Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

2 TOLNA MEGYEI NEpCJSAG UK>8. március 30. Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) séről, a megelőzés érdekében tett erőfeszítésekről, a visszaeső bű­nösök nagy számáról és néhány, a bíróságoknak különösen a kár­talanítósok ügyében sok gondot okozó jogi problémáról, a mező- gazdasági területek jogtalan igénybevételéről, s az új mező- gazdasági törvény végrehajtásá­nak kérdéséről. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója Dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolójában érdekes adatokkal bizonyította a törvényesség erősödését. Az ösz- szes bírósági ügyeknek mándösz- sze 2,2 százalékánál panaszoltak törvénysértést és csupán 0,5 tized százalékában került sor törvé­nyességi óvásra, A gondatlanságból elkövetett bűncselekmények növekvő számá­ra való tekintettel — például a közlekedésben — van olyan fel­fogás, hogy indokolt leime a sú­lyosabb elbírálás, különösen ami az emberi élet veszélyeztetését illeti. Gazdasági bűncselekmények esetében azonban változatlanul igen gondos elemzésre van szük­ség. Végül részletesen szólt a Leg­felsőbb Bíróság elnöke kisajátí­tási, kártalanítási perekről, az ezekkel kapcsolatos mindkét oldali panaszokról. Vita a két besxámoló felett A vita során Benkei András belügyminiszter szólt a bűnözés alakulásáról. A bűnesetek álta­lános csökkenése ellenére — je­lentette ki — változatlanul igen gyakori a társadalmi tulajdon gondatlan kezelése és feltűnő, hogy míg az egyéni tulajdonban esett károk 70 százalékát, a tár­sadalmi tulajdon károsodásának alig 50 százalékát jelzik 10 na­pon belüL Az örvendetesen növekvő ide­genforgalommal és a rosszindu­latú híresztelésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a múlt évben a kapitalista országokból érkezett 485 ezer személy közül a ható­ságoknak mindössze 325 személy­ivel szemben kellett eljárniuk vám-, valuta-, vagy egyéb bűn­tett miatt, s ezek közül 144-nek bevonták a tartózkodási engedé­lyét, 83-at kiutasítottak, 98-at pe­dig őrizetbe vettek, illetőleg bíró­ság elé állítottak. Ez az arány tehát csudán ezrelékekben fejez­hető ki. Szólt a belügyminiszter a nö­vekvő számú közlekedési balese­tekről, amelyek közül tavaly 784 volt halálos kimenetelű. — Saj­nos, mondotta, igen gyakori a mulasztás, a gondatlanság, főleg az ittas állapot, de sok a műszaki hiba is, ami mind-mind okozója lehet a baleseteknek. Említést tett a mérték nélküli italozás egyéb következményeiről is, kö­zölte, hány részeggel szemben léptek fel kényszerrel, de az ilyen eljárásokat a kijózanító szobák meghatározott száma kor­látozta. Dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter kijelentette, hogy a bű­nözés visszaszorításához jelentős erőfeszítések kellenek. Ezeket meg is tesszük, dicséretes ered­ményekkel A továbbiakban az­zal foglalkozott, hogy sajnos jócskán akadnak még olyan ele­mek társadalmunkban, akik egyé­ni boldogulásukat nem a becsü­letes munkával akarják biztosí­tani. Ezután arról beszélt, hogy az új gazdaságirányítási rend­szerben — pontosan annak sikere érdekében —, segíteni kell az egységes joggyakorlat kialakítá­sát, a bűncselekmények gyors „lerendezését”, hiszen ezzel azok hatása is nagyobb lesz. Hangsú­lyozta, hogy bíróink figyelemmel kísérik a mindennapi élet ala­kulását, amely alapvetően szük­séges helyes iráovú "'•''korlati munkájukhoz. Végezet."' azigaz- « > gü gy-mi niszter a V tőeljá­rások korszerűsítésének szüksé­gességévei A legfőbb ügyész és a Legfel­sőbb Bíróság elnökének beszá­molója feletti vita befejeztével az elnöklő Kállai Gyula először dr. Szénási Gézának adta meg,a szót, aki részletesein reflektált a felszólalásokra. Ezután dr. Sza­lay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke válaszolt a felszólalások­ra. Az országgyűlés a két fel­szólalást és a felszólalásokra adott válaszokat egyhangúlag tu­domásul vette. Ezután napirend szerint kö­vetkezett a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása. Kállai Gyula bejelentetté, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsától át­irat érkezett az országgyűléshez. Az átirat a következőket mond­ja: Dr. Szalay Józsefnek, a Leg­felsőbb Bíróság elnökének öt év­re szóló megbízatása lejárt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának Elnökségével együtt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa javasolja az országgyűlésnek, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányának 39. paragrafusa (3) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság elnökévé dr. Szakács Ödönt válassza meg. Ezután szavazás következett. Az országgyűlés dr. Szakács Ödönt a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöké­vé egyhangúlag megválasztotta. Napirend szerint ezután a jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­ságnak az országgyűlés ügyrend­je egyes szakaszainak módosítá­sára vonatkozó javaslatát tár­gyalták meg. Az ügyrendmódo­sítást az országgyűlés egyhangú­lag elfogadta. Báli Zoltán interpellációja Ezután került sor az inter­pellációkra. Az interpelláló kép­viselők között volt Báli Zoltán, Tolna megyei képviselő is, aki a gépjárművezetői jogosítvánnyal nem rendelkező traktorosok kép­zése és a traktorral vontatott pótkocsik üzemeltetése tárgyában a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhez intézett inter­pellációt. A képviselő elmondta: amióta a rendszám nélkül közlekedő mezőgazdasági vontatók levizs- gáztatásáról megjelent a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium gazdasági hivatalának közleménye, megyénkben mint­egy 3000 traktoros egyelőre nem vezethet traktort, és ugyanannyi pótkocsi is kiesik a szállítási munkáikból. Mezőgazdasági üze­meink vezetői nap mint nap azon aggódnak, hogy- a közleményben foglaltak betartásával hogyan lesznek képesek a gazdaságok a szükséges munkákat elvégezni. Hangsúlyozni szeretném, hogy a közlemény alapvető előírásaival általában egyetértünk, nem lát­juk azonban biztosítottnak azt, hogy azoknak kellő időben eleget is lehet tenni, — mondatta Báli Zoltán. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése óta megyénkben több ezer traktoros végezte el a trak­toros-vontatóvezető tanfolyamot, e tanfolyamok tematikáját azon ban nem a tsz-ek, hanem a fel­sőbb közlekedési szervek állítot­ták össze. A hallgatók vizsgát tettek műszaki felkészülésből, KRESZ-ből és traktorvezetésből. E traktorosok a jövőben közúton traktort nem vezethetnek, mert jogosítványukat nem érvényesí­tették e kategóriára. Javaslatunk az, — mondotta Báli Zoltán —, hogy hatóságaink ke­ressenek olyan megoldást, amely hosszabb időt nyújt a traktoros- képzésre vagyis a rendelkezések végrehajtására. Megyénk másik problémája, a mezőgazdasági üzemek tulajdoná­ban levő pótkocsik használatának korlátozása. A tsz-ek traktorai­nak mintegy 40—50 százaléka nincs felszerelve légfékes pótko­csik vontatásához szükséges kompresszorokkal. A közlekedési hatóságok jelenleg érvényben le­vő utasítása szerint a traktorokat kompresszorral kellene ellátni, a pótkocsikra pedig vissza kellene szerelni a légfékeket, de sem kompresszor, sem iégfék nem kapható kellő mennyiségben. Az újabb módosított intézkedés sem teszi lehetővé, hogy az ideig­lenesen alkalmasnak minősített traktorok — amelyek kompresz- szor nélkül működnek — pótko­csit vontassanak. így a megye gazdaságai pótkocsijaiknak körül­belül felét nem használhatják szállításra. Mindezek alapján azt kérem a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől, intézkedjék, hogy amíg nem tudjuk biztosítani a vontatókhoz és a pótkocsikhoz a szükséges alkatrészeket, addig az eddig megengedett módon foly­hasson a szállítás. Csak a szük­séges alkatrészek, a kompresz- szórók és légfékek biztosítása után kelljen végrehajtani az új rendelkezéseket — mondotta Báli Zoltán. Válaszában dr. Dimény Imre miniszter elismerte, hogy a kér­dés felvetése jogos. A Belügy­minisztérium ezért úgy intézke­dett!, hogy vontató vezetésre jogo­sító gépjárművezetői igazolvány birtokában pótkocsis vontatóval változatlanul lehet közúton szál­lítani. A másik kérdéssel kapcsolatban elismerte, hogy to­vábbi türelmi időt kelj biztosi'. tani, s erről rendelkezést kíván­nak kiadni. Az interpellációkkal az ország- gyűlés ülése végiét ért. Magyar—francia közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról) — Ezt csakiis az összes érdekelt felek egyetértésével, az erőszak alkalmazásáról való lemondás, minden ország szuverénitása, füg­getlensége. területi sérthetetlen­sége és az államok beiügyeibe va­ló be nem avatkozás elvének tisz­teletben tartása alapján lehet el­érni. — A tárgyaló lelek megvitat­ták az európai biztonsági konfe­rencia gondolatát. Az ilyen érte­kezlet összehívásával kapcsolatos kérdésekről további eszmecseré­ket tartanak szükségesnek. — Mindkét felet nyugtalanítja, hogy tovább szélesedik és elhú­zódik a vietnami háború, amely állandósítja a nemzetközi feszült­séget és súlyosan fenyegeti az egyetemes békét. Vietnamban csakis a külső beavatkozás teljes felszámolása — mindenekelőtt pedig a bombázások megszünteté­se —, az 1954-es genfi egyezmé­nyekhez való visszatérés vethet véget a konfliktusnak, és te­remtheti meg annak a lehetősé­gét, hogy a vietnami nép maga döntsön sorsáról. — Megvitatták a közei-keleti válságot is és sajnálattal állapí­tották meg, hogy nem történt haladás a probléma megoldása felé. Hangsúlyozták, hogy a há­ború által előidézett állapot fenn­tartása veszélyes helyzetet terem­tett, amelyet csak a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i ha­tározatának gyors és maradékta­lan végrehajtása szüntethet meg. A tárgyaló felek egyetér­tettek abban, hogy az ENSZ-nek fontos szerepe lehet a válság megoldásában, — Azzal a kölcsönös szándék­kal tárgyaltak Magyarország és Franciaország kapcsolatairól, hogy azok fejlődésének minden terüle­ten új lendületet adjanak. Meg­állapították, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai az elmúlt években kedvezően fejlődtek. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az árucsere további szélesítésével kell megteremteni a Magyaror­szág és Franciaország közti ke­reskedelem szilárdabb alapjait. — Francia részről megelége­déssel állapították meg, hogy nö­vekedett a Magyarox-szágra irá­nyuló ipari berendezések kivite­le, és ezen belül a késztermékek részaránya. A magyar fél ugyan­akkor megelégedéssel vette tudo­másul a francia kormánynak azt a szándékát, hogy kész Magyar- országról származó behozata­lának növelését elősegíteni. A tár­gyaló felek megállapodtak ab­ban, hogy közösen megvizsgálják, milyen módszerekkel lehet bizto­sítani a két ország közötti gaz­dasági csere kiegyensúlyozott fej­lődéséta jelenlegi hosszú lejáratú egyezmény lejárta után is. — A két fél vegyesbizottság létrehozásában állapodott meg, hogy elősegítse a két ország ipa­ri, műszaki és tudományos együtt­működését. Megállapították, hogy a kooperáció távlatai biztatóak. Helyesléssel vették tudomásul az elektronikus számítógépek gyártása terén létesítendő együtt- működésről folytatott eszmecse­rét. — A Magyarország és Fran­ciaország közötti kulturális kap­csolatokat úgy értékelték, hogy azok az 1966. július 28-án meg­kötött kulturális egyezmény alap­ján megfelelően fejlődnek. Ez aa egyezmény a magyar és a fran­cia írók, művészek, tanárok és tudások kapcsolatainak jelentő* növelését irányozza elő, hogy elősegítse a két ország kultúrá­jának és nyelvének kölcsönök megismerését. — Fock Jenő miniszterelnök franciaországi látogatása igen szívélyes légkörben folyt le a két ország barátsága régi hagyomá­nyai, s jelenlegi kapcsolatai fejlődésének szellemében. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy Magyarország és Franciaország között a közeledés a politika területére is kiterjed. Különös megelégedéssel üdvö­zölték azt a körülményit, hogy a gyakorlati politikai konzultációk a két ország képviselői között rendszeressé váltak. E konzultá­ciók gyakorlatát mindkét fél a jövőben is alkalmazni kívánja^ Úgy gondolják, hogy Magyar- ország és Franciaország barátsá­gát és együttműködését fejleszt­ve, jelentősen hozzájárulhat a feszültség csökkentéséhez és a béke megszilárdításához. — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a miniszter- tanács nevében Fock Jenő mi­niszterelnök hivatalos magyar- országi látogatásra hívta meg De Gaulle tábornokot, a Francia köztársaság elnökét. De Gaulle tábornok a meghívást elvileg örömmel elfogadta. A magyar kormány nevében Fock Jenő mi­niszterelnök hivatalos látogatás­ra hívta meg Magyarországra Georges Pompidou miniszter- elnököt, aki ezt a meghívást elnököt, valamint Maurice Couve de Murville külügyminiszteri, akik a meghívást ugyancsak örömmel elfogadták. Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja az országgyűlés üléseik Francia lapok Fock Jenő látogatásáról Valamennyi pénteki francia lap beszámol a hivatalos látoga­táson Franciaországban tartózko­dó magyar miniszterelnök jól si­került lyoni útjáról. A Figaro tu­dósításának címében is utal arra, hogy a minisztertanács elnöke lyoni látogatásának második nap­ján, a vásár megtekintését fesz­telen légkör jellemezte. A lap rámutat, hogy a magyar minisz­terelnök széiles mosollyal, amely ellentétben áll arca komolyságá­val, szüntelenül érdeklődött a legkülönbözőbb gépek iránt. Az Aurore kiemeli, hogy Fock Jenő csütörtök esti pohárköszön­tőjében a két ország közötti kap­csolatok kiszélesítését és a ba­rátság intézményesítését javasolta, Pompidou válaszában pedig a magyar—francia tudományos együttműködés fejlesztését aján­lotta. A Nation beszámolójában meg­állapítja, hogy a lyoni vásáron a magyar pavilon előtt pingáló asszony munkájában gyönyör­ködő tömeg meleg fogadtatásban L részesítette az odaérkező Fock Jenőt. Az Humanité is beszámol a magyar nagykövet csütörtök esti fogadásáról, amelyen a hiva­talos személyeken kívül megje­lent Waldeck Rochet-val, az FKP főtitkárával az élen a Francia KP Politikai Bizottságának igen 1 guk tagja,

Next

/
Thumbnails
Contents