatául. Egy újabb világháború még súlyosabb áldozatokat követelne. Figyelmeztetően pereg a film; azért volt annyi áldozat, mert a lakosság nem volt szervezetten felkészítve, hogyan lehet csökkenteni a pusztítás arányát, mértékét. Kiáltó ellentét London és Hirosima. Az angol főváros életét még a V-rakéták sem tudták megbénítani, mert kifogástalanul működtek a légoltalmi szervezetek. Hirosima viszont távol esett a hadi események zónájától, a japán hadvezetés nem tartotta szükségesnek a lakosság felkészítését, ezért történhetett meg az óriási pusztítás, a készázezres emberáldozat. A felkészületlenségre jellemző, hogy még órák múltán sem tudták, tulajdonképpen mi is történt. | A nukleáris csapás veszélyét ma sem lehet lebecsülni, valóban óriási károkat okozhat, városokat semmisíthet meg, de a lakosság felkészítése, felkészültsége nagymértékben csökkentheti a veszteségeket. Hogyan? Ha mindenki elsajátítja az élet- és vagyonmentés legfontosabb tudnivalóit. A film egy város mindennapi életét mutatja be. az üzemekben folyó munkát, az iskolákban tanuló gyermekeket, a tereken napozó öregeket — és azt is, hogyan készülnek fel esetleges veszélyekre. A felkészülés egyrészt abból áll hogyan kell alkalmazni az egyéni védőeszközöket: a gázálarcot* a védőruházatot. Másrészt, hogyan kell előkészíteni a lakást, biztonságosan elraktározni az élelmiszereket. Harmadsorban pedig; hogyan kell előkészíteni a különböző óvóhelyekét. Még egy szükségóvóhely is csökkentheti az atombomba lökő- és sugárhatását. A nagyvárosok metrói például nagy tömegek számára biztonságos óvóhelyek... Nálunk a felkészítés szolgálja a lakosság polgári védelmi oktatását, amelynek során mindenki megismerheti a nukleáris, a vegyi, a hagyományos romboló fegyverek elleni védekezés legfontosabb tudnivalóit. Ez az oktatás folyik most Szekszárdon, hivatalokban, munkahelyeken, lakókörzetekben. A mep-ei bíróságon folyó filmvetítés is ezt a célt szolgálja. Az oktatás részvevői bírák, ügyészek, az adminisztratív személyzet. Ott látni dr. Szily Lászlót, a megyei bíróság elnökét, dr Szilcz Ákos megyei főügyészt is... A DÉDÁSZ-nál. a vasipari vállalatnál — és másutt is — vezetők és dolgozók együtt vesznek részt az oktatáson. | A háború veszélye nem csökkent. Bármikor akadhat egy őrült, aki bármelyik percben tűzfolyammá változtatja a világot. A várható csapások következményeinek elhárításához nem elég a fegyveres erő — ahhoz szükséges a lakosság egészének kiképzéttsége. felkészültsége. BL
