Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

186«. március 10.' TnTJiA MFC,VÉT NÉPÚJSÁG CSUPASZEMEK Heten vannak a VII/A-ból meg egy fotós fiú, az már nyolcadi­kos, és egy póttag: ő még csak ötödikes. Ez a kilenctagú együt­tes a Csupaszéin Örs. Dombóváron, az ének-zene tagozatú általános is­kolában találhatók minden szer­dán, őrsi foglalkozáson. Talpraesett, ügyes úttörőripor­terek. Bármikor készek arra, hogy a betévedő idegent meginterjúvol­ják, Magam is „áldozatul” estem kérdező szenvedélyüknek. Sajnos, nem törlik le a feleleteimet a magnetofonszalagról. Csúnyán krákogok, hümmögök, bizonyta­lankodók. Vigasztaltak: először mindenki így dadog ha váratla­nul az orra elé tartják a mikro­font. Magnetofonuk gyönyörű, modern. A helyi fogyasztási és értékesítési szövetkezettől kap­ták ajándékba, vigyáznak is rá. FELTÉTELLEL — Kj lehet tagja a Cisupaszem őrsnek? — Akinek Legalább négyes a bizonyítványa. — Mikor alakultatok? — Novemberben. — Az első újságotok megjele­nése? — December 17. — Vezetőtök? — Bandi bácsi. Magyarszéki Endre tanár úr. MÓDSZER Látogatásom egyben tapaszta­latcsere is volt. Jegyzetelek-e? Mit? Sikerült-e minden riport­alanyomat szóra bírni? Ennél a kérdésnél elidőzünk, mert kide­rült, hogy egyes tagjaik „peche­sek”. Mindig akadályba ütközött a riportfelvételük. Egy eset ások közül, amely Bérdi Ágnessel tör­tént: Neves táncdalénekest vártak a községbe. Autóval érkezett, és pont a helyszínen romlott el a gépkocsija. Ágnes csak várt, és figyelte, amikor hozzálátott a sze­reléshez . Türelmesen várt, csak a hidegben topogott néha. Több, nánt egy óra hosszat ácsorgott, és végre elkészült a. javítás. Saj­nos, az előadás már így is késett, riportkészítésre nem maradt idő. Ráadásul, a terem, ahol a mű­vész fellépett, zsúfolásig megtelt. Igazolványát magasra emelve keresztül fúrta magát a sorokon, és megállt az öltöző előtt. Szü­netben kitartó várakozása jutal­mául végre interjút adott az énekes... ÚJSÁG IGAZOLVÁNY Havonként megjelenő újságjuk van. A járás nagyobb csapataitól lebélyegzett borítékban kapják a tudósításokat. Minden csapatból két pajtás a tudósítójuk, és az őrs minden tagjához tartozik te­rület, amelyikért felel. Még a kez­det kezdetén felosztották, ki tart­ja a kapcsolatot Muciival, ki Gyulaijai, vagy a többi község­gel. Még tudósítói tanfolyamot is rendezték a téli szünetben. A . „külső munkatársaknak” zöld," a riportereknek piros fedelű könyvecskéjük van. Bélyegzővel, fényképpel természetesen. Ä kör- alakú bélyegzőt Mészáros Erzsé­bet rajztanárnő készítette. Az igazolványt viszont az őrs tag­jai „szalagmunkában”. Volt aki fedelet hajtogatott, a másik vá­gott, a harmadik ragasztott. Nyu­godtan leírhatom: pompás iga­zolványok lettek. Szörnyen sajnálatos, hogy ed­dig még nem kérte el tőlük sen­ki sem. Puszta bevallásra elhit­ték, hogy úttörőriporterekkel áll­nak szemben. AZ ALANYOK — Kivel beszélgettetek már? — Magyarországon járt vietna­mi diákkal. — Táncdalénekesokke]. — Veterán kommunistával. — Más csapatok tagjaival. — Magnetofonszalagra vettétek ezeket a beszélgetéseket? — őrizzük is. Van már 130 perces műsorunk., Télapó-ünnnepség. Szaktárgyi verseny. Kirándulás. Hulladék- gyűjtés. Farsangi bál. Sorolhat­nám1 az eseményeket, újságjukból idézve. A riportereknek kettős feladatuk van: feldolgozzák a csapatoktól beérkezett tudósításo­kat a havonként megjelenő 150 példányos újságba, és hangos hír­adót készítenek. Ebbe kerülnek a magnetofonszalagra felvett ri­portok is. Újságuk címlapja alighanem több színű lesz a jövőben, az ed­digi piros helyett. Játéknyomdá­val készítik. Festéket a szekszár­di nyomdától kapnak, a cikkek gépelésében, az újság stencilezé­sében pedig a helyi KlSZ-bizott- ság nyújt segítséget­Meghallgattam néhány riportot. Ügyes, frappáns kérdéseket tet­tek fel, és a zenét jól kapcsolták a prózai szöveghez. Van újszerű kísérletük is: öninterjú, SZEBBEN HANGSÚLYOZNAK A riporterség persze komoly munkát is jelent, sok szabad dél­után feláldozásával. Ezért