Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-03 / 53. szám
8 TOLNA MEGYEI NEPflJSAG 1968. március. 8. Vége a lódításnak. Miért? Mert közéledik a tavasz, és télen nem volt labdarúgó-mérkőzés. Az ember télen kénytelen volt mindig valamit kitalálni, hogy eltávozhassák kedves feleségétől. Most ennek vége. Kezdődik a labdarúgó- idény. És mivel foglalkoznak ilyenkor az emberek Magyar- országon? Hát a labdarúgással! De nemcsak Magyarországon ez a helyzet, hanem másutt is. Jugoszláviában például nemrég úgy határoztak az első ligás labdarúgóklybok elnökei, hogy legfeljebb tízmilliót kaphat egy labdarúgó. Azért született ez a határozat, mert Jugoszláviában a labdarúgók professzionisták, a labdarúgásból élnek. Nem úgy, mint nálunk. Nálunk ugye a labdarúgás csak mellék- foglalkozás és ezért az égvilágon semmi mást nem adnak, mint kalóriapénzt, meg gólpénzt, meg ki, mit tud... Igen, ki mit tud. Erről jut eszembe, hogy nálunk sokan tudnak ugyan, de nem akarnak. Így van ez másutt is. Nemrég Amerikában, Mount Washingtonban, egy kis városkában jártam, amely arról nevezetes, hogy hosszú éveken keresztül se nem nőtt, se nem csökkent a lakosság száma. Illetékesek meg is vizsgálták a kérdést. Az esetre a polgármester derített fényt: — Egyszerű a dolog — mosolygott a polgármester. — Valahányszor egy gyerek születik a városban, egy legény mindig eltűnik... Ki hitte volna, hogy így is állandósítani lehet a lélek- számot? Beszélgetni kellene ezekkel a fiatalemberekkel. Biztosan szót lehet velük érteni. Mert ők mégiscsak emberek, és ha már a majmokkal is beszélni lehet, akkor hogyne lehetne velük! Angliában, Chesterben amióta a száj- és körömfájás miatt tilos az állatkert látogatása, az őrök parancsot kaptak, hogy naponta beszélgessenek a majmokkal, nehogy az állatok búskomorságba essenek. És az őrök beszélgetnek. Mert a majom az ember őse, ami abban is megmutatkozik, hogy az ember képes arra, amire a majom. Utánzásra Tökéletesen utánozza embertársát, szomszédját. Ha az gép. kocsit vesz, ő is vesz. Ha a szomszédasszony bundát vesz, akkor a másik szomszéd felesége is vesz magának... Még szerencse, hogy az ember nem mindent utánoz, mint a majom. Mert mi lenne például nálunk, ha egy képző- művészeti kiállítást úgy nyitnának meg, mint Becsben, Fritz Hundertwasser, nemzetközi hírű festő kiállítását?! összegyűlt a nép és ott, a közönség előtt a festő néhány, festékkel töltött tojást húzott elő a zsebéből és azokat a falhoz vágta. A közönség még magához sem tért ámulatából amikor a művész gyorsan levetkőzött. Meztelenül állva a diáklányok és fiúk előtt kijelentette: — Otthonotok pocsék, a kiállítást megnyitom! Utóbb közölte, hogy a csúf épület elleni tiltakozásul mutatta be tojás- és sztriptizszámát. & kiállítás tanulságai alapján figyelmeztetem Szekszárd város myvészetkedvelő vezetőit, hogy re rendezzenek kiállítást az új szakközépiskolában, mert mit lehet tudni, hátha előbukkan az ember majomtól öröklött utánzó készsége. Erről jut eszembe, hogy a napokban Delhiben találkoz-. iám a Beatles-együttes két tagjával: Paul McCartney-vel és Ringó Starral. akik egy kis késéssel jöttek többi társuk után. Merengeni jöttek a Ganges folyó partjára, Risikesibe, Moha. risi Mahhes jógi tudóshoz. Most jógázni tanulnak. Ha ez a hír elterjed, bizonyára otthon is sokan jógázni fognak a táncdalénekesek, meg a fiatalok közül, mert... Miért is? Azért is, mert az ember a majomtól származik és bizonyos öröklött tulajdonságokkal rendelkezik... Ezt a hírt szigorúan titkosan tessék kezelni. Mert most olyanról lesz szó, amiről a magyar henteseknek eddig halvány fogalmuk sem volt. Jó lenne, ha ezután sem tudnának róla. Arról van szú ugyanis, hogy az egyik japán cég szójababfehérjéből mesterséges húst készített. Szóval borssal és egyéb fűszerekkel ízesítve állítólag kiváló sonka és kolbász is készíthető belőle. Csak ezt, ezt az egyet legalább ne utánozzuk. Ezzel zárom soraimat, tisztelettel: •pn less fi mozi ásás év múlva ? A XXI. szazad filmszínháza gódva a hajcsártól. — Nem. Ez oázis — válaszolja. Kimondhatatlan öröm fogott el. Végre! A forrásvíz olyan hideg, hogy Karaván halad a forró homo- oroszlánrészét — 80 százalékát — bal a szaglással, ám ez nem síkon. A vezérteve nyakán egyhan- vizuálisan érzékeli. Ám, ha ró- került. A jövő filmmérnökei előtt gúan szól a kolomp. Sivatag: zsát látva nem érzi annak illatát, sokkal bonyolultabb feladatok sárga homok, vakító napfény. Ve- hengersort látva, nem érzi az iz- állnak. Olyan mozit kell^ létre- riték gyöngyözik az arcomon. Le- zó acél melegét, aligha hiszi el az hozniok, amelyben a néző nem- törlőm a nyakam köré csavart esemény realitását. A környező csak a látás, a hallás és a szagkendővel. Kínzó szomjúságot ér- világról teljes információt csakis lás útján érzékeli a film esemézek. A homokbuckák mögül hir- valamennyi érzékszervünk — a nyelt, hanem a tapintás és az íztelen gyümölcsösök tűnnek fel. látás, a hallás, a szaglás, a ta- lelés útján is. Ez a mai techni- — Káprázat? — kérdem ag- pintás és az ízlelés — révén kap- kával elérhetetlen. hatunk. Vajon hogyan oldják majd meg Amerikában az ötvenes évek- ezeket a problémákat a XXI. ben megpróbálkoztak a mozi új század filmimérnökei ? válfajával: a szagos mozival, az Az a legvalószinűbb, hogy a ________ _________^ ^ „aromarámával”. A feltalálók el- bioáramokhoz fordulnak. A bios zinte égeti a nyelvem. Egy öreg gondolása szerint a nézőnek érez- áramokról már ma is sokat tu- arab barackot kínál. Érzem, amint nie kell a virágzó almafák illatát, dunk és sikeresen fel is használ- a kibuggyanó édes cseppek a ke- ha a vászonén gyümölcsös jele- juk azokat. zemre hullanak. nik meg, a puskaporszagot, ha A mozivásznon a színész, jóA bioramán hirtelen új kép- háborús filmkockákat pergetnek, kora ládával a vállán, felfelé sor jelenik meg, s most már min- a filmhősök vacsoráját pedig az megy a lépcsőn. Érezzük meny- den oldalról tenger vesz körül, ételek étvágygerjesztő illatának nyíre nehéz ez neki. Mintha mi Fehér sétahajó siklik szédítő se- kell kísérnie. A film vetítése magunk cipelnénk a terhet. Veg- bSg7a Ä hSö£ közben a teremben egy különb re aztán feljut a fedélzetre és le- Sugái’haj tómű vekkel ellátott vi- £es rendszerrel aromatikus anya- teszi a ladat. A filmhőssel együtt zisíjén egy lány száguld el mel- got tartalmazó, kondicionált leve- mi is megkönnyebbülünk, lettünk. A sós vízcseppek arcom- Sőt adagoltak. T" ” "" “ ’ ° ba csapnak. Változtak a filmkockák. Közeledik a kavics látható. A tengeri véget ért. A forró föveny égeti a meztelen talpat. Virágzó magnóliák illatoznak. Körös-körül vidám, mosolygó emberek, kattognak a fényképezőgépek, szól a ^ szagokat' am elvek már amikor a mélybe ugrik, vagv zen,e. A vendéglőben közvetlenül i , ,, a ten Bemart cm necsenvét sütnek T,em meg sőt ellentétben a búvár, amikor alámerul ’ Pyt sutnek álltak a filmkockákkal. A mozi- a titokzatos óceánba, vásznon az erdőt már régen felváltotta a sivatag, de a teremben még mindig gvanta- és fenyő- illat terjengett. Nos, mindez a filmszalagon rög- A zített bioáramok révén történik. „ ■ j kondicionáló berendezés kifogás- Azok a csodálatos jelzések, pari. iviar mrnaen tejanul adagolta az újabb és amelyeket egy különleges beren- újabb inatokat, szagokat. Felvető- dezés a filmszalagról a képpel és dött azonban a probléma, hogy a hanggal együtt reprodukálni hogyan távoli teák el a régieket, fog, arra késztetik a nézőt, hogy a A nagy teljesítményű ventilláto- cselekmény részesévé váljék. Azt rok sem tudták gyorsan kiszívni fogja érezni, amit az ejtőernyős. nyárson. Less ilyen mozi ? A tudósok, a rendezők és az operatőrök arra törekszenek, hogy a nézőt részesévé tegyék a vásznon lejátszódó eseményeknek. A nézőnek reálisan érzékelnie kell a műalkotást. Márpedig manapság a mozi előadás során a néző az információk ték volna kiegészíteni egy újabA bioáram mindent megold Az amerikai mérnökök a láGyufafejnyi kristály A filmszalagot valószínűleg a meghatározott tulajdonságokkal rendelkező kristály fogja felváltani. A tudósok már rájöttek, hogyan lehet előre meghatározott tulajdonságú kristályokat előállítani, sőt a kristályrácsba egyes Repülő „tojáslepénnyel“ a homokon és tengereken át tási és^ hallási érzékelést^ szeret- atomokat más elemek atomjaival ~ “ * J tudnak helyettesíteni. Ezeket az atomokat a szükséges sorrendben elhelyezve „kódozható” a filminformáció. Ehhez csak egészen kis kristályra van szükség. Eljön az idő, amikor a kétórás film egész információs anyagát — márpedig ez a film lehetővé teszi a nézőknek, hogy lássák, hallják és érezzék mindazt, ami a mozivásznon történik — a mérnökök legfeljebb gyufafejnyi nagyságú kristályban fogják rögzíteni. (A „Szputnyik”-bóM Repülőtéri robotgép Angliában Néhány angol repülőtéren üzembe helyezett „Directomat” elnevezésű robotgépek 120 olyan kérdésre felelnek, amelyek iránt általában érdeklődnek az utasok. Ha az utas a kérdésnek megfelelő gombot megnyomja, három másodperc alatt írásban megkapja a választ. A válasz — kívánság szerint — angol, francia, vagy német nyelvű. Az 1968-as hamburgi nemzetközi csónakkiállítás most csukta be kapuit. Az északnémet kikötővárosban évről évre megrendezésre kerülő nagyszabású kiállítás idei attrakcióját a köralakú, kétüléses légpárnás csónak képezte.( Képünk.) A „Flunder”, aminek a gyártó cég a „repülő tojáslepény” nevet adta, három méteres átmérővel rendelkezik, hét lóerős Wan- kel-motorral dolgozik és óránként 25 kilométeres sebességet ér el. A Dél-Németországban gyártott járművel, — ami 20 cm magasságba Is" fel tud emelkedni —, minden nehézség nélkül át lehet kelni a homokos területeken és mocsarakon keresztül is. A Pforz.heim közeli Nöttingenben székelő gyár a közeljövőben már négyszeméit ' sónakokat is forgalomba fog hozni, ugyancsak sorozatgyártásban. Rákkutató központ épül Lyonban Európai rákkutató központ ópül Lyonban, 8000 négyzet- rhétemyi, elkülönített területen. A tízemeletes épület 30 laboratóriumában mintegy 100 rák- specialista dolgozik majd. A kiadások évi összegét az Egészség- ügyi Világszervezet 6 millió francia frankban állapította meg. Ehhez a tagállamok — Szovjetunió, Egyesült Államok, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Anglia, Franciaország, Izrael, Ausztria — 750—750 ezer frankkal járulnak hozzá. Már megkezdte működését a központ tudományos tanácsa, amelynek tagja a moszkvai Blohin tanár mellett Taylor (Toronto), Ham- perl (Bonn) és Mathé (Párizs).
