Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-09 / 58. szám
T 4 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁd 1968. március £ Mi az oka a pincehelyi fellendülésnek? Aki nem fél a mumustól Előrelátó műszaki vezetés — Támaszkodás a szövetkezet tagságára — Kiváló minőségű munka A Pincehelyi Vegyes Ktsz-ben olyan egészséges fellendülés, jó értelemben vett versengés, az új keresése és alkalmazása figyelhető meg, melyhez hasonlóval másutt is szívesen találkoznának azok, akik a megye kisipari szövetkezeti mozgalmát irányítják. Mi a változás oka? Hogyan kezdődött a pincehelyi fellendülés? Erre kereste munkatársunk a választ. — Mindenekelőtt azt a tényt Ítéli megállapítanunk — mondja Bonyár János főkönyvelő —, hogy hálunk sem volt jó, hogy a mű szaki vezetői poszton két év alatt három ember váltotta egymást. Szövetkezetünknek ez volt a gyenge pontja. Fürgedi József, korábban a KISZÖV dolgozója volt, most ő tölti be — a tagság és vezetőség megelégedésére — a műszaki vezetői beosztást. Miután ezt a kérdést rendeztük, hozzáfoghattunk a korábbi elképzelések folyamatos megvalósításához — Elsősorban természetesen a tagsággal kellett szót erteni. Feltártuk terveinket, s kértük, támogassák, működjenek közre megvalósításában. Tulajdonképpen korábban is ezt kellett volna tenni, hisz gyakorlatilag szövetkezetünkben megszűnt a fluktuáció. Több mint hat éve együtt van a tagság majd nyolcvan százaléka. — Fügedi József így látja az indulást És azután a KISZÖV megfelelő segítséget adott a lábadozó ktsz- nek. A lakossági és a közületi munka volumene megnőtt. Egyre-másra jöttek a rendelők. így a múlt évben már több mint A Szekszárdi Állami Gazdaság szaporító üzemében ilyenkor csúcsidő van: most készítik az oltványt Amint Demeter Piroska technikus brigádvezetőtől megtudtuk, a tervek szerint 3,3 millió oltványt szándékoznak készíteni ebben az idényben, s ebből 2,8 millió már kész. Eredetileg 120-an készítették naponta az oltványt, a létszám azonban már lecsökkent Az oltványkészítés másfél millió értékű lakosságiépítési munkát végezhettek, ugyanakkor másfél millió forintos fejlődés következett be a közületi — főleg bútorgyártás — munkáknál. — Sikerült azt is tisztázni, hogy elsőrendű kötelességünk az építőipari szakma fejlesztése. — mondja a főkönyvelő. — Négy- százezer forintos beruházással megtörtént a fejlesztés, korszerűsítés. S most már képesek vagyunk olyan jelentős munka elvégzésére is, mint a helybeli Vörösmarty Tsz 120 férőhelyes bor-' júnevelője, így vállalhattuk a vízügyi igazgatóságnak, szinte sorozatban a gátőrházak építését. Pári községben nagy értékű iskolafelújítást, a tamási GELKA- ház építését... És ami a lényeges: már eddig tizenöt családi ház építése ügyében folytathatunk eredményesnek tűnő tárgyalásokat. S ha tekintetbe vesszük, hogy az építőiparban az árak még csak most válnak ismertté, a lakosság nem ismeri a rá nézve kedvező rendelkezéseket, várható, hogy negyedszáz ház építésével bízzák meg szövetkezetünket A lakosság elégedett a szövetkezet munkájával, a közületek ugyancsak jó partnernek tartják a pincehelyi iparosokat A tagság munkája, a vezetésben való részvétele — a jogok gyakorlása révén — biztosítéka annak, hogy a felélénkülés Pincehelyen tartós lesz. befejezése után megkezdik az élőhajtatást, majd április közepe táján a kiültetést, iskolázást. A szekszárdi szőlővidéken hagyományos fajták mellett egy sor más vidékről és külföldről származó, kiváló tulajdonságokkal rendelkező fajtát is igyekeznek elszaporítami. Jelenleg bulgáriai fajtákból, ezenkívül Pannónia kincse, Olympia és kékfrankos fajtákból készítenek oltványt, Az elmúlt években sokan voltak Bonyhádon, akik házat akartak építeni, de nem volt telek. A községi tanács, hogy könnyítsen a helyzeten, segítsen az építkezni kívánókon, a régein megvásárolt, nagy telkek egy részének kisajátításával, új utcák kialakításával „teremtett” néhány házhelyet A kisajátítások alkalmával a tulajdonosok természetesen kártérítést kaptak. Ha néhány embert kellemetlenül is érintett a dolog, az intézkedés helyes volt Egyiknek szabad, a másiknak nem? — A kisajátításba már beletörődtem — mondja Váraljai Sándor bonyhádi lakos, az egyik szenvedő alany. — Bár most fordult vodna igazán termőre a szőlő, amely a tőlem kisajátított területen volt. Hét éve, hogy ültettem, 326 tő esett a kisajátított. 133 négyszögölre. Azt mondták, ha két éven belül építek «re a részre, akkor megtarthatom. De meghagyták. — ha visszakérem, visszatartom a magam részére a telket, öt éven belül nem adhatom el. Idős ember vagyok, hogyan kezdenék én már házépítésbe? így, beletörődtem a kisajátításba. Negyven forintot kaptam négyszögölenként, azután fellebbeztem és így kaptam még tőkénként 12 forintot. Ez volt a lehetőségekhez mérten a legmagasabb kártérítés, én elismerem. — Csakhogy! Az én volt telekrészemet csereingatlanként megkapta dr. Sziget György, a bonyhádi járási tanács osztályvezetője. És beszélik a népiek, hogy ő eladta a telket Mayer Jánosinak, méghozzá száz forintért négyszögöljét Hát egyik eladhatja öt éven belül, a másik nem?! ilyen rendelet nem létezik — Az édesapámnak, meg nekem volt felesbe egy 1052 négyszögöles telkem, amelyre építeni nem lehet, mivel a község fejlesztési terve szerint, azon a területen bekötő út húzódik majd — mondja dr. Ságét György. Ezért a telekért cserébe kaptunk két házhelyét. Valóban, az egyiket eladtuk azóta. — Száz forintért négyszögölét? — Azt hiszem, az ár nem is lényeges, hiszen ha én magának azt mondom, hogy 200 forint négyszögöle, és maga azt tőlem megvásárolja annyiért, kinek mi köze hozzá? — És a rendelet, hogy öt éven belül nem szabad eladni a telket? — Ilyen rendelet nem léteák! Ezt csak a tanácsnál mondták, minden újdonsült telektulajdonosnak. Ez csak a bonyhádi községi tanács határozata. Felelősségre vonni senkit sem tudunk — Valóban nincs olyan rendelet, hogy öt éven belül nem szabad eladni az újonnan vásárolt telket. De még a községi tanács sem hozott ilyen határozatot — mondja Márkus Lajos községi vb-titkár. — írásba ezt nem is adtuk senkinek. Csak szóban mondtuk el. A kisajátított telekrészekből megfelelő nagyságú házhelyeket alakítottunk, s az OTP közművesített terület árában bocsátja a vásárlók rendelkezésére. Természetesen mi ellátjuk vízzel, villannyal, járdával ezt a területet. A víz- és villany- hálózat beszerelése és a járdaépítés, nem kis összeget emészt fel. Ezért köteleztünk írásban mindenkit hogy egy éven belül megkezdi az építkezést, s két éven belül befejezi azt. A közművesítés nem fizétődik ki, ha foghíjasán területek maradnak. Aztán akad elég építeni szándékozó, azoktól ne vegyék el a területet mások. — Humánusak voltunk. A kisajátított területiek vérrokoneág közötti átruházásához hozzájárultunk. De az egyébkénti elidegenítési, eladási tilalmat ötévi időtartamra mindenkinek a lelkére kötöttük. Azzal a szándékkal, hogy minél előbb valóban épüljenek fel az új házak, készüljön el az utca. — Az új telektulajdonosok közül senki sem adta el ez ideig a házhelyét? — Németh Sandámé igen. O megtartotta a tőle kisajított te* lekrészt, aláírta a beépítési kötelezettséget, azután eladta a telket, A fia bíróságon dolgozik. Ö* tőle származhat a felvilágosítás] mivel nem írja elő törvény, nem mondja ki rendelet, nem lehet felelősségre vonni senkit sem, aki továbbad az új telken. — Dr. Sziget György tett-e ilyen beépítési kötelezettséget? — Tettek mind a ketten, Ö is meg, az édesapja is. Azért kértek két házhelyet, ök építeni fognak. Márkus Lajos vb-titkár még nem tud arról, hogy a két házhely közűi az egyiket időközben értékesítették. i j Jogilag felmenthető Tulaj dóriképpen Váraljai Sán, dórnak igaza van. Lehet, hogy 9232 forintnál többet sikerült volna kapun telkéért, ha ő is kéz- alatt adja éL Lehet, hiszen hogy dr. Sziget György mennyiért adta el négyszögöljét, az végül nem ifi derült ki. S valóban igaza van, nem is az a lényeg. A lényeg az, hogy a községi tanács olyan „mumusosdi télét’1 játszott ügyfeleivel. Olyan követelmény elé állította őket, amelynek megszegéséért senkit sem lehet felelősségre vonni. így, aki élelmesebb volt, az (az előbbiek alapján joggal következtethetjük ) jobban járt. Talán jobban járt dr. Sziget György is. Anyagilag talán jobban. De erkölcsileg semmiképpien. Hiszen az emberek most valami nagy-nagy szabálytalanságot szimatolnak körülötte. A tanács jó- hírének is csak árt a dolog. Ä külső szemlélő hamar kimondja a szót, r>ersze, jó pozícióban van* ő megtehette! Ezért nem kell a tanácsnak mumust állítania. Hiszen, aki felvilágosult, az nem ijed meg attól. Dr. Sziget György olyan helyen dolgozik, ahonnan az ügyhöz szükséges fdvilágosulást megszerezhette. így, bár jogilag felmenthető, — erkölcsileg elmarasztalható, MÉRY ÉVA 2,8 millió oltvány már kész — És — kérdezte kissé rekedten. Minfcusz, miután megnedvesítette az ajkát és egyet krákogott, — fiók század ment már arrafelé keresztül? — Hát még csal: másfél éve áll az az előretolt helyőrség — felelt kitérően a kopasz hórihorgas. —i Feleljen őszintén — kiáltotta Minkusz. — Hány százával mentek át itt Aut-Taurirt felé, mióta a gazdasági hivatalban van?! — Hm... Tizenkettő... Nyomasztó hangulat ült a fülledt, fényes pálmalombok alatt üldögélő kis csoporton... — Szóval — felete vontatottan Nadov — tizenkét helyőrséget... váltottak le.s. és a — 115 — tartalék bevonult... de a szolgálatból..! senki sem tért vissza... Ismét csend volt. Csak az oázis légymilliói döngicsőitek tömött rajokban... — Hol van az a helyőrség? — kérdezte Min- kuszi — Hát... azt bizony pontosan nem tudom — feledte a szpáhi. Nemigen járt még ott mása hadseregen kívül, De arrafelé lehet, ahod már sok az erdő. — Hát az nagyszerű! — örvendezett Galamb. — Ott már az egyenlítőnél vagyunk! Igazán elmondhatjuk majd, hogy világlátott emberek lettünk. Tréfáját fagyos hangulat fogadta. Itt most senkinek sem volt kedve nevetni. Lehetséges, hogy a légió Murzuktól az egyenlítői őserdőig küldi ki őket, a Szaharán keresztül? És lehetséges, hogy ezen az átkozott, messze pxmtján a glóbusznak helyőrség van? ... — Valamit mondott az imént — szólt most közbe Pencroft az őrmesterhez —, hogy rabokat is kísérünk... — Azt hát — bólogatott a szudáni. — Arrafelé valami fegyenctelep is van. t. .Távolról botok pufogása, majd levebőgés hallatszott, és elviselhetetlenül sok légy kínozta az üldögélőket. Egy hatalmas, fényes bőrű arab jött közéjük. A karján szarvasvipera tekergőzött. Jövendőt mondott, és amuletteket árult. Embrió kisujját bőrbe varrva és kis, arab pxsrgamentekercseket, bűvös szöveggel. A hatalmas, barna színű embernek hosszú bajusza volt és nagy. kampjós orra — Halló öregem! Mintha már találkoztunk volna! — kiáltott feléje Galamb, mert úgy rémlett neki. hogy ezt az embert már látta Mar- ßeille-ben. Vagy Oranban? — Nem tudok róla, rumi úr, hogy találkoztunk volna. — 116 — — De egészen biztos, csak akkor még nem házaltál ezzel a fogatlan kígyóval... <— Fogatlan?.., — kérdezte az arab udvariasan. és kissé megnyomta a kígyó nyakát, azután odatartotta közel Galamb arcához. — Tessék megnézni... Mindenki felugrált, és a kör nagyot tágult.;.. A Bzarvasvipjerának mindkét méregfoga látszott! Percék alatt biztos halál, pokoli kínok között. és nincs semmiféle ellenszer..! Galamb még közelebb tartotta vigyorgó fejét, és belenézett a kígyó torkába, mint egy öreg doktóor. — Vidd innen! — kiáltotta néhány légionista türelmetlenül a varázslónak, — Vidd innen, te ördög! — Csak meg akartam mutatni, hogy nem fogatlan — felelte nyájasan a nagy bajuszú arab—, ahogy a rumi úr mondta... — Abban nem volt igazam, pajtás — biccentett vidáman Harrincourt —, de ezt fenntartom, hogy én már láttam magát valahol... — Nem emlékszem... talán tévedni kegyeskedsz. .— Nona. „ tévedni ugyan emberi dolog, de azért velem is előfordulhat. Hát akkor ülj le ide, öreg átokkereskedő barátom, és tedd valahová kedvenc ölbéli kígyódat, hogy a tisztelt közgyűlés is helyet foglaljon, azután mondj nekem jövendőt! Lehetőleg kellemeset, akkor kapsz egy feketét — és odaszólt az ősz, tracho- más arabnak, aki egyre főzte a kávét Egy pohárral a kígyódajka úrnak. Gyerünk, kisfiú! A legalább nyolcvanéves „kisfiú” kivett egy kis réztartályt a pjarázsból... A varázsló lecsavarta karjáról a kígyót, és egv bőrzsákba siklatta, amelynek bekötötte a száját, azután megnézte Galamb tenyerét: — 117 —
