Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-09 / 58. szám
J968. március 9. TOLNA MEGYEI NEpTJJSAG 3 1 f ' Kongresszusra készül a népfront A népfront országos tanácsának határozata értelmében a tavasszal összeül Budapesten a népfront IV. kongresszusa. Kétségtelenül belpolitikai életünk egyik legjelentősebb eseménye lesz ez a kongresszus. A magyar népfrontmozgalom jellemző vonásai között a legdöntőob, hogy keletkezése pillanata éta a legigazabb nemzeti érdekek megvalósítására törekszik. A mai népfront elődje hívta harcba annak idején — a kommunisták vezetésével — a magyar társadalom minden rétegét a fasiszta elnyomás ellen, hirdetve a haladás, az emberi és ^ népek közötti összefog Is eszmélt. £s miként már akkor a népfront- politika meghatározója volt az ösz- szefogás a nagy nemzeti eélok megvalósítására — ugyanúgy most is az. Olyan időben ül ös*ze a népfror.. idei kongresszusa, amikor szocializmust építő társadalmunk fontos mérföldkőhöz érkezett. Az új gazdálkodási rendszer bevezetése és kibontakozása érinti egész társadalmunkat, jövőt formáló érdeke népünk minden rétegének. Az is kétségtelen, hogy nemcsak egyszerűen a gazdaságirányítás módszere változik a reform során, hanem változik, fejlődik közéletünk, az egyes emberek gondolkodásmódja, az egész társadalom közgondolkodása. De, aki önmaga és családja mindennapos létén túltekíntve, embertársai sorsával is foglalkozik, aki érdeklődik a közügyek iránt, jól tudja, hogy az ilyen változás, átalakulás nem önmagától végbemenő folyamat, hanem az emberek sokaságának irányított, szervezett tevékenysége. Ebben az irányításban és szervezésben tölt be nélkülözhetetlen szerepet a népfront. ■ népfront kongresszusának előkészületei megkezdődtek. A népfront országos elnökségének es tanácsának állásfoglalása alapján az általános kongresszusi beszámolón kívül külön témaként tűzik napirendre a szocialista nemzeti egység politikájának fontosabb kérdéseit. Már hónapok óta a társadalomtudományok és a közélet neves képviselőinek részvételével működnek és vitákat folytatnak a kongresszust előkészítő társadalmi bizottságok. Az egyik bizottság például a szövetségi politika társadalmi alapjait vizsgálja; egy másik vitatéma kapcsán a szocialista hazafiság, a nemzeti érdekek és a nemzetközi szolidaritás összefüggéseit világítják meg sokoldalúan. Napirendre tűzik az új gazdaságirányítási rendszer társadalmi és politikai kérdéseit, a szocialista demokrácia fejlődésének elemzését, továbbá az ifjúság társadalmi helyzetével kapcsolatos kérdéseket is. Már e rövid felsorolás jelzi a népfront kongresszusi törekvésének helyességét: állást foglalni azokban a legfontosabb kérdésekben, amelyek egész népünket széleskörűen érintik, s szocialista társadalmunk továbbfejlődésének meghatározó problémái. A népfrontpolitikának mindig és mindenütt meghatározó, éltető eleme a haladás szolgálata, a társadalmi igazság megteremtéséért folytatott következetes harc. S ebben nemcsak a kommunisták állhatnak csatasorba; számítunk minden becsületes, hazáját szerető, a békéért, szocialista jövőnkért, népünk fel- emelkedéséért munkálkodni kész honfitársunk szolidaritására, hatékony közreműködésére. S zázezrek vettek részt azokon a falusi és városi nyilvános népgyűléseken, amelyeken újabb négy évre megválasztották a helyi népfrontbizottságok tagjait. A művelődési otthonok összejövetelei élénken politizáló, a közügyekkel érdemben foglalkozó nepgyűlések voltak. Jó alkalmul szolgálnak arra is, hogy egy-egy község, vagy város népfrontbizottságának programját meghatározzák a következő esztendőkre. Tanulni és okulni lehet minden felszólalásból, véleményből. Az újjáválasztott népfrontbizottságok a bizalmat a néptől kapják és munkájukat a köz érdekében végzik. Fáradozásukért tiszteletet és megbecsülést érdemelnek. HORVÁTH LÁSZLÓ Ünnepség a selyemgyárban A Tolnai Selyemgyárban már hagyomány, hogy a nőnapi ünnepségen adják át a szocialista munka venseny legjobbjainak a jutalmat A gyári étteremben megtartott ünnepségen Fadgyas István igazgató köszöntötte a gyár nődolgozóit. Ezután átadta a „Kiváló dolgozó” kitüntetéseket és a jubileumi jutalmakat. Hatvanhárman kapták meg a „Kiváló dolgozó” jelvényt, húsz gyári dolgozó részesült — 25 éves folyamatos munkája alapján — jubileumi jutalomban, két dolgozó pedig, 40 éves szolgálata alapján kapta meg a jubileumi jutalmat. A jubileumi jutalomra és a „Kiváló dolgozó” kitüntetésekkel kifizetett összeg meghaladta a 80 000 forintot. Na* «»<♦»«•*♦ Long ((&***<« Hitte« >>.<*£ V ä » u*s*£ **»<****'««* téwrcJtj %t *$'*¥ j «»*’*»* O **¥*»* «**$*» í;ft vasutasokkal, diákokkal, kereskedőkkel, tisztviselőkkel. Tipikus peremközség Kapos- pula. Nézzük meg kissé közelebbről. Először is az az érdéit essége, hogy mindössze 150 méter és egy megyehatár választja el Dombóvártól. Ha tehát a Somogy megyei kapospulai polgár elkiáltja magát, akkor a kiáltást a Tolna megyei dombóvári polgár meghallja. A megyehatárt azért indokolt külön hangsúlyozni, mert Tolna megye költségvetése nem számol és nem is számolhat azzal, hogy Dombóvár peremlköz- ségei, első helyen Kapospula is Dombóvárhoz vonzódik. Nézzük, mi köze ehhez a Tolna megyei költségvetésnek. Beszélgettünk Hügye Kálmánnál, a kapospulai tanács vb-titkárával. Elmondta, hogy a felső tagozatos diákok — kettő kivételével — nem a Kapospula számára kijelölt Nagyberki körzeti iskolába járnak, haMérlegzáró közgyűlés a Sárközi Népművészeti és Háziipari Termelőszövetkezetnél Dec sen, a járási művelődési házban tartotta mérlegzáró gyűlését a Sárközi Népművészeti és Háziipari Tsz. Az ötszáznyolc- vam tagból több mint ötvem — tehát tíz százalék — dolgozik a központi műhelyben, irodákban, a többi otthon, bedolgozókén t. Tizennégy községből — Duna- szentgyörgytöl Bétáig, Zombától Pörbölylg — „rekrutálódnak” a tagok. Az utóbbi években ugyanis egyre nagyobb az érdeklődés, a kereslet a sárközi szőttesek, hímzések iránt és ezt kielégíteni csak úgy képes a szövetkezet, hogy túlterjeszkedik a Sárköz határain, megtanít a környező községekben is asszonyokat, lányokat a szövésre, hímzésre. Természetesen az új minták itt születnek Decsen és azokban a sárközi községekben, ahol évszázadok alatt alakult ki ez a művészet, a gyártás azonban — az elfogadott minták tömeges előállítása — a távolabbi községekben is folyik. Még egy érdekesség — szintén páratlan a megyében —: az ötszáznyolcvan tag közül mindössze öt a férfi, a többi asszony és leány. Részt vett a küldöttközgyűlésen — az egész tagságot nehéz lett volna összehozni és elhelyezésük is gondot okozott volna — Dudás Antal, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Kürti István, a járási tanács elnökhelyettese, Mármarosi László, a járási pártbizottság munkatársa. A HISZÖV- öt a Háziipari Szövetkezetek Országos Szövetségét — dr. Érczy Jánosné művészeti főelőadó képviselte. Eredményes esztendőt zárt a szövetkezet — állapította meg Gróh József elnök a beszámolóban. A szövetkezet alkotóművészei közül sokan vettek részt szőttes- és hímzéspályázatokon és sikereket is értek el. Tavaly 188 új terméket készítettek el, ezek egy része exportra kerüit. A tavaly elkezdett és ez év elején befejezett új minták száma is eléri a nyolcvanat. Az alkotói díj rendszerében beállott változás nagyon helyesen, arra irányul, hogy minél több magas művészi értékű új termék készüljön. Nagy gondöt fordítottalt tavaly a szakmai oktatásra, azonban az- idén újabb erőfeszítéseket kell tenni e téren, elsősorban a fiatalok közül kell kinevelni olyanokat, akik művészi alkotómunka végzésére reményt nyújtanak és pár éven belül alkalmasak lesznek arra, hogy önállóan alkossanak. gondok, főleg export vorn alon. 1968. január 1-ével a Hungaro- textől a Hungarocoop vette át a népművészeti termékek forgalmazását. az előbbi a múlt év második felében már nem, az utóbbi pedig még nem foglalkozott az új termékek kiajánlásával. Csak ennek tudható be. hogy csökkent A múlt évben jelentősen túlteljesítette termelési előirányzatát a szövetkezet, nyeresége megközelíti az egymillió forintot — 260 ezerrel több, mint az előző esztendőben — nyereségrészesedés valamivel több, mint az egyhavi átlagkereset összege. Az értékesítés terén jelentkeznek a nem Dombóvárra. Negyven olyan iskolai férőhelyet foglalnak el tehát a kapospulai gyerekek, amellyel a Tolna megyei költség- vetés nem számol. 1953. óta ebből a községből is szülőotthonba mennek a várandós anyák gyermeküket világra hozná. De hova? Kaposvár mesz- sze van, kézenfekvő tehát, hogy Dombóvárra. Tizenöt esztendeje, egy kivételével, valamennyi várandós anya Dambóvárott szült Jellemző, hogy ebben a szigorúan mezsgye községben a vezetők örökké bizonytalanok. A titkár élvtárs is megkérdezte: — Talán ismét szó van arról, hogy Tolna megyéhez csatolnak bennünket? Megnyugtattuk, hogy mi nein tudunk Uyen elképzelésről, vagy tervről, ö viszont erre közölte, hogy gyakorlatilag Kapospula úgy is Dombóvárhoz tartozik. A hetipiac mutatja legszem- léltetőbben Dombóvár nagy vonzóerejét. Tíz-tizenöt község hozza ide minden szerdán és pénteken a portékát Cseppet sem meglepő, hogy Dombóvár iparosítására irányuló törekvéseket talán nagyobb figyelemmel kísérik a peremközségek lakói, mint a helybeliek. Mágo- cson, Sznbadibpn, de különösképpen Kapaspulón meglepően pozitív. a visszhangja annak, hogy Dombóváréit a Láng gyárnak fióküzeme épül. Hasonló figyelem és érdeklődés kíséri a 450 ágyas kórház építését, a kesztyűgyár bővítését, a kisipari termelőszövetkezetek fejlesztését. Ezek az üzemek, intézmények várhatóan új, meg új munkaalkalmat biztosítanak a környező jómódú termelőiszövetkezetekben felszabadult munkaerőnek is. De ahogy nő Dombóvár ipara, ahogy bővül új intézményekkel, úgy teremt szakmaszarzési lehetőséget nemcsak a helyi lakosság egy részének, hanem a peremközségek fiataljainak is, akik magától értetődőnek tartják, hogy Dombóvárnak kell biztosítania számukra is a lehetőségeket. Arról az oldaláról kíséreltük bemutatni Tolna megye második legnagyobb települését, amelyről még kevesen ismerik. Sajátos fekvése, időnként még azt a gondolatot is felveti, hogy tekintettel a három megyére kiterjedő vonzására, ta/lán nem volna túlzás, ha kooperációban három megye járulna hozzá fejlődése meggyorsításához. Ilyen még úgy sem volt. Miért ne lehetne éppen Dél-Dunúntú- lon? Dombóvár megérdemli, hogy függetlenül a közigazgatási határoktól, osztozkodás helyett vallja magáénak mind a három megye, r^Szp —Pj — a sárközi népművészeti cikkek exportja és noég ez évre sincs exportmegrendelése az szövetkezetnek. Köztudott ugyanis, hogy a sárközi szőttesek, hímzések igen keresett cikkek külföldön. Január 1-től új módon kell gazdálkodnia a szövetkezetnek is. Ennek megfelelően állították ösz- sze az ez évi terveket. Fokozottabb gondot fordítanak a művészi színvonalra, ugyanis csak a zsűri által elfogadott népművészeti termékek forgalmiadó-men- tesek, ezáltal jobban értékesíthetők. Csökkentik a közvetett bérköltségeket, azonban növelik a csomagolás javítására és reklámra előirányzott összegeket. Nagy figyelmet fordítanak a készletgazdálkodás javítására is. A gazdálkodás központjában a nyereség áll, ez esik egybe a népgazdasági érdekekkel, és a tagság érdekeivel is. A vitában felszólalt Dudás Antal, a megyei és a járási párt- bizottság, valamint a járási tanács üdvözletét adta át, dr. Érczy Jánosné, a HISZÖV nevében köszöntötte a résztvevőket. A szövetkezeti bizottság, valamint az ellenőrző bizottság beszámolója és a vita lezárása után került sor az alapszabály módosítására, határozatot hoztak a mérleg jóváhagyásáról, a nyereség felosztásáról, majd a munkaverseny legjobbjainak megjutalmazásával és a szövetkezet négy nyugdíjasának búcsúztatásával zárult a küldött- gyűlés. (-1
