Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-06 / 55. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPtJSAG 1968. március fi­R 8 Húsvéira készülnek Húsvétra készülnek a Szerencs! Csokoládégyár diósgyőri részlegében. Mintegy 30 vagon húsvéti csokoládéfigurát gyártanak az idén belföldi eladásra. Képünkön: Kun Zsuzsa csoportvezető meós a minőséget ellenőrzi. (MTI-fotó — Kovács László felvétele) Polderek Japánban Titokzatosabb, mint a CIA A Pueblo kémhajó gazdája Holland szóhasználat szerint a tengertől elhódított területek ki­szárítását és termővé tételét ne­vezik polderesítésnek. Köztudott, hogy a kis európai ország követ­kezetes, szívós harcot folytat a tenger pusztításai ellen, s lépés­ről lépésre hódít meg egyre újabb termőterületeket, ugyanakkor gát­rendszert emel a pusztító hullá­mok útjába. Hasonló gondokkal küzd Japán is, ahol sok tekintet­ben a holland tapasztalatok alap­ján végzik a polderesítést. Az Észak-Japánban fekvő 230 négy­zetkilométer vízfelületű tavat mely egy csatorna révén állt ösz- szeköttetésfoen a viharos Japán­tengerrel, sikeresen kiszárították. Az új polder 25 ezer ember szá­mára nyújt letelepedési lehető­séget és a földművelés révén meg­élhetést. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban nyilvánosságra hozták Lloyd Buchemak, a Pueb­lo amerikai kémhajó parancsno­kának második vallomását. Ebből kitűnik, hogy kémfeladatának cél­ja a koreai néphadsereg tenger1 flottájának kipuhatolása, valamint híradástechnikai és elektronikus felderítés volt. Bucher kapitány a többi között elismerte, hogy leg­mélyebben 7,6 mérfölddel nyo­multak be a koreai felségvizekre A szerzett kémadatokat, a val­lomás szerint, nem továbbította, azt a japán támaszpontra törté­nő visszatértükkor kívánta elő­terjeszteni megbízóinak. Teljesen érthető tehát, hogy az utóbbi hetekben rendkívül ide­ges a hangulat az Amerikai Egyesült Államok elektronikus kémkedésének központjában, a Nemzetbiztonsági Hivatalban (Na­tional Security Agency =» NSA). Másodszor történt meg, hogy az automatizált kémkedés válságot idézett elő. Mint ismeretes, 1960- ban a Szovjetunió fölött lelőtték Garry Powers U—2 hírszerző re­pülőgépét, most pedig a KNDK felségvizem elfogták az USA. könnyűfegyverzettel ellátott, 54,5 méter hosszú, Ferret típusú elektronikus kémhajóját, a Pueb- tafc Elektronikus kémek Az amerikaiak hasonló kém­hajói ott cirkálnak a világtenge­reken, korszerű felszereléssel, an­tennák, lehallgatókészülékek egész sorával, azzal a kettős feladatta', hogy felderítsék a különböző ra- dar-hull ámhösszakat ás felfogják a rádióüzeneteket. Feladatuk, hogy kiismerjék a feléjük irá­nyuló radarok pontos helyét, frekvenciáját, hatóerejét, a rádió­impulzusok hosszát stb. A kém hajók sokféle antennát és vevő- készüléket visznek magukkal, hogy minél alaposabb munkát végezhessenek. Persze nemcsak a kémhajóknak, hanem más hadi­hajóknak is van hasonló beren­dezésük. Az Enterprise atommeg- hajtásos repülőgép-anyahajénak például nem kevesebb, mint 200 torma súlyú olyan antennarend­szere van, amellyel elektronikus megfigyelést folytathat. Egy mo­dem hadihajón ma már 5—6 kü­lönböző radarrendszer szolgál a légi megfigyelésre, a tenger fel­színének figyelésére, a ma­gasság bemérésére, a tüzérségi el­lenőrzésekre, rakétairányításra. Az elektronikus kémhajók mel­lett a hírszerző műholdak adatai­nak kiértékelése is az NSA ha­táskörébe tartozik. A műholdakat olyan optikai rendszerekkel is el­látták, amelyek akár 240 kilomé tér távolságból is képesek földön lévő, hat méter hosszú tárgyakat lefényképezni. Egy másik funk­ciójuk, hogy elektronikus infor­mációkat szerezzenek be a rada­rokról és felvegyék a mikrohullá­mú rádiókapcsolattal közvetített telefonforgalmat is. Az Egyesült Államok katonai távközlési rendszerei önmaguk­ban évente negyedmillió titkos üzenetet közvetítenek; az össze­sen két és fél milliárd dollár ér­tékű berendezéseket 30 ezer ka­tona kezeli. Az NSA költségvetése meghaladja az évi egymilliárd dollárt, — írja a londoni Obser­ver. Ennek a kiterjedt tevékeny­ségnek kétfajta funkciója van: rádióüzenetek emberek között, rádió- és radarüzenetek gépek között. Az első funkció egy ha­talmas rejtjelmegfejtő tevékeny­ség alapjait képezi, a másik az elektronikus hadviselés alapja. A légi és tengeri felderítésen túl az elektronikus kémkedés ezer földi állomás kezében van; ezek mindenütt megtalálhatók, ahol amerikai fegyveres erők tartóz­kodnak. Az NSA-nak két regionális központja van: a távol-ke­leti központ Japánban, az európai Nyugat-Németország- ban. Ide futnak be, s kerül-? nek feldolgozásra a magnetofon­felvételek milliói, amelyeket a különböző radar- és rádiójelek­ről készítettek. Az elektronikus hírszerzés mellett egyébként az elektronikus elhárítás is az NSA- hoz kapcsolódik. „Ne mondj soha semmit44 Az NSA a távközlési hírszerző szolgálat legfelsőbb szerve, amelynek alá van rendelve az USA fegyveres erőinek távközlé­si hírszerző szolgálata is. Közvet­lenül az elnök országos biztonsá­gi tanácsához tartozik, akárcsak a CIA; e két szert? felett az el­lenőrzést az USA külföldi hírszer­ző tanácsadó testületé gyakorol­ja Elnöke Clark Clifford, aki a világbank élére távozó McNama- rát váltja az USA honvédelmi minisztere tisztjében. Washington és Baltimore között félúton fekvő Fort Miade-i központnak nem kevesebb, mint 13 000 polgári al­kalmazottja van. Néhány ezerrel több, mint a CIA-nak, a Központi Hírszerző Hivatalnak. Az NSA- nak feladata, hogy felfogja, ele­mezze és megfejtse minden más nemzet üzeneteit, beleértve ebbe még az USA szövetségeseit is. A Pueblo elektronikus kémhajó elfogása a KNDK haditengeré­szetének világra szóló sikere, amely megakadályozott egy USA- provokációt a koreai térségben. A Fort Meade-i központ urainak joggal fájhat a fejük kémhajó­juk elfogása miatt, hiszen nem lehetnek bizonyosak benne, hogy a Pueblo titkos felszerelését a beszerelt „pusztító mechanizmu­sokkal” sikerült-e megsemmisítem nie a hajó legénységének az el­fogás előtt. Az antennák elektro­nikus háborújában az USA, az elmúlt hetekben, néhány mér­földre az észak-koreai partoktól „telitalálatot” kapott. Bucher ka­pitány első vallomásában nem beszélt részletesen a kémfelada­tokról, mert — mint mondotta —, első vallomását közvetlenül az elfogatás után tette és attól tar­tott, hogy a KNDK kormánya súlyos büntetésben részesíti. Az NSA — állítólag — sokkal titko­sabb, mint a CIA. Egyesek szerint az NSA kezdőbetűk jelentése: „Never say anything” (Ne, mondj soha semmit). Bucher kapitány pedig mondott és nem is keveset. Erre kényszerítette az a körül- mény, hogy lefülelték. Az NSA tevékenységének ez a vázlatos ismertetése is meggyő­zően bizonyítja, hogy nem alap­talanul nevezik az amerikai im­perializmust „a világ csendőré­nek”. Ehhez talán elegendő any- nyit hozzátenni, hogy a Szovjet­unió és a szocialista országok hadseregei — mint azt a tények bizonyítják —, rendelkeznek olyan erővel, azzal a legkorsze­rűbb technikával, amelynek se­gítségével ki tudják védeni, el tudják hárítani az amerikaiak „gépesített” kémkedését fa. -*»» — De jól tudod! — nézett rá Galamb némi gyanakvással. Utóbbi időben nem szerette a kü­lönös ismeretekkel rendelkező katonákat. Ör­dög vigye a sok rejtelmet! Kölyök zavarba jött. — Igen... Véletlenül, egy hölgy révén isme­retségekre tettem szert... Sokat tudok, és kü­lönös módon elmondtak néhány érdekes adatot a szaharai politikáról... — Kérlek, hogy ezeket az adatokat inásnak sorold fel. Én, fiam, őszintén megmondom ne­ked, hogy jobban érdekel az utolsó szeretőd, fel­téve. ha őnagysága valami szellemeset mondóit és van egy kedvenc dala, amit ón később V vetítenék neked széiharmonikán. Kölyök kutatón nézett rá. — 106 — — Azt hiszem, te alakoskodsz. Pedig talán ha őszintén beszélnék... Mi van ezekkel? Amióta TroppauerréL ezt az elsőrangú hülye viccet kitalálta, hogy verseket olvastat vele, azóta az egész század megtiszteli közlékenységével. A gróf úr is őszinte akart lenni, most meg Kölyök... — Hagyjuk az őszinteséget, öregem. Nem ér­demes itt a családi múlton rágódni. Elsikkasz­tottad és punktum... — De nem... — Hát akkor elkártyáztad, és rendben van. — Nem úgy volt... — Jó, jó... Megölted és kész. Kölyök felkapta a fejét. —■ Honnan tudod? ... — Mindenki így van itt vele. Elkártyázia, megölte, '’agy elsikkasztotta, esetleg a másikat is feleségül vette, vagy ilyesmi... Ne törődj vele ... Én mondom. Latouret időnként hátrapillantott a beszél­getőkre. de nem szólt semmit... Csak beszél­gess ... Még dohányozhatsz is, de egyszer majd ... Ha igazi alkalom lesz... Ä nap égetett, és az állandó sárga, vaikító sivatagi visszfény, amely szinte zúgva áramlott szemükön kérésziül az agyukba, az örökös sivár porhalmok tengeréről, kibírhatatlan ... phii... — Ne ' cammogjunk, a mindenségit... nin­csenek a korzón ... Gyerünk a légiósinduló- vsl! Énekelni... egy... kettő... három... 6 Rajta! Szinte repedező, szikkadt torkukból fáradtan, í hamisan, recsegve jött a hang. | Koller, az ács döngve bukott ki a sorból... Egy ember hátramaradt' vele. Sátrat vertek, \ bevárják a századot. — 107 — Az őrjárat folytatta útját a Szaharában. Most már nem énekeltek. Az őrmester nem is vezé­nyelt ilyesmit Micsoda puhányok! Az ő idejé­ben még a szekér lőcséhez kötözték azt, aki lemaradt, hogy menjen vagy vonszoltassa ma­gát amikor még a sivatagban elhullott legé­nyeikről csak a felszerelést vették le, és min­denki elhaladt az aléltan fekvő mellett, akkor még énekeltek, és aki nem akart, vagy nem tudott azt karikára kötözték, hogy meggebed­hetett... De azóta itt más világ lett Annyit foglalkoztak velük a lapok, annyit firkáltak ró­luk, hogy egyre új meg új intézkedésekkel tették kényelmessé a légiót mjjidem városi csir­kefogó számára... — Megmondhatom néked, Galamb, ha érde­kel... Titok, de elmondom. — Nem! — mondta gyorsan Galamb. — Nem érdekéi, ha titok, és nagyon kérlek ne mondd el... — De... mégis... jobb. ha tudod. .. — Jobb, ha nem! — Az út oda ... még eddig... merész expe­díciónak számított... Nincs is út... Murzuk oázistól a Nigerig képtelenség... és már hely­őrséget is csináltak ..; A huszadik század leg­nagyobb botránya... Útközben és ott is csak úgy halnak... de nekik úgy kell Guinea felé és Timbuktu nyugaton van... nem alkalmas.... Hű ... nem fogom bírni... Egy másik katona szédelgett félre a sorból... Ezt is hátrahagyták egy félig-meddig pihenttel. .. .Ha nem nézne rá olykor olyan sandán a jó öreg latouret, Isten nyugtassa, ha megmá­síthatatlan jóindulata elszólítaná a légióból, ak- j kor megnróbálna szájharmonikázni a fiúknak, I talán ez használna nekik a strapa ellen... — 108 —

Next

/
Thumbnails
Contents