Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-07 / 56. szám

fOl9A MEGYEI^ NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 56. szám ARA: 80 FILLÉR Csütörtök, 1968. március 7. Megnyílt a szófiai tanácskozás Szófia (MTI). Szófiában, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának székházában megnyílt a Varsói Szerződéshez tartozó tagállamok politikai ta­nácskozó testületének ülésszaka. A tanácskozás munkájában részi, vesz: a Bolgár Népköztár­saság küldöttsége, Todor Zsiiv- kovrvák, a Bolgár KP KB első titkárának, a minisztertanács el­nökének vezetésével; a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége, Alexander Dubcek- nak, a Csehszlovák KP KB első titkárának vezetésével; a Len­gyel Népköztársaság küldöttsége, Wladyslaw Gomulkának, a LEM P KB első titkárának vezetésével; a Magyar Népköztársaság kül­döttsége, Kádái- Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának ve­zetésével; az NDK küldöttsége, Walter Ulbrichtnak, az NSZEP KB első titkárának, az állam­tanács elnökének vezetésével, a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége, Nicolae Ceausescu- nak, a Román KP KB főtitkárá­nak, az államtanács elnökének vezetésével, a Szovjetunió kül­döttsége, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának veze­tésével. Az ülésszak munkájában részt vesz továbbá L. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főparancs­noka. Koktél a konzultatív találkozó befejezése alkalmából A kommunista és munkáspár­tok budapesti konzultatív talál­kozójának nemzetközi titkársága ' szerdán a Gellért-szállóban kok­télt adott, amelyen részt vettek a kommunista és munkáspártok budapesti találkozójának küldöt­tei, a nemzetközi és a magyar sajtó képviselői. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a konzultatív találkozón részt vett magyar küldöttség vezetője üd­vözölte a megjelenteket: — A kommunista és munkás­pártok budapesti konzultatív ta­lálkozója kedden este befejező­dött. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége rendkívül nagyra értékeli a találkozón el­ért eredményeket. — A konzultatív találkozó eredményeit tartalmazza az a Űjabb partizán támadások— Tovább ágyúzzák Khe Sanht A ..leromboltuk, hogy meg­menthessük” formula a hírügy­nökségiek jelentése szerint az amerikai csapatok állandó elvévé vált Ben Tre' és My Tho után kedden az amerikaiak félig le­rombolták Ca Mau (más néven: Quang Long) városát is a Me­kong deltájában, miután egy par­tizánzászlóalj hatalmába kerítet­te a körzeti székhelyet A geril­lák egynapos harc után kivonul­tak a városból. Az amerikai szó­vivő közölte, hogy az egynapos ütközet során több mint ezer ház pusztult el. A romok között 277 halottat találtak. Ca Mau városa An Xuyen körzet székhelye volt — az amerikaiak eddig előszere­tetted vitték a külföldi újságíró­kat ebbe a körzetbe, ahol véle­ményük szerint a legszebben ha­ladt a „pacdfikációs” program. Dél-Vietnam más pontjain is folytatódtak a katonai művele­tek. A szerdára virradó éjszaka a szabadságharcosok mintegy 20 városban katonai és központi hi­vatali épületieket, valamint hat repülőteret és más katonai léte­sítményeket ágyúztak. Tűz alá vették egyebek között a Pledku-i repülőteret, valamint Cu Chi térségét a 25. amerikai hadosz­tály főhadiszállását. A tüzérségi tűz következtében számos ame­rikai meghalt és sok repülőgép elpusztult — közölte az AP hír- ügynökség. Folytatódott Khe Sanh ágyúzása is. Az amerikai légierő B—52-es nehézbombázói kedden Khe Sanh térségében szórták le bombáikat, ezenkívül Saigontól mintegy 35 kilométerre is nagyobb robbanó- azőnyeget terítettek az őserdőre, ahol partizánokat sejtettek. Az amerikai vadászbombázók ked­den radar-tájolással bombázták Hanoitól északnyugatra a vasút- vonalaka t, továbbá Észak-Viet­nam déli részén a Mugia hágó térségét. Az AFP tudósítója szerint a vasárnap esti és hétfő reggeli amerikai légitámadások nyomán Hanoiban számos munkásház pusztult el. Az egyik bomba tíz méter széles rést vágott a Vörös folyó gátján. Az AFP tudósítója szerint úgy tűnik, hogy az ame­rikaiak fő célpontja egy rizs­hántoló üzem volt. záróközlemény, amelyet a test­vérpártok küldöttségei imponáló egységben fogadtak el és nagy, internacionalista lelkesedéssel üd­vözöltek. A kommunista és mun­káspártok konzultatív találkozó­ján elért összes eredmények for­rása a demokratikus, elvtársi, nyílt légkörben lefolytatott vita és valamennyi résztvevő kollek­tív erőfeszítése. — A konzultatív találkozó résztvevői már az első ülésen el­határozták, hogy munkájuk be­fejezésével találkoznak a Buda­pesten tartózkodó külföldi újság­írókkal és a magyar sajtó kép­viselőivel. — Meggyőződésem, hogy a kon­zultatív találkozó összes résztve­vői nevében mondhatom: köszön­jük a nemzetközi sajtó képvise­lőinek azt a figyelmet, amellyel a találkozó munkáját végigkísér­ték, köszönjük az összes tárgyi­lagos tudósításokat. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága nevé­ben szívből köszöntőm koktélunk valamennyi résztvevőjét. Budapest után — Moszkva előtt Még csák huszonnégy óra telt el azóta, hogy a nagy nemzetkö­zi hírügynökségek közzétették a kommunista és munkáspártok bu­dapesti konzultatív találkozójá­ról szóló közleményt, s így a tel­jes mérleg elkészítésének ideje nyilvánvalóan még nem érkezett el. Egy dolog azonban máris bi­zonyos: Budapest olyan esemény színhelye volt, amelynek helye van a nemzetközi munkásmozga­lom történetében. Hatvanhat test­vérpárt képviselői tanácskoztak több mint egy hétig a Duna part­ján, s munkájukat feszült figye­lemmel kísérték világszerte a ha­adó politikai körök és csoportok — és azok is, akik ellenségei a társadalmi progressziónak. Utób­biak csaknem teljesen bizonyos­ra vették, hogy a találkozón részt vevő kommunista pártok között a széthúzás erői kerekednek majd felül; hogy a vitában a vezérszó­lamot a különbözőségek adják majd meg, azok a kérdések, ame­lyekben nincs teljes egyetértés a oártok között. Tévedtek. A buda­pesti találkozó egész menete azt demonstrálta, hogy a kommunis­ta- és munkáspártok soraiban növekszik a nemzetközi szolida­ritás igénye. Nagy erővel érvé­nyesül az a felismerés, hogy az imperializmus globális stratégiá­jával szemben — amelynek esz­közei változatosak, s célja a hala­dás erőinek visszavetése mindén kontinensen — a kommunista pártoknak a maguk átfogó, a he­lyi lehetőségeket és a közös fel­adatokat egyaránt figyelembe vevő stratégiáját kell saembe- hpJyezniök. A budapesti konzul-' tatív találkozó azokat igazolta, akik meggyőződéssel hangoztat­ták: a kommunista pártok közös céljai és érdekei erősebben nyom­nak a latban bármiféle nézet- eltérésnél. A találkozón napokon keresz­tül tartó, sokszor késő éjszakáig tartó vita gyümölcse a kommu­nista és munkáspártok konzul­tatív találkozásáról kiadott köz­lemény, amelyet — egy tartóz­kodással (Reunioni Kommunista Párt) — fogadtak el a részt­vevők. Ennek megfelelően 1968. november-decemberében Moszk­vában összehívják a világ kom­munista és munkáspártjainak Túl a kezdeti nehézségeken Szerda délelőtt tartotta ez évi első ülését a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya mellett mű­ködő koordinációs bizottság. Azt vizsgálta, hogyan hajtotta végre a kereskedelem az 1967. év végi leltározást, átárazást, milyenek az azóta eltelt időszak tapaszta­latai, egyszóval, hogyan állt át a megye kereskedelme az új gaz­dasági mechanizmusra. A felkészülés az átállásra mint azt a jelentés és az ezt követő vita is megállapította — alapos volt. A kiskereskedelem többek közt azzal is felkészült, hogy fel- töltötte az év végén árukészletét, így a már előre látható többhetes szállítási kiesés — a nagykeres­kedelem leltározása alatt a szál­lítás szünetelt — nem okozott áruhiányt. A boltokban néhány nap alatt végezték el a leltározást és átárazást, így már csaknem mindenütt január első napjaiban kinyitották az üzleteket. A for­galom januárban általában emel­kedett, különösen azokban a cik­kekben, amelyek ára csökkent. A Tolna megyei Népbolt pél­dául 80 százalékkal több vil­lamossági cikket, egyharmad- dal több vegyiárut, 60 száza­lékkal több járművet és an­Eredményesen oldotta meg az átállás feladatait a kereskedelem nak ellenére, hogy áremelke­dés következett be — 26 szá­zalékkal több bútort adott el, mint 1967. januárjában. A megye januári kiskereskedelmi forgalma tíz százalékkal haladta meg az egy évvel előbbit. Észrevehetőbb ellátási zavarok csak a hónap végén kezdtek je­lentkezni, amikorra már a de­cemberben beszerzett készletek kimerültek, a ruházati cikkeknél is jelentős deszortálódás követke­zett be (a méretválaszték leszű­kült), a nagykereskedelem szál­lítása pedig igen vontatottan in­dult meg. Természetesen minden nem vonatkozik az élelmiszerek­re és egyéb napicikkekre, a Fű­szer és Vegyi Nagykereskedelmi Vállalat folyamatosan szállított január 2-ától kezdve. A többi áruféleségnél komoly problémát okozott — és okoz részben még ma is — hogy a nagykereskedelmi vállala­toknak sok nehézséggel kell megküzdeniük az új számlá­zási és árképzési i endszer miatt. í A nagykereskedelmi vállalatok róják le a forgalmi adót január l^e óta, ők képezik az áruk nagy részénél — a limitált és szabad áras termékeknél — az árakat, ki­indulva az ipari termelői árból, forgalmi adóból és árrésből. Ez jelentős többletmunkát okoz, ami­re megfelelő létszám nincs biz­tosítva, nincsenek a vállalatok, illetve a fiókok kellően ellátva irodagépekkel sem, így gyakori jelenség volt, hogy az ipar által szállított áru hetekig állt a nagykereskedelem raktárai­ban, de az ármegállapítás késése miatt nem lehetett kiszállítani a boltokba. Ugyanakkor a boltok­ban áruhiány miatt panaszkodtak Ma már szűnőben vannak ezek a jelenségek, és mint többen meg­állapították, a második negyed­éves szállítási szerződések zömét már megkötötték, ezekben szere­pelnek a termelői árak is. így a második negyedévből érvényes (Folytatás a 2. oldalon) értekezletét. E tanácskozás napi* rendjén az a kérdés szerepel majd, hogy melyek az imperia­lizmus elleni harc, az akció­egység megteremtésének jelen­legi feladatai. Előkészítő bizott­ság létesül, Budapest székhellyel — ez megtisztelő elismerés a magyar kommunisták számára, akik a konzultatív találkozó házi­gazdát voltak —, s az MSZMP-t bízták meg az előkészítő bizott­ság összehívásával. Ha visszatekintünk a találko­zóra, nem nehéz válaszolná a kérdésre, minek köszönhető, hogy az ilyen jelentős eredménnyel zárult. Ebben döntő szerepe volt annak a szabad demokratikus, konstruktív légkörnek, amely az első perctől kezdve jellemezte a munkát Igaz, voltak itt milliós tömegpártok és néhány ezres pártok képviselői is ott ültek a tanácskozóasztalnál, de azok, akik a kommunista mozgalmat kívülről szemlélik, most újra meggyőződhettek róla, hogy eb­ben a mozgalomban ismeretle­nek a burzsoá világban oly ma­gától értetődő meghatározások, mint „nagy és jelentős párt”, vagy „kicsi és jelentéktelen párt”. Itt nincs alá- és fölé­rendeltség, a kommunista moz­galomra más viszonyok, más ér­tékmérők jellemzőek, s ezt híven, visszatükrözte a budapesti talál­kozó egész atmoszférája. Szuve­rén, önálló pártok képviselői folytattak itt olyan eszmecserét, amelyet kommunista felelősség- tudat hatott át,- s amelyben min­denki, bármiféle korlátozás nél­kül fejthette ki nézeteit. Magá­tól értetődik, hogy a demokra­tizmus teljesen érvényesült ab­ban a türelmes vitában is, ame­lyet több mint hatvan delegáció folytatott a román testvérpár^ küldöttségével, mielőtt e delegá­ció elhagyta az üléstermeL A vita demokratikus módszere* realista alaphangja, higgadt hang­vétele kétségkívül nagy szere­pet játszott az eredményes mun­kában. Ez feltétlenül vonzó ha­tást gyakorol majd a Budapesten nem képviselt testvérpártokra is. A budapesti találkozó sikeres befejezése jó hír a világ haladó emberei számára. Üzenet ez a harcoló Vietnam hős fiainak és lányainak arról, hogy a szocialis­ta országok, a kommunisták s a velük együttérző tízmilliók növek­vő segítséget adnak az agresszo- rok elleni harchoz. A proletár in­ternacionalizmus mindenki számá­ra érthető nyelven írt üzenete ez mindazoknak, akik az imperialis­ta agresszió, a brutális osztályel­nyomás, a gyarmatosítás áldoza­tai. Bizonyos, hogy a budapesti közlemény erőt ad az imperia­lizmus elleni küzdelem harcosai­nak az egész világon. Most arra kell törekedni, hogy a jó hírt* még jobb hírek kövessék: hogy eredményes legyen a nagy ta­nácskozást előkészítő munka, hogy Moszkvában a világ kom­munista pártjainak világkonferen­ciáján minél több párt vegyen részt. Azok a pártok is, amelyek itt voltak a konzultatív találkozón, s azok is, amelyek valamilyen oknál fogva nem voltak jelen. Nem könnyű feladat ez, sok köl­csönös erőfeszítést, nagy türelmet igényel — de a cél megéri az erőfeszítéseket. Az a szellem* amely a budapesti találkozó sike­rét biztosította, lehetővé teszi a moszkvai tanácskozás eredmé­nyes előkészítését is és azoknak az alapoknak lefektetését, ame­lyek hozzájárulnák majd a nem­zetközi kommunista mozgalom széles körű eredményes, és haté­kony akcióegységének megterem­téséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents