Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-10 / 59. szám
4 ÍÖLNA MEGYEI VEPÜJSÍrt lát>8, inávcius 10. Nyolcvan éve született Makarenko, a kiváló szovjet gyermekek nevelése a legnehezebb pedagógus és író. Egyik érdekes meg- pedagógiai feladat”.; Indoklását re-jt- áilapitása; „a normális körülmények. ' között született, vagy akár később venyunk függőleges 13., vízszintes normális viszonyok közé helyezett 79., 27. és 1. számú soraiban adjuk. Vízszintes: 13: „Színek és ...” — fogja más kilátását. 35. Veszprém Kaffka Margit műve. 14. Kubai ere- megyei község. ‘36. Kálium és szamaci élű tánc. 15. Igék egy csoportja. 16. rium vegyjele. 38. Cselekvést kife- Német költő (1875—1928). 18. ..Kisér- jező szó. 40. Az íróeszköz. 41. Orosz tét. . — Mikszáth egyik műve. 19- női név. 42. EEB. 43. A kaviár is ez Tág. 20. £TE. 21. Lehel — másképpen. 44. Bál betűi. 45. A vízszintes 76-ra 23. Bánat. 24. Világítógáz. 26. Olaj is, vág. 46. Vitamindús sűrítmény. 5;. lap is van ilyen. 29. Fiatal szarvas- Lásd vízszintes 33. 53. J5szak-olaszof- tehén. 30. Gyermekjáték fadarabból, szági város. 55. Szárnyas. 56. Hang- 31. A KE. 33. TS. 34. Férfinév. 36. utánzó szó része. 57. Kettőzött kettős- Szín a francia kártyában. 37. Kelet- betű. 59. A föld felé, 61. Egy fiú a ázsiai teherhordó — hiányosan. 39. Pál-utcai fiúk közül. 62. Somogyi köz- Abéoé-rrésziet. 40. Ékesítő tárgy, név- ség. 63. Idegen női név. 65/ Még nem élővel. 42. Szomorú, bánatos költe- óriás! 68. Fából készült kisebb híd. meny. 46. Díszes épület. 47. Afganisz- 71. Női név, becézve. 73. IUY. 75. tán fővárosa. 48. RC. 49. Idő igéje Liszt minőségjelzése. 77. Betű, fon. nen. lehet. 50. S rülés. 51. A hét vezér j3. e. egyike. 52. Ifjúsági folyóiratunk röv. 51. Felsőfok jele. 56. Egyik megyénk Beküldendő: a függőleges 13., víznevében; szerepel. 58. Taszít..: 60. Győr- szintés 19, 27. és 1. számú sorok még- Soprom megyei község. 63. Ürmérték fejtése. • . röv. 64. Kikötőváros az Arab-félszi- ,oco geten. 66. Igekötő. 67. Ausztráliai fu- •: J96?' tóffindác. 61 Pest megyei község. «). Keresftreűvénv” A tetves ME. 70. Fáj dalomcsilte pite. hévéi övei. - j“™*I "Spy 72. ...az arcára: meglátszott rajta, tönvví* soreoliunk ki* szePlrodalmí 74. Nem áll biztosan. 76. Szabász könyvet sorsolunk la. jegyzi. 78. Indiai nyelv. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtese: vízszintes 1: Lúdbőrzik nézd Függőleges: 2. ösdj. 3. Szignálja. 4. a. (függőleges 12:) tócsa vad vidám; ÁKK. "5. Vég nélküli érzékszerv7. 6. (függőleges 15:) kamaszfiús szellőkkel . . .s-Éoire, község a .Loire fojyp part- iár a fák; (függőleges 18:) alatt e zaján,' 7. Atnericum és urán vegyjele -jong; (vízszintes 61:) Radnóti. — Á 8. Egyfoiima betűk. 9. Kongói nép- vers Cfme. Március. ' törzs. 10. Kívül. 11. Személyes névmás. 12. Házat ..szétszed”. 17, Kielégítene- A hplyes megfejtők a. következők; nék az igényéi.' 22. Késnek is, szatí- Mátai Irén Szekszárdi Kamarás Gá- , „i , . TI<ST. •- wv-17 bor Dombóvár, Hudanik Antal Dunarának is •* ‘ g y ’ . * szentgyöpgy, ifjú Gulyás JTerene 27. Szemeiyes.Jieymas, .de. romai pzam Gyönk. Fodor József Paks. A megfej- is. 28. Udvarias. 30. Igekötő. 32. El-tőknek a könyvet postán küldjük el- < Alig múlt el száz esztendő azóta, hogy a járművek gyorsasága rohamosan növekedni kezdett, s ezzel párhuzamosan a közlekedési balesetek száma is' megsokszorozódott. Ma már néhány országban a vezető halálokok közt tartják nyilán. Világszerte a közlekedés rendezésével igyekeznek gátat szabni a balesetek szaporodásának. A megelőzést szolgálják a különböző színű jelzések is. Amióta a közlekedésben a színek nek jelentős szerep jutott, azóta kiderült, hogy hússzor több a férfi szántévesztő, mint a nő. Az élettani kutatók régóta keresik ennek a nemek közti aránytalan megoszlásnak a magyarázatát éppen úgy, mint az alapjelenségnek, az emberi színeslátás mechanizmusának a titkát. Az 1967. évi orvosi Nobel-díj egyik kitüntetettje, George Wald profesz- szor munkássága mindkét kérdés megoldását jelentős mértékben segíti elő. Az élettani vizsgálatok már régóta tisztázták, hogy a szem ideg-hártyájában, a retinában a színeslátást az úgynevezett csapok közvetítik. Ezek az érzékelő végkészülékek veszik fel az ingereket és továbbítják az agykéregbe, ahol színeslátás élménye keletkezik. A rendkívül aprólékos yizsgájatok azt is kiderítették, hogy háromféle csap létezik és a bennük lévő anyagok közvetítésévei alakul ki a színérzés. Két nézet állt egymással szemben, hogy a háromféle csap milyen módon közvetíti a színeslátást. Hering és követői azt vallották, hogy a háromféle csapban két-két szín, illetve Színtévesztők — színvakok ezek átmenetei és árnyalatai találhatók. Az elsőben a kék-sárga, a másodikban a vörös-zöld, a harmadikban a fekete-fehér színek továbbítására érzékeny anyag rejlik. Azt is tudni vélték, hogy ennek az anyagnak vegyi bomlása a sárga, a vörös és a fehér, visazaalakulása pedig a kék, a zöld és a fekete színeket kelti az emberekben. Helmholtz és hívei viszont azt állították, hogy három alapszín létezik: a vörös, a zöld és az ibolya. A különböző csapok e színekben megfelelő hullámhosszúságra érzékenyek. E színekből valamennyi többi szín kikeverhető. Ha mindhárom csap azonos ingert kap, fehér keletkezik, inger hiányában pedig fekete színt látunk. Wald szellemes kísérletsorozattal kimutatta, ha valakinek a szemében a három alapszín közül kettőt ideiglene- nesen lebénítanak, csak a harmadik A szállításban korunkat a gyorsaság jellemzi, ami az árufuvarozásban azt jelenti: ma kirakni és holnap a címzettnek átadni. Ennek a megvalósítására tesznek kísérletet például Hamburgban is, ahol az első „tartály- gyorsyonat”-ot indították útnak. A tartályokat (konténereket) különleges, kerekeken gördülő autódaruk emelik le a vagonokról, illetve rakják át másik szerelvényre. Ilyen módon lehet gyorsítani az áruszállítást. színt látja. így sikerült bebizonyítás ni a Helmholtz elmélet igazát, csak három alapszín létezik. A színtévesztők közé azok tartoznak, akiknek a szemében nem teljes értékű a háromféle csap. A hiányosságok mértéke szerint alakulnak ki a különböző színtévesztők. A tapasztalat azt mutatja, hogy általáhan csak egy csap színérzékelő képessége ezo- kott hiányozni, de legtöbbször ez is elegendő arra. hogy a betegségben szenvedő ne lehessen járművezető, illetőleg ne dolgozhasson olyan beosztásban, melynél a színek felismerésének jelentős a szerepe. A szintévesztés megállapítására színes mozaikokból összeállított vizsgáló táblákat használnak, melyeknek elrejtett betűit, a színtévesztők nem veszik észre. Olyan táblák is léteznek, melynek ábráit viszont csak a séta* tévesztők tudják éraékelni. A színtévesztést gyakran összekever rik a színvaksággal. A színtévesztők ugyan helytelenül értékelnek egyes színeket, de színesen látnak. A színvakság nagyon ritka betegség, a benne szenvedők semmilyen szint nem érzékelnek s a világot fekete-fehév árnyalatban látják. A színtévesztés öröklésére vonatkozólag George Wald érdekes hipotézist dolgozott ki Megértéséhez tudnunk kell azt, hogy az emberi sejtekben az öröklés anyagát továbbító 23 kromoszómapár található. A szaporodási sejtekben, a petesejtben és az ondószálban azonban nem párosak a kromoszómák, ezekben csak 23 kromoszóma mutatható ki. A női sejtekben a kromoszómapárok közül a huszonharmadikban,' amely az utód nemének kialakítására is szolgál, két egyforma, tudományos jelzéssel X, X kromoszóma található. A peteseítben ezeknek a fele foglal helyet, tehát a huszonharmadik: kromoszóma mindig X. A férfisejtek huszonharmadik kromoszómapárjában a nőben található X mellett egy másfajta, Y-nal jelzett kromoszóma is van. Az ondósejt bármelyiket tartalmazhatja, tehát a huszonharmadik lehet X, vagy Y. Ha a fogamzás során a tuzzonhurma- dik kromoszómában X-et tartalmazó ondósejt végezte a megtermékenyítést, az utód nő (XX), ha ez Y, sídkor az utód férfi (XY) lesz. Wald elmélete szerint a színtévesz- tést^a huszonharmadik X kromoszóma viszi tovább. Ha az utód nő, akkor a hibás színlátást tovább vivő X kromoszóma mellett van egy normális színlátást biztosító X is és ez a károsítás mértékét csökkenti. Ha viszont a hibás X kromoszóma mellen egy Y kromoszóma került a petesejtbe, akkor ez a károsító hatást nem ved! kL Ez az oka annak, hogy a nőknek három-négy ezreléke színtévesztő, a férfiak közül viszont hatnyolc százalék szenved ebben a betegségben. A színtévesztést a mai tudásunk szerint nem lehet gyógyítani, de az új felfedezések a száneslátásról, valamint a színtévesztés örökléséről alkotott hipotézis a reménykeltő újabb kutatásokhoz jelent új lehetőségekéi.. Dr. V, P, — Hosszú életű lesz. . . — kezdte. Galamb dühös lett. Más nem hiányzik! — Hallja, nem fontos meghamisítani a való- ;ágot. Csak mondja ki bátran, hogy nem élek »ká... — Hosszú életű lesz a rumi Úr... egészen liztos. Ez itt az életvonal, a hüvelykujj alól in- iul ki, és átmegy a tenyéren.. . Jó hosszú vo- lal. ., — Nézd, öregem. . Nem is olyan hosszú, ■sark piszkos a kezem, azért látod így... de ha óbban megnézed — próbálta rábeszélni, színű :önyörögve, de a varázsló állhatatos volt. _ Ez így van. . Hosszú életed lesz. És itt. — 118 — Ez érdekes..., különös... Egy nő szelleme üldözi Mi?... Hohó! A széliem... No, nézd! — Idehallgass, öreg Ali baba! Te tudsz erről a szellemről?... — Igen. Én tudok róla... Egy szép, szomorú nő szelleme követi a csapa tbc... Nadov közbedörmögött: — Ne éljek, ha nincs így... Most már elmondom, hogy a múltkor... valamelyik oázisnál.. azt hittem, hogy a bortól van, mert oázisban én mindig részeg vagyok, láttam egy nőt, a sivatagban ült, túl az oázison, és énekelt. .. — Nadov! Nem voltál részeg! Én is láttam — bólogatott Galamb, és a varázslóhoz fordult. — Ide hallgass, Aladdin! Ha ismered a kísérteiét, és alkalmilag látod, mondd meg neki, hogy tisztelhetem, és ne féljen • főiem, én nem hara- . pok, és nagyon tetszik nekem. . . Szeretnék megismerkedni vele. — Micsoda hülyeségek ezek — mondta idegesen Hildebrandt. aki eddig egy szót sem szólt. — Hallja, Galamb, a Szaharában nem hálás dolog kísértetekkel tréfálni. — Nem hülyeség, cimbora — világosította fel Galamb —, egy kísértet jár a csapat útán. elegáns nő, és háromszögletű jel van a kezén. Ez a kedvenc dala... És előrántotta a szájharmonikáját. . . .Millió csillag ragyogott a sivatag felett, tágfényú, szokatlanul nagy, vöröses és rezgőén ezüstszínűéit, a mozdulatlan pálma- és fikusz- lombon át. És Galamb behunyt szemmel, ..érzessed’’ rezgetve a tenyerét, szája szegletéből finoman, élesen fújni kezdte kis hangszerén a dalt: ,,Si l’on savait...” Két majom, átutazóban egy tamarisz.kusz kp — 119 — rónájáról a szemközti platánra, megállt és kíváncsian nézett le a lombok közül... A hold ezüstös fényében tisztán látszott a távoli sivatag felett ködszerűen lebegő por... És Galamb fújta s ,„S Tan savaifVt, valamennyi szem a távoli Szahara felé irányult, hogy talán a daltól, mint egy hívásra, megjelenik a szellem. E helyett valami más, valami sokkal meglepőbb történt... — Gazember! — Rikoltotta Kölyök. — Gyilkos gazember... És szinte a levegőn át úszva, nagy ívű tigrisugrással rávetette magát... Pencroftra! Két kézzel eltaszította az amerikait a torkánál fogva, villant a rohamkés, és bizonyára leszúrta volna, de az egérképű szikár ember rövidesen kicsapott, szabályos horogütéssel állón találva Kölyköt. Az ütésnek alig volt lendülete, de Pencroft hihetetlenül erős lehetett, mert egy apró reccsenés hallatszott, és Kölyök ájultan bukott a földre. . . Döbbenten álltak. Pencroft lihegve igazította a zubbonyát, és Kölyök még ájultan is egész testében remegett. Valamitől sokkszerű állapotba került. .. .. .Az erődök felől egymás után felbúgtak a takarodók. és ki-ki siétett a laktanyája felé. * Mentek . . . A menet közepén haladt a kétszáz fegyéne . Bennszülött és fehér rabok vegyesen. Jobb csuklójuknál fogva párosán összekötözték őket. Durva barnás vászonruhában voltak. Ezeket ötven goumicr kísérte. Arab csendőr, a gyarmati közigazgatás legdurvább eszköze: fényesen öltöztetett bennszülött, a kiképző altisztekből elsajátított -zotgálati stílus műveltségénél: "őgjével. — 1?0 —
