Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-10 / 59. szám
wpw5. tssstrcros sOo TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Eredmények után, feladatok előtt A Tolna megyei termelőszövetkezetek tavalyi gazdálkodásának értékelése Immár hagyomány, hogy a< YZárszámadó közgyűlések: befejezése után a Tolna megyei Nép-' 'újság évről évre közli a zárszám-' 'adások alapján a termelőszövet-: 'kezetek előző évi gazdálkodásá-Y . nak értékelését. Ezúttal is, mostT Imár másodízben dr. Braun Ml- ^ 0hály közgazdászt, a megyei ta-X , ,nács vb mezőgazdasági és élei- a Zmezésügyi osztálya helyettes ve- »» ozetőjét kértük meg, a tavalyi# < »zárszámadások megyei szintű ♦ » »összegezésére, elemzésére. Az# «»alábbiakban közöljük dr. , Braun# < 'Mihály cikkének első részét. T Tolna megyében a tsz-ek évek óta tartó törés nélküli fejlődése 1967-ben is folytatódott. A mezőgazdasági termelés legfontosabb mutatója és az egész üzem értékelésének alapja a termelés volumenének alakulása. Ezt kifejezi a halmozott, illetve halmozatlan termelési érték, amely 1967-ben 2008 millió forint, az előző évi bázishoz viszonyított fejlődés 9.4 százalékos. nya egyik legkifejezőbb mutatója a mezőgazdasági termelés belterjességének. Reprezentálja, hogy a mezőgazdasági termékek üzemen belüli felhasználása, ezen keresztül új értékkel történő növekedése mennyire történt meg, illetve a termékek egy része közvetlenül növénytermesztésből elhagyja az üzemet. 1967-ben ez az arány 74,8 százalék, 0.7 százalékkal alacsonyabb az előző évinél mutatva azt, hogy a növénytermesztési ágazat, mint végtermék ÜJST ÄSFÄ JüSí "it kiborító fejlődőt, . gyoriabban A harmadik ötéves terv második évének befejeztével — a gazr daságirányítási rendszer reformjának bevezetése előtti utolsó évet zártuk le 1967. december 31-én. Tolna megyében a mező- gazdaság és ezen belül elsősorban a termelőszövetkezeti közös gazdaságok szempontjából az elmúlt esztendő a maga természeti, éghajlati viszonyaival alapjában véve kedvező feltételeket adott a termeléshez, a jövedelmező gazdálkodáshoz. A múlt évben már bevezetett új gazdaságpolitikai intézkedések ugyancsak pozitív módon segítették elő, hogy termelő- szövetkezeteink 1967. évben jó eredményt érjenek el és megteremtsék az 1968. évi gazdálkodás előfeltételeit, élhessenek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket kormányzatunk a tsz-ek részére biztosított. Tolna megyében 1967. december 31-i fordulónappal 117 mező- gazdasági, két halászati termelő- szövetkezet, három tsz-közi termelési vállalkozás és négy tsz- közi építőipari vállalkozás készített zárszámadást, foglalta ösz- sze gazdálkodásának számszerű eredményeit. A zárszámadások felülvizsgálatában, jóváhagyásában követett új rendszer alapján a megyében tételesen csak 22 tsz zárszámadása került a járási szervek által felülvizsgálatra és ellenőrzésre, a zárszámadások összesítését csak a legfontosabb számok vonatkozásában végeztük el. informatív jelleggel. A teljeskörű és végleges összesítés gépi úton történik, annak értékelése csak év közepén válik lehetségessé. Az előzetes információs jelleggel készített összesítés szerint mozott termelési érték 6541 forint. A halmozatlan termelési érA je’entős termelésfejlődést néhány növény elért termésátlaga ték 4892 forint. A halmo- .. zott és halmozatlan termelési ér- dinamikájában az alabbi rövid ték egymáshoz viszonyított aráösszeállítás szerint mutatja: 1965. 1966. 1«7. őszi búza q/kh 12,8 13,7 15,5 Őszi árpa q/kh 13,— na 12,3 Kukorica q/kh 19,4 20,1 18,9 Cukorrépa q/kh 182,— Ml,i»«,— Az állattenyésztésben is fejlődés történi: 1965. 1966. 1967. Szarvasmarha ossz. db 37 235 37 406 41 030 Ebből: tehén db 13 466 13 091 14 044 Sertés db 106 790 96 962 112 381 Koca db 11 619 10 985 11 647 Vágómarha ért. db 12 877 13 442 13 511 Vágósertés db 106 773 114 131 102 398 Tej hl 204 052 244 768 285 218 A minőségváltozás, illetve javulás, másrészt bizonyos mértékig az árrendezés is elősegítette a tsz-ek termelési volumenének növekedését A termelés növekedése természetesen anyagi ráfordítás és élőmunka-felhasználás eredményeként jött létre. A tsz-ek összes élőmunka díja nélküli költsége 1127 millió forint a halmozott termelési érték 55,6 százaléka, a halmozatlan • termelési értéknek 75,l_százaléka. A költségszint az előző évhez viszonyítva javult, mutatva, hogy a tsz-ek szemléletében mindinkább érvényesül a gazdaságosság, a költségekkel történő takarékosság. Az elért termelési eredmények országos viszonylatban is számottevőek megyénkben, azok növelésére természetesen további lehetőség van, és szükséges is a termésátlagok, az állati termék- hozamok növelése, de emellett véleményem szerint elsődleges a ráfordításokkal való takarékosság. lálkozhatnánk, bizonyára megismerném.. De inkább csak a keresztnevekre emlékszem... Misa ... Sándor... Fedor... Paul... — Bizony, sokat segítettünk nekik... — Nem emlékszem már pontosan talán februárban lehetett, hogy az egész repülőteret az árvíz elöl kellett menteni. — Igön hörtelen gyütt a víz — mondja jellegzetes madocsai táj- szólással. — Alattunk jégtorlasz keletkezett. Amikor szóltunk a parancsnokságnak, hogy veszélyes a víz, először kételkedtek. Mi meg erősködtünk; ismerjük mi a Dunát Erre aztán gyerünk, áttelepíteni a repülőteret. Székárára. Úgy toltuk a repülőgépeket, szántóföldeken keresztül, katonák, civilek együttesen. Szinte a nyomunkban rohant a viz, egy éjjel ideért, egészen a falu alá. — Akkor aztán köszönték, hogy idejében szóltunk... — Ahogy az országból húzódott kifelé a front, amikor Székesfehérvárt végképp bevették, akkor repültek el a mi repülőink is. De volt közöttük, aki még visszalátogatott. Hozzánk is visz- szajött egy őrnagy nálunk lakott, amíg el nem jött hozzánk a felesége. Az is katona volt, itt találkoztak össze, talán két év után. st Szóval, egyszer csak leszáll egy repülőgép a ház előtt, a gyöpre, csak jön be hozzánk az őrnagy. — Hogy vannak papa? — Földet osztunk... — ?? *— Jött egy ezredes; menjünk kimérni, kiosztani az uraság földjeit A magyar kormány kimondta a földosztást. (Így működött altkor a hírszolgálat.) Erre összedoboltattuk « falut, engem választottak meg a földosztó bizottság elnökévé. 'Összeírtuk, ki mennyit igényel, kinek mennyi jár, és elindultunk az uradalmi földekre, mint valami prosecció.*. « D olgarev vezérőrnagynak, a Szovjetunió hősének üdvözlete Madocsán ismét felevenítette a közel negyedszázados emlékeket. Sokan olvasták az újságot, sokan találgatták; melyik is lehet a vezérőrnagy az akkori szovjet pilóták közül A községi tanács elnöke, Boksái György mondja: — Több éves hagyomány már a faluban, hogy májusban magyar—szovjet baráti találkozót rendezünk. A megemlékezést felhasználva, az ideire szeretnénk meghívni Dolgarev vezérőrnagyot. látogasson el hozzánk, hogy együtt elevenítsük fel újra a régi emlékeket, a régi barátságok m A termelőszövetkezeti üzemnek, mint kollektív gazdaságnak termelési célját nem elsősorban az öncélú termelésben, hanem a jövedelem megszerzésében lehet meghatározni. A tsz-tagok által legtöbbre értékelt, az egész évi munka célját a jövedelem nagyságában, biztonságában megtestesítő mutató, az összjövedelem le.' hét meghatározó, ezen belül az egy dolgozó tagra, egy szántóegységre és egy munkanapra jutó személyes jövedelem, illetve részesedés. Tolna megyében az átszervezés befejezése óta mind a négy mutató minden évben emelkedett A tagok összes részesedése az 1964. évi 411 millió forintról 1966- ban 499 millióra és az 1967- ben 527 millió forintra emelkedett Az egy dolgozó tagra jutó részesedés az 1964. évi 12 752 forintról 1966-ban 16 273 forintra és 1967- ben 17 558 forintra növekedett. Az egy szántóegységről származó tagrészesedés 1719 forint Az egy munkanapra jutó részesedés az 1966. évi 79 forintról körülbelül 85 forintra emelkedett. Természetesen az átlag igen sok szóródást tartalmaz, a dunar kömlődi Szabadság 141 forintos egy munkanapra jutó részesedése és az alsónánai Béke Tsz 38 forintos részesedése igen nagy különbségeket takar. Egyébként az 1967. évi jövedelem kedvező alakulása mellett viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a tszrek differenciálódása ilyen vonatkozásban évek óta tartó tendenciának megfelelően tovább folytatódott Az egy dolgozó tagra jutó éves átlagrészesedés legmagasabb volt a dunakömlődi Szabadság Tsz-ben 32 377 forint, a decsi Uj Korszak Tsz-ben mérleghiány mellett is csak 7604 forint, a két szélsőség között 440 százalékos különbség mutatkozik. A személyes jövedelem másik mutatója az alkalmazottak bérének alakulása ugyancsak évek óta emelkedő, az előző évhez viszonyított növekedés 18,4 százalékos, igen erőteljes, mert a tagok részesedése csak öt százalékkal emelkedett. Az egy alkalmazottra jutó munkabér ugyancsak gyorsabban nőtt mint az egy dolgozó tagra jutó részesedés. A termelőszövetkezetek igyekeztek tagjaik részére megfelelő jövedelmet biztosítani. Emellett a tsz-ek döntő többsége megteremtette az 1968. évi termelés előfeltételeit is. 1 (EolyteUukj Nem volt elég kedvező... Hat héttel ezelőtt írtunk arról, hogy a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár üzemet kíván létesíteni Szekszárdin. A tárgyalások megindultak és azóta már véget is értek. Sajnos, negatív eredménnyel. A vállalat nem árult zsákbamacskát, már akkor megmondták képviselői, hogy nemcsak Tolna megyével tárgyalnak, hanem több megyével is. Biztosnak csak két dolog vehető. Az egyik: mindenképpen üzemet akarnak létesíteni, a másik: ezt az üzemet mindenképpen vidéken akarják létrehozni. Ahol kedvezőbb feltételekkel valósíthatják meg a beruházást, ott állapodnak meg az üzemtelepítésről. Mint arról a megyei tanács tervosztályán tájékozódtunk, iSzek- szárdon nem tudták a vállalat által támasztott igényeket minden tekintetben kielégíteni, elsősorban azért, mert a megye rendelkezésére álló kéretek erre a tervidőszakra csaknem teljes egészében ki vannak töltve. Máris folynak olyan beruházás sok, amelyeket részben iparfejlesztési alapból fedeznek, más létesítmények ügyében előrehaladott állapotban vannak már. a tárgyalások. „Gyapjúfonóék’* kicsit későn jelentkeztek, így számukra már nem lehetett oly mértékben biztosítani a feltételeket, mint azok számára, amelyek korábban jöttek. Nyilvánvaló, hogy ahol még nem merítették ki oly mértékben a kereteket, mint nálunk, ott kedvezőbb feltételeket kínálhattak a vállalatnak. A vállalat mérlegelt és a számára legelőnyösebb megoldást választotta. Tudomásul kell venni, hogy szabad a vásár; ipartelepítés terén is. És ha bennünket kissé kellemetlenül érint, hogy nem lesz — legalábbis egyelőre ^ új gyapjúfonó, vagy szövőüzem, meg kell mondani, nemcsak vállalati, hanem népgazdasági érdek is érvényesül akkor, amikor egy vállalat a számára legkedvezőbb, legelőnyösebb megoldást választja ipartelepítésre. ÉPÜL BONYHÁD ÚJ KÖZÉP. ISKOLÁJA Hat és fél milliós beruházás megvalósításán dolgoznak a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei Bony- bádon a főtéren. Építik a kilenc- tantermes közgazdasági technikumot. Az építők ígérik, hogy nem lesz baj a batáridővel és szeptember elsejével megnyithatja kapuit a megye legújabb középiskolája. ..V.'.'i m *! A Bátaszék és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet konfekciós boltja tavaszi ruházati cikkekkel áll a kedves vevőközönség rendelkezésére ! Férfi, átmeneti kabát, női kiskosztüm, női ruha — terlyster anyagból, fiú szivacskabát, bakfis és leánykaruhák — terliszter anyagból. Bő cipőválaszték: női körömcipő, férfi félcipők, gyermek, leányka és Hú cipők. Korszerű, gyors és pontos kiszolgálás kedves vásárlóinknak! (167) III' > " mmm g EGYESÜLT VEGYIMŰVEK* BUDAPEST ni