a szü­lők féltek is, hogy a megterhe­lés a tanulás rovására megy. Érdekesen, az ellenkezője tör­tént, Á magyar tanárok felfigyel­tek, hogy milyen változás ta­pasztalható a kiejtésükben he­lyesírásukban az őrs megalakulá­sa óta. Szebben hangsúlyoznak, és kijavítják egymást, ha egy- egy szót helytelenül mondanak. Még egy titkot tudtam meg: vasárnaponként mindig másnál jönnek össze a pajtások. Egy ked­ves régi baba helyettesíti a mik­rofont, és persze meginterjúvol­ják egymást, vagy képzeletbeli személyeket kérdezgetnek. Erős barátság fűzi össze mindnyáju­kat. Nincs vetélkedés, nincs sze­mélyes dicsőség, minden siker az Vállalatok, szövetkezetek figyelmébe ajánljuk : érintésvédelmi mérések és villamos berendezések tűz­rendészet! felülvizsgálatára vonatkozó szolgálatunkat. Kívánságra részletes ismertetést küldünk, szerződési kötünk. Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz, Tolna. Telefon: 141. (93) őrsé. Monostori Marianna, Csiz­madia Éva, Szilvási Sarolta, Lé- bényi Klára, vagy bármelyik név helyett ők egyszerűen: „csupa­széinak”. A KÖRNYEZET Korrektoruk, összefogójuk Ma­gyarszéki Endre. Régen a nagy- mányaki pajtások vezetője volt, tapasztalatait itt hasznosította. Pedig a körülmények cseppet sem kedvezőek: nincs szabad he­lyiség, az őrsi összejöveteleket a tanáriban rendezik. Áz udvar egy dróttal elkerített földterület, a szomszédban folyó építkezés az iskolaudvarból „harapott le” egy darabot. Mozgáslehetőségük nincs az itt tanuló gyerekeknek. Mégis bizonyítanak, hogy nem a kör­nyezettől függ az úttörőmunka. Van bennük fantázia, kitartás, kedv. A serdülőkben élő kíván­csiságnak nem is lehetne haszno­sabb irányítása, gyümölcsözteté- se a riporterségnél. MOLDOVÁN IBOLYA A tsz­erdőgazdálkodása Sok a rontott erdő - támogatás a megyének Népi ellenőrzési vizsgálat álla­pította meg 1967-ben, hogy a me­gye közös gazdaságainak erdő- gazdálkodása sok tekintetben ki­fogásolható. Nem fordítanak kel­lő gondot, illetve szakszerűséget az erdőterületek kezelésére és új erdők telepítésére. Igen nagy az úgynevezetté rontott erdők terü­lete: szakszerűtlenül végezték a felújításokat, tervszerűt! énül az irtást. A rontott erdő egy harmadát sem adja annak, amit akkor nyúj­tana, ha kifogástalanul, teljes szakszerűséggel végeznék a szük­séges munkákat. A népi ellenőrzési vizsgálattal feltárt hibák megszüntetésének céljából első lépésként tanácsko­zást tartottak Szekszárdon a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének rendezésé­ben. Fekete Gyula, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadászati Igazgatósá­gának helyettes vezetője ismertet­te az erdőgazdálkodás igen nagy jelentőségét. Jelenleg hazánkban az egy főre jutó papírfogyasztás évente 32 kiló, de 70—80 kilóra fog- Megkülönböztetett — Erdőfelügyelőségek növekedm a nyolcvanas évekig. Ez a körülmény arra kötelezi a szövetkezeteket és az állami gaz­daságokat egyaránt, hogy tervsze­rűen gazdálkodjanak az erdővel. Szorosabbra kell fűzni az erdő- gazdaságok és a tsz-ek kapcso­latát: erdészeti szakembert alkal­mazni, vagy önállóan egy-egy tsz- nek, vagy több tsz közös össze­fogásával. Szakember irányítása nélkül nem érhetők el a kívánt eredmények. A másik oldal vi­szont az, hogy jobb facsemete-el­látásra van szükség: ezt kérik a szövetkezetek az erdészetektől. A fásítás, erdőtelepítés lehetősége igen kedvező, mert továbbra is kapnak a tsz-ek állami támogatást, de csak akkor, ha a munka tel­jes szakszerűséggel történik. Fe­kete Gyula erre külön felhívta a figyelmet. Tolna megye megkülön­böztetett támogatást kap, mivel körülbelül 14—15 ezer hold az el­hanyagolt erdőterület megyénkben. Minden megyében érd öf el ügyes­ségeket hoznak létre. Ezek felada­ta lesz őrködni a szakszerűség be­tartásán. Nyolcmilliós a terv A lakosság érdeklődik, mikor lesz tégla A kölesül üzemben, készen áll­nak a gépek. Egész félen javítot­ták a nagy teljesítményű prést, szállítószalagokat, és a sok évi szokástól eltérően, idén annyi tar­talék alkatrészt, villanymotort is beszereztek, hogy nem kell félni a hosszú üzemzavartól. — Az idén kétszer annyi téglát kell gyártanunk, mint öt évvel ezelőtt. Évenként félmillióval emelkedett a tervünk. Az idei év a kivétel, mert hatszázezer téglá­val kell többet készíteni, mint ta­valy. Központunk utasítása úgy szól, hogy idén hétmillió 750 ezer téglát kell csinálni, mi számítunk arra, hogy sok lesz az elemi kár, és így „házi tervünkben” már nyolcmillió 100 ezret írtunk elő. úgy tervezzük, hogy 170 munka­napon tudjuk a prést működtetni — mondotta Kővári István gyár­vezető. — És milyen lesz a tégla minő­sége? — A szokáshoz híven, első osz­tályú a termelés több mint ki­lencven százaléka. Eddig is híres volt téglánk, nagyon keresték, s most, hogy újabb intézkedéseket tettünk a minőség további javí­tására, várható, hogy a keres­let növekszik. Igen nagy körzetben csak a kölesdi téglagyártól lehet téglát vásárolni. Nagy Dezső, a nagy­4- to;. Oy, \V’' ..; - .. A TOLNA MEGYEI ÁLLA­MI ÉPÍTŐIPARI VÁLLA­LAT felvételre keres lakatos, ács, víz­fűtésszerelő, villanyszerelő szakmunkásokat, kubikosokat, és szerelőipari segéd­munkásokat. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Távollakóknak munkásszál­lást és különélést biztosí­tunk. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti és mun­kaügyi osztályán Szekszárd, Tarcsay V. u. irodaház. (124) Pintér Lajos volt a művezetője annak a földgép vállalati munka­csoportnak, amely a téglagyárban húszezer köbméter földet ké­szített elő téglagyártáshoz. dorogi TÜZÉP vezetője szinte na­ponta kérdezi, mikor lesz már tég la. Akkora az igény, hogy a kö­lesdi és a nagydorogi TÜZÉP-te- lepek a gyár egész évi termelését át tudnák venni'. Szinte napok alatt értékesíteni lehetne az egész évi termelést. Sajnos, azonban az ország más részébe is kell tég­lát szállítani, a vasútra történő fuvarozás megdrágítja 1 az árut. Előfordult azonban, olyan eset is, hogy Kölesdre Jugoszláviából ér­kezett tégla, ugyanakkor az itt gyártottnak jelentős' részét elszál­lították. Mondani sem keil, hogy ez a faluban milyen megütközést keltett. Egyébként még az idén sem ol­dódott meg az immár egy évtize­de húzódó ügy: nincs megfelelő mennyiségben szárítószín. Azért kell mindig félmillióval több nyers téglát gyártani, mert eny- nyit minden évben elmos a zá­por. Az országos átlagban leg­alább egyhónapi termelés fo­gadására alkalmas szántóterület áll a gyárak rendelkezésére, itt az egymillió-százezres havi hely- szükséglet helyett, csak 810 ezer tégla szárítására van hely. Ennek is nagy része a szabad ég alatt van. Tehát itt költeni ken arra, hogy a szárításra összerakott tég- lacsornókat befedjék. ha az eső elmossa, eltakarítsák a megsem­misült téglát. Amit a téglagyáriak elvesztenek a vámon, azt igyekeznek bevenni a réven. Négy mázsányi szenet .kevernek ezer téglához szüksé­ges agyagba. így az ezer tégja égetéséhez szükséges egymillió ka­lóriából hétszázezret téglával együtt Visznek a kemencébe, és az égető munkásoknak csak há­romszázezer kalóriányi szenet kell lapáttal a kemencében eltü­zelni. Ugyanakkor a bekevert, szén mázsája alig. öt forint, míg a kemencében csalt drága, 15—21 forintos szenet lehet tüzelni. A minőségjavítás másik mód­ja, húszezer köbméter földet for­gattak a présgép elé. így megfe­lelően keverni tudják a „zsíros” és „száraz”, a homokköves agya­got. Ezáltal a tégla jelentős ré­sze négyzetcentim ..erenként nem 150 kilót, hanem legalább kétszáz kilós nyomást is elbír. A kölesdi üzemben jól fel­készültek a szezonra. A korábbi évek krónikus munkaerőhiánya úgy látszik idén nem fegyegeti a gyárat. És egész évben egyenle­te^ l,ehet a munka, a megfelelő előkészítés nyomán ió minőségű a tégla... Es a lényeges: a kör­nyék lakossága hozzájut a fontos építőanyaghoz. —Pj— A riport elkészítése után érte­sítést kaptunk Kölesdrcl. meg­kezdték a téglagyártást. A gépek kifogástalanul működnek, a ter­melés zavartalan.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents