Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-06 / 55. szám

1968. március ti. TOI NA MEGYEI NCPÜJS AÖ 3 Az első borzenap Hatszázhetverínégy vagonnyi kínálat szabolcsi almából — Tolna vevő tormára — A szerződést még nem bontották fel Már a legelső zöldség-, gyümölcs- és burgonya-árubörze is azt mu­tatja, hogy ha a termelőüzemek vezetői a lehető legelőnyösebb üzletkötés reményében folyama­tosan akarnak átfogó képet kap­ni, a kereslet és a kínálat ala­kulásáról, akkor rendszeresen tanú 1 many ozniok és elemezniük kell az árubörzén kialakult hely­zetet. Ebből következik: lesz idő, amikor a lapokban jobban fog­ják keresni a börzerovalot, mint a legizgalmasabb krimit, de eh­hez majd még természetesen hoz­zá kell szokni. A magyarázat, már ami a börzerovatok eljö­vendő népszerűségét illeti, kézen­fekvő. A kereslet és a kínálat alapján kombinálni, következtet­ni tudunk a piac később várható fejleményeire, sőt, nem százaié­it dk pontossággal, de megjósol­hatjuk az árak esetleges csök­kenését, vagy növekedését is. A börzenapok rendszeres figyelése esetenként növelheti a vezető biztonságérzetét akkor is, amikor méghozzá döntéseit. Tekintettel a jövőben várható szélesebb körű érdeklődésre, meg­szereztük a szükséges információ­kat, hogy beszámoljunk olvasó­inknak az első Zöldség-, gyümölcs­ös burgonya-árubörze eseményei­ről. a kereslet-kínálat alapján, a Várható fejleményekről. A leg­első börzenapot Budapesten, a Bajcsy-Zsiilnszky út 3-ban, a SZÖVÉRT székházában tartot­ták, s a kereskedők abban a biz­tos tudatban hagyták el a tárgya­lóasztalt,‘hogy a közeljövőben az alma ára csökkenni fog. Ez egy­úttal azt is jelenti, hogy a kész­letekkel rendelkező termelőknek számolniuk kell azzal, hogy ezen a tavaszon az almaértékesítéssel járó gond nő. Magyarán, előfor­dulhat, hogy a termelők egy ré­sze a télen tárolt almát kény­telen lesz a szokásosnál olcsób­ban U eladni, ha nem akarja, hogy az áru a nyakán maradjon. De hát mi történt? A szabolcsi termelők a biztos értékesítés és a túl nagy kockázatvállalás elke­rülése miatt, az ottani MÉK-nek adták el a tavalyi teimés nagy részét. Főleg azzal magyarázható, hogy a Szabolcs megyei >1ÉK az első börzenapon 674 vagon almát kínált fel eladásra, a január óta egyesülést alkotó tagvállalatok képviselőinek. (A Zöldség-gyümölcs felvásárló és értékesítő szövetkezeti vállalatok új szervezetet, egyesülést hoztak létre, 1968. januárjában. Ennek az egyesülésnek 22 tagja van. Tagjai a megyei MÉK-vállalatok, a Fővárosi Zöldség-Gyümölcs Nagykereskedelmi Vállalat, a Gyümölcs-Zöldség Göngyölegel­látó és Gyártó Országos Szövetke­zeti Vállalat, valamint a Vas megyei Kiskereskedelmi Válla­lat.) A szabolcsiak által felkí­nált alma egy részét a HUNGAROFRUCT Export Válla­lat vette meg. Százötven vagon­nyit a szeszipar, a többit jófor­mán mind a Baranya és a Fejér megyei MÉK képviselője vásárol­ta meg. Ez a vétel a szabadpiac szempontjából azt jelentheti, hogy a dunántúli megyékben tovább csökken a szabadpiaci értékesítés lehetősége, s hogy Baranyában nem igen érdemes az elkövetke­zendő hetekben a jánoshalmi maszek termelőknek almát vinni­ük. Várható tehát, hogy még töb­bet hoznak majd a szekszárdi piacra. Igaz viszont, hogy Szek- szárdon csak 3 legjobb minőség­nek lesz keletje, rftert a Tolna megyei MÉK bőségesen el van látva, s hogy a megye termelő- szövetkezeteinek ne legyenek ér­tékesítési gondjai, a gazdaságok­tól változatlanul megveszi a té­len tárolt készleteket. Becslések szerint még ötszáz mázsa almát tud a Tolna megyei MÉK felvásárolni, és számítások szerint ezzel a szabadpiaci értékesítés lehető­ségei a minimálisra zsugorod­nak össze. Ez a helyzet jelenleg az al­mapiacon. Úgy tűnik, az idén nem azok a termelők járnak jól, akik tároltak, hanem azok, akik még tavaly, szedés után eladták a termést. Az persze, nem biztos, hogy jövőre is így lesz, de elő­fordulhat, hogy az idei helyzet megismétlődik. A börzenap első felében a még meglévő tavalyi fölös raktár- készletek cseréltek gazdát, s a kereslet, valamint a kínálat ál­talában kiegyenlítette egymást. Nyilván ez sem- lesz mindig így, előfordulhat majd, hogy nagyobb lesz a kereslet, mint a kínálat, vagy fordítva. Végső soron a termelőüzemek egy részét egy adott időszakban kedvezően érintheti, vagy az egyik, vagy a másik variáció. A börzehap má­távcrti és sejtelmes áldozatról, amit ezután kell hoznia. A lakás, — korábban is több­ször megfordultam benne —, melyre ráillett a „meghitt ott­hon” kifejezés, most — s ez már az első pillanatban feltűnik —, sivár és szegényes. Talán csak a tudat teszi, hogy az asszony, aki itt maradt, egy hároméves gye­rekkel, magányos és magára ha­gyatott, amit a törvény 140 fo­rintos rendkívüli családi pótlék­kal húz alá. Persze, nem a 140 forinton múlik, inkább a 140 fo­rintra való ráutaltság tényén, az összezsugorított életformán, mely­ben ennek a jelentéktelen, s majdnem csak jelképes összeg­nek is szigorú, meghatározott helye lesz. Sünt lacrimas rerum, — mintha a tárgyak előre meg­éreznek, s már most hasonulná­nak a jövőhöz; a részletre vá­sárolt bútor, melyért annak ide­jén én kezeskedtem, s mely ak­kor tetszetősnek, csinosnak tűnt, most olcsó tömegmunka, már lát­szok rajta, hogy néhány év múl­tán javításra szorul, amint a fo­tel nyikorgó rugózata is jöven­dőn. Szegénység, a jövő szegénysé­gé árad mindenből, s mi lesz az ifjú asszonyból, aki ezután elsősorban arra lesz jó. hogy kedvezőbb képet mutasson vele a statisztika, meri tragédiája növeli a kifizetett, családi pótlék összegét. Még a szomszédok rokonszenve kíséri lépteit, de fél, vagy egy év múltán nem for­dul-e el tőle ez a maréknyi sze­retet is, főleg, ha néhány forin­tos kölcsönökig kell majd aláz- kodnia? Férjhezmenési esélye tu­lajdonképpen semmi, gyerek, sőt még a nagymama is bonyolítja helyzetét; magányát legfeljebb futó kaland, alkalmi viszony ere­jéig osztanák meg vele a ro­mantikától mind távolabb kerü­lő férfiak, erre pedig, azt hi­szem, nem lesz hajlandó. Akkor mégis ä kibékülés lenne a legjobb, helyreállítani azt, ami talán nem bomlott fel jóvátehe­tetlenül, vagy legalább meg­próbálni, s ezzel már elő is se­gíteni, ami ebben a pillanatban kilátástalanrak tűnik. Rámnéz, összevont szemöldökkel, szigo­rúan. — Nem — mondja határozot­tan, s meg is ismétli. — Nem, soha. Egy lezárt és kezdődő tragédia forrásvidékén állunk. Szavai félreériihetetlenek: a felbomlott házasság volt a nagyobb rossz, s ezért érdemes vállalni a jövőt is, amely pedig semmi jót nem ígér. (Folytatjuk) sik felében az egyesülés tagjai ismét adtak-vettek, de valójá­ban inkább átvállaltak, vagy át­adtak. Az egyesülés vezetői kö­zölték: a hűtőipar meg 85 vagon főzőtökre vevő. Tekintettel arra, hogy a Bajai Hűtőipari Vállalat tart igényt erre a 85 vagon fű­zőtökre, az egyesülés vezetői a Tolna megyei MÉK-nek java­solták, 20 vagon erejéig fogadja el az üzletet. A többit vállalja el Baranya, Fejér és Somogy me­gye. A SZÖVÉRT ajánlatát Ba­ranya, Fejér és Somogy megye MÉK-képviselői elutasították. A Tolna megyei MÉK képviselője viszont bejelentette: megtermel­jük mi a 85 vagon főzőtóköt. Ez­zel Tolna megye egy biztos és előnyös üzlethez jutott Ezt első­sorban annak köszönheti, hogy a Tolna megyeiek kellőképpen fel­készülve vettek részt a börzena­pon. A MÉK képviselői már elő­zőleg tárgyaltak ugyanis a Bajai Hűtőipari Vállalattal. Megegyez­tek abban, hogy más megyék vo­nakodása esetén a Tolna megyei­ek vállalják a 85 vagon főzőtök megtermelését, ennek fejében vi­szont a Bajai Hűtőipari Vállalat 20 fillérrel növelje a termelési átlagárat kilónként. Továbbá kö­telezze magát arra, hogy műve­zetőt, gépsort küld Mözsre, hogy itt a megyén belül történjék a főzőtök feldolgozása, cso­magolása, ami 300 embernek ad idénymunkát. Az egyezség létrejött, a MÉK a börzén állta a szavát, s a mözsi, a bogyiszlói, a medinai, a szed- resi közös gazdaságok termelik majd meg a főzőtököt. Megtudtuk, hogy az első bör­zenapon Tolna megye vevő volt tormára. Nem nagy tételt vásá­rolt. de a következtetés kézen­fekvő. Valamelyik termelőszövet­kezetben már most gondolhatnak arra, hogy esetleg tárgyalásokba bocsátkoznak a MÉK-kel arra vonatkozóan: jövőre ne más me­gyéből hozzuk be a húsvéti son­kához a tormát. Nem lehetetlen, hogy egyik-másik Tolna megyei mezőgazdasági üzemben azon is elgondolkoznak, hogy a MÉK 110 mázsa dughagymát vásárolt Csongrád és Békés megyékből, s most március elején megvett még öt vagon külföldi lengyel, fejes káposztát. Az első börzenapon jelentette be a Tolna megyei MÉK képvi­selője, hogy 400 vagon burgonya értékesítéséről lemond, mert nincs kivel ezt a burgonyameny nyiséget megtermeitetni. Hajdú megye átvállalt 200 vagon, Ba­ranya és Somogy megye egyen­ként 100—100 vagon burgonyát. Bokányi József viszont közölte, a szei-zódést egyelőre még nem hajlandó felbontani, a piacot te­hát még nem adta fel, mert ar­ra számít, március 7-én a me­gyei burgonyatermesztési értekez­leten esetleg még megfordulhat a kocka. Ezzel kapcsolatban más gazdasági vezetők úgy véleked­nek: nem igen fordul meg a koc ka, mert jó üzlet ugyan a burgonya, de a Tolna megyei közös gaz­daságuk most inkább a bur­gonya rovására is, a takar­mányhiányt akarják felszá­molni. Nagyjából ez történt az első gyümölcs-, zöldség- és burgonya- árubörzén. Annyit már az első is elárul, hogy feltétlenül érde­mes figyelemmel kísérni majd a többit is. A legközelebbi börze­napot március 21-én, 22-én Sió­fokon tartják, a dunántúli me­gyék részvételével. Bízunk ab­ban, hogy erről is be tudunk számolni olvasóinknak. Tavaszi készülődés ► A kisdorogi Március 75. Termelőszövetkezetben a névadó hó­nap eleje már serény tavaszi készülődést talált, bent, a műhe­lyekben és kint, a földeken is. A műhelyekben már az utolsó szakaszhoz érkezett a téli gépjavítás; az erőgépek üzemképesek, legfeljebb kisebb, futójavításokat kell elvégezni. A munkagépek is készen állnak, amelyek „bevetésére” legelőször sor kerül. Mészáros Gábor és Cseke Leonard egy K—25-ös sebességváltóját állítja be, Ferenc András a hengerek vonószerkezetét szereli ösz- sze. Rövidesen megkezdik a búzavetések hengerezését. A fogatokra — bár már kevés van belőlük — egész éven ke­resztül szükség lesz. A dombos földterület elég sok kereket elfo­gyaszt — a bog- nármühelyben már a tartalékot készítik. Sárkány Szilveszter a már a már kiesztergált kerékagyon előre fúrja a küllők he­lyét. Közben, kint, a határban is folyik már a munka. A hét ele­jén elvetettek 15 hold borsót, géppel és kézzel megkezdték az őszi vetések fejtrágyázását, azonkívül megkezdődött az őszi szán­tások elmunkálása, a simítózás is. A tavaszi vetőmagok legnagyobb része — zab. cukorrépa, hibrid kukorica — már olt van a szövetkezet raktárában. A ter­melés biztonsága érdekében a szövetkezet minden vetőmagból mintát küld vizsgálatra a vetőmag-felügyelőséghez; Megkezdte működéséi a fogyasztók tanácsa A tanács a gyakorlati tapasz­talatok alapján javasolta a fű- szerpaprika szabványának módo­sítását, s ugyancsak a vásárlók véleménye alapján szükségesnek tartja a műanyag edények és háztartási cikkek szabványának a szigorítását. A vásárlók véle­ménye és külföldi tapasztalatok alapján javasolja, hogy a porszí­vókhoz készítsenek, árusítsanak eldobható papírporzsákot. A fogyasztók tanácsának kez­deményezésére — a vásárlók tájé­koztatására — a Hajdúsági Ipar­művek valamint a Növényolaj- ipari és Mosószergyártó Országos Vállalat most az Otthon Áruháza ban bemutatókon ismerteti gyártmányait. A bemutatókat kö­vető vevőankétokon elmondják a két vállalat termékeivel kapcso­latos szabványügyi tudnivalókat, s tanácsot adnak a vásárlóknak a mosógépek, a mosószerek meg­felelő kiválasztásához, azok szak* szerű, gazdaságos használatához A Magyar Szabványügyi Hivatal új társadalmi szervet hozott lét­re,^ amely a hivatallal együtt­működve, annak munkáját se­gítve igyekszik hozzájárulni a közfogyasztási cikkek minőségé­nek fejlesztéséhez. Az új szerv a fogyasztók tanácsa, tevékenysé­gét, feladatait — a tanács első nyilvános szereplése alkalmából — kedden az Otthon Áruházban sajtótájékoztatón ismertette Ta­kács Pál, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnöke. A fogyasztók tanácsának leg­fontosabb feladata a vásárlók ér­dekvédelme. Tevékenysége során a vevők tapasztalatainak és reá­lis igényeinek érvényesítését szor­galmazza. A fogyasztók tanácsa a lakosság különböző rétegeihez tartozó, 600—800 fős önkéntes levelezői gárdát alakít ki, s ter­mészetesen szívesen veszi a vá­sárlók rpirdennemű észrevételeit javaslatait (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents