Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-30 / 76. szám
TÖL ft A MEGYEI^ EPUJSAG A K AGYAiUSZ O Cl AtI 5TA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI-TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam 16. szám ÁRA: 80 FILLER Szombat, 1968. március 38. Fock Jenő De Gaulle-nál Párizs (MTI). A magyar miniszterelnök franciaországi látogatása során kétségkívül a pénteki nap jelentette a politikai csúcspontot: az országjárás és az előkészítő megbeszélések után ez a nap a diplomáciai tárgyalások jegyében telt el. Az Elysée- palotában. r**ely 1870 óta nyújt otthont a francia államfőknek, De Gaulle tábornok, francia köz- társasági elnök fogadta pontosan 12,15 órakor a magyar kormányfőt. Fock Jenő a köztársasági gárda színpompás díszszázadának sorfala között elhaladva* lépett be a palotába. Az elnök dolgozó- szobájában fogadta a magyar kormányfőt: a fényképészeket rövid időre beengedték a terembe, hogy megörökíthessék az íróasztalnál helyet foglaló két államférfit, majd az ajtó bezárult és megkezdődött a négyszemközti tárgyalás. A megbeszélés után De Gaulle ebéden látta vendégül a magyar miniszterelnököt és kíséretét, a Murat- teremben. Az ebéden megjelent Pompidóu miniszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és a kormány több más tagja. A francia elnök pohárköszöntőben üdvözölte a magyar mi- rúszterelnököt. A francia elnök utalt azokra a „törtértelmi tragédiákra”, amelyek hosszú ideig letérítették á jó útról Franciaország és Magyarország kapcsolatait, majd hangsúlyozta: „Az új helyzet jelenleg arra készteti országainkat, hogy közeledjenek egymáshoz és együtt cselekedjenek sok fontos területen”. — Amikor Magyarország és Franciaország elhatározza, hogy a lehető legnagyobb mértékben együttműködik, akkor ez azt jelenti, hogy fejleszti kapcsolatait, különösen gazdasági és tudományos területen — mondta. A francia elnök pohárköszöntőjére válaszolva Fock Jenő ezeket mondta: Eddigi franciaonszági tartózko- 'dásunk alatt volt alkalmunk tapasztalni, hogy a további együttműködésnek nagyok a lehetőségei. Megbeszéléseink sikeresre mutatkoznak, de végleges eredményekről még korai lenne beszélni. Látogatásom kimagasló eseményének tartom, hogy találkozhattam önnel, elnök úr. Szeretném megköszönni pohó i- köszön tőjének baráti szavait, és azt a nagyon őszinte beszélgetést, amelyet ebéd előtt folytattunk. Ezután még mélyebben él bennem az a meggyőződés, amelynek sokszor hangot adtam a látogatás során, hogy állásfoglalásunk a nagy nemzetközi kérdésekben azonos, vagy közel áll egymáshoz. Biztos vagyok benne, hogy ez a látogatás hathatósan elő fogja segíteni kapcsolataink megerősítését. Az Elysée-palota kapuján kilépő magyar miniszterelnököt azonnal megrohanták az újságírók, a magyar és francia tudósítók. A miniszterelnök az újságírók kérdésére válaszolva kijelentette: „Nagyon kellemes és hasznos beszélgetést folytattam De Gaulle elnökkel. Beható eszmecsere folyt külpolitikai kérdésekről, az európai biztonságról, a békés egymás mellett élés problémáiról. Mély benyomást gyakorolt reám az elnök személyei Politikáját már ismertem, örülök, hogy most személyesen Fock Jenő a francia tudósítók kérdésére válaszolva elmondta: „Meghívtam De Gaulle elnököt Magyarországra. Nagy örömmel elmondta, hogy Magyarorszag a mondhatom, hogy az elnök elv- gazdasági kapcsolatok fejlesztőben elfogadta a meghívást és s^re törekszik a Közös Piac ©rbelátható időn bélül Magyar- országra látogat”. A továbbiakban egy másik kérdésre válaszolva Fock Jenő szagaival. Magyar—francia közös közlemény A magyar—francia megbeszélésekről pénteken a következő közös közleményt adták ki: — A francia kormány meghívására Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke 1968. március 25~e és 30-a között hivatalos látogatást tett Franciaországban, — Fock Jenő miniszterelnököt a látogatás alatt fogadta De Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke. A magyar miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Georges Pompidou francia miniszterelnökkel. E tárgyalásokon részt vett: t— magyar részről: Péter János külügyminiszter, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes, Sebestyén János, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnök- helyettese, dr. Rosta Endre, a a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke. Valkó Márton, a Magyar Népköztársaság franciaországi nagykövete; — francia részről: Couve de Murville külügyminiszter, Olivier Guichard iparügyi miniszter, Andre Bettencourt külügyi államtitkár, Roland Nungesser gazdasági és pénzügyi államtitkár, Raymond Gastambide, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete. — A tárgyalások baráti légkörben folytak, és lehetővé tettek a fontos nemzetközi problémák és a két ország kapcsolatainak megvitatását. Kölcsönösen hasznosnak és jelentősnek értékelték a magyar—francia kapcsolatok fej lődését. — Elsőnek - az európai problémákkal foglalkoztak. Mindkét fél híve az európai országok kapcsolatai sokoldalú fejlődésének, beleértve a politika területét is, — Magyarország és Franciaország egyaránt óhajtja, hogy a folyamat tovább szélesedjék, és szilárd elhatározásuk hogy ezt tevékenyen elősegítsék. Úgy vélik, hogy Európában a feszültség enyhülése kedvező feltételeket teremt a megoldásra váró nagy problémák, nevezetesen a német kérdés és az európai biztonság rendezéséhez. (Folytatás a 2. oldalon.) Moszkva gyászolja Gagarint Moszkva (MTI). Borús ég alatt kilométer hosszúságú sorban áll- rtak a moszkvaiak ezen a pénteken a Kommün terén, hogy búcsút vegyenek Jurij Gagarintól, szívükhöz nőtt hősüktől. Sokan vannak közülük olyanok, akik hét esztendővel ezelőtt, 1961. április 12-én mámorosán köszöntötték az emberiség hősét, a kozmosz első úttörőjét. Moszkva akkor örömben úszott. Most a szovjet főváros lakói lehajtott fővel, szomorúan vonulnak el a szovjet hadsereg központi házának dísztermében felállított ravatal előtt, amelyet elborítanak a párt Központi Bizottságának, a Legfelső Tanácsnak, a minisztertanácsnak, a honvédelmi minisztériumnak, a különböző társadalmi szervezeteknek a koszorúi. A Gagarin és Szerjogin hamvait tartalmazó urnákat is virágok borítják. A lámpákat fekete lepel fedi, a ravatalon gyászkeretben ott látni Jurij Gagarin és Vlagyimir Szerjogin fényképét. A ravatal mellett elsőként Leo- nyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikólaj Podgomij, a kommunista párt és a szovjet kormány más vezetői álltak díszőrséget. Pénteken délben a moszkvai diplomáciai képviseletek vezetői koszorúztak Jurij Gagarin ravatalánál. A Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének koszorúját Szipka József nagykövet helyezte el. A moszkvai katonai attasék testületé Jurij Gagarin halála miatt kifejezte együttérzését a Szovjetunió honvédelmi minisztériumának. Ebből az alkalomból részvétét nyilvánította Rábel János alezredes, a moszkvai magyar katonai attasé helyettese. A pénteken megjelent moszkvai lapx>k is búcsúznak Gagarintól. Gyászkeretben hozzák fényképét, nyilatkozatok emlékeznek meg nagyszerű életútjáról. Sze- dov akadémikus arról szólt a Pravda hasábjain, hogy az első űrhajós hőstette örökre az emberi kultúra haladásának útjelző köve marad. Gagarin barátai és tanítványai az ö példájából merítenek lelkesedést ahhoz. hogy újabb sikereket érjenek el bolygórendszerünk és a világmindenség titkainak feltárásában. Jurij Gagarin halála alkalmából újabb és újabb részvéttáviratok érkeznek a szovjet fővárosba. U Thant ENSZ-főtitkár Alekszej Kasziginnak fejezte ki részvétét a Jurij Gagarint és Vlagyimir Szerjogint ért iragi- kus repülőszerencsétlenséggel kapcsolatban. „Jurij Gagarinnak, az első emberi űrrepülés végrehajtójának emlékét mindörökre megőrzik az emberiség krónikái” — írja egyebek között táviratában a világszervezet főtitkára. Robert Kennedy demokrata pérti szenátor a gyászoló családnak küldött táviratában megállapította: Gagarin „űrutazásával mindannyiunknak megmutatta . a lélegzetelállító jövőt”. — Takeo Miki japén külügyminiszter Andrej Gromikónak fejezte ki részvétét. A világsajtó változatlanul sok cikket szentel az első űrhajós és társa tragikus halálának. A londoni Times így ír róla: „Azok a kalandos utazások és felfedezések, amelyeknek ő volt az első úttörője, épp>en olyan határtalan lehetőségeket ígérnek, mint az aranykor, amikor Columbus, Magellan és Drake útnak indult, hogy felfedezze a világot”. A munkáspárti Sun a következőket írja: „Jóllehet Gagarin nem hajtott végre egy .második űrrepülést, az a repülőút, amelyért életével fizetett, esetleg egy új űrrepülés előkészítésével függött össze. Minden életerős fiatalember halála tragikus esemény, de az ő halálát milliók fogják meggyászolni”. A Washington Post a követ- kezőképpen méltatja Gagarint: „A világűr meghódítása JUrij Gagarin által vitathatatlanul a szovjet tudomány vívmánya és igen impoozáns eredménye volt. De vitathatatlan az is, hogy egyben az egész emberiség eredménye .is”. ... Rendkívül mély részvétet keltett Franciaországban Jurij Ga- gariji tragikus halálának híre. Mint a Les Echos is megállapítja, a megdöbbénés ezúttal nemcsak a hivatalos körökben, hanem az egész lakosságban megnyilvánult. A lapok írnak a hét év előtti diadalnak a hangulatáról, s visszaemlékezéseket közölnek G agárin franciaországi látogatásáról. Maurice Schumann, az atom- és űrkérdésekkel, valamint a tudományos kutatással foglalkozó francia államminiszter Keldis akadémikushoz intézett részvét- táviratot. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága részvétüzenetet intézett a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságához. Á legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság beszámolója a parlament ülésén Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken délelőtt 10 óraikor folytatta tanácskozását az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság pxxttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg Bejelentette, hogy a pénteki ülés a Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolójával kezdődik. Javasolta, hogy az országgyűlés a beszámoló elhangzása után hallgassa meg a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének beszámolóját is, s a két előterjesztést együttesen vitassa meg Az országgyűlés a javaslatot elEzután dr. Szénása Géza, a Nép- köztársaság legfőbb ügyésze tartott beszámolót. A legfőbb ügyész beszámolója Határozott törekvés tapasztalható, mondotta, jogszabályaink maradéktalan betartására és betartatására, így a törvényesség tovább szilárdul. A bűncselekmények 1962 és 65 között tapasztalt enyhén növekvő tendenciája megszűnt, sőt már bizonyos csökkenést iá mutat. Igen lényeges, hogy a súlyos bűncselekmények aránya nem jelentős, a büntethető korú lakosságot számítva, tízezer személyre, az 1965. évi 154-ről 148-ra csökkent. Szervezett bűnözésről sem lehet nálunk beszélni, ami pedig a bűntettek mintegy 60 százalékát kitevő vagyon elleni cselekményeket illeti, azok kétharmadában a kár nem haladta meg az ezer forintot. Jelentős a személyek elleni bűncselekmények aránya — az összes bűntettekhez viszonyítva 16 százalék — ezek jelentős hányada azonban gondatlan magatartásból következő közlekedési baleset. A fiatalkorúak bűnözése, az 1964—1966. évék átlagához mérve. mintegy 15 százalékkal csökkent. Feltűnő azonban, hogy elég sok a fiatalkorúak által elkövetett csoportos bűncselekmény és közöttük súlyos esetek is előfordulnak. A fiatalkorúak bűnözéséért elsősorban a rossz környezetet és a hibás, vagy olykor egyenesen bűnös családi nevelést kell okolnunk. A bűnüldöző szervek továbbra is határozottan lépnek fel minden államellenes támadással szemben, az ilyen cselekmények száma azonban az összes bűncselekményeknek mindössze 0.4 százalékára tehető. A legfőbb ügyész ezután azokról a bűncselekmény-kategóriákról tett említést, amelyekben nem javult a helyzet, esetleg visszaesés is tapasztalható. így az emberölés bűntettéről, a rablás jellegű vagyon elleni bűncselekményekről. Hosszasan beszélt a közlekedési balesetek aggasztóan növekvő számáról és a hatóságok ezzel kapcsolatos körültekintő feladatairól. A rendőri nyomozás színvonala tovább emelkedett, jelentette ki a továbbiakban, az eseteket gyorsan felderítik, biztosítják a védő működését már a rendőri eljárás során, s az előzetes letartóztatásba helyezettek aránya is csökkent. Mind több esetben élt^a rendőrség a vád elejtésével, a figyelmeztetéssel. Befejezésül a jogpolitikai elvek érvényesüléséről, majd az ezzel kapcsolatos problémákról szólott, így a társadalmi bíróságok elé utalt ügyek számának csökkené(Folytatás a 2. oldalon.)
