Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

TÖL ft A MEGYEI^ EPUJSAG A K AGYAiUSZ O Cl AtI 5TA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI-TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam 16. szám ÁRA: 80 FILLER Szombat, 1968. március 38. Fock Jenő De Gaulle-nál Párizs (MTI). A magyar mi­niszterelnök franciaországi láto­gatása során kétségkívül a pén­teki nap jelentette a politikai csúcspontot: az országjárás és az előkészítő megbeszélések után ez a nap a diplomáciai tárgyalá­sok jegyében telt el. Az Elysée- palotában. r**ely 1870 óta nyújt otthont a francia államfőknek, De Gaulle tábornok, francia köz- társasági elnök fogadta pontosan 12,15 órakor a magyar kormány­főt. Fock Jenő a köztársasági gár­da színpompás díszszázadának sorfala között elhaladva* lépett be a palotába. Az elnök dolgozó- szobájában fogadta a magyar kormányfőt: a fényképészeket rövid időre beengedték a terem­be, hogy megörökíthessék az író­asztalnál helyet foglaló két ál­lamférfit, majd az ajtó bezárult és megkezdődött a négyszem­közti tárgyalás. A megbeszélés után De Gaulle ebéden látta vendégül a magyar miniszter­elnököt és kíséretét, a Murat- teremben. Az ebéden megjelent Pompidóu miniszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és a kormány több más tagja. A francia elnök pohárköszön­tőben üdvözölte a magyar mi- rúszterelnököt. A francia elnök utalt azokra a „törtértelmi tragédiákra”, ame­lyek hosszú ideig letérítették á jó útról Franciaország és Ma­gyarország kapcsolatait, majd hangsúlyozta: „Az új helyzet je­lenleg arra készteti országainkat, hogy közeledjenek egymáshoz és együtt cselekedjenek sok fontos területen”. — Amikor Magyarország és Franciaország elhatározza, hogy a lehető legnagyobb mértékben együttműködik, akkor ez azt je­lenti, hogy fejleszti kapcsolatait, különösen gazdasági és tudomá­nyos területen — mondta. A francia elnök pohárköszön­tőjére válaszolva Fock Jenő eze­ket mondta: Eddigi franciaonszági tartózko- 'dásunk alatt volt alkalmunk ta­pasztalni, hogy a további együtt­működésnek nagyok a lehetősé­gei. Megbeszéléseink sikeresre mutatkoznak, de végleges ered­ményekről még korai lenne be­szélni. Látogatásom kimagasló ese­ményének tartom, hogy talál­kozhattam önnel, elnök úr. Sze­retném megköszönni pohó i- köszön tőjének baráti szavait, és azt a nagyon őszinte beszélge­tést, amelyet ebéd előtt folytat­tunk. Ezután még mélyebben él bennem az a meggyőződés, amelynek sokszor hangot adtam a látogatás során, hogy állásfog­lalásunk a nagy nemzetközi kér­désekben azonos, vagy közel áll egymáshoz. Biztos vagyok ben­ne, hogy ez a látogatás hatható­san elő fogja segíteni kapcsola­taink megerősítését. Az Elysée-palota kapuján ki­lépő magyar miniszterelnököt azonnal megrohanták az újság­írók, a magyar és francia tudó­sítók. A miniszterelnök az új­ságírók kérdésére válaszolva ki­jelentette: „Nagyon kellemes és hasznos beszélgetést folytattam De Gaulle elnökkel. Beható esz­mecsere folyt külpolitikai kérdé­sekről, az európai biztonságról, a békés egymás mellett élés problémáiról. Mély benyomást gyakorolt reám az elnök szemé­lyei Politikáját már ismertem, örülök, hogy most személyesen Fock Jenő a francia tudósítók kérdésére válaszolva elmondta: „Meghívtam De Gaulle elnököt Magyarországra. Nagy örömmel elmondta, hogy Magyarorszag a mondhatom, hogy az elnök elv- gazdasági kapcsolatok fejlesztő­ben elfogadta a meghívást és s^re törekszik a Közös Piac ©r­belátható időn bélül Magyar- országra látogat”. A továbbiakban egy másik kérdésre válaszolva Fock Jenő szagaival. Magyar—francia közös közlemény A magyar—francia megbeszélé­sekről pénteken a következő kö­zös közleményt adták ki: — A francia kormány meghí­vására Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsá­nak elnöke 1968. március 25~e és 30-a között hivatalos látogatást tett Franciaországban, — Fock Jenő miniszterelnököt a látogatás alatt fogadta De Gaulle tábornok, a Francia Köz­társaság elnöke. A magyar mi­niszterelnök tárgyalásokat folyta­tott Georges Pompidou francia miniszterelnökkel. E tárgyaláso­kon részt vett: t— magyar részről: Péter János külügyminiszter, dr. Szekér Gyu­la, a nehézipari miniszter első helyettese, Darvas László külke­reskedelmi miniszterhelyettes, Se­bestyén János, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnök- helyettese, dr. Rosta Endre, a a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének ügyvezető elnöke. Valkó Márton, a Magyar Népköztársa­ság franciaországi nagykövete; — francia részről: Couve de Murville külügyminiszter, Olivier Guichard iparügyi miniszter, Andre Bettencourt külügyi ál­lamtitkár, Roland Nungesser gaz­dasági és pénzügyi államtitkár, Raymond Gastambide, a Francia Köztársaság magyarországi nagy­követe. — A tárgyalások baráti légkör­ben folytak, és lehetővé tettek a fontos nemzetközi problémák és a két ország kapcsolatainak meg­vitatását. Kölcsönösen hasznos­nak és jelentősnek értékelték a magyar—francia kapcsolatok fej lődését. — Elsőnek - az európai problé­mákkal foglalkoztak. Mindkét fél híve az európai országok kapcso­latai sokoldalú fejlődésének, be­leértve a politika területét is, — Magyarország és Franciaor­szág egyaránt óhajtja, hogy a fo­lyamat tovább szélesedjék, és szi­lárd elhatározásuk hogy ezt te­vékenyen elősegítsék. Úgy vélik, hogy Európában a feszültség eny­hülése kedvező feltételeket te­remt a megoldásra váró nagy problémák, nevezetesen a német kérdés és az európai biztonság rendezéséhez. (Folytatás a 2. oldalon.) Moszkva gyászolja Gagarint Moszkva (MTI). Borús ég alatt kilométer hosszúságú sorban áll- rtak a moszkvaiak ezen a pénte­ken a Kommün terén, hogy bú­csút vegyenek Jurij Gagarintól, szívükhöz nőtt hősüktől. Sokan vannak közülük olya­nok, akik hét esztendővel ez­előtt, 1961. április 12-én mámo­rosán köszöntötték az emberiség hősét, a kozmosz első úttörőjét. Moszkva akkor örömben úszott. Most a szovjet főváros lakói le­hajtott fővel, szomorúan vonul­nak el a szovjet hadsereg köz­ponti házának dísztermében fel­állított ravatal előtt, amelyet el­borítanak a párt Központi Bizott­ságának, a Legfelső Tanácsnak, a minisztertanácsnak, a honvédel­mi minisztériumnak, a külön­böző társadalmi szervezeteknek a koszorúi. A Gagarin és Szer­jogin hamvait tartalmazó urnákat is virágok borítják. A lámpákat fekete lepel fedi, a ravatalon gyászkeretben ott látni Jurij Ga­garin és Vlagyimir Szerjogin fényképét. A ravatal mellett elsőként Leo- nyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­gin, Nyikólaj Podgomij, a kom­munista párt és a szovjet kor­mány más vezetői álltak dísz­őrséget. Pénteken délben a moszkvai diplomáciai képviseletek vezetői koszorúztak Jurij Gagarin rava­talánál. A Magyar Népköztársa­ság moszkvai nagykövetségének koszorúját Szipka József nagy­követ helyezte el. A moszkvai katonai attasék testületé Jurij Gagarin halála miatt kifejezte együttérzését a Szovjetunió honvédelmi minisz­tériumának. Ebből az alkalom­ból részvétét nyilvánította Rábel János alezredes, a moszkvai ma­gyar katonai attasé helyettese. A pénteken megjelent moszk­vai lapx>k is búcsúznak Gagarin­tól. Gyászkeretben hozzák fény­képét, nyilatkozatok emlékeznek meg nagyszerű életútjáról. Sze- dov akadémikus arról szólt a Pravda hasábjain, hogy az első űrhajós hőstette örökre az em­beri kultúra haladásának út­jelző köve marad. Gagarin ba­rátai és tanítványai az ö példá­jából merítenek lelkesedést ah­hoz. hogy újabb sikereket érje­nek el bolygórendszerünk és a világmindenség titkainak feltárá­sában. Jurij Gagarin halála alkalmá­ból újabb és újabb részvét­táviratok érkeznek a szovjet fő­városba. U Thant ENSZ-főtitkár Alekszej Kasziginnak fejezte ki részvétét a Jurij Gagarint és Vlagyimir Szerjogint ért iragi- kus repülőszerencsétlenséggel kapcsolatban. „Jurij Gagarinnak, az első emberi űrrepülés végre­hajtójának emlékét mindörökre megőrzik az emberiség krónikái” — írja egyebek között táviratá­ban a világszervezet főtitkára. Robert Kennedy demokrata pér­ti szenátor a gyászoló családnak küldött táviratában megállapí­totta: Gagarin „űrutazásával mindannyiunknak megmutatta . a lélegzetelállító jövőt”. — Takeo Miki japén külügyminiszter Andrej Gromikónak fejezte ki részvétét. A világsajtó változatlanul sok cikket szentel az első űrhajós és társa tragikus halálának. A londoni Times így ír róla: „Azok a kalandos utazások és felfede­zések, amelyeknek ő volt az el­ső úttörője, épp>en olyan határ­talan lehetőségeket ígérnek, mint az aranykor, amikor Columbus, Magellan és Drake útnak indult, hogy felfedezze a világot”. A munkáspárti Sun a következő­ket írja: „Jóllehet Gagarin nem hajtott végre egy .második űr­repülést, az a repülőút, amelyért életével fizetett, esetleg egy új űrrepülés előkészítésével függött össze. Minden életerős fiatal­ember halála tragikus esemény, de az ő halálát milliók fogják meggyászolni”. A Washington Post a követ- kezőképpen méltatja Gagarint: „A világűr meghódítása JUrij Gagarin által vitathatatlanul a szovjet tudomány vívmánya és igen impoozáns eredménye volt. De vitathatatlan az is, hogy egyben az egész emberiség ered­ménye .is”. ... Rendkívül mély részvétet kel­tett Franciaországban Jurij Ga- gariji tragikus halálának híre. Mint a Les Echos is megállapít­ja, a megdöbbénés ezúttal nem­csak a hivatalos körökben, ha­nem az egész lakosságban meg­nyilvánult. A lapok írnak a hét év előtti diadalnak a hangulatáról, s visszaemlékezéseket közölnek G agárin franciaországi látogatá­sáról. Maurice Schumann, az atom- és űrkérdésekkel, valamint a tudományos kutatással foglalko­zó francia államminiszter Keldis akadémikushoz intézett részvét- táviratot. A Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsága részvétüzenetet intézett a Szov­jetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságához. Á legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság beszámolója a parlament ülésén Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken délelőtt 10 óraikor folytatta tanácskozását az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Szir­mai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság pxxttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg Bejelentette, hogy a pénteki ülés a Népköztársaság legfőbb ügyé­szének beszámolójával kezdődik. Javasolta, hogy az országgyűlés a beszámoló elhangzása után hall­gassa meg a Népköztársaság Leg­felsőbb Bírósága elnökének be­számolóját is, s a két előter­jesztést együttesen vitassa meg Az országgyűlés a javaslatot el­Ezután dr. Szénása Géza, a Nép- köztársaság legfőbb ügyésze tar­tott beszámolót. A legfőbb ügyész beszámolója Határozott törekvés tapasztal­ható, mondotta, jogszabályaink maradéktalan betartására és be­tartatására, így a törvényesség to­vább szilárdul. A bűncselekmé­nyek 1962 és 65 között tapasztalt enyhén növekvő tendenciája meg­szűnt, sőt már bizonyos csökke­nést iá mutat. Igen lényeges, hogy a súlyos bűncselekmények aránya nem jelentős, a bün­tethető korú lakosságot szá­mítva, tízezer személyre, az 1965. évi 154-ről 148-ra csök­kent. Szervezett bűnözésről sem le­het nálunk beszélni, ami pedig a bűntettek mintegy 60 százalékát kitevő vagyon elleni cselekmé­nyeket illeti, azok kétharmadá­ban a kár nem haladta meg az ezer forintot. Jelentős a szemé­lyek elleni bűncselekmények aránya — az összes bűntettekhez viszonyítva 16 százalék — ezek jelentős hányada azonban gon­datlan magatartásból következő közlekedési baleset. A fiatalkorúak bűnözése, az 1964—1966. évék átlagához mér­ve. mintegy 15 százalékkal csök­kent. Feltűnő azonban, hogy elég sok a fiatalkorúak által el­követett csoportos bűncselek­mény és közöttük súlyos esetek is előfordulnak. A fiatalkorúak bűnözéséért el­sősorban a rossz környezetet és a hibás, vagy olykor egyenesen bűnös családi nevelést kell okol­nunk. A bűnüldöző szervek továbbra is határozottan lépnek fel min­den államellenes támadással szemben, az ilyen cselekmények száma azonban az összes bűn­cselekményeknek mindössze 0.4 százalékára tehető. A legfőbb ügyész ezután azok­ról a bűncselekmény-kategóriák­ról tett említést, amelyekben nem javult a helyzet, esetleg vissza­esés is tapasztalható. így az em­berölés bűntettéről, a rablás jel­legű vagyon elleni bűncselekmé­nyekről. Hosszasan beszélt a közlekedési balesetek aggasztóan növekvő szá­máról és a hatóságok ezzel kap­csolatos körültekintő feladatairól. A rendőri nyomozás színvona­la tovább emelkedett, jelentette ki a továbbiakban, az eseteket gyorsan felderítik, biztosítják a védő működését már a rendőri eljárás során, s az előzetes le­tartóztatásba helyezettek aránya is csökkent. Mind több esetben élt^a rendőrség a vád elejtésével, a figyelmeztetéssel. Befejezésül a jogpolitikai elvek érvényesüléséről, majd az ezzel kapcsolatos problémákról szólott, így a társadalmi bíróságok elé utalt ügyek számának csökkené­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents